2015. augusztus 12., szerda

Aggodalom a donbasszi miliciák soraiban!

Aggódnak a donbasszi Népköztársaságok Valcman latorhadáért! Egyre több jel arra utal, hogy már a hatodik mozgósítás hevenyészve kiképzett-vagy kiképzetlen-emberanyagát küldi a kijevi helytartóság a donbasszi frontokra. Ennek az “emberanyagnak” a darálóba küldése csak egyetlen célt szolgálhat: ÖRÖK GYÁSZBA BORÍTANI UKRÁN CSALÁDOK EZREIT, és oroszgyűlöletet szítani. Donbassz fegyveres erői eddig nem tapasztalt lelki tehertétel előtt állnak! Valcmanék többszörösen aljas indokból küldik Donbassz húsdarálójába fiatal ukrán srácok ezreit, a biztos pusztulásuk tudatában.
Gorlovka északi “elővárosában”-Zajcevoban-a valcmanisták tankok bevetésével próbálkoztak déltől kezdődően. A majd három órás kísérlet eredménye komoly üzleti reményre ad okot valamelyik acélgyártó cégnek. A kiválasztott kijevi udvari műkoszorúkészítő is dörzsölheti a markát. Biztosított az üzletmenet, lehet indítani a sorozatgyártást.
A Zajcevoban zajló eseményektől függetlenül Gorlovka is részesült a mai napra rendelt latortüzér-attakból. Persze “az igazi” az késő este szokott kezdődni.
Makejevka kohászati üzeme ma délután jó időre kiesett a reménybeli roncshasznosítók sorából. A várost és az említett üzemet ma egész nap bombázta a latortüzérség.
Donyecket is emlékeztették a martalócok, hogy a csend álságos. Nyomatékul a város “Október” kerületét ágyúzták egész nap.
Aztán ENNYI! Ennyi volt a komolyabbnak mondható mai donbasszi torzsalkodás, amit “fűszereztek” a front teljes hosszában kirobbant összecsapások és tüzérségi párbajok. Dokucsajevszk-délen-nem üdítő kivétel volt. Ott három civil halt bele Volnovaha latortüzérséhének buzgalmába.
Donbassz viszonylagos csendje NAGY VIHAR ELŐTTI CSENDNEK tűnik!

https://balrad.wordpress.com/2015/08/12/aggodalom-a-donbasszi-miliciak-soraiban/



Donbasszból február óta nemigen érkeztek hírek éjszakai átfogó csatározásokról Egészen ma reggelig. Most viszont változott a helyzet. Többnyire persze tüzérségi összecsapások voltak mára virradóan, de itt is van egy újdonság. A népköztársasági tüzérség is a frontvonal teljes hosszában tüzelőállást foglalt, és visszalő.
Rebel fighters fire a Grad rocket at the front line west of Misrata, Libya, Monday, June 20, 2011. (Hassan Ammar/Associated Press)
Kijevből ma reggel újabb EBESZ-csapat indult Donbasszba, mert sok megfigyelnivaló dolog van a jelek szerint.
A legforróbb pontok továbbra is Gorlovka és Donyeck környéke, de már Mariupol semtudott aludni mára virradóan a hangoskodásoktól, ami a környéken zajlott egész éjjel.
Sirokinot és Szahankát tegnap kora este óta szakadatlanul ágyúzza-sorozatvetőzi a latortüzérség.
Sztarognatovka és Sztila között egész éjszakás, rendkívül intenzív tüzérségi párbaj dúlt. Novolaszpa és Sztarognatovka környékét ellepték a megszálló valcmanista hordák.
Volnavaha latortüzérsége szinte irányzás nélkül lődöz keleti irányba. Dokucsajevszk ritka kegyetlen gradozást kapott éjfél tájban.
Majinykánál ismét egész éjszakás próbálkozásba fogott a martalóchad. Roppant heves lövöldözés volt/van, ám a betörési kísérlet ismét megrekedt a kísérlet szintjén.
Donyeck és repülőtere a szokásos latorágyúzáson esett át mára virradóan.
Szpartak és Jaszinovataja sem az eddigi legcsendesebb éjszakáján van túl.
Gorlovka szintén a már megszokott éjszakai ostromot viselte.
https://balrad.wordpress.com/2015/08/13/donbassz-ejszakaja-2/
életkép
Információink szerint az EBESZ ma reggel elhagyta Donyecket. Sztarobesevo mellett offenzívába kezdett a hoholbrancs, míg Gorlovkát az éjszaka elmúltával is fokozódó intenzitással kezdte ágyúzni a latortüzérség.
A DNR felderítő szolgálata kiterjedt martalócelőkészületeket észlelt ma reggel.
Mindezek a történések arra utalnak, hogy-esetleg-megkezdődött a valcmani hatalom összeomlása. Donbasszban ugyanis csak bukhatnak MOST IS!-viszont ez már Kijevben is érezhető lesz, és nem következmények nélküli.
A DNR-LNR erői minden frontos teljes harckészültségben vannak.
Novolaszpánál ma hajnalban ismét levadásztak a népköztársaságiak egy régóta keresett jobbszektoros dúvadat. Az életében Andrej Bodjak nevet viselt sakált pontosan deréktájon kapta egy RPG! Nagy gödör nem kell neki!
martalóc
Kijevben pedig már farkast!-azaz MEDVÉT!-kiabálnak az udvari hangulatkeltők amiatt, hogy Oroszország Rosztov és Krasznodar-régióiban az orosz légierő és légideszant csapatok gyakorlatozni kezdtek tegnap. Egyesek olyan vasúti szerelvényeket vízionáltak, miszerint a vagonok oldalára az van fölfestve: “Berlinbe!” Ezek a vagonok állítólag “Topol” és “Yarszov” rakéták kilövőállványait rejtik, és közel félezer van készültségbe helyezve!
bombázáshttps://balrad.wordpress.com/2015/08/13/valami-alakulgat-donbasszban/

Újabb tagállammal bővült az Eurázsiai Gazdasági Unió

Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság közleménye szerint Kirgizisztán augusztus 12-én az unió teljes jogú tagjává lépett elő, így öt tagúvá vált az épülő új nagyhatalmi tömb.
Ennek jegyében megszűnt a vámellenőrzés az alapító tagállamok és Kirgizisztán közt, valamint engedélyezetté vált a szabad munkavállalás más tagállamok területén. Kirgizisztán a csatlakozással párhuzamosan számos infrastruktúra-fejlesztési projektet kezdett meg uniós forrásokból, főként az energetika, közlekedés és mezőgazdaság terén.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015 január 1-jén kezdte meg működését, alapító tagállamai Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán és Örményország. A csatlakozási tárgyalással párhuzamosan, tavaly augusztusban született döntés arról, hogy Kirgizisztán már a csatlakozás előtt lehetőséget kap számos közös projekt előkészítésére, ekkor született döntés többek között négy új vízerőmű építéséről, ami teljes egészében Moszkva által biztosított hitelkeretből zajlik.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió annyiban hasonlítható az Európai Unióhoz, hogy hasonló módon egy integrációs projekt, ami lehetővé teszi a “termékek, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlását”. Ennyiben azonban ki is merül a hasonlóság. Az Európai Unió ugyanis egy terjeszkedését a piacszerzésnek alárendelő képződmény. Az EU-hoz csatlakozó országok többnyire kötelezettséget kell vállaljanak a termelés nagyarányú csökkentésére, gyakorlatilag fel kell számolják a hazai ipar nagy részét, hogy ahelyett az EU régebbi tagállamainak termékeit tudják felvásárolni; vagyis az új tagállamok piacként csatlakoznak. Többek között emiatt szakadtak meg a csatlakozási tárgyalások Izlanddal, és emiatt nem írta alá Ukrajna utolsó legitim államfője a csatlakozási szerződést. Az eurázsiai tömb ezzel szemben az új tagállamok gazdaságának nagyarányú fejlesztésében érdekelt, ami egy intenzív gazdasági expanziót vetít előre a globális piacon.
Az Eurázsiai Gazdasági Unió így mostanra öt tagállamból áll, és további terjeszkedés van kilátásban. Megalakulása végleg ellehetetlenítette az Európai Unió további – békés úton történő – bővítését, mert jelenléte alternatívát képez azzal az Európai Unióval szemben, ami évtizedeken át a térség egyetlen integrációs projektjeként gyakorlatilag bármit megkövetelhetett az újonnan csatlakozó országoktól. Az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállama lett volna Ukrajna is; a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával azonban a nyugati országok eltávolították a hatalomból a legitim kijevi kormányt, ami inkább a rivális hatalmi tömböt választotta volna, és a hazai ipar leépítésére vonatkozó elvárások miatt 2013 végén megtagadta az EU társulási egyezmény aláírását.


http://hidfo.ru/2015/08/ujabb-tagallammal-bovult-az-eurazsiai-gazdasagi-unio/

Szaúd-Arábia katonai együttműködésről tárgyal Oroszországgal

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában fogadta Adil ibn Ahmad al-Dzsubair szaúdi külügyminisztert, ahol előzetes megbeszélést folytattak a katonai együttműködés megkezdésének feltételeiről.
A találkozót szűkszavú közlemény követte; szaúdi részről a külügyminiszter annyit közölt, hogy az Iszkander rakétakomplexum megvásárlásának feltételeiről tárgyaltak, és minden téren érdekeltek a szoros kapcsolatok kiépítésében, beleértve a katonai együttműködést is. Al-Dzsubair elmondása szerint a két ország katonai delegációi intenzív tárgyalásokat folytatnak számos orosz fegyverrendszer megvásárlásáról, amiből elsőként az Iszkander rakétakomplexummal kapcsolatos megállapodás tető alá hozására törekszenek. Az eset precedens értékű, ez lesz az első alkalom, hogy Oroszország fegyvert ad el Szaúd-Arábiának, és a közel-keleti királyság Moszkvára mint katonai szövetségesre kezd tekinteni.
A megállapodásnak azonban számos előfeltétele van. Oroszország igyekszik közös nevezőre hozni a térségi országokat a külső fenyegetés elleni harc terén, így Szaúd-Arábia kénytelen lesz fontos kérdésekben kompromisszumot kötni, ha orosz fegyvereket akar. A tárgyalás során Szíria kapcsán abban sikerült megegyezésre jutni, hogy az “ellenzéket” vissza kell terelni a tárgyalóasztalhoz, vagyis Szaúd-Arábia nem támogathatja az ellenzéki fegyveres csoportokat. Ugyanakkor, nem sikerült közös nevezőre jutni a szíriai kormány megítélését illetően; az orosz fél a térségi terrorizmus elleni harcban jelentős szerepet szán az Asszád-kormánynak, a szaúdi külügy azonban nem engedne teret Szíriának az Iszlám Állam elleni harcban akkor sem, ha a kormány elmozdításáról hosszú távon lemondanak.
A szaúdi külügyminiszter elsőként június 20-án a Russia Today arab szekciójának, majd a Ria Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva ismerte el, hogy a fegyverrendszer megvásárlásáról megkezdődött a tárgyalási folyamat. Szaúd-Arábia június 22-én számos gazdasági megállapodást kötött Oroszországgal, többek között a szaúdi atomprogram felépítéséről, a tömegközlekedés fejlesztéséről, közös olajprojektekről, a két ország űrkutatási hivatalai közti együttműködésről, és a kétoldalú kapcsolatok további bővítésének lehetőségeit vizsgáló konzorciumok létrehozásáról, amely magában foglalja a katonai együttműködés előkészítését is.

http://hidfo.ru/2015/08/szaud-arabia-katonai-egyuttmukodesrol-targyal-oroszorszaggal/

Politikus: Lengyelországnak nincs szüksége a NATO fokozott jelenlétére

Janusz Korwin-Mikke, lengyel politikus szerint Lengyelország valójában nincs kitéve semmilyen fenyegetésnek, mellyel indokolható lenne a NATO jelenlétének fokozása.
A politikus a Szputyik hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, ő nem érzi úgy, hogy Lengyelország tényleges veszélynek lenne kitéve, és igen nehézkesen indokolható az újonnan beiktatott államfő, Andrzej Duda túlfokozott aggodalma, amivel a NATO lengyelországi jelenlétének fokozását kérte. Korwin-Mikke szerint Lengyelország semleges kellene maradjon, még az ukrán konfliktus kapcsán kibontakozó háborús hangulat közepette is.
“Ismétlem: nem Lengyelországnak, hanem Ukrajnának van konfliktusa Oroszországgal.”
A politikus emellett kijelentette, hogy a NATO 50. évfordulójára teljességgel kiábrándult a katonai szövetségből, ami egykor jó célokat szolgált ugyan, de mostanra egy agresszív, terjeszkedő hatalom, az Egyesült Államok expanzionizmusának szolgálatában áll.
A NATO azóta folytat haderő-összpontosítást Kelet-Európában, mióta a Krím-félsziget egy abszolút többségű döntést kifejező referendumot követően újraegyesült Oroszországgal. Észtország, Lettország és Litvánia területére szintén bevonult a NATO, mert a balti országok lakosságának közel egyharmada orosz, és Washingtonban attól tartanak, hogy az orosz lakosság nem fogja szó nélkül hagyni, ha ott is megjelennek a Moszkvára irányított amerikai rakétarendszerek. Az önmagát megindokló katonai beavatkozás pedig leginkább azok szerint szükséges, akik az Egyesült Államok – mint nagyhatalom – támogatásától remélik saját hatalmi pozíciójuk fenntartását. Korwin-Mikke szerint azonban az egész háborús propaganda kontraproduktív, és valójában egyik résztvevő ország érdekét sem szolgálja, egyedül az Egyesült Államok érdekelt a feszültség szításában.


http://hidfo.ru/2015/08/politikus-lengyelorszagnak-nincs-szuksege-a-nato-fokozott-jelenletere/

Óriási aranyhamisítás történt Magyarországon?

Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu. Ha ez igaz, az okozott veszteség 30 milliárd forint is lehet.
Pénzintézetek, nagytőkések bukhattak nagyot
A Kézizálog Zrt. veszteségét nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: vélhetően hamisak.
zálog
Százmilliókat, sőt milliárdokat veszíthettek pénzintézetek, nagytőkések azért, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak, trombitarézből készültek és még az aranyborítást is “lespórolták” róluk. A Napi.hu értesülései szerint a csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek – akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték – megtették a feljelentést a zálogcég tulajdonosa, Bíró Péter ellen.
Ekkora aranyhamisítás még nem volt
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság a lap kérdésére megerősítette: a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett aranytömb hitelesítést. Mivel az információk szerint a Metal-Art Nemesfémipari cég sem vizsgálta be a cég tömbjeit, az aranytömbök vélhetően egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel.
Ekkora aranyhamisítás – összesen több száz kilogrammról lehet szó – páratlan a hazai bűnügyi krónikákban – írja a Napi.hu.
Önfeljelentéstől a házi őrizetig
– Az MNB 2015. január 22-én felügyeleti biztost rendelt ki a Kézizálog Zrt.-hez a pénzügyi vállalkozás helytelen hitelezési és refinanszírozási gyakorlata miatt.
– Az első jelentések még arról szóltak: négymilliárdos lehet a kár a Kézizázolgnál, ahol a tulajdonos önfeljelentést tett – ekkor még úgy tűnt, nem az ügyfelek, hanem a refinanszírozó bankok állnak bukásra: nekik hazudtak.
– Az ORFK április elején jelentette be, hogy a Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosa önfeljelentést tett a rendőrségen, a nyomozás csalás gyanújával indult.
– Májusban vonta vissza az MNB a Kézizálog Zrt. engedélyét, s kezdeményezte annak felszámolását.
– Bíró Péter májusban házi őrizetbe került.
(privatbankar)

Dániát figyelmeztették, hogy jobb piaccá kell válnia

Dánia kormánya figyelmeztetésben részesült, hogy amennyiben nem növelik a védelmi költségvetést, azt kockáztatják, hogy az ország elveszíti “befolyását és láthatóságát” az észak-atlanti szövetségben.
Knud Bartels tábornok, a NATO katonai bizottságának volt elnöke, Dánia volt védelmi minisztere figyelmeztette a kormányt, hogy megkérdőjeleződhet az ország nemzetközi pozíciója, és befolyását veszítheti a NATO-n belül, ha nem hajlandó megfelelni a “szövetség” elvárásainak a védelmi költségvetés fokozása kapcsán. Szerinte az intézkedés elmulasztása azt jelentené, hogy Dánia nem tud megfelelni a NATO elvárásainak, ami egyben az ország euro-atlanti elkötelezettségét is megkérdőjelezi.
A Berlingske dán napilap által publikált levél szerint Dánia nem tart lépést az európai biztonságpolitika változásaival, és a NATO belső struktúrájának átalakulásával elhanyagolható tényezővé válik a szövetség politikájában. Bartels egyben azt is hangsúlyozza, hogy a kormány külső nyomásgyakorlásnak lehet kitéve, ha nem felel meg az elvárásoknak.
A NATO követelését számos tagállam politikusai kritizálták, mert egy olyan időszakban írja elő a tagállamok védelmi költségvetésének fokozását, amikor az európai országok gazdasági válsággal küzdenek, és nem engedhetnek meg maguknak nagyobb kiadásokat. Ugyanakkor, a NATO kiadások fokozását illető elvárásai éppen hogy a gazdasági válsággal magyarázhatók: az amerikai fegyvergyártó cégeknek plusz bevételre van szükségük, hogy biztosítható legyen az állandó növekedés. Ron Paul, amerikai libertariánus politikus szerint az Egyesült Államok befektetésként tekint az Oroszország elleni háborús retorikára; az ellenséges médiapropaganda fenntartása a befektetett összeg, ami hamar és sokszorosan megtérül, mert a veszélyre és ellenségképre hivatkozva el tudják adni saját katonai termékeiket a szövetséges országoknak.
Zdzisław Sadowski lengyel közgazdász szerint az Egyesült Államok gazdasága évek óta mély válságban van, és Washington új háborúkat akar kirobbantani, hogy a szövetséges országoktól kapott megrendelésekkel indítsa újra a gazdasági növekedést. Sadowski szerint az amerikai kormány Kelet-Európában is háborús gócpontok létrehozásában érdekelt, mert új fegyvereket, új technológiákat akar tesztelni, amit a fenyegetettségre hivatkozva majd eladhat a szövetséges országoknak. A lengyel közgazdász szintén felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a hidegháború óta folyamatosan hadban áll, és olyan mértékben militarizálódott az amerikai gazdaság, hogy az állandó hadviselés mostanra az Egyesült Államok gazdasági alapjait jelenti.
A védelmi költségvetés fokozására nem a NATO-országoknak van szüksége, hanem a nagyobb fegyverexportőr nyugati országoknak, hogy így piacot teremtsenek saját termékeiknek, és új lökést adjanak a gazdasági növekedésnek.

http://hidfo.ru/2015/08/amerikai-cegek-felvasarlo-piaca-lett-a-nato/

Betiltották Alekszandr Dugin könyveit Ukrajnában

Ukrán vámtisztek nyilvánosságra hozták azon orosz könyvek neveit tartalmazó feketelistát, melyek betiltásra kerülnek Ukrajnában. Mint kiderült, szerintük Alekszandr Dugin könyveinek olyan hatalma van, hogy azon áll vagy bukik az ukrán államiság.
A Kommerszant üzleti napilap szerint a lista 38, a legkülönbözőbb műfajokból összeválogatott címet tartalmaz, van közte sci-fi, de az ukrán cenzorok történelmi témájú könyveket és esszégyűjteményeket is elfogadhatatlannak találtak. Az ukrán hatóságok szerint a betiltott könyvek “gyűlöletet szítanak, propagálják a fasizmust, a xenofóbiát és szeparatizmust”, tartalmaik “kikezdik Ukrajna alkotmányos rendjét és területi egységét”. Tehát
az ukrán államiság mostanra eljutott arra a szintre, hogy néhány könyv is veszélyezteti az ország egyben maradását.
A feketelista tartalmazza Alekszandr Dugin könyveit is, valamint Marina Ahmedova esszéit, aki társadalmi és kulturális kérdésekben, az utóbbi másfél év során az ukrán háború eseményei kapcsán írt orosz sajtóorgánumoknak.
Egyelőre nem tudni, pontosan milyen következményeket von maga után a hatóságok által betiltott könyvek Ukrajnába behozatala, de ukrán ügyvédek már most arra figyelmeztetnek, hogy bárki, akiről bebizonyosodik, hogy Ukrajna területére csempészi a könyveket, bíróság elé állítható “háború és erőszak propagálása” miatt.
Bogdan Cservak, az ukrán állami rádió és TV bizottság elnökhelyettese nyilvánosan is elismerte, hogy eredetileg a bizottság kérte bizonyos orosz szerzők könyveinek betiltását. Cservak emellett arra kérte a liberális aktivistákat, hogy jelentsék a hatóságoknak, ha olyanról tudnak, hogy valaki megpróbálta a feketelistán szereplő könyveket behozni Ukrajnába.


http://hidfo.ru/2015/08/betiltottak-alekszandr-dugin-konyveit-ukrajnaban/