Beavatkozás, vagy teljes inkompetencia?

Deutsch Tamás szerint az Altus Zrt. megtéveszthette az Európai Bizottságot, emiatt kerülhetett sor arra, hogy Gyurcsány Ferenc cégét bízták meg az uniós fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. A Fidesz képviselője szerint

“a pályázaton az Altus valótlanul állította, hogy nem áll fenn sem politikai, sem családi összeférhetetlenség a társaság esetében.”

Eközben az Altus Zrt. tulajdonosa Gyurcsány Ferenc, a vállalatot pedig felesége vezeti. Az Európai Bizottság egy olyan vállalattal kötött szerződést, melynek tulajdonosa saját magánvagyonából támogatja a saját maga által vezetett pártot. A Gyurcsány Ferenc vagyonából adott támogatások a Demokratikus Koalíció költségvetésének részét képezik, így az Európai Bizottság egy olyan személy magáncégének ad anyagi támogatást, aki magánvagyonának növekedése a Demokratikus Koalíció anyagi mozgásterének növekedését is jelenti.

Gyurcsány pártja a maga 6%-os támogatottságával a legnagyobb olyan politikai párt Magyarországon, ami támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását. Ennek részeként a DK aktívan lobbizik többek közt az Európai Ügyészség felállításáért. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság azért cserébe támogatja a Demokratikus Koalíciót, hogy az képviselje Magyarországon a mostanra Brüsszelben sem túl népszerű radikális atlantista politikai irányvonalat. Az Európai Bizottság részéről ez egy igen durva beavatkozás lenne egy tagállam belügyeibe.

Amennyiben az Európai Bizottság nem “szolgálataiért” cserébe támogatja Gyurcsány Ferenc cégét, hanem Deutsch Tamás szavainak megfelelően az Altus félrevezette az Európai Bizottságot, az azt jelentené, hogy az Európai Unió vezető szervének elképzelése nincs arról, milyen a politikai helyzet az unió egy tagállamában, vagy a pályázatot elbíráló személy egyszerűen nem beszámítható. Utóbbi esetében egyértelművé válik, hogy az Európai Bizottság minden, a magyarországi politikai történésekről adott értékelése irreleváns, hiszen hogyan is ítélkezhetnének olyan személyek a magyar politikáról, akik nem tudnak valós képet alkotni arról, mi zajlik Magyarországon?

Értelemszerűen, sokkal inkább lehet szó Gyurcsány Ferenc szándékos támogatásáról, mint arról, hogy Jean-Claude Juncker nem volt tisztában azzal, hogy egy marginális ellenzéki pártot támogat. Az Európai Bizottság azonban mindkét esetben igen rossz színben tünteti fel magát a magyar választók szemében; előbbi ugyanis nyíltan folytatott kormányellenes tevékenység, vagyis az EB gátlástalanul beavatkozik a magyar belügyekbe olyan téren, amire az Európai Uniónak nincs felhatalmazása. Ha Gyurcsány cége tényleg képes volt félrevezetni az Európai Unió legfőbb vezető szervét, az pedig esetükben a totális inkompetenciát jelentené, ami igen komoly kérdéseket vet fel hazánk EU-tagságával kapcsolatban is.

http://hidfo.ru/2015/06/beavatkozas-vagy-teljes-inkompetencia/

Washington parancsait hajtja végre a német kancellár

Angela Merkel német kancellár bábuként követi a Washingtonból érkező utasításokat a Deutsche Wirtschafts Nachrichten publicisztikája szerint. A szerző szerint kizárólag erre vezethető vissza, hogy miközben a világban egyre több háborús góc alakul ki, a kormány megpróbál kizárni egy nagyhatalmat a konfliktusok megoldásából. Merkelnek emiatt vannak aggályai arra vonatkozóan, hogy a G7 együttműködés újra G8-ként működhessen, és Oroszország “visszatérjen a tárgyalóasztalhoz”; az Egyesült Államok ugyanis nem tárgyalni akar, hanem érdeke a háború. A lap szerint szintén az amerikai külpolitika kiszolgálására vezethető vissza, hogy Merkel csak akkor támogatná Oroszország G8-ba való visszatérését, ha az orosz kormány a nyugati országok standardjai szerint változtatná meg belpolitikáját.

Frank-Walter Steinmeier szerint Németországnak nem áll érdekében, hogy a G7 csoport a jelenlegi, héttagú formában működjön tovább. A külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy amennyiben a nyugati országok nem hajlandók tárgyalni Oroszországgal, az ellehetetleníti számos konfliktus megoldását, többek között a szíriai háborúét, aminek rendezése Oroszország részvételét igényli.

A G7 csoport találkozóját vasárnap, Bajorországban rendezik meg, és a konferenciasorozatra Moszkva nem kapott meghívást. Bár Oroszország korábban része volt a legnagyobb gazdasági erővel bíró nagyhatalmak fórumának, a nyugati országok nem akarnak tárgyalni Moszkva ukrán válsággal kapcsolatos állásfoglalásai miatt.

A kijevi atlantista puccsot követően Ukrajnában az orosz többségű régiók lakossága nem ismerte el a nem-demokratikus úton hatalomra jutott kormány legitimitását, és saját népszavazásokat tartottak az Ukrajnától elszakadásról. A Krím-félsziget egy nemzetközi megfigyelők által is ellenőrzött népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött a szavazatok abszolút többségével (abszolút többségű orosz lakosság). A donyecki és luganszki régiók saját országgyűlési- és elnökválasztást tartottak, miután Kijevben a kormánynak hónapok óta nem volt demokratikus legitimitása (a puccs után 8 hónappal tartottak országgyűlési választást). A Deutsche Wirtschafts Nachrichten szerint kizárólag az amerikai érdek kiszolgálása az oka annak, hogy Merkel az ukrán helyzetre hivatkozva támogatja Oroszország “elszigetelését”.


http://hidfo.ru/2015/06/washington-parancsait-hajtja-vegre-a-nemet-kancellar/

Donbassz körül forog most a világ!

Amennyiben Minszk 2.0 “szakad”- Oroszország nem tarthatja tiszteletben Ukrajna területi integritását, és kénytelen lesz beavatkozni Donbasszban! Ezt Vjecseszlav Novikov Duma-képviselő mondta ma Moszkvában.

Ez a Vjacseszlav Novikov unokája Vjacseszlav Molotov egykori szovjet külügyminiszternek. (Moszkvai pletykák szerint Vjacseszlav Novikov Szergej Lavrov lehetséges…) Egyszóval szavait kellő komolysággal illik kezelni.

Van még egy aprócska hír Moszkvából. Dmitrij Peszkov-Vlagyimir Putyin elnök szóvivője-ma “elejtett” egy mondatot. Célzott ugyanis arra, hogy a Föderáció Alkotmánya FELJOGOSÍTJA Oroszország elnökét az orosz fegyveres erők külföldön történő bevetésére.

Ezt Peszkov egy újságíró kérdésére válaszolta, aki az iránt érdeklődött, hogy tervben szerepel-e, hogy Putyin elnök ismét kéri a Föderációs Tanács fölhatalmazását a hadsereg külföldi bevethetőségére. Peszkov hozzátette: Oroszország elnöke UGYANEZEN RENDELET ALAPJÁN intézkedett Grúzia esetében!

Donyeckben ma Alekszandr Zaharcsenko “pontosított”. Tájékoztatóján bejelentette, hogy Marinykánál 400(!) valcmanista lator harapott fűbe, ezernél több a sebesültje a bűnbandának. 64 páncélosa és csapatszállító technikája, valamint lövegek tucatjai lettek elpusztítva.

Hogy micsoda pusztulása lehetett a valcmanista hordának Marinykában, azt talán az jellemzi legjobban, hogy az eset miatt ma Litvánia kérése összeült az ENSZ Bt. rendkívüli tanácskozásra.

Kijevben Nyalókakirály ma akképpen hőbörgött, hogy szó sem lehet népszavazásról Donbasszban-függetlenségről. (Ma nyilván megint jól beharapdált vodkából!)

Eduard Baszurin DNR katonai szővivő szerint “ma egy lélektanilag roppant nehéz helyzet állott elő Donbasszban. A háborús helyzet tovább eszkalálódott. Minden olyan kijevi nehéz fegyverzet, amit február 12-e után kivontak a frontról-ma már ismét Donbasszt lövi. Be kell látni, hogy a katonai helyzetet a politika már nem képes befolyásolni”-nyilatkozta Eduard Baszurin.

Állítását a latortechnika felvonultatásáról Andrej Liszenko kijevi megmagyarázó is megerősítette. Ki is jelentette, hogy ők bizony a továbbiakban nem kívánják visszavonni a szóban forgó fegyverzetet. (Majd otthagyják a pribékek, amikor az életükér futnak!)

A népköztársaságiak elcsíptek egy alig-alig sérült T-72-es parancsnoki latortankot. Csupán “mozgásszervi sérült” volt.

Alaposan szemügyre is vették benne a sok csudálatos nyugati technikát. Van benne minden! GPS-navigáció, fejlett kommunikációs rendszer, éjjellátó berendezés, ellenség-barát felismerő, ilyen-olyan monitorok. Amik viszont a jelek szerint nem sokat értek! Viszont a milicisták már tudják, hogy mire számítsanak.

Egyébiránt Donbasszban-ha nem is a tegnapi és a tegnap előtti nap hevességének  szintjén-de haladgat a háború.

A latortüzérségi bombázások kora délután már kiterjedtek Donyeck “Metro” negyedére is.

Gorlovkát és Szvetlodarszkot reggel őta bombázza a martalóchad. Gorlovkát 152mm-es lövegekkel, míg Szvetlodarszkot “Grad”-vetőgépekkel lövik.

Oktyrjabszk falu szintén a valcmanisták ostroma alatt áll.

Telmanovoban ma délután már csend volt. Temetnek, és romokat takarítanak.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/05/donbassz-korul-forog-most-a-vilag/

Német katonák mehetnek Romániába

Németország készen áll arra, hogy a Bukarestben szerveződő NATO-vezénylési központok működésének segítése céljából katonákat küldjön a fővárosba - közölte Ursula von der Leyen német védelmi miniszter csütörtökön román kollégájával, Mircea Dușával közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.

Von der Layen elismeréssel beszélt arról, hogy Románia gyorsan életbe léptette a tavalyi walesi NATO-csúcs határozatait, ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki "az orosz politika ukrajnai következményei" miatt.

A német politikus leszögezte: Ukrajnának önállóan kell jövőjéről döntenie, az Európai Uniónak és a NATO-nak pedig a közösen elhatározott intézkedések gyors és határozott végrehajtásával kell demonstrálnia egységét.

Mircea Dușă elmondta, hogy a német partnerrel folytatott megbeszélésen az ukrán válság mellett Moldova és Grúzia helyzetét is felvetette, és hangsúlyozta, hogy Románia támogatja euroatlanti integrációjukat.

A NATO keleti szárnya megerősítésének módját firtató kérdésekre a román védelmi miniszter kifejtette: a román légierő a nap 24 órájában járőröző gépeit júniusban az itt gyakorlatozó portugál F-16-os harci gépek segítik, és egy AWACS felderítő gép is szinte naponta jelen van román légtérben.

A német védelmi miniszter Klaus Johannis államfővel és Victor Ponta miniszterelnökkel is tárgyalt Bukarestben.

A NATO tavalyi csúcsértekezletén Oroszország "agresszív" lépéseire válaszolva döntött arról, hogy Románia, Lengyelország, Bulgária és a három balti ország területén vezénylési központokat (úgynevezett integrációs egységeket- NFIU) hoz létre a gyorsreagálású NATO-erők számára. A román államfő májusban kérte a parlament hozzájárulását a Bukarestben kialakítandó integrációs egység, valamint a szintén Bukarestbe telepítendő hadosztály szintű nemzetközi vezénylési központ (MND-SE HQ) befogadásához.

MTI

Izraeliek és szaúdiak Irán elleni titkos tárgyalásaira derült fény

Teherán, IRNA - 2014 eleje óta Izrael és Szaúd-Arábia képviselői öt titkos találkozót tartottak, hogy a közös ellenségükről, Iránról egyeztessenek. Csütörtökön a két ország kilépett a fényre, hogy feltárják az eddigi rejtett diplomáciájukat a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsánál Washingtonban.l


Dore Gold (B) és Anwar Majed Eshki a Nemzetközi Kapcsolatok tanácsán 2015.06.04-én Washintonban


Azoknak, akik szorosan követik a Közel-Kelettel kapcsolatos eseményeket, már nyílt titok, hogy Izrael és Szaúd-Arábia közös érdeke Irán akadályozása. De egészen csütörtökig a két ország közti ténylegeses diplomácia hivatalosan soha nem volt elismerve. Szaúd-Arábiában még mindig nem ismeri Izrael létezéshez való jogát. Izrael pedig nem fogadja el a szaúdiak által kezdeményezett békeajánlatot, hogy hozzanak létre egy palesztin államot.l



A Bloomberg cikkében a rovatvezető Eli Lake leírja, hogy részt vett a csütörtöki eseményen és beszélt szaúdi és izraeli diplomatákkal is. Eli Lake amerikai újságíró korábban a The Daily Beast és a Newsweek médiáknak volt a vezető nemzetbiztonsági tudósítója.l



Eli Lake szerint ez nem egy tipikus Washington agytröszt esemény volt. A bevezető után, Anwar Majed Eshki mondott beszédet, a nyugalmazott szaúdi tábornok, és az ex-tanácsadója Bandar bin Sultan hercegnek, Szaúd-Arábia egykori amerikai nagykövetének, aztán Dore Gold az Egyesült Nemzetek volt izraeli nagykövete, valamint Ariel Sharon és Benjamin Netanjahu volt tanácsadója, aki jelenleg Netanjahu új kormányában Izrael külügyminisztériumának főigazgatója.l



Noha ezek a férfiak olyan országokat képviselnek, amelyek történelmi ellenségek, az üzenetük azonos volt: Irán megpróbálja átvenni a Közel-Keleten a hatalmat, amit meg kell állítani.l



Eshki beszédében különösen nyugtalanítónak tartotta a helyzetet. Szerinte az iráni 1979-es forradalom óta, a „rezsim terrorcselekményeket, túszejtést és agressziót hajt végre", és a mondandóját egy hét pontból álló közel-keleti tervvel zárta. A lista tetején a legfontosabb pont a béke megteremtése Izrael és az arabok között. A második legfontosabb pont a rendszerváltás elérése Iránban. A listán szerepel még egy egyesített arab egység, egy arab regionális katonai erő létrehozása, és a felhívás a független Kurdisztán létrehozására, amihez Iraktól, Törökországtól és Irántól kellene elvonni területeket.l



Dore Gold beszéde már kevésbé volt ilyen grandiózus. Ő is figyelmeztetett az iráni regionális ambíciókra, de nem beszélt a teheráni kormány megbuktatásáról. "Együtt állunk ma itt, de ez nem jelenti azt, hogy megoldottunk minden nézeteltérést országaink közt az évek során," mondta Szaúd-Arábiának címezve, hozzátéve, "de abban reménykedünk, hogy képesek leszünk megoldani azokat teljesen mértékben az elkövetkező években."l



Nem véletlen, hogy az Iránnal zajló nukleáris tárgyalások árnyékában tartotta Gold és Eshki néhány más tisztviselővel a tárgyalásokat. Szaúd-Arábia és Izrael vitathatatlanul a két leginkább veszélyeztetett ország lehetne az iráni nukleáris program által, ha az nem kizárólag az energiatermelést célozná meg, de a kettő közül egyik sem kapott helyet az Irán és a P5+1 csoporttal folyó tárgyalásokon, melynek véglegesítésére a hónap végét jelölték ki.l



Az ötfordulós kétoldalú találkozót az elmúlt 17 hónapban Indiában, Olaszországban és Csehországban tartották meg. Az egyik résztvevő, Shimon Shapira, a nyugalmazott izraeli tábornok és a libanoni Hezbollah csoport szakértője volt, aki azt mondta nekem, - számolt be Eli Lake - : "felfedeztük, hogy közösek a problémáink és ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembesülnünk, és ezekre néhány válaszunk is azonos." Shapira a fő problémát Irán tevékenységében látja a régióban, és ennek kapcsán azt mondta, mindkét fél kendőzetlenül megvitatta politikai és gazdasági szempontból Irán helyzetét, de további részleteket erről nem osztanak meg.l



Eli Lake azzal folytatta, „Eshki azt mondta nekem, hogy addig nem tud létrejönni az igazi együttműködés, amíg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök el nem fogadja az Arab Béketervet, amely véget vetne az izraeli-palesztin konfliktusnak. A tervet először 2002-ben a New York Times rovatvezetője Tom Friedman hozta le Abdullahtól, az elhunyt szaúdi királytól, majd a királyság trónörökösétől.”l



Izrael csendes kapcsolatokat ápol a Perzsa-öböl menti arab államokkal 1990-től és az oslói békefolyamattól kezdve. Akkoriban, egyes arab országok, mint például Katar engedélyezte, hogy Izraellel megnyíljanak a kereskedelmi képviseletek. Egyes országok hagyták, hogy az izraeli hírszerzés jelen lehessen náluk, beleértve Abu Dhabi-t, az Egyesült Arab Emírségek fővárosát.l



Ezek a kapcsolatok az elmúlt évtizedben egyre inkább Iránra fókuszáltak, amit a 2010-ben napvilágra került WikiLeaks dokumentumai is bebizonyítanak. 2009. március 19-én egy forrás Yacov Hadast, az izraeli külügyminiszter akkori főigazgató-helyettesét idézte, mondván, hogy az egyik oka az volt a kapcsolatok felmelegítésének, hogy az arabok úgy érezték, Izrael lobbizhatna a legsikeresebben az érdekeikért Irán ellen Washingtonban.l



l"A Perzsa-öböl menti arabok nem csak azért hisznek Izrael fontos szerepében, mert meglátásuk szerint Izrael szoros kapcsolatban áll Amerikával, hanem legfőképp azért, mert Izraelre lehet számítani leginkább Irán ellen", ismertette a forrás.l



A most megnyíló együttműködés Szaúd-Arábia és Izrael között új távlatokat nyit. Gold szerint ez egy óriási változást jelent. 2003-ben kiadott egy könyvet, "A Gyűlölet Királysága” címmel arról, hogy mi Szaúd-Arábia szerepe a terrorizmus és az iszlám szélsőségesek finanszírozásában. Csütörtökön elmondta, hogy ezt a könyvet " a második intifáda idején írta, amikor Szaúd-Arábia pénzgyűjtésbe kezdett az izraeliek meggyilkolásáért." Ma Gold szerint ezt a szerepet már Irán tölti be, mivel elsősorban azokkal a palesztin csoportokkal dolgozik, amelyek továbbra is magukban hordozzák a terrorizmust.l



Gold hozzátette, hogy Irán most olyan csoportokat, mint a Hezbollah Libanonban, precíziós irányított rakétákkal fegyverez fel, továbbá az Iráni Forradalmi Gárda erői támaszt nyújtanak Bashar al-Assad rendszerének, és jelenleg is közel állomásoznak ezek az erők az izraeli-szíriai határhoz.l



Néhány évvel ezelőtt esőként Izrael verte félre a harangot az iráni befolyás növekedése miatt a Közel-Keleten. Figyelemre méltó, hogy most Izrael ebben a kampányban Szaúd-Arábia oldalára áll, annak az országnak az oldalára, amely Izrael megsemmisítését kívánja 1948 óta.l



A két nemzet aggódik Barack Obama elnök Iránnal való békére irányuló erőfeszítései miatt, mert szerintük ez Iránt arra bátoríthatja, hogy agresszívan lépjen fel velük szemben, de eközben nem világos Obama akarata a nukleáris megállapodás tekintetében sem. Viszont ha végre megszületik a megállapodás, a legnagyobb diplomáciai teljesítmény lesz, amely segíthet háttérbe szorítani a szaúdi-izraeli szövetséget.l
Persianews

Felemelkedik a multipoláris világrend

A Sanghaj Együttműködési Szervezet külügyminisztereinek tanácsa döntést hozott arról, hogy megadják a teljes jogú tagságot India és Pakisztán számára, amit júliusban fognak véglegesíteni.

A Sanghaj Együttműködési Szervezet alapításának oka eredetileg az volt, hogy elrettentse az Egyesült Államokat a térségben folytatott terjeszkedéstől, valamint, hogy megakadályozza, hogy Washington a Közel-Kelet országai felett is stabil befolyást építsen ki. Mostanra ennél jóval kiterjedtebb együttműködés zajlik; a tagállamok közösen lépnek fel a kábítószerkereskedelem, a belföldi terrorizmus és extrémizmus ellen. Először 2014 júniusában merült fel annak lehetősége, hogy a szervezetet integrálják a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével, így a gazdasági és kulturális együttműködésen felül egyetlen keleti katonai együttműködést létrehozva. Az “Új Világrendnek” nevezett egypólusú világrend felbomlásával a nem-nyugati országok szorosabb együttműködése lett a garancia arra, hogy a hidegháborúhoz visszatérés helyett egy többpólusú világrend jöjjön létre.

A szervezet tagjai jelenleg Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. India és Pakisztán mindeddig megfigyelői státusszal rendelkezett. Irán, Szíria, Belorusszia, Kambodzsa és Egyiptom belépéséről továbbra is zajlanak a tárgyalások, de idén először tűnt megalapozottnak az információ, miszerint Afganisztán a következő években a szövetség teljes jogú tagjává válhat. Afganisztán eddig szintén megfigyelői státusszal rendelkezett, és az amerikai invázió óta a regionális kábítószertermelés elsődleges forrása, ami komoly megoldandó problémát jelent a térségi országoknak. A szervezet tagállama közösen lépnek fel a határaik mentén működő terrorista csoportok ellen is, és közös választ adnak a helyenként – külföldi segédlettel – újjáéledő szeparatizmusra.

http://hidfo.ru/2015/06/felemelkedik-a-multipolaris-vilagrend/

Néhány éve szétbombázták Líbiát, ma már mélyen hallgat Európa

Az európai média mintha ügyet sem vetne a líbiai polgárháborúra, az államot 2011-ben szétbombázó európai hatalmak is hallgatnak. Hamarosan a kontinensünk szembesülhet azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épült ki, alig pár száz kilométerre a déli partoktól. Eközben Líbia a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48,4 milliárd hordós készletével.

Tripoli 2011

Miután február 15-én kiderült, hogy az Iszlám Állam (IS) gyilkolta meg Nyugat-Líbiában a 21 egyiptomi keresztényt, a líbiai káosz rövid időre a média és a nemzetközi figyelem középpontjába került. De napokon beül újra Irak és Szíria összeomlása dominálta a szalagcímeket és a politikai hatalom folyosóit. Úgy tűnik, mintha a líbiai polgárháború egyre brutálisabbá válásával és a központi kormány összeomlásával párhuzamosan egyre kisebb a nemzetközi figyelem fordítódna az országra. Mintha egy újabb elfuserált nyugati katonai beavatkozás felejtésre ítélt mementója lenne.

Pedig a válság egyre mélyül, a rivális felek közti szakadék is szélesedik, a retorikájuk is egyre lázítóbb. A líbiaiak, akik 2011-ben rövid időre egyesültek a rezsim megdöntése érdekében, most regionális támogatók kegyeiért versengenek. Olyan szövetségest keresnek, akivel egyesülni tudnának az iszlamizmus vagy anti-iszlamizmus netán a forradalom vagy ellenforradalom zászlaja alatt. A konfliktus valójában ennél sokkal összetettebb, az ország politikai és gazdasági struktúrájának alakításáért folyó komplex küzdelmet takar, amit nem lehet katonai úton orvosolni. A tárgyalásos út az egyetlen megoldás, azonban már nem sokáig lesz rá lehetőség.

Európa szélmalomharca, a felelősök hallgatása

Európa alig pár száz kilométerre terül el a líbiai partoktól, és tehetetlenül szembesül azzal, hogy egy óriási terrorista hálózat épül ki a déli partjainál. Míg Tripoli évtizedekig a stabilitást biztosította Észak-Afrikában, most egy olyan biztonságpolitikai vákuumot látunk, amely képes az észak-afrikai régió törékeny politikai struktúráját aláásni.

Múlt héten az EU védelmi miniszterei zöld utat adtak a líbiai embercsempész-hálózatok elleni célzott akcióknak, amelyek a hajók elsüllyesztése által csökkenthetik a tengeri útnak nekivágók számát. Emellett a mindmáig rendkívül vitatott kvóta rendszert is felállították, amely húszezer főben határozza meg az EU 28 tagállama által befogadandó menekültek számát. Párizs is tiltakozik a kvóta ellen, holott a líbiai állam szétverésében élen járt: bombázói 2011 március 19-én elsőként hatoltak be a líbiai légtérbe.

Az IS megtalálja az embereit Észak-Afrikában

Több megfigyelő korábban úgy vélekedett, hogy Líbiában nem talál termékeny talajra az IS az ország szorosan szőtt törzsi kötelékei és a külföldiekkel szemben támasztott tradicionális bizalmatlanság miatt. De az ISIS felkutatta a hagyományos líbiai iszlamista sejteket és ma már a szervezet fekete zászlaja leng Szirt és Derna városain. Ezek aztán bázisul szolgálnak Tubruk és Tripoli felé a folytatódó harcokban.

A régió országaira is könnyedén átterjedt a fertőzés. Algéria, a magas ifjúsági munkanélküliségével, hamarosan politikai bizonytalanság korszakába érhet a jelenlegi elnök előrehaladott kora és rossz egészségi állapota miatt. Az ország az al-Morabitun dzsihadista csoportnak ad otthon, amelynek egyik vezetője május elején hűséget fogadott az IS-nek. Niger már kétfrontos harcot vív: a Boko Harammal a déli határán és a dzsihadistákkal északon. Egyiptom számára a legrosszabb megoldás az lenne, ha a líbiai harcosok össze tudnának fogni a Sínai-félsziget militáns csoportjaival, amelyek már egy jó ideje véres kampányt folytatnak a kairói kormány ellen.

Líbia potenciálja

Pedig az ország a világ kilencedik legnagyobb olajkincsével bír, a maga igazolt 48.4 milliárd hordós készletével. Líbia kiterjedt olaj-infrastruktúrája lehetővé tett napi 1.7 millió hordó kibányászását a Kadhafi rezsim alatt. Jelenleg csupán napi 360 000 hordót exportál és ennek is a jó része állítólag korábban felhalmozott tartalékokból származik.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: Bármilyen furcsának is tűnik, a líbiai probléma kirobbantásával vérszemet kapott az USA! Gyorsan összetákolták McCain “szülészmesterrel” az élen az IÁ-t, és rászabadították Arábiára!

Csakhogy idővel ÖNJÁRÓVÁ LETT AZ IÁ! És mostmár a Nyugatra nézve jelent halálos fenyegetést. Nincs ugyanis egy szervezett, erős Líbia!

Mi több, ha Oroszország “lazítani” fog Szíriában, onnantól kezdve-elsősorban is Európa nyugati fele-közvetlen fenyegetettségbe fog zuhanni! A kígyó a saját farkába harap! Onnantól kezdve pedig Európának két rossz között kell választania: vagy Európa területén fog véget nem érő terrorista-ellenes VÉDEKEZÉST folytatni, vagy “modern keresztes háborút” indít az IÁ ellen! Európának egyik eshetőségre sincs ereje, az USA pedig messziről röhög, és dörzsöli a tenyerét.

OROSZORSZÁG PEDIG MIÉRT SEGÍTENE?

A kérdés pedig innentől fogva lesz érdekes! Ugyanis csak Oroszország képes az IÁ megsemmisítésére. Ami viszont Európának elemi érdeke!

A románoknak terveik vannak Transznyisztriával!

Románia katonai támadást fontolgat a Moldovából kivált Transznisztria ellen a Tv Zvezda szerint. Az orosz védelmi minisztérium csatornáján szerdán egy elemző beszélt arról, hogy Románia komolyan gondolkodik, hogy megtámadja a Dnyeszter menti köztársaságot.

“A román vezetés köreiben két álláspont is megfogalmazódott a moldovai és a transznisztriai beavatkozás kapcsán. Ponta miniszterelnök alig várja, hogy ürügyet találjon a román csapatok Moldovába küldésére. Klaus Johannis államfő mérsékeltebb, mivel személyesen Angela Merkel győzte meg, hogy még ne tegyen semmit. A kulcsszó a még” – állította a műsorban az örmény származású moldovai Erneszt Vardanjan. Szerinte azért jöhet egyáltalán szóba egy ilyen akció, mert Románia és a Nyugat úgy véli, “Oroszország nem vállalná fel a fegyveres konfliktust.”  (Abban az országban, ahol egyébként állandó jelleggel közel kétezer orosz békefenttartó katona állomásozik.  Ám ha mégis?-akkor jöhet a pardon Mister!)

A Tv Zvezda adásában elhangzott állításokra Viktor Kravcov orosz katonai szakértő reagált, aki a Tiras.ru szerint azt mondta, hogy a Jevgenyij Sevcsuk vezette köztársaság néhány napon belül 50 ezer tartalékost lenne képes mozgósítani, ha valóban fegyveres konfliktus robbanna ki. Románia esetében annyival lenne bonyolultabb a helyzet, hogy NATO-tagállamról van szó. Kravcov szerint viszont ekkor Transznyisztria számíthatna Moszkva katonai támogatására. (Ekkor lenne az “izvinyitye gaszpagyini!”)

https://balrad.wordpress.com/2015/06/05/a-romanoknak-terveik-vannak-transznyisztriaval/

Száz halott és sebesült egy nap alatt – ez már háború

Június harmadikán reggel már elmondható volt, hogy a háború folyik tovább. Valakinek érdeke volt a Minszk-2 tárgyalásokat elszabotálni; valószínűleg azok az atlantisa gazdasági érdekkörök indították újra a háború gépezetét, akik túl sokat fektettek már be a jelenlegi kijevi bábkormányba és a külföldi zsoldos csoportokba, és nem engednék, hogy a befektetéseik veszteséggel záruljanak a békefolyamat miatt. A milícia jelentése szerint reggel négy óra harminc perckor az ukránok tüzérségi tüzet zúdítottak Donyeck külvárosára, a repülőtér környékére, heves tűzharc bontakozott ki Marinka településen. Erőteljes tüzérségi támadás érte Gorlovkát és Janakievót.

A Donyecki Népi Köztársaság fegyveres erők az utóbbi hetekben többször felhívták a figyelmet arra, hogy a kijevi kormány vezetése alatt álló hadsereg hatalmas csapatösszevonásokat hajt végre abban a zónában, ahonnan a minszki egyezmény értelmében véglegesen ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket. A DNK katonai vezetése szerint  a mostani támadásokra már nem lehet ráfogni, hogy a szabadcsapatok, vagy zsoldosok magán akciója lenne. A támadások több szinten irányított, összfegyvernemi támadások, melyekre Kijev beleegyezését vagy parancsát adta. A legkomolyabb rakétás támadást az ukránok Avdejevka településről indították, amely eltalált egy kórházat is. A betegeket és sérülteket azonnal evakuálták. Csak Donyeck városában meghalt négy civil, több tucat sérült van. A harmadikai nap során több mint száz ember sebesült meg, vagy esett el a harcokban.

A DNK információi szerint az ukránok Marinka elfoglalására készülnek, a frontvonal mögött hatalmas erőket vontak már össze, a tüzérség folyamatosan lövi a települést. A június harmadikai támadás a front több pontján általában kézi fegyverekkel és aknavetőkkel indult, majd nap közben rákezdtek a grad rakétás egységek, míg végül becsatlakozott a nehéztüzérség és az MLRS egységek. Kivétel az az egy-két ütközési pont, ahol már eleve a nehézfegyverek kezdték meg a támadást. Estére a front teljes egészén – kisebb hézagokkal – folytak az összecsapások. A donyecki milícia egyik képviselője a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta, már nem bírják tovább, napi szinten temetnek gyerekeket, fiatal nőket, anyákat a kiújuló harcok miatt. “Ha az ukránok háborút akarnak, megkapják, de a válasz rendkívül kemény lesz.” Eddig törekedtek arra, hogy bizonyos “normális” mederben tartsák a dolgokat, de ha egyszerűen nem lehet megbékélni az ukránokkal, akkor el kell taposni őket.

Másik oldalról egyre érdekesebb hírek érkeznek, többnyire az online közösségi médiából. Az ukrán újonc-sorozás már elért arra a szintre, hogy a sorozó biztosok felszállnak vonatokra, buszokra, elkérik az utasok igazolványát, és ott helyben kitöltik a behívóját, és átadják neki. Ilyen sorozási módszer demokratikusnak mondott államban egy évszázada nincs. A kijevi bábkormány felhívására összesen 13 000 embert sikerült besorozni, az előirányzott 70 000 helyett. Maguknak az ukránoknak is elege van már az egész háborúból, de ahogy az orosz felkelők fogalmaztak; úgy látszik, Kijev addig nem nyugszik, amíg nyugati érdekekért egy millió szláv meg nem hal.

http://hidfo.ru/2015/06/szaz-halott-es-sebesult-egy-nap-alatt-ez-mar-haboru/

Kiújuló harcok Donyeck külvárosában

Video Player

http://hidfo.ru/wp-content/uploads/2015/06/Harc-Marinka-mellett.mp4

Donbasszban a középső frontszakasztól Sirokinoig dúlnak a harcok.

Donyecket és Gorlovkát egész éjszaka ostromolta a valcmani banditasereglet.

Jelenleg Gorlovka latortüzérségi támadást szenved át.

A Peszkin túl beásott martalóctüzérség Donyeck “Kijev”, “Kirov” és “Kujbisev” kerületitt, és a központi pályaudvar területét lövi.

Martalóctüzérségi ostrom alatt volt/van a donyecki repülőtér is.

Peszkiben is ráerősített a milicia.

Szpartakban heves összecsapások vannak.

Marinykánál ismét kiújultak a harcok. Nyalókakirály latorhada bármi áron szeretné ismét karmai között tudni Marinykát.

Dokucsajevszk és Jelenovka térségében tankcsaták zajlanak.

Telmanovoban tegnap délután egy egyéves gyermek halt bele a kijevi hordák terrorjába.

Opitnoje, Jasznoje, Kalinovka, Novaja Marjevka, Razdolnoje, Grigorovka, Telmanovo, Micsurino, Sztila és Sztaromihajlovka mind-mint a bérgyilkostüzérség tüzétől szenvednek.

A déli frontszakaszon Sirokino térségébe özönlik a martalóchad.

Moszkvában “brummantott a Medve”! Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma délelőtt kijelentette: “Oroszország türelmi tartalékai kimerültek, és immár nem kíván foglalkozni a Nyugat kettős mércéjével. A Nyugat mindig háborog ha valami az akarata ellenére történik, ám mindent tudomásul vesz és jóváhagy, amit Kijev cselekszik vagy nyilatkozik”-mondta az orosz külügyminiszter.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/05/donbassz-hirei-13/