Kiábrándító képet fest egy új jelentés Magyarországról

A Tárki Társadalmi riport 2014 című kiadványából kiderül, hogy Magyarország szinte minden témában a leszakadók közé került a régión belül. Azért az elmúlt 25 év nem volt teljesen elvesztegetve. Az is kiderül, hogy mi a magyar társadalomban a szegénységnél is sokkal súlyosabb probléma.

A kormány helyett közösségi támogatással jelent meg a Tárki Zrt. Társadalmi riport 2014 című kiadványa, bónuszként vendégkommentárokkal – írja a Napi.hu. A friss kiadványból kiderül: Magyarország szinte minden téren a leszakadók közé került. Azonban a rendszerváltozás óta eltelt időszaknak komoly pozitív hozadékai is voltak. A mostani magyarországi folyamatok ugyanakkor az európai, illetve a régiós trendekkel ellentétes irányúak – írja a Napi.hu.

Azért javulás az volt

A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizedében messze alulteljesített , az 1991-2013 közötti időszak alig több mint egyharmadában mutatkozott gyors – az EU-15-ök GDP-jét legalább 1,5 százalékponttal meghaladó ütemű – konvergencia. Magyarország az EU régi tagországaihoz viszonyított fejlettségi szintje 1991-2013 között így is 45 százalékról 60 százalékra emelkedett. Ám az alacsonyabb szintről induló Szlovákia és Lengyelország felzárkózása ennél sokkal jobb, míg a magasabb szintről induló cseheké jóval rosszabb volt.

A 2000-es évek elején tapasztalt gyorsabb felzárkózás erős eladósodottságon alapult, amelyet 2006 után drámai lemaradás követett. A leszakadás 2014-re állt meg, amikor elkezdtek érződni az uniós transzferekből származó forrásbővülés hatásai.

Egyre tovább élünk, de csekélyke jövedelemből

A háztartási jövedelmek középértéke a V4-ek között leggyorsabban Szlovákiában nőtt 2005-2013 között, a legkevésbé pedig Magyarországon. Míg 2005-ben csak Csehország előzte meg hazánkat a régió országai közül, addig ma már Lengyelország és Szlovákia is jobban áll, azaz sikeresebben emelte a lakosság jólétét – derül ki a tanulmányból. Ráadásul itt a felzárkózási sikertelenség az egyenlőtlenség növekedésével járt együtt, és a szegénységre és kirekesztettségre vonatkozó indikátorok is hasonló képet mutatnak, vagyis a magyar trendek a legkevésbé biztatóak .

Ám az 1993/1994-es mélypont óta javulnak az életkilátások: a férfiak születéskor várható élettartama 71,6, a nőké 78,7 évre emelkedett. Azonban a nyugat-európai országokhoz való közeledésben sem Magyarország teljesített a legjobban.

Sok-sok közmunkás van

Az elmúlt 17 évben a foglalkoztatás részlegesen regenerálódott, ma már eléri az 1992-es szintet, de még mindig elmarad a rendszerváltás előttitől. Magyarországon továbbra is rendkívül alacsony a foglalkoztatás, önmagában és az EU-tagállamokkal való összehasonlításban is – írja a cikk. A 2009-2013 közötti 232 ezer fős foglalkoztatotti növekményből 114 ezer volt közmunkás, 52 ezer ember dolgozott külföldön, és 66 ezren dolgoztak itthon.

Ami a közfoglalkozatást illeti, a közfoglalkoztatás befejezését követő fél éven belül az érintettek mindössze 10 százaléka tud átlépni az elsődleges munkaerőpiacra.

Nagyon rossz az iskolarendszer

A kutatások szerint a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák részben az iskolarendszer válságára vezethetőek vissza. Nemzetközi felmérések szerint ugyanis a magyar tanulók teljesítményei évtizedes távlatot tekintve romlanak. A társadalmi háttér szerinti szelekció korán kezdődik, a családi háttér teljesítményt meghatározó szerepe igen nagy, a magyar iskolarendszer kevéssé képes az esélyek kiegyenlítésére.

A szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetettek aránya Magyarországon 2005-2008 között csökkent, majd jelentősen emelkedett, 2009 óta pedig a visegrádi országok között a legmagasabb. A kutatók azonban a jövedelmi szegénységnél is súlyosabb problémának tartják a magyar társadalomszerkezet torzulását. A leszakadó szakképzetlen réteg már 2002-ben is tíz százalékponttal nagyobb volt Magyarországon, mint az EU-átlag, ez a különbség tíz év alatt 15 százalékponttal nőtt.

Túl sok a szakképzetlen

Ennek megfelelően a felsőfokú végzettségűek, a vállalkozók és a menedzserek 13 százalékponttal kevesebben vannak, mint az uniós átlag, de lemaradásunk a visegrádi országokhoz képest is tíz százalékpont. Vagyis ma a magyar társadalom legsúlyosabb problémája a felső középréteg alacsony, és a leszakadó, szakképzetlen munkát végző rétegek magas aránya – állapítják meg.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: “…az EU régi tagországaihoz viszonyított fejlettségi szintje 1991-2013 között így is 45 százalékról 60 százalékra emelkedett…erős eladósodottságon alapult…”

-Éves szinten “gyenge” 1,7 százalékos emelkedés, miközben a MAGYAR gazdaságot felszámolta gyakorlatilag a magyr politikai elit. Amely közben viszont gátlástalanul adósította el az országot. A rendszerváltáskori GDP – hez viszonyított kb. 5 – 6 százalék mértékű netto államadósságot sikerült “feltornászni 80 százalékra! És a folyamatnak nincs még vége!

“…a foglalkoztatás részlegesen regenerálódott, ma már eléri az 1992-es szintet, de még mindig elmarad a rendszerváltás előttitől…A 2009-2013 közötti 232 ezer fős foglalkoztatotti növekményből 114 ezer volt közmunkás, 52 ezer ember dolgozott külföldön, és 66 ezren dolgoztak itthon…” -azaz: gyakorlatilag majdnem ugyanannyi volt a közmunkások létszáma, mint a “versenyszférában” idehaza és KÜLFÖLDÖN együttesen dolgozók száma! De belegondolni is rossz, hogy mi van akkor, ha a külföldön dolgozó 52 ezer magyar itthon maradt volna?

“…ma a magyar társadalom legsúlyosabb problémája a felső középréteg alacsony, és a leszakadó, szakképzetlen munkát végző rétegek magas aránya…”

- A magyarországi gazdaság a gyarmati létre rendezkedett be! Kevés magasan kvalifikált munkavezetőre, és rengeteg tanulatlan, elbutított szalagmunkásra van szükség a multik összeszerelő és csomagoló szalagjai mellett! Kell még néhány targoncás, és biztonsági őrnek kinevezett martalóc. A “magyar” oktatási “rendszer” pontosan ezen igények szerint ontja a szükséges emberanyagot.  Összegzésképpen viszont bátran kijelenthetjük: ORSZÁGUNK minden tekintetben siralmasabb helyzetben van, mint volt a II. vh. befejeztekor. Súlyosbítja ezt a helyzetet ráadásul az a tény, hogy míg AKKOR volt a talpraállásunkhoz segítség, MOST nincs!  Az AKKOR megkezdődött ország és társadalomépítés negyven esztendeig tartott, aminek eredményeit teljesen szétzilálva és lerombolva napjainkig csak súlyosbítottak politikai maffiáink. Ha az AKKORI építkezés közel 45 évig tartott? – ki lehet kalkulálni, hogy MENNYI IDŐT ÉS ENERGIÁT emésztene föl egy új ORSZÁG ÉS TÁRSADALOMÉPÍTÉS?!

Ne is fogjunk hozzá kalkulálgatni! Az újrakezdéshez, az újjáépítéshez szinte minden kellék hiányzik! De kiváltképpen és leginkább a bátorság, a tudat és az akarat!

Márpedig tudjuk jól: “GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA!”

A "fékek és ellensúlyok" a magyar szuverenitást fékezik és ellensúlyozzák

A Demokratikus Koalíció nevű radikális atlantista párt egy kétnapos elnökségi ülésen tárgyalta meg, melyek voltak a 2014-es év politikai tanulságai, valamint megkezdte a jövő évi stratégia kidolgozását. Az elnökség eredményként említette, hogy bejutottak az országgyűlésbe, az Európai Parlamentbe, és a párt "jelentősen megerősítette társadalmi beágyazottságát". Ez alatt azt kell érteni, hogy a radikális atlantisták látszólag civil Facebook-csoportok segítségével úgy tudnak tömegeket megmozgatni, hogy annak látszólag semmi köze ne legyen a párthoz.

A DK elnöksége célként nevezte meg a 2016-os előrehozott választásokat, és egy új rendszerváltást, valamint a "fékek és ellensúlyok" megerősítését, amit szerintük az Orbán-kormány felszámol. A DK közleménye szerint emellett "elindul a majdani kormányzáshoz szükséges szakpolitikai csoportok, műhelyek felállítása."

Majdani kormányzás - Kijevben már láttuk

A radikális atlantisták február 21-re hívtak össze tisztújító kongresszust, és egyben ezt a céldátumot jelölték meg a programadásra, amivel készek lennének a kormányzásra. Ugyan látszólag semmiféle támogatottsága nincs a DK-nak (a felmérések szerint az összlakosság körében alig ütik meg a 2%-ot), a párt "társadalmi beágyazottsága" valóban növekszik. Civil szervezetek, szakszervezetek és Facebook-csoportok sokaságát mozgatják úgy, hogy annak látszólag semmi köze nincs a Demokratikus Koalícióhoz.

Bár a Demokratikus Koalíciót az összlakosság mindössze 2%-a támogatja, jelenleg a legveszélyesebb politikai formáció Magyarországon, ami a magyar államiság felszámolását, az Európai Egyesült Államok megalapítását nyíltan hirdeti. Emellett az összes magyarországi párt közül egyedül a DK rendelkezik olyan szakértői és anyagi háttérbázissal, ami a kormánypárt pozícióit veszélyeztetheti.

A DK immár nem csak a magyar államiság felszámolását és az Európai Egyesült Államok megalapítását hirdeti, hanem bevallottan arra törekszik, hogy a magyar kormánnyal szemben mindenféle fékek és ellensúlyok legyenek működésben.

Kinek az érdeke, hogy a szuverén magyar kormányt bárki, vagy bármi fékezze, és akadályokat gördítsen Magyarország független cselekvése elé? A fékek és ellensúlyok azt jelentik, hogy van a magyar kormány fölött egy idegen hatalom, ami fékezi Magyarország szuverén cselekvését, és a hatalmi ágak egy részét irányítás alatt tartva ellensúlyozza a függetlenedési törekvéseket. Aki a fékek és ellensúlyok helyreállítása mellett érvel, az Magyarország szuverenitását akarja fékezni és ellensúlyozni. Ez az atlantizmus célja: fékezni és ellensúlyozni.

Eljött az ideje annak, hogy ne a mindenkori magyar kormány, hanem az idegen érdeket Magyarországon képviselő radikális atlantisták elé kerüljenek fékek és ellensúlyok! A radikális atlantizmus olyan dolog, amit fékezni és ellensúlyozni kell. Ez mindinkább látszik. Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon jogilag létezhessen egy párt, ami a magyar államiság felszámolását nyíltan hirdeti!

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/13/fekek-es-ellensulyok-magyar-szuverenitast-fekezik-es-ellensulyozzak

Mobilszolgáltatás indul angliai magyaroknak

Különleges, az Angliában dolgozó magyarok és az itthoni rokonok, ismerősök között keletkező kommunikációs költségeket jelentősen csökkentő mobilszolgáltatással lépett az angol piacra a NordTelekom. A magyar tulajdonú vállalat SIM kártyájához két telefonszám (egy angol, egy magyar) tartozik, így helyi és nemzetközi hívásokra is versenyképes tarifákkal használható a szolgáltatás. Az egyik legfontosabb előny, hogy itthonról magyar vezetékes tarifával hívható az Angliában tartózkodó rokon, ismerős, míg a hívást fogadó félnek egyáltalán nem kell fizetnie a beszélgetés után.

A szolgáltatás része a kétnyelvű ügyfélszolgálat, valamint az a lehetőség, hogy a kinti magyarok az itthoni online tartalmakat is zökkenőmentesen (magyar IP-címről) érhetik el. A SIM kártya és a két telefonszám régi mobil készülékeken, azaz okostelefon nélkül is használható. A SIM kártyát online megrendelés mellett az Egyesült Királyságban folyamatosan bővülő, várhatóan kétszáz, magyar élelmiszereket is árusító boltban is meg lehet vásárolni. Sőt, az Angliába készülők itthon is beszerezhetik a kártyát a NordTelekom irodájában vagy a weboldalon megrendelve.

Az egyenleget feltölteni, vagy az előfizetést kifizetni Angliában a PayPoint 20 ezer viszonteladói pontból álló hálózatában, illetve a NordTelekom Mobile weboldalán lehetséges. A NordTelekom az angol piacra történő belépést részben a tavaly végrehajtott tőkeemelésből valósította meg. A társaság nyitott további tőkebevonásra is, ha a most indított szolgáltatás dinamikus növekedésnek indul.
Kereskedjen a magyar tőzsdén 0,3%-os jutalékkal!

A NordTelekom Mobile a 7,5 font lebeszélhető indulóegyenleggel rendelkező SIM kártyát és a házhozszállítást (Angliában vagy Magyarországon) most összesen 7 fontért kínálja. Ha elfogy az egyenleg, akkor egyszeri vagy havi rendszeres feltöltést is be lehet állítani a weboldalon. A szolgáltató percdíjai a meghatározó angliai versenytársaké alatt marad (lásd táblázat). A korábban feltöltött egyenlegből további kedvezményes 1-30 napos csomagajánlatok választhatóak, így tovább csökkenthető a hívások költsége, akár 1 pennyre percenként.

Portfolio

Zajlik az “élet” Donbasszban

Habár “csendes üzemmódban” működik is a donbasszi háburú, azért a teljes csend az inkább csak éjszakára vonatkozik. Ma délelőtt akadt néhány csendháborítás.

Szcsasztyje határában a népköztársasági erők megkezdték nehéz harci technikáik kivonását a front közeléből. Az egyik tüzérüteg azonban “csomagolás” közben felfedezte, hogy a valcmanisták kezdik magukat befészkelni a korábban a népköztársaságiak által kiürített állásokba. Abbahagyták a csomagolást. Hat darab valcmanista “Akácia” meg két “Ural” és az összes személyzetük kesereghetne most, hogy kár volt a nagy sietségért! Kesereghetnének! – de már nem kesereghetnek. Egy “Grad” üteg ha valahová vet – ott bizony fű nem terem! Márpedig a csomagoló népköztársasági tüzérüteg az ilyen SV – üteg volt! Amely az eset után úgy döntött, hogy mégiscsak marad!

6 kilométerre Krimszkojétól egy Frunze – melletti milicista blokkposztra nyitottak gyalogsági fegyverekből tüzet Nyalókakirály pribékjei. Semmiféle kár nem esett.

Gyjebalcsevo – környékén az M21 -es út fölött átvezető vasúti hidat a valcmanisták ma délelőtt teljesen aláaknázták. A népköztársaságiak már csak a meló végén figyeltek föl a mozgásra. Mire odaértek, már csak négy lator volt a hídon. Ott is maradtak. A milicisták meg kénytelen – kelletlen jó messzire elszaladtak a sok drót láttán.

Krasznogorovka határában – Donyecktől 13 km-re nyugati irányban hirtelen felbukkant ma délelőtt négy orosz tank! Mindenki döbbenten állt az érthetetlen “jelenség” előtt! De megoldódott a rejtély abban a pillanatban, amint egy valcmanista “Ural” is odasorolt. Arra elfelejtettek orosz zászlót tűzni a trükköző pribékek. Bízvást állíthatjuk, hogy már köszörüli a torkát a kijevi lakájmédia kórusa, hogy teljes hangerővel jelenthesse: Oroszország lerohanta Ukrajnát. Íme a bizonyíték! (Nem egy életbiztosítás most azokban a tankokban ücsörögni! Mert ha föltételezéseink helyesek, akkor hamarosan a kilőtt “orosz” tankokról fog zengeni Nyaléókakirály médiája!)

“Csendes üzemmód” ide vagy oda, Mariupol latorjainak van okuk panaszkodni a magas vérnyomásra. Jelentések szerint ugyanis az “Oplot”, a “szomália” és MÉG EGY MÁSIK rohamzászlóalj állományaiból összeállított népköztársasági harccsoport ma délelőtt megjelent Mariupol közelében. A társulás “karnagya” Motorola.

Az járműveikre meg az van fölfestve, hogy MARIUPOLBA!

Donyeck pedig “éli” a hétvégi életét

https://balrad.wordpress.com/2014/12/13/zajlik-az-elet-donbasszban/

Járulékos veszteségnek használnák a jobboldalt egy liberális forradalomban

Feltűnően szélsőjobboldal-barát bejegyzéssel kedveskedett a legolvasottabb hazai liberális sajtóorgánum, az Index.hu azoknak a potenciális olvasóknak, akiket egyébként a liberális propaganda többnyire nem érdekel, de egy-egy korabéli, Harmadik Birodalom témájú fotóért szívesen ellátogatnak még az ideológiai ellenség oldalára is, - nem mellesleg pedig egyedül ők lennének képesek forradalmat csinálni az egyelőre csak plakátlobogtatásból álló álcivil tüntetésekből. Három nappal a budapesti majdan kezdetének tervezett időpontja előtt a liberális sajtó lehozott egy olyan Hitleres cikket, amiben a zsidó szó egyszer sem szerepel. (!) Sehol egy "gázkamra", sehol egy "hatmillió", sehol egy "a magyarság egészét ért trauma", vagy a "túlélők máig ható fájdalma".

Történelmi pillanatot láthatunk? A liberális sajtó úgy beszél a Harmadik Birodalomról, hogy azt nem egy "túlélés és fájdalom" alapú zsidó identitás kovácsolására, és a jobboldal kollektív bűnösnek nyilvánítására használja? Nem, ez nem egy történelmi pillanat. Ugyanannak a módszernek lehetünk szemtanúi, amivel Ukrajnában a nyugatbarát sajtó bevonta a szélsőjobboldalt az EU-párti tüntetésekbe. Korábbi ideológiájukat és tematikájukat félretéve olyan dogokról beszélnek, amire a jobboldal odafigyel, és teszik mindezt annak érdekében, hogy a jobboldal figyelmét felkeltsék.

Ha véletlen elkerülte volna a jobboldal figyelmét, hogy december 16-án nagy-nagy kormányellenes tüntetés lesz, akkor majd a Hitleres fotók megosztásával az összes, a tüntetésekkel szemben eddig érdektelen jobboldali közösség eljuthat a liberális sajtóorgánumra, ahol újból felhívják a figyelmét arra, hogy "Pesten forradalom lesz".

Mozgósító erő - ami a liberálisoknak nincs. A jobboldaltól kölcsönöznének.

Kontárnyelven szólva, ez egy mézesmadzag, amit szépen elhúztak a jobboldal orra előtt. Volt már másfajta mézesmadzag is, többek között, amikor a "lesz újabb békemenet" tematikájú hírt egy barna bőrű tüntetők tömegéből felugró négerrel illusztrálva tették ki címlapra, hogy ösztönszinten azt a benyomást keltsék, a felforgatás ellen kiállás nem a magyar emberek ügye.

Ismételjük: Hitleres cikk, liberális sajtóban, gázkamrák említése nélkül. Ez már önmagában elegendő ahhoz, hogy lássuk, valami nagyon nagy dolog készül.

Látható, milyen fokozott törtetéssel, erejüket megfeszítve próbálkoznak a liberálisok, hogy odacsalják a jobboldalt a kormányellenes tüntetésekre. Nagyon szeretnék, ha valaki helyettük verekedne össze a rendőrökkel, és később a sajtóban nem olyan videofelvételek terjednének, amin rasztás hajú liberálisok mennek neki a rendőröknek. Ne adjuk meg nekik ezt az örömöt!

Rövid áttekintésünk a Budapesten szerveződő civil tüntetések céljáról itt olvasható.

http://www.hidfo.net.ru/2014/12/13/jarulekos-vesztesegnek-hasznalnak-jobboldalt-egy-liberalis-forradalomban

Moszkva nem hagyhatja válasz nélkül az újabb szankciókat (Oroszországnak már meg kellett volna kapnia tegnap vagy a 2Mistralt, vagy a 3milliárd kártérítést Franciaországtól és természetesen Lengyelországtól, erről miért nem szólnak a hírek?)

Moszkva nem hagyhatja válasz nélkül az újabb amerikai szankciókat, amennyiben azokat Washington életbe lépteti Oroszországgal szemben – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ma Moszkvában.

A magas rangú diplomata az Interfax orosz hírügynökségnek reagált arra, hogy előzőleg az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta azt a törvényrendeletet, amely alapján – ha azt Barac Obama elnök jóváhagyja – az Egyesült Államok új gazdasági szankciókat vezetne be Oroszország ellen és növelné az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

Rjabkov azt is megerősítette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap Rómában tárgyal amerikai kollégájával, John Kerryvel. Mint mondta, Moszkvában arra készülnek, hogy a megbeszélésen alapvetően a közel-keleti rendezésének előmozdításáról lesz szó, de az orosz külügyminiszter “szóba hozhatja” az Ukrajna támogatását célzó amerikai kongresszusi határozatot is.

Szergej Rjabkov az oroszellenesség újabb megnyilvánulásának nevezte a törvényt, amellyel szerinte az Egyesült Államok arra tesz kísérletet, hogy Moszkvára erőltesse akaratát.

Tegnap ugyanis az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta azt a törvénytervezetet, amelynek elnöki jóváhagyása esetén az Egyesült Államok új gazdasági szankciókat vezetne be Oroszország ellen és növelné az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, amelyet kiterjesztene a halált okozó eszközökre is.

Barack Obama elnök azonban továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az amerikai segítségnyújtásnak meg kell maradnia az olyan, halált nem okozó eszközöknél, mint amilyenek az aknavetők bemérésre szolgáló radarok, az éjjellátó készülékek és a golyóálló mellények.

A törvénytervezet lehetővé tenné a katonai segély kiterjesztését, egyebek között a páncéltörő lőszerek, felderítő drónok és kommunikációs eszközök szállítására is. Az Egyesült Államok eddig három aknavető-felderítő radart szállított Ukrajnába, ezek száma 20-ra növekedne.

Amerika újabb szankciókon agyal

A kongresszus döntése értelmében az Oroszország ellen eddig bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az orosz hadiipari szektor, így az állami tulajdonú Roszoboronekszport egyes fegyvergyártó és kereskedelmi egységeire is, amelyek Szíriába, Ukrajnába, Grúziába és Moldovába szállítanak katonai eszközöket, hozzájárulva ezen országok destabilizálásához.

Az energetikai szektorban a törvénytervezet lehetővé tenné a Gazprom elleni büntetőintézkedéseket, ha az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. Ugyancsak lehetővé válik a vízummegtagadás és a számlabefagyasztás olyan személyek esetében, akik továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak a szankciók sújtotta cégekkel.

Az orosz külügyi szóvivő már pénteken úgy értékelte, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok alá “hatalmas aknát” helyeztek a Washingtonban. Alekszandr Lukasevics közölte, hogy Moszkva nyílt konfrontációnak tartja az amerikai kongresszus által megszavazott, Ukrajnát támogató törvényt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy országa “nem enged az Egyesült Államok zsarolásának, nem mond le nemzeti érdekeiről, és nem engedi, hogy beavatkozzanak a belügyeibe”.

https://balrad.wordpress.com/2014/12/13/moszkva-nem-hagyhatja-valasz-nelkul-az-ujabb-szankciokat/

Tolvaj! – kiabál a rablóvezér

Lopás és más címeken vádat emeltek a luxemburgi adókönnyítésekről szóló titkos dokumentumok feltételezett kiszivárogtatója ellen – jelentette be pénteken az illetékes ügyészség.

Oknyomozó újságírók november elején, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök hivatalba lépése után néhány nappal tárták a nyilvánosság elé, hogy több száz vállalat kötött titkos adómegállapodást a nagyhercegség adóhivatalával.

Ezek értelmében lehetőségük nyílt arra, hogy a más országokban befizetendő adóterheknek többnyire elenyésző hányadát fizessék csak be Luxemburgban. A megállapodásokat azokban az években kötötték, amikor Juncker luxemburgi miniszterelnök volt.

A feltételezett kiszivárogtató kilétét nem közölték, de a Luxemburger Wort című újság jelentette, hogy a PwC könyvvizsgáló cég luxemburgi leányvállalatának egy volt francia alkalmazottjáról van szó. A Franciaországban élő gyanúsítottat több órán keresztül hallgatta ki egy luxemburgi vizsgálóbíró. Az illető az ellene szóló vádemelés után szabadon távozhatott – írta a lap.

Az ügyészség bejelentése szerint a vádak lopás, szakmai és üzleti titkok megsértése, pénzmosás és adatbázishoz csalárd módon való hozzáférés.

A vádlott ellen még 2012-ben indítottak eljárást, miután a PwC Luxemburg az év júniusában rendőrségi feljelentést tett dokumentumoknak a cégtől való ellopása miatt. E feljelentés annak hatására történt, hogy egy hónappal korábban a France 2 francia tévéadó riportot mutatott be a lopásról. A PwC vezetői szerint a lopást 2010 szeptemberében követte el egy alkalmazott, akit azóta azonosított a cégvezetés.

A gyanúsított elleni eljárás idén november elején kapott új lendületet, amikor az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű washingtoni központú újságíró-szervezet nyilvánosságra hozta a luxemburgi adókönnyítésekre vonatkozó 28 ezer oldalnyi titkos iratot. Ezen a héten, Juncker és a bizottsági tagok eskütételéhez időzítve, a titkos dokumentumokból egy újabb köteg került napvilágra.
(MTI)

Bal-Rad komm: És pontosan most pörög fel a jogszolgáltatás gépezete! Junckernek teljes “bűnbocsánat” – a galád áskálódónak pedig fölnégyelés! Úgy kell a büdösnek! Példát kell statuálni. Hogy a többi áskálódó szándékú is időben észhez térjen!

Harctérré válhat Budapest és környéke

Nehéz logikát találni abban, hogy olyan utakat tesznek fizetőssé, melyek célja, hogy elszívják a forgalom egy részét az (egyébként ingyenesen járható) belvárosi főutak elől, ráadásul mindezt néhány évvel a dugódíj kötelező bevezetése előtt. Végignéztük, hogy az egyes útszakaszok fizetőssé tétele kiket és hogyan érinthet, valamint megpróbáltunk logikát találni a tervezetben - kevés sikerrel.

Mi az ideológiai háttér?

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a "megyei útdíj-matricák bevezetése jelentős könnyebbséget jelent a forgalomban részt vevőknek, az M0-s autóút egy részére kiterjesztett térítési kötelezettség miatt pedig nem nő a budapesti belvárosi forgalom". Indoklása szerint az útdíjrendszer átalakítását az uniós és a hazai forrásokból épült útrendszerek egymáshoz való viszonyának rendezése kívánja meg.

A kormányszóvivő szerint mindez összefüggésben van a vasúti közlekedés és a budapesti közösségi közlekedés fejlesztésével is, a kormány kiemelt célja ezekre szoktatni az embereket. Véleménye szerint a közösségi közlekedés nyújtotta lehetőségek és az összeg nagysága miatt nincs olyan aggályuk, hogy a forgalom a belvárosi utakra terelődik.

A közösségi közlekedés használatának népszerűsítése önmagában még védhetően is hangzik, a probléma csak az, hogy - ahogy ez a dugódíj problémamentes bevezetéséhez is szükséges - még jelentősen fejlesztéseken kell átesnie a közösségi közlekedésnek ahhoz, hogy az autósok tömege számára vonzó alternatíva legyen. Bár az elővárosi vasúti hálózat rengeteget fejlődött az elmúlt években (pályafelújítások, járműbeszerzések), további intézkedések tömegére van szükség. A 2014-2020 közötti európai uniós finanszírozási ciklusban óriási összegek fognak érkezni vasútfejlesztésre, ami rendkívül pozitívnak tekinthető, de nem hangzik túl logikusnak, hogy nem a fejlesztések befejezése után, hanem a megkezdése előtt drágítják az alternatívákat. Számos egyéb területen, mint a vasút városon belüli szerepének növelése, valamint a menetrendi- és tarifarendszerek közlekedési módokon átívelő összehangolása, azonban egyelőre alig történt valami.

Szintén nem feledkezhetünk meg arról, hogy bár az elmúlt években óriási fejlődést láthattunk a budapesti közösségi közlekedésben, az ország és a város vezetőitől számos olyan üzenet érkezett az idén, ami arra utal, hogy ennek a trendek véget kívánnak vetni. Júniusban Lázár János jelentette be, hogy egyetlen döntéssel elkaszálta Budapest rövid és középtávú - elsősorban közlekedésfejlesztési - uniós projektjeit. Az elmúlt hetekben pedig Tarlós István akarata szerint szedték darabokra a BKK-t és váltották le vezetőjét. Az elkövetkezendő 7 évre vonatkozó, frissen megjelent uniós projektlistán pedig valóban szinte egyáltalán nem szerepel budapesti közlekedésfejlesztési projekt az elővárosi vasúti pályák megújításán kívül, így az égető beruházások, mint a 3-as metró felújítása, a kormányon múlnak. A jelenlegi intézkedés bevezetése remekül példázza, hogy milyen hatással lehet az ország közlekedésre a költségvetésben tátongó lyuk, és ha ez egy jelzés arra, hogy hasonlóan alakulna k a következő évek, sok jóra nem számíthatunk.

A képviselők szerencsére megússzák

Kapcsolódó hír, hogy a parlament igazságügyi bizottsága benyújtott egy módosítást az Országgyűlésről szóló törvényhez. A javaslat szerint módosulna a képviselők költségtérítése, a tervek szerint a képviselők a jövőben benzinkártyájukkal útdíjat is fizethetnének, de bérletet, vasúti menetjegyet is vehetnének vele.

Nem csak Budapest ihatja meg a költségvetési foltozás levét

Az NFM közleménye tartalmaz egy olyan utalást is az úthasználati feltételek országos szintű egységesítéséről, ami alapján arra is következtethetünk, hogy Budapest csak az első lesz a sorban. ("Az azonos szolgáltatási színvonalú utak használatáért az ország minden részében egyformán kell fizetniük a járművezetőknek.") Elképzelhető, hogy hamarosan a Debrecent, Győrt és más városokat elkerülő autópálya-szakaszok is fizetőssé válnak.

Kik bukhatnak nagyot?

A szabályozást különösen furcsává teszi az, hogy nem egységesen érinti az M0-ás körgyűrűt és a bevezető szakaszokat, már az alábbi térképre ránézve is jól látszik, hogy a város különböző részeit nem egyformán érinti a díjmentesség megszüntetésé, fizetős és nem fizetős "szigetüzemek" jönnek majd létre. Ez egyrészt teljes koncepciótlanságról árulkodik, másrészt annak az eredménye, hogy bizonyos gyorsforgalmi útszakaszokra olyan támogatási megállapodást kötött a kormány az unióval, hogy ott nem lehet pályadíjat szedni.

Térkép: https://mapsengine.google.com/map/embed?mid=zbRGRi1S67dM.kRfntUGN9Lt8

Feltételezve, hogy biztosan lesznek (tetemes számban) olyan autósok, akik nem lesznek hajlandóak kifizetni az új díjat - vagy elvi alapon, vagy azért, mert csak ritkán használják az említett szakaszokat - végignéztük, hogy milyen hatásai lehetnek az intézkedésnek a városi-elővárosi forgalom alakulására. Az újonnan fizetőssé váló szakaszok négy térségben helyezkednek el és ezekből háromban komoly hatással lehet az intézkedés környékbeli lakosok és arra járok tízezrei számára.

Magyarország legrégibb autópálya-szakasza, az 1964-ben (!) átadott M1-M7 bevezető, valamint az M1-es út az M0-ás csomópontjáig, illetve az M7-es az érdi lehajtóig eddig ingyenesen volt használható és komoly célforgalmat bonyolított le, mind a budaörsi bevásárló-komplexumnak, mind a környékbeli településeknek köszönhetően. A díjfizetés bevezetése esetén vélhetően jelentősen megnő majd a forgalom az egyébként sem túl gyorsan járható 1-es úton Budaörsön, a Kőérberki úton, a Balatoni úton, valamint sokak számára a szintén nagy forgalmú Budakeszi út is alternatíva lehet.

Az alternatív útvonalak jelentős része ráadásul Őrmezőnél fut össze, ahol jelenleg a csomópont nagyszabású átépítése zajlik, ráadásul a 4-es metró végállomásán a nagy kapacitású P+R parkoló kiépítése is várat magára, így a Budaörsi úton hatalmas dugókra lehet majd számítani. Budaörs esetében ráadásul a vasút sem életképes alternatíva, mivel hiába viszi be az utasokat a vonat negyedóra alatt a Déli pályaudvarba, a vasútállomás elhelyezkedése elég szerencsétlen.

Wittinghoff Tamás, Budaörs város polgármestere elsők között követelte közleményben, hogy "az agglomerációs településeken élők érdekében a kormány azonnal fejezze be még a gondolkodást is az autópályák bevezető szakaszainak és az M0-ás autóútnak a fizetőssé tételéről, amely egyszerre tisztességtelen, káros és végrehajthatatlan."

A délkeleti szektorban különösen érdekes, hogy az M5-ös bevezetője fizetőssé válna, míg az M51-es nem, úgy hogy az M51-es út úgy torkollik az M5-ösbe, hogy a környéken nincs alternatív "menekülőút", azaz más lehajtó. Az M5-ös bevezető szakaszának fizetőssé tétele jelentősen ronthatja a Szentlőrinci út csomópontjánál található Megapark bevásárló-komplexum elérhetőségét, különösen Pest és az agglomeráció déli és keleti része felől, valamint tovább növelheti a Nagykőrösi úton tapasztalható dugók méretét.

Az M0-ás délkeleti szekciója esetében is komoly problémát jelent az alternatív útvonalak hiánya. A Gyál-Vecsés út mellett a XVIII. kerületi Nemes utca-Királyhágó út, valamint más dél-pesti utak terhelése növekedhet számottevően. Szintén problémát jelent, hogy részekre szakad a Pestet körülölelő körgyűrű. Romlik a repülőtér elérhetősége, nem csak a közelben lévő agglomerációs településekről, hanem számos budapesti területről is az M0-áson keresztül érkeztek a legtöbben Ferihegyre, így növekedhet a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út és az Üllői út forgalma. Délnyugat-Budapest és Északkelet-Pest kapcsolatai is jelentősen romlanak majd, ami a városon átvezető számos úton növelheti a dugók számát.

"Azt gondolom, hogy azon közlekedők egy része, akik az M0-ás körgyűrűt napi rendszerességgel igénybe veszik akár munkahelyük megközelítéséhez, akár egyéb célból, más útvonalat keresnek majd - értve ez alatt a kisgépjármű forgalmat is. Ez azt fogja eredményezni, hogy a megnövekedett forgalom nem csupán az agglomerációs települések úthálózatán lesz érezhető, hanem a peremvárosi településeken, sőt Budapest belvárosában is" - ezt Pápai Mihály, Gyál polgármestere írta.

Az M3-as bevezetőjének fizetőssé válása a Régi Fóti utat és Rákospalotát terhelheti meg, ám a legnagyobb felháborodást az M0-ás északi szakaszának díjkötelessé tétele váltotta ki. Amellett, hogy ebben a térségben is számos kiskereskedelmi egység elérhetősége romlik majd, sokak számára rossz hír, hogy fizetőssé válik a Megyeri híd is. Ez a Szentendrei út, valamint az Árpád híd forgalmát növelheti meg jelentős mértékben - erre Óbuda fideszes polgármestere, Bús Balázs is rávilágított dühös hangvételű Facebook posztjában.

Az egyetlen szakasz, ami nem kavarhatja fel különösebben az állóvizet, az az M6-as bevezető szakasza. Ez jelenleg is viszonylag kihasználatlan, ráadásul a belváros felé igyekvőknek mind a 6-os, mind a 7-es út eddig is kényelmesebb alternatívát nyújtott a legtöbb esetben.

Természetesen lesznek olyanok is, akik nyernek az intézkedéssel. Az érintett szakaszokon közlekedő autók és buszok élvezhetik majd a kisebb forgalmat és a gyorsabb eljutást - feltéve, hogy nem alakulnak ki jelentős forgalmi dugók ott, ahol a bevezető szakaszok és az alternatív útvonalak egyesülnek.

Nézze meg, hogyan változott 10 év alatt Budapest kerületeinek és az agglomerációs települések népességszáma!

Ilyen aztán sehol a világon nincs!

Bármennyi is felháborítóan hangzik, nem teljesen egyedülálló ötlet egy városi elkerülő út fizetőssé tétele, egészen közel is találunk rá példát. Ausztriában minden gyorsforgalmi útszakasz használatáért fizetni kell, illetve hasonló a helyzet Prágában is, így a bécsi és a prágai körgyűrű is rendelkezik díjköteles szakaszokkal. (Igaz, ezekben a városokban hatékonyan működik az elővárosi vasúti hálózat.) A szlovéniai Ljubljanát elkerülő körgyűrűn 2008 óta kell matricát vásárolni, mióta a teljes szlovéniai autópálya-hálózatot fizetőssé tették.

Az írországi Dublint elkerülő M50-es autópályán például két szakaszon, egy híd és egy alagút használata esetén kell útdíjat fizetni. Bár a hivatalos indoklás szerint a híd építésének megtérülése miatt szükséges az útdíj-fizetés, az ír politikusok nem tettek ígéretet arra, hogy a megtérülés után ingyenessé teszik az autópályaszakasz használatát.

A pekingi 5-ös számú körgyűrű (a kínai fővárost több autópálya is körbeöleli) 2001 és 2003 között több szakaszban nyílt meg, teljes elkészülése után fizetős útként. A személygépkocsiknak kilométerenként fél jüant kellett fizetniük (akkoriban kevesebb mint 12 forint), aminek hatására az autósok minden tőlük telhetőt megtettek, hogy elkerüljék a sztrádát. A szomszédos 4-es számú körgyűrűn órákig ültek a dugóban, csak azért, hogy elkerüljék a díjfizetést, a szellemsztrádaként emlegetett 5-ös körgyűrű pedig a tervezett kapacitás 10%-ával üzemelt. (A gyenge forgalom miatt sokan városi autóverseny-pályának használhattak.) Ezt látva a hatóságok 2004-től ingyenessé tették az autópálya használatát, aminek hatására a forgalom megnőtt, de a pekingi autósokban olyan "törést" okozott a kezdeti fizetési kényszer, hogy azóta sem alakulnak ki soha dugók a 21 milliós metropoliszt körülölelő 5-ös számú körgyűrűn.

Még távolabb is találunk példát fizetős körgyűrűkre, az ausztráli Melbourne városát keletről átölelő M3-as autópályát eredetileg ingyenesnek tervezték, Victoria állam kormánya azonban megtörve választási ígéretét, fizetős útként nyitotta meg 2008-ban.

A nemzetközi példák megléte ellenére is nehéz kijelenti, hogy az NFM intézkedése jó ötlet, hiszen a fent említett városok többségben Budapesttől igencsak eltérő lakosságszámmal és infrastruktúrával rendelkeznek.

Portfolio

Kapcsolódó:
Megszűnik az M0-s díjmentessége
Kormány: ekkora útdíjat simán kibírnak az autósok
Megdöbbentő a kormány terve - Budapesten kívül megáll az élet?
Orbán Viktor: Európa stagnál, Magyarország erősödik
Az állam szedné be a hívektől az adót

Most került napvilágra - Románia atlantista megbízhatósági próbája

A román védelmi tanács egykori ügyvivője - Ioan Talpes - kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjön, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem. A román hatóságok a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követően "tranzitközpontokat" bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták, és "nem is nagyon akarták tudni", mire használják azokat az amerikaiak

Talpes szerint Ion Iliescu akkori államfőt nem tájékoztatták a CIA-központokkal kapcsolatos konkrét információkról, és az amerikai féllel való "együttműködésről" nem kötöttek írásos egyezményt.

Ioan Talpes, kifejtette: az amerikai fél nem "CIA-börtönök" számára kért épületeket a román hatóságoktól, nem "fogdákról" volt szó, hanem egyszerűen "tranzitközpontokat igényeltek, a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára". Talpes, aki a 90-es években a román külföldi hírszerző szolgálatot (SIE) vezette, azt állította, hogy később meglepődve szembesült a Romániát ért vádakkal, amelyek szerint az országban titkos CIA-börtönök működtek.

Talpes tagadta, hogy ő maga járt volna a CIA rendelkezésére bocsátott helyszíneken, bár megerősítette, hogy a Legfelső Védelmi Tanács titkáraként birtokában volt a "legjelentősebb információknak". Hozzátette: az Egyesült Államok egymást váltó bukaresti nagykövetei is azt állították, nem tudtak arról, hogy az országban CIA-börtönök működtek volna.

Talpes szerint abszurdum azt feltételezni, hogy az amerikaiak beavatták Romániát egy ilyen ügy részleteibe 2002-2003-ban, mert ez azt jelentette volna, hogy maximálisan megbíznak egy olyan országban, amely még csak nem is tagja a NATO-nak.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának a CIA titkos börtöneiről és kínzásnak minősülő vallatási módszereiről kedden közzétett jelentése nem nevezi meg azokat az országokat, ahol az amerikai titkosszolgálat hasonló létesítményeket működtetett, de a The Washington Post a jelentés publikus részében használt színkódok alapján azt közölte, hogy a befogadó országok egyike Románia volt.

A román hatóságok mind 2007-ben, az Európa Tanács erre vonatkozó jelentése, mind 2012-ben, az Európai Parlament vizsgálatokat sürgető határozata idején cáfolták, hogy Romániában CIA-börtönök működtek volna.

Hírfigyelő Szolgálat

Árnyoldalak - Hogyan működik a rablókapitalizmus...

A kutyavilág ordas pénzeinek vérfarkasai

Egyre gyakrabban hallható a nemzetközi pénzügyi sajtóban a „shadow banking” -kifejezés, mely szóösszetétel mindkét tagja meglehetősen negatív jelenségre utal manapság, hát még így együtt. A magyarul árnyékbankrendszernek nevezett jelenség részben nehéz átláthatósága, részben mérete miatt keltette fel a szabályozók figyelmét elsősorban az Egyesült Államokban, de a Fidesz-kormány is ezzel a módszerrel játszik. Tulajdonképpen egy óriási méretűre nőtt finanszírozási rendszerről van szó, amelynek szereplői elsősorban nem bankok, és amelyek kívül esnek a felügyelet hatáskörén. Mindez egy korábban nem tapasztalt kockázatot jelent a pénzügyi rendszer egészére nézve. Körülbelül a világ GDP-jének kétszerese ez a fajta a kitettség. A becslés azon alapul, hogy a globális vállalatok méret szerinti eloszlása a nagy cégek tartományán, ˗ vagyis ott, ahol jellemzően a pénzügyi vállalatok vannak túlsúlyban ˗ hirtelen jelentősen elhajlik a Pareto eloszlástól. Pedig más mintákon azt találjuk, hogy a vállalatok mérete nagyon stabilan Pareto-eloszlást követ tértől és időtől függetlenül. A hiányzó rész valójában létezik, csak éppen nem látjuk, mert a sötétben van. Vagyis éppen ez az árnyékbankrendszer. A hagyományos flow-of-funds alapú elemzések és a klasszikus monetáris aggregátumok által nem megragadható pénzteremtési mechanizmus, melynek központi eleme a repo ügylet. A repo ˗ magyarul visszavásárlási megállapodás - ugye ezt csinálja nálunk az állampárt pénzügyi szektora, élén Matolcsyval - ˗ tulajdonképpen egy fedezett hitelügylet: a repo kezdeményezője értékpapírt (jellemzően államkötvényt-kincstárjegyet) ad el, és ugyanakkor egy későbbi határidőre (a hitel lejáratára) vissza is vásárolja értelemszerűen a hitel kamattartalmával megnövelt értéken. A repo ügylet másik oldalán lévő szereplő fél tehát hitelt nyújt, így ő úgynevezett reverse repo ügyletet hajt végre. Magyar szóhasználatban aktív  repo amikor hitelt nyújtunk (reverse repo), passzív repo amikor hitelt veszünk fel (repo). Ezt gőzerővel kutatják - véleményünk szerint - a csak látszólag ellenérdekelt valós bankszektor elemzői és tanácsadói.

A kutatás célja kettős: egyrészt feltérképezni a hagyományos bankrendszert túlnövő árnyékbankrendszert, valamint rámutatni a kialakulásához vezető okokra és potenciális következményekre. Az árnyékbankrendszer két "végén" a rövidtávú likviditástöbblettel rendelkező ú.n. cash pool-ok, valamint az ezt felhasználó alapkezelők állnak. A cash-pool-ba azon szereplők tartoznak, akiknél likviditás többlet csapódik le – lokális és globális egyensúlytalanságok következtében, és valamilyen oknál fogva rövid lejáratú biztonságos kamatbevételre vágynak:

• Devizatartalékokat kezelő „FX reserve managers” (1200 milliárd $)
• Globális vállalatok likvid pénzeszközei (1600 milliárd $)
• Intézményi befektetők (2000 milliárd $)
• Értékpapír kölcsönzéssel foglalkozó dealer-ek (800 milliárd $)

Ez összesen nagyságrendileg 6000 milliárd $ likviditás (ekkor a FED mérlegfőösszege közel 4000 milliárd $ volt), ami az árnyékbankrendszer forrása, mely közvetlenül reverse repo-ba (hitelnyújtás), vagy likviditási alapokba kerül. Érdekes tény, hogy az amerikai DKJ (T-bill) piac túl kicsi ahhoz, hogy ekkora likviditás-többletet elnyeljen.

A rendszer másik végén azon alapkezelők (nyugdíjalapok, hedge-fundok, devizatartalék-kezelők) állnak, akik „hozamhiányban” szenvednek: a nyugdíjalapok alultőkésítettek, a hedge-fundok alulteljesítenek a benchmarkhoz képest, a devizatartalék-kezelők pedig a sterilizációs költségeket próbálják ellensúlyozni. Ezen szereplők nagyrészt derivatív ügyletekkel, lényegében tőkeáttétel vállalásával próbálják legyőzni a globális hozamhiányt. A szerző végkövetkeztetése tehát, hogy a likviditás többlet végeredményben tőkeáttételes kötvénypozíciókat finanszíroz. Az árnyékbankrendszer két „végét” a pénzpiaci dealer bankok kötik össze, akik aktív- és passzív repókkal közvetítik a likviditást a cash-pool-októl a tőkeáttételes portfóliókezelőkhöz. A hagyományos pénzmennyiségi mutatók ˗ melyeket a monetáris politika befolyásolni szeretne  ˗ nem befolyásolják az alapkezelők forráshoz jutását, hiszen a klasszikus megtakarítók-közvetítők-befektetők csatornát kikerülve a dealer bankokkal repózva jutnak rövidtávú forrásokhoz, amiből tőkeáttételes kötvénypozíciókat finanszíroznak.

Az árnyékbankrendszer tulajdonképpen a pénzügyi rendszerben történő lecsapódása a reálgazdaságban végbemenő globális folyamatoknak: aránytalanul magas megtakarítások a vállalati szektorban és a külföldi szereplőknél (devizatartalékokat felhalmozó jegybankok), alacsony globális hozamkörnyezetből kialakuló hozaméhség, mely tőkeáttételes pozíciókra ösztönöz olyan szereplőket is, akiknek konzervatív befektetési stratégiát kellene követniük.

Bíró Dalma összeállítása