A brit kilépés felgyorsíthatja a NATO felbomlását

A britek kilépése hamarabb vezethet a NATO felbomlásához, minthogy még egy tagállam kilépne az Európai Unióból; a Brexit hatására előtérbe kerültek a közös európai hadsereg létrehozását követelő hangok, ami a NATO háttérbe szorításához vezethet.

A varsói NATO-csúcstalálkozót fokozott hírverés követte a NATO-országok médiafelületein, mely elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió minden eddiginél szorosabb együttműködést alakít ki a NATO-val. A felek kinyilvánították elkötelezettségüket a terrorizmus és kiberbűnözés elleni harc terén – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az elmúlt hónapokban több és szorosabb együttműködés jött létre a két szervezet közt, mint az elmúlt tíz év során együttvéve.

Az Aftenposten azonban arról számol be, hogy ezek az együttműködések “nem problémától mentesek”. A lap szerint bizonyos országok – mint Németország, Franciaország –

inkább előnyben részesítené az európai országok közti együttműködés fokozását, ami az Amerikai Egyesült Államoktól és a NATO-tól függetlenül történne.

Oystein K. Langenberg kifejti, hogy Stoltenberg számára azért fontos a NATO és az Európai Unió közti együttműködés hangsúlyozása, mert most nagyobb esély van az Európai Unió NATO-tól való függetlenedésére, mint az utóbbi tíz év során bármikor. Szerinte a britek kilépése katalizátora ennek a folyamatnak, hiszen elsősorban a brit euroszkeptikusok akadályozták az egységes európai hadsereg létrehozását. Az Európai Védelmi Erő megalapítása esetén szükségtelenné válna az amerikai katonai jelenlét Európában, így az európai országok fokozatosan függetlenednének a NATO-tól, aminek helyét átvenné az európai országok közös hadserege.

“Egy nappal a brit referendumot követően Németország és Franciaország külügyminiszterei előhozakodtak az ‘európai biztonsági egyezmény’ elgondolásával. A javaslat független globális hatalomként jellemezte az Európai Uniót, és felszólított egy közös európai civil-katonai parancsnoki lánc létrehozására.” – írta. Az EU napokkal később előterjesztett “globális stratégiája” szintén hangsúlyozza, hogy Európa maga kell gondoskodjon saját védelméről, valamint javaslatot tett egy független európai haderő felállítására, mely az amerikai hadseregtől függetlenül cselekedne.

Az Aftenposten Sven Biscop nemzetközi kapcsolatok szakértőt idézve kifejti az e mögött rejlő logikát: elmondása szerint, az Európai Unió független cselekvésének az előfeltétele, hogy az uniós külpolitikát saját katonai erővel tudja alátámasztani. Jelenleg az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája nagy mértékben az amerikai hadsereg kapacitásaira van utalva. Annak okán, hogy az EU kül- és biztonságpolitikájának alapja az amerikai katonai erő, az USA politikája jelentős hatást gyakorol az EU politikájának alakulására. Biscop szerint ezt a tényezőt kiiktatná az európai hadsereg létrehozása, ami – ugyanezen logika mentén – lehetővé tenné a független cselekvést. Hangsúlyozta; az Európai Unió képessé kell váljon arra, hogy saját katonai műveleteket hajtson végre – az amerikaiak nélkül. Mint mondta, ez napjaikban gyakorlatilag lehetetlen.

Langenberg ugyanakkor kifejtette, hogy a NATO főtitkára maga nyilvánosan ellenzi az európai hadsereg létrehozását, hiszen tisztában van azzal, hogy ez a NATO háttérbe szorításához vezetne. Stoltenberg ehelyett az EU és NATO közti együttműködés fokozásának fontosságát hangsúlyozza.

A független európai katonai struktúrák létrehozásának lehetőségét a pénteki NATO-csúcstalálkozón is megvitatták, ahol vezető politikusok részéről számos elutasító nyilatkozat hangzott el. Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint semmi szükség független európai hadseregre, ehelyett inkább a politikai integrációt kellene erőltetni. Ebben az esetben az EU politikájának erőalapját továbbra is az amerikai hadsereg képezné, miközben Brüsszelből kézi vezérléssel igazgatnák a tagállamokat.

Langenberg ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos kelet-európai országok – főként Lengyelország – már egyértelművé tették: csak a NATO-n belüli keretekben hajlandóak gondolkozni, ha védelmi- biztonságpolitikai együttműködésről van szó. Ők fontosabbnak tartják az Amerikai Egyesült Államokkal való együttműködést, mint hogy Európa független cselekvőként jelenhessen meg a globális politikában.

Kapcsolódó: Német sajtó: Washington Európa ellen fordítja Lengyelországot

http://www.hidfo.ru/2016/07/a-brit-kilepes-felgyorsithatja-a-nato-felbomlasat/

Brüsszelből sarcolná Magyarországot a Bilderberg szponzora

Simicska Lajos vállalkozása, a Közgép uniós pályázatai alapján indíthat eljárást Brüsszel Magyarország ellen. Több mint 85 milliárd forintot vesznek el a magyar adófizetőktől, amit később Brüsszel által favorizált magyarországi pártok kaphatnak meg.

Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy újból vizsgálni fogja Magyarország kormányának pályáztatási gyakorlatát, elsősorban az uniós források elosztásával kapcsolatban. Az ügy kiváltó oka, hogy egy ideje már nem Simicska Lajos vállalkozásai kapják meg az uniós forrásokat.

Az Európai Bizottság korábban több mint 1,6 milliárd forint visszafizetését kezdeményezte, miután nem a Közgép nyerte a győr-gönyűi kikötőfejlesztésre kiírt pályázatot. A cég hamis adatokat szolgáltatott a projektre beadott dokumentációjában, emiatt a Közbeszerzési Hatóság kizárta a pályázatból. Az Európai Bizottság azonban úgy döntött, hogy ha nem Simicska cége viszi a pénzt, a kormány inkább fizesse vissza a projektre kapott uniós forrásokat.

A bizottság most azt tervezi, hogy átalánybírságot szabhatnak ki olyan uniós programok esetében, melyeket nem Simicska Lajos vállalkozása nyer. Abból indulnak ki, hogy az ő vállalkozásai nyerték a közbeszerzések 17%-át, egészen addig, mígnem az oligarcha személyi konfliktusba került a kormányfővel. Ez alapján a bizottság feltételezi, hogy amennyiben nem Simicska nyer meg minden ötödik pályázatot, ott állami részről a piac súlyos korlátozásáról lehet szó.

Az Európai Bizottság ezáltal láthatóan a magyar oligarchák közti korábbi erőegyensúly helyreállítására törekszik, és ennek érdekében több mint 85 milliárd forintot venne el a magyar adófizetőktől.

2014 május 29-én Bajnai Gordon neve volt az egyetlen magyar név a Bilderberg csoport Koppenhágában kezdődő találkozója meghívottjainak listáján. Koppenhágából hazaérkezését követően Bajnait a sajtó arról kérdezte, hogy milyen célból vett részt az összeesküvés-elméletek által övezett csoport találkozóján. A politikus akkor saját közösségi-média profilján számolt be egy újságíróval zajlott beszélgetésről, amelyben azt kérdezték tőle, “kapott-e bármilyen politikai, gazdasági kérdésekkel kapcsolatos, iránymutatást, felkérést, esetleg feladatot?” A politikus a kérdésre azt felelte; “Igen, hogy próbáljam Simicska Lajost megnyerni a Bilderberg szponzorai közé. A tavalyi osztalékból bőven telik rá.”

Simicska Lajos érdekeltségeinek látványos háttérbe szorítása Bajnai Gordon Koppenhágában tett látogatását követően kezdődött meg. Azóta az uniós források leosztására kiírt pályázatokat többnyire nem Simicska vállalatai nyerik meg – ami láthatóan zavarja az Európai Bizottságot.

Később kiderült, hogy az Európai Bizottság egyéb módon is támogatja a Magyarország függetlenségét aláásó politikai pártokat. Szeptemberben nyilvánosságra jutott információk szerint az Európai Bizottság Gyurcsány Ferenc cégének ad támogatásokat. A radikális atlantista politikus ezeknek a vállalkozásoknak a profitjából támogatja saját pártját, a Demokratikus Koalíciót, ami nyíltan az Európai Egyesült Államok létrehozását, és a magyar államiság felszámolását hirdeti.

http://www.hidfo.ru/2016/07/brusszelbol-sarcolna-magyarorszagot-a-bilderberg-szponzora/

A NATO keleti terjeszkedése sérti a NATO-Oroszország alapokmányt

Oroszország állandó NATO-nagykövete, Alexander Grusko azt mondta, azok a törekvések, melyek a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését célozzák, sértik a NATO-Oroszország alapokmányt, hiszen megváltoztatják a térség erőegyensúlyát.

Grusko hétfőn egyértelművé tette: minden olyan törekvés, ami a NATO kelet-európai jelenlétének fokozását célozza, ellentétben áll a NATO-Oroszország alapokmányban foglaltakkal. Ezen a tényen az sem változtat, ha a teljes NATO-propagandagépezet azt harsogja, hogy a varsói döntés semmilyen egyezményt nem sért.

Grusko a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva hétfőn kijelentette, hogy

a NATO kelet-európai haderő-összpontosítása megváltoztatja a térség erőviszonyait, emiatt az alapokmányban foglaltak sértését jelenti.

A nagykövet kifejtette, hogy a NATO Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba tervezett csapattelepítései aláássák a térség biztonságát, és fenyegetést jelentenek Oroszországra.

Grusko tavaly szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy a nyugati sajtó amiatt helyezte előtérbe a migrációs válsággal kapcsolatos híreket, hogy ezzel elterelje a figyelmet a NATO háborús készülődéséről. Miközben az emberek a migránsinvázióval vannak elfoglalva, amerikai páncélos haderő vonult végig Európán, és az amerikai légierő atomtöltetek célba juttatására alkalmas gépeket helyezett készenlétbe Oroszország határán.


http://www.hidfo.ru/2016/07/a-nato-keleti-terjeszkedese-serti-a-nato-oroszorszag-alapokmanyt/

Az EU bírságot szab ki Spanyolországra, Portugáliára

Az Európai Unió arra készül, hogy eddig példátlan bírságokat szabjon ki Spanyolországra és Portugáliára a két ország túlzott költségvetési hiánya miatt.

Az eurozóna pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy hivatalosan kinyilvánítják; Spanyolország és Portugália súlyosan sérti az Európai Unió közkiadásokkal kapcsolatos szabályozását – ami kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy később erre alapozva tényleges bírságokat szabjanak ki.

Az Európai Bizottság annak ellenére javasolta az uniós előírások sértésének deklarálását, hogy tartanak attól: a bírságok kiszabása még jobban aláássa Brüsszel tekintélyét, és erősítheti a tagállamok önállósodási törekvéseit.

Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke szerint holnap az eurozóna tagjai névtelen szavazással fogják elfogadni a bizottság ajánlásait. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfőn szintén azt mondta, hogy a két országra bírságot kell kiszabni. Kijelentése azonban diplomáciai feszültséget okozott Németország és Portugália közt – utóbbi a német nagykövetet behívatta, és magyarázatot követelt.

Miközben Németország támogatja a költségvetési hiány miatti bírságolást, a francia pénzügyminiszter, Michel Sapin viszont élesen kritizálta a javasolt eljárást. Szerinte figyelembe kell venni, hogy Portugália az elmúlt egy évben jelentősen csökkentette a hiányt, és látható erőfeszítéseket tesz a költségvetés kiegyensúlyozására. Sapin szerint “nem érdemlik meg ezt a fajta szigorú fegyelmezést.”

Az uniós szabályozás szerint, miután a döntést kinyilvánították, az EU 28 tagállamának pénzügyminiszterei fogják jóváhagyni. A két országnak azonban joga van hivatalos úton tiltakozni és kezdeményezni a szankciók semmissé nyilvánítását, ha bizonyítják elkötelezettségüket a költségvetés stabilizálására vonatkozóan.

A 2008-as pénzügyi válság Spanyolországot és Portugáliát is recesszióba taszította. 2015-ben a spanyol költségvetési hiány a GDP 5,4%-a volt, ami valóban jelentős csökkenés a 2012-es 10,4%-hoz képest. Portugália a 10%-os hiányról 2015-re 4,4%-ra csökkentette a deficitet, de ez még mindig nem felel meg az EU által előírt 3%-os hiánycélnak. Az uniós előírások szerint az EU az adott ország GDP-jéhez mérten 0,2%-os bírságot szabhat ki. A két ország megbírságolása az euroszketicizmus további erősödéséhez vezethet Európa-szerte – különösen a britek kilépése után.


http://www.hidfo.ru/2016/07/az-eu-birsagot-szab-ki-spanyolorszagra-portugaliara/

Ez az ország lehet a NATO legújabb célpontja

Moldova védelmi minisztere, Anatol Salaru a NATO varsói csúcstalálkozóján arra kérte az észak-atlanti szövetséget, hogy távolítsa el az orosz békefenntartókat Transznisztria területéről.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint a július 8-9-én tartott varsói csúcstalálkozón Moldova védelmi minisztere kijelentette; annak ellenére, hogy Moldova egy semleges ország, “nem-katonai természetű patthelyzetben” áll Oroszországgal. Salaru elmondása szerint a “propaganda- és gazdasági eszközök” okozta probléma mellett gondot jelent számukra, hogy az országtól több évtizede elszakadt Transznisztria területén orosz békefenntartók állomásoznak.

A Moldova és Transznisztria közti konfliktus a szovjet időszakba nyúlik vissza; Transznisztria 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki függetlenségét Moldovától, miután a lakosság egy népszavazáson döntött az elszakadásról. A közvetlen katonai konfliktus kirobbanását követően Oroszország békefenntartókat küldött a helyzet stabilizálására.

Salaru a NATO varsói csúcstalálkozóján arra kérte a NATO-t, hogy “alakítsa át az orosz békefenntartó missziót egy többnemzetiségű civil misszióvá”, emellett érje el, hogy Oroszország kivonja fegyveres erőit Moldova területéről (26 éve nem ismerik el a terület függetlenségét).

Salaru emellett a varsói csúcstalálkozón azt is javasolta, hogy a NATO 2019-ben tartson hadgyakorlatokat Moldovában, majd hozzon létre az ország területén új regionális kiképzőközpontot a szövetséges erőknek.


http://www.hidfo.ru/2016/07/ez-az-orszag-lehet-a-nato-legujabb-celpontja/