Német politikus: Erdogan a terrorizmus keresztapja

Sahra Wagenknecht, a német Die Linke párt politikusa a Spiegel napilapnak adott interjút, melyben kifejtette, hogy az Egyesült Államok saját geopolitikai céljait valósítja meg a terrorizmus elleni harc leple alatt, de magát a terrorizmust nem akarja felszámolni.

Wagenknecht szerint ennek jelei különösen a szíriai válság alatt mutatkoztak, ahol egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok szándékosan gátolja a terrorizmus elleni fellépést, és megpróbálja megakadályozni, hogy más országok felszámolják a térségben működő terrorszervezeteket. A német politikus hangsúlyozta, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő támogatja a terroristákat, amihez Washington zöld utat biztosított számára. Ennek eredményeként történhetett, hogy Törökország máig nem zárta le a szíriai-török határszakaszt, ami a terroristák elsődleges utánpótlási útvonala, valamint, hogy Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria légterében.

Németország jelenleg dolgozik egy három milliárd eurós terv megvalósításán, ami “anyagi segítségnyújtás” által “meggyőzné” Ankarát arról, hogy ne engedje tovább az Európai Unió irányába a potenciális migránsokat. Wagenknecht szerint azonban ez az összeg nem fogja megoldani a migrációs válságot, és nem megengedhető, hogy az Európai Unió vezetői a török államfővel bármilyen megállapodást kössenek.

“Amíg Erdogan a terrorizmus keresztapja szerepét tölti be, semmilyen megállapodást nem lenne szabad kötni vele.”

Wagenknecht szerint a válság rendezésének egy másik jelentős akadálya, hogy az Egyesült Államok saját érdekeit próbálja érvényesíteni a térségben, ami aláássa a terrorizmus ellen kialakult egységfrontot. A politikus hangsúlyozta, hogy az amerikaiak nem csak az ISIL ellen akarnak harcolni, hanem a folyamat részeként meg akarják dönteni az Aszad-rendszert, és “éppen az amerikai hadsereg tevékenysége volt az, melynek eredményeként az Iszlám Állam néven ismertté vált szörnyeteg létrejött”.



http://www.hidfo.ru/2015/12/nemet-politikus-erdogan-a-terrorizmus-keresztapja/

Káin bélyege kezdeményezte az Irak elleni török agressziót

John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok kell szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Napokkal később a török hadsereg bevonult Irakba.

John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én vasárnap egy kétszer tízezer főből álló amerikai katonai kontingens bevetését kezdeményezték Szíria és Irak területén, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcra hivatkozva. Elképzelésük szerint azonban nem az amerikai hadsereg jelentené az offenzíva gerincét; az amerikai csapatok egy százezer főnyi, főként török-szaúdi-egyiptomi csapatokból álló fősereg támogatására vonulnának be.

Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi másnap az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette; Bagdad nem ad felhatalmazást egy ilyen katonai beavatkozásra, és nem adnak engedélyt arra, hogy külföldi fegyveres erő bevonuljon Irakba. Az iraki kormányfő bár köszönetet mondott az USA által az Iszlám Állam elleni harchoz biztosított segítségért, egyértelművé tette;

“Nincs szükségünk idegen harci csapatokra iraki földön.”

Napokkal az amerikai szenátusban elhangzott felszólalás után a török hadsereg bevonult Irakba. John McCain “ajánlásának” megfelelően, több ezer török katona lépett be Irak területére, anélkül, hogy arra az iraki kormánytól engedélyt kaptak volna. Az első hullámmal érkező csapatok létszámát különböző források 120 és 1200 katona közé tették, míg a támogató páncéljárművek kapcsán ugyanezen források egy teljes harckocsizó ezredalakulatot kitevő 20-25 tankról beszéltek.

Ashton Carter, az Egyesült Államok védelmi minisztere szenátusi meghallgatásán beszélt arról, hogy amerikai katonákat küldene Irak területére, ahol nemcsak tanácsadói és kiképzői feladatokat látnának el, hanem rajtaütéseket hajtanának végre, túszkiszabadítási műveletekben vennének részt. Carter meghallgatása John McCain és Lindsey Graham javaslatát követte, amely elgondolás szerint az Egyesült Államok nem önmagában kezdene katonai beavatkozást Irak területén, hanem előbb Törökország, Egyiptom és Szaúd-Arábia hajtana végre szárazföldi hadmozdulatokat Irakban, azt követően érkezne tízezer amerikai katona.

Nem tekinthető véletlen egybeesésnek, hogy egy amerikai szenátor javaslatát követően Törökország annak megfelelően kezd hadmozdulatokat egy független ország területén; Törökország Irak elleni agressziójáról amerikai szenátorok hoztak döntést, és a történtek egyértelművé teszik, hogy a térségben Törökország részéről történő provokációkért a felelősség Washingtont terheli.

http://www.hidfo.ru/2015/12/john-mccain-kezdemenyezte-az-irak-elleni-torok-agressziot/

Síita milíciával kerülhetnek szembe a határsértő török katonák

Az iraki Népi Mozgósítási Erők kényszerítő erőt alkalmazhatnak az ország területén hívatlanul tartózkodó török katonákkal szemben, ha a külföldi csapatok a megadott határidőn beül nem hagyják el az országot.

A több mint 40 síita milíciát magába foglaló katonai struktúra sajtószolgálata közölte, hogy “meghozzák a megfelelő intézkedéseket”, ha az Irakba behatoló török katonák nem hagyják el az országot a kormány által megszabott határidőn belül. A 2014-ben, a kormány által létrehozott lakossági fegyveres erő megalakulásának oka az Iszlám Állam nevű terrorszervezet előrenyomulása volt, most mégis a török hadsereggel kerülhetnek szembe, mert az nyilvánvalóan együttműködik a terrorszervezettel.

Nuseir Nouri, Irak védelmi minisztériumának szóvivője ma kijelentette, hogy a minisztérium felszólította a török csapatokat a távozásra, de azok továbbra is az ország területén tartózkodnak. A török katonák pénteken lépték át az iraki határt, de a kormány nyilatkozataiból hamar kiderült, ezt illegálisan tették; Bagdad egyértelművé tette, hogy a NATO tagállama az iraki kormány jóváhagyása nélkül küldött fegyveres erőt az ország területére, amit Irak elleni agresszióként értékelnek.

Haider al-Abadi, Irak miniszterelnöke hétfőn közölte, hogy Törökországnak 24 órája van a csapatok kivonására, azt követően az iraki kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul. A védelmi minisztérium szóvivője szerint a figyelmeztetéseket követően Törökország leállította a további csapatok küldésére kezdett programot, és visszavont egyes alakulatokat a határvonal közelébe, ennek ellenére egy részük továbbra is Irakban tartózkodik.


http://www.hidfo.ru/2015/12/siita-miliciaval-kerulhetnek-szembe-a-hatarserto-torok-katonak/

A Biden-dinasztia üzleti érdekeltségeit sérti a minszki egyezmény

Joe Biden amerikai alelnök kijevi látogatása során tett nyilatkozatában a minszki békeegyezmény felmondásával fenyegetett, abban az esetben, ha Oroszország nem mond le a Krím-félsziget területéről Ukrajna javára.

Biden szerint “a minszki megállapodás kivitelezése ellehetetlenül, ha Oroszország nem tesz eleget kötelezettségeinek” és a Krím-félsziget orosz “elfoglalását” az USA nem fogja elfogadni, mert “az elcsatolási kísérlet” “ellentmond a nemzetközi jognak, rossz, és semmilyen körülmények között nem elfogadható.”

Mindemellett Biden kijelentette; “az USA határozottan kiáll az ukrán emberek mellett, az Oroszország, és az orosz támogatású szeparatisták részéről sorozatos – hangsúlyozom, sorozatos – agresszióval szemben.”

Az amerikai alelnök nyilatkozata ismételt jelzés arra vonatkozóan, hogy családjának személyes érdekei sérültek a kijevi Majdan eseményeire adott orosz válaszreakciók során. Joe Biden fia, R. Hunten Biden a kelet-ukrajnai palagáz feltárásokba befektető Burisma Holdings vállalat vezérigazgatója.

Az alelnök kijelentése emellett világosan tükrözi az USA azon álláspontját is a nemzetközi kapcsolatok rendszerének terén, hogy a hidegháborúban a kubai-válság után kialakult, és a Szovjetunió felbomlásáig betartott kapcsolatrendszeri stabilizációs szabályokat, nevezetesen egymás alapérdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását (az un. vörös vonalakat) az amerikai vezetés semmisnek tekinti. Az USA önmagát továbbra is globális hegemón szuperhatalomként definiálja, számára csak a saját vörös vonalai léteznek, míg ezen alapérdekek létezésének jogossága más országok esetében Washington kivétel nélküli elutasítására talál.

Korábban az ukrán válság rendezésében érdekelt európai országok részéről már megállapítást nyert, hogy a minszki egyezmény végrehajtásának fő akadálya az Amerikai Egyesült Államok. Washington mindvégig sértette a minszki egyezmény feltételeit; a megállapodás szerint ugyanis minden külföldi katona el kell hagyja Ukrajna területét. Ennek ellenére több ezer amerikai katona tartózkodik Ukrajnában, és Washington kezdeményezésére mintegy 18 NATO-ország fegyveres erői léptek be Ukrajna területére, különböző hadgyakorlatokra hivatkozva.


http://www.hidfo.ru/2015/12/a-biden-dinasztia-uzleti-erdekeltsegeit-serti-a-minszki-egyezmeny/

Reformokat sürget Ukrajnában Biden

Az Egyesült Államok érzékeli a gazdasági növekedés jeleit Ukrajnában, ugyanakkor sokat kell még tenni az országban a reformok előbbre vitele, főként a korrupció elleni fellépés terén – jelentette ki Joe Biden amerikai alelnök Kijevben, Petro Porosenko ukrán államfővel közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Emlékeztetve a két évvel ezelőtti európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetésekre hangsúlyozta: Ukrajna “nagy árat fizetett” a Majdanon azért, hogy gyökeres változások történjenek az országban. Az amerikai politikus elmondta, hogy Porosenkóval megvitatta az azóta eltelt időszakban elért eredményeket. “Nagyon fontos reformok történtek, növekedni kezdett a GDP, az ipari termelés a mezőgazdasági termékek exportja, stabilizálódott a nemzeti valuta” – jegyezte meg Biden. Az amerikai alelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok újabb, 190 millió dolláros támogatást nyújt Ukrajnának.
Az amerikai politikus az ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján hozzátette: ha az Egyesült Államok és szövetségesei nem beszélnek minden nap a Krímről, az még nem jelenti azt, hogy elfeledkeztek annak törvénytelen elfoglalásáról.

Joe Biden leszögezte, hogy a félsziget Oroszország általi bekebelezése ellentétes a nemzetközi joggal, és a világközösség semmilyen körülmények között nem fogadhatja el.
(MTI)

Bal-Rad komm: Merthogy meglátogatta ám az ukrán farmot Biden gazda. Gondoljunk bele: ha az általa szorgalmazott REFORMOK valóra válnak-akkor mi lesz a valcmani hűbérbirtokon. Már most hatalmasak az elért eredmények, de akkor aztán…! Hmmm! Szárnyalás lesz ebből!-meglátjuk! Jobb lesz félni ukrán alattvalók!

Kedves Bal-Rad olvasók! Az alábbi kép nem montírozott! Nem mém! Így várták Kijev “bevezetőjén” a repülőtérről érkező Bident!

Láthatatlanná váló szegénység Magyarországon

Kevesebben élnek társadalmi kirekesztésben és szegénységben, dinamikusan nőnek a bérek, és többen dolgoznak Magyarországon – büszkélkedett a minap Balog Zoltán . Az emberi erőforrások minisztere hosszú évek után először nyugodhatott meg kicsit, amikor a statisztikai hivatalnak a szegénység alakulásáról készült friss grafikonjait nézegette.

Az előző öt évben ugyanis folyamatosan romlott a helyzet. A világgazdasági válság hatásai után a kormány az egykulcsos adó bevezetésével tovább erősítette a jövedelmi egyenlőtlenséget, a legtöbb intézkedés csak még mélyebbre taszította az egyébként is nehéz helyzetben lévő embereket, és a középosztályt sem sikerült megerősíteni.

A tavalyi látszólagos javulás azonban egyáltalán nem jelent áttörést. Az adatok mélyére nézve láthatjuk, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek cseppet sem csökkentek az elmúlt években, és a szegények továbbra is csak nagyon alacsony részt hasíthatnak ki maguknak az összes megtermelt jövedelemből. (A legalsó jövedelmi tizedbe tartozók egy főre jutó éves nettó jövedelme nem érte el a 320 ezer forintot tavaly, a leggazdagabbaké viszont 2,6 milliónál is több volt.)

Innen nézve pedig egyre jobban kételkedhetünk abban, hogy tényleg kevesebben élnek-e mélyszegénységben. Az ugyanis teljesen kizárt, hogy egy év alatt több mint 160 ezerrel, 300 ezer fő alá csökkent volna a mélyszegénységben élők száma – mint ahogy azt a KSH állítja –, hiszen a közmunkára fogott százezreknek attól nem javult a jövedelmi helyzetük, hogy segély helyett dolgoznak. Pedig a hivatal szerint éppen ez az egyik oka a számok javulásának, és annak, hogy már „csak” 2 millió 738 ezer ember van kitéve társadalmi kirekesztés vagy szegénység kockázatának a 2012-es 3,3 millió után. Vagyis már nemcsak a munkanélküliségi adatokat torzítja el teljesen a közfoglalkoztatás – a ráta hivatalosan tízéves mélypontra csökkent –, hanem a szegénységi mutatókat is eltéríti a valóságtól.

Kétségtelen: a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetése és a SZÉP-kártya széles körű elterjedése – mint ahogy azt a hivatal is kiemeli – segített csökkenteni a nélkülözésben élők arányát. Viszont tény az is, hogy a kormány programjainak nem az volt a céljuk, hogy a rászorulókon segítsenek. A rezsicsökkentés ugyanúgy érintette a gazdagokat, mint a szegényeket, a legnagyobb összeget pedig nem az alacsony jövedelműek spórolták meg az alacsonyabb számlákkal – noha tény, nekik segített leginkább a lépés. A devizahitelek kivezetése nem a nehéz helyzetben lévők problémáját oldotta meg, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya mára ugyanolyan magasra nőtt, mint a forintosítás előtt volt. A SZÉP-kártya meg azért terjed (az Erzsébet-utalvánnyal együtt), mert minden mást kiszorítottak a piacról.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy a társadalom több mint egyharmada továbbra is nélkülözésben él. Jóllehet ez az arány is mérséklődött tavaly, de nagyjából lefedi azt a 36-38 százalékot, amely a létminimum alatt él. Mindennek ellenére a „magyar reformok” sikerét látja a kormánypárt abban, hogy néhány aspektusból a szegénység csökkenését tudta a kabinetnek bemutatni a KSH elnöke. Valójában azonban csupán arról van szó, hogy a nyolcéves rekordnak számító – és számos egyszeri hatásnak köszönhető – 3,7 százalékos gazdasági növekedés, valamint a reáljövedelmek alacsony infláció miatti dinamikus bővülésének hatását az alacsonyabb jövedelműek is érezhették. Remélhetőleg a szerényebb, de továbbra is magas GDP-bővülés idén hasonlóan kedvező hatást fejt ki, ám ez nem azt jelenti, hogy a kormány egy lépést is tett volna az egyenlőtlenségek csökkenése érdekében.

De sebaj. Balog Zoltánnak bizonyára a 2016-os esztendő is szívderítő lesz. A KSH a mostani 36-38 százalékról a számítási modell változtatása miatt 18-25 százalékra csökkenti a létminimum alatt élők arányát. A szociológusok csak kapkodják a fejüket, de a szakszervezetek végre nem tudnak majd követelni több tízezer forintos béremelést, hogy a minimálbér elérje a létminimumot. Pedig ha a bérek nem emelkednek nagymértékben az összes jövedelmi kategóriában a következő pár évben, akkor még többen csomagoknak össze, és indulnak el-KÜLFÖLDRE!
(vg.hu)

Bal-Rad komm: A rendszerváltás ótai mindenkori “magyar” qrmányok gyakorlatilag két dolgot csináltak. Loptak-fosztogattak, és szlogenpolitizáltak! A tények legkevésbé sem érdekelték őket. Számukra a lényeg, hogy az udvari dicsőségjelentések “igazolják” a szlogeneket!

Az kétségtelenül igaz, hogy a módszert a döbrögista horda fejlesztette fölülmúlhatatlan tökélyre, ám a módszer az a RENDSZER szüleménye!