A 
spanyol Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az országban  először 
végrehajtott COVID-19 bezárása törvénytelen és alkotmányellenes  volt, 
és hogy a spanyol állampolgárok "alapvető jogait" sértették az  
egészségügyi válság elleni kormányzati intézkedések, annak ellenére,  
hogy azokat a parlament többszöri szavazással jóváhagyta.
 
A Vox és a Partido Popular; két spanyolországi politikai párt egyaránt lemondásra szólította fel a kormányt a döntés után.
A 
döntést a bíróság szerdán hozta nyilvánosságra, miután a  törvényszék 
legfelsőbb bírái 6:5 arányban megszavazták, és elméletileg  megnyitották
 az utat mindazok előtt, akiket megbírságoltak, mert nem  tartották be a
 szigorú elzárási szabályokat, hogy visszakérjék a  pénzüket.
A 
döntés értelmében minden be nem fizetett bírságot megsemmisítenek,  
ahogyan a büntetőeljárásokat is azokkal szemben, akik nem tartották be a
  zárva tartási intézkedéseket, de a törvényszék úgy döntött, hogy  
megvédi a hatóságokat a bírságok tömeges visszatérítési igényeitől azzal
  a döntéssel, hogy "az állampolgároknak jogi kötelességük elviselni az 
 őket ért anyagi károkat", ami enyhén szólva is furcsa. Más szankciókat 
 azonban felül lehet vizsgálni.
A Vox, 
amely nem elégedett meg azzal, hogy a Parlament egyetlen  
képviselőcsoportjaként következetesen harcolt a polgárok jogaiért a  
COVID-válság során, szintén felelős ezért a nagy győzelemért, hiszen a  
Vox volt az, aki bíróság elé vitte az ügyet, és arra kényszerítette az  
alkotmánybírákat, hogy tagadják meg a szocialista-kommunista kormány  
spanyol lakossággal szembeni tavalyi intézkedéseit.
Az 
Alkotmánybíróság szerdán kiadott sajtóközleményéből kiderült, hogy  a 
Vox által előadott főbb sérelmeket figyelembe vették. Az  "egészségügyi 
válság" miatt "riadóállapotot" elrendelő március 14-i  királyi rendelet 
több rendelkezését semmisnek nyilvánították.
"Ezek 
közül az első pont az, amely a bezártságot szabályozta, és így  
korlátozta az állampolgárok mozgási lehetőségét olyan feltételekkel,  
amelyeket az Alkotmánybíróság magával a Magna Chartával ellentétesnek  
ítélt. Ez a szakasz előírta, hogy az állampolgárok csak "közutakon vagy 
 köztereken" közlekedhetnek olyan alapvető tevékenységekhez, mint az  
élelmiszerek és alapvető szükségleti cikkek beszerzése, az egészségügyi 
 központokba vagy a jellegük és fontosságuk miatt még működő  
munkahelyekre való utazás" - jegyezte meg az El País.
Három 
alapvető jogról volt szó: a területen belüli szabad mozgáshoz  való 
jogról, a lakóhely megválasztásához való jogról - az utazás  
megakadályozásával - és az egyének közötti gyülekezési jogról, megtiltva
  minden társadalmi összejövetelt, még a rokonokkal való találkozást is.
A 
teljes határozat közzétételéig - amely a közlemény szerint "a  következő
 napokban" várhatóan online lesz - a spanyol sajtó széles  körben 
kommentálta a látványos győzelmet. A Vox vezetője, Santiago  Abascal 
szerint azonban a győzelem "túl későn jött". Az Alkotmánybíróság  
döntésének hírét követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az általa  
vezetett politikai mozgalom "nem ünnepelheti a döntést, mert az azt  
mutatja, hogy a kormány kész semmibe venni a törvényt és lábbal tiporni 
 az alkotmányt".
A 
spanyol állampolgárok jogainak és szabadságjogainak "történelmünk  során
 történt legsúlyosabb megsértéséről" beszélve emlékeztetett arra,  hogy a
 Vox volt az egyetlen mozgalom a parlamentben, amely a különösen  
szigorú elzárási szabályok ellen szavazott, amelyeket egy olyan kormány 
 hozott létre, amely az összes többi párt "cinkosságára" 
támaszkodhatott,  akik hatszor egymás után jóváhagyták azokat, ami az 
alapvető  szabadságjogok több mint hét hetes felfüggesztéséhez vezetett.
 Abascal  emlékeztetett arra is, hogy a kormány mindig azt vallotta, 
hogy a  spanyol alkotmány keretein belül cselekszik, amiről most 
kiderült, hogy  nem igaz.
A Vox 
érveit az intézkedések ellen annak idején mind a mainstream  média, mind
 a bevett politikai pártok nevetségessé tették. Azt  állította, hogy a 
hatóságok által elrendelt szabadságjogok  felfüggesztésének mértéke nem 
egyeztethető össze a kormány által  elrendelt és a parlament által 
csupán kéthetente jóváhagyott  "riadóállapottal" vagy szükségállapottal,
 hanem csak egy "kivételes  állapot" keretében lehetett volna 
létrehozni, amelyben a parlament  kongresszusa lett volna illetékes a 
döntés meghozatalára és az  intézkedések és a szankciók, különösen a 
bírságok maximális mértékének  meghatározására azok számára, akik nem 
engedelmeskednek. Egy ilyen  "kivételes állapot" keretében csak az 
alapvető alkotmányos jogok  korlátozott listáját lehetett volna 
legfeljebb 30 napra korlátozni.
Más 
szóval, a kormány nem vezethetett volna be egyoldalúan  korlátozásokat 
"végrehajtási rendeletekkel" egyenértékű módon, és később  nem hagyhatta
 volna jóvá a Parlamenttel anélkül, hogy egyértelműen  "kivételes 
állapotot" hozott volna létre, hanem be kellett volna  mutatnia tervét 
az alsóháznak, és lehetővé kellett volna tennie annak  megvitatását. A 
döntés nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány  autokratikusan, a nép 
képviselőire való tekintet nélkül járt el.
Abascal
 azt is megjegyezte, hogy a döntés rosszkor és "zúgolódva"  született. 
Ha a Voxon kívül más párt is megtámadta volna a kormány  döntését, 
mondta, a törvényszék valószínűleg egyhangúlag elítélte volna a  
kormányt; az, hogy nem tette, szerinte azt mutatja, hogy a kormány  
politikai formációként cselekedett.
A 
konzervatív ABC napilap szerint a törvényszék tizenegy tagja (a  
tizenkettedik jelenleg felfüggesztve van, mert "nemi erőszak" ügyében  
való érintettsége miatt) valóban személyes politikai hovatartozásuk  
szerint szavazott. A napilap azt is megjegyezte, hogy a törvényszék úgy 
 vélte, hogy a "szabad mozgást" nemcsak "korlátozták" a fogva tartás  
alatt, hanem válogatás nélkül "felfüggesztették".
Az 
ítélet azt is világossá tette, hogy a kormány jogilag nem  
engedélyezheti az egészségügyi minisztériumnak, hogy az eredeti királyi 
 rendeletben felsorolt korlátozó intézkedéseket meghosszabbítsa vagy  
csökkentse; ezt is törvénytelennek és alkotmányellenesnek  
nyilvánították.
A Pedro
 Sanchez szocialista miniszterelnök vezette spanyol kormány  
"meglepetését" fejezte ki a bíróság döntése miatt; Sanchez kijelentette,
  hogy "a világ összes országa" hasonló intézkedéseket alkalmazott a  
koronavírus elleni küzdelemben. Ez azonban kétirányú, hiszen a spanyol  
döntés éppen ellenkezőleg, aláhúzhatja azt a tényt, hogy a személyes  
szabadságjogokat és az alapvető jogokat valószínűleg sok más országban  
is törvénytelenül függesztették fel.
Francisco
 José Contreras, a Vox kongresszusi képviselője és  alkotmányjogász 
professzor kijelentette: "A Vox már a riasztási állapot  első 
meghosszabbításától kezdve ellenezte: kezdettől fogva  figyelmeztetett 
arra, hogy ez egy burkolt kivételes állapot. Úgy véljük,  hogy az 
Alkotmánybíróság döntése óriási erkölcsi pofon ennek a  kormánynak az 
arcába, amelynek le kellene mondania és választásokat  kellene kiírnia".