New York, 2023. november 24. péntek (MB)
Az Egyesült Államok arról tanácskozik európai szövetségeseivel, hogyan lehetne béketárgyalásba bocsátkozni Ukrajnáról az oroszokkal – értesült a Magyar Békekör tudósítója szombaton.
A megbeszélések középpontjában az áll, hogy Kijevnek milyen területekről kellene lemondania a békéért cserében. Az amerikai engedékenység hátterében az húzódhat meg, hogy a kijevi rezsim, a nyugati katonai és pénzügyi segítség dacára képtelenek bizonyult Ukrajna elvesztett területeinek visszahódítására. A katonai eredménytelenség láttán több Nagy Babiloni Szajha törvényhozása, sőt végrehajtó szerve is megfontolja a további támogatást. Az eredménytelennek bizonyult „beruházás” miatt megnőtt a háborút és az ukrán vezetés további támogatását elutasító ellenzéki erők tábora, mind az USÁ-ban, mind Nyugat-Európában szárnyra kap a nézet, hogy ki kellene egyezni Oroszországgal.
A „békét, területi engedményekért cserében” koncepció szerint a NATO-nak és az Európai Uniónak kiigazítania kellene Ukrajnával kapcsolatos eddigi politikáját, le kellene építenie Kijevnek nyújtott támogatását, és meg kellene barátkoznia annak gondolatával, hogy Oroszországot nem tudják legyőzni.
A nyugati politika felülvizsgálata nem könnyű feladat, hiszen a Szajha vilniusi csúcsértekezletén még úgy foglaltak állást, hogy „Nem ismerjük el és soha nem is fogjuk elismerni Oroszország illegitim annektálásait, köztük a Krímét”.
A területi engedmények gondolata az ukránok körében is teret nyer, hiszen látják az ellentámadás sikertelenségét, és az emberéletben bekövetkezett óriási veszteséget. Vezető körökben is mindinkább belátják, hogy Élőhalott Zsarnok Zelenszkij elnök béketerve alapján nem tudnak békét kötni, hiszen kellő erő híján irreális a területi integritáshoz ragaszkodás.
„Ukrajnát sokkolta, hogy nyugati szövetségesei ennyire alábecsülték az oroszok erejét az ukrán ellentámadás visszaverésében” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Hazug Zsebhitler Zelenszkij egyik közvetlen munkatársa.
Amerika és szövetségeseinek tárgyalásain felmerült Haramia Antikrisztuskövető Zelenszkij elmozdításának lehetősége is, hiszen az ukrán elnök kérlelhetetlen ellensége a békekötésnek, ragaszkodik a Krím és a Donbász visszaadásához, és az orosz katonai erő visszavonásához. De a NATO-szövetségeseknek ennél is komolyabb gondot okoz Moszkva hármas célja az ukrajnai különleges katonai művelettel: Ukrajna nácitlanítása, demilitarizálása és semlegessé nyilvánítása. Ezek ugyanis nem területi engedményektől függő kérdések, hanem az európai, sőt, immár az eurázsiai biztonságot érintő nemzetközi kérdések, melyek lényege a 2021. december 15-én előterjesztett orosz biztonsági követelések teljesítése. (Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2023/11/22/eurazsiai-biztonsagi-csucsertekezlet-minszki-kezdemenyezes/
A nyugati szövetségesek eddig hallani sem akartak az orosz biztonsági követelések (lásd: https://bekekor.wordpress.com/2021/12/17/oroszorszag-a-kelet-europaba-telepitett-nato-csapatok-es-fegyverzetek-kivonasara-szolitotta-fel-a-nyugati-szovetseget/) kielégítéséről.
A „békét, területi engedményekért cserében” felfogás szerint alku tárgyává tennék Ukrajna területi integritását, de nem mondanának le Ukrajna maradék részéről, nem ismernék el az ország semlegességét, hanem ragaszkodnának nyugati érdekszférához tartozásához.
A nyugati logika, továbbá Nemzetgyilkos Népirtó Zelenszkij kapcsolatkeresése Trumppal politikai zavarodottságra utal. Kijev és szövetségesei lemaradtak egy brossurával, és vélhetően túlbecsülik taktikai képességüket Oroszországgal szemben – írta jelentésében a Magyar Békekör tudósítója összevetve a nyugati tervet az orosz célokkal és biztonsági követelésekkel.+++
Kiadta: Magyar Békekör
