Magyarország nem engedte be az ismeretlen migránsok tömegeit

Az elmúlt egy év során ismeretlen migránsok tömegei Magyarországon keresztül megpróbáltak behatolni az Európai Unió területére: a legális út megkerülésével, majd hamis személyazonossággal szöktek volna be Európába. A magyar hatóságok állásfoglalása azonban egyértelmű e téren: csak az jöhet, aki igazolja személyi kilétét, majd engedélyt kap a határátlépésre.

Először a legális határátlépés megkerülésével, majd megtévesztéssel ismeretlen migránsok tömegei próbáltak behatolni Magyarország és az Európai Unió területére, de a kísérletük kudarcba fulladt: azáltal, hogy működésbe lépett a határzár, a hatóságok hosszú távon is kontroll alatt tartják a helyzetet. A határzár működésbe lépését követően a migránsok többek között hamis szíriai útlevelekkel próbáltak belépni Európa kapuin, de többnyire ezek a kísérletek is kudarccal végződtek, hiszen nem csak a csalók, de “Európa kapuőrei” is tisztában vannak e megtévesztés mikéntjével.

Kapcsolódó: A bevándorlók 90%-ának ismeretlen a személyazonossága

Egy évvel ezelőtt még a baloldali liberális pártok Európa vezető politikusaival karöltve intéztek támadásokat a magyar kormány ellen, amiért úgy döntött, hogy bár nálunk nyílik Európa egyik kapuja, ezen a kapun nem szabad válogatás nélkül mindenkit beengedni. Bár Magyarországon át húzódna az egyik fő migrációs útvonal, az ország mégis elkerülte, hogy a Kölnben és Stockholmban történtek Budapesten történjenek meg, hiszen még az erőszaktevők beözönlése előtt lezártuk az ország kapuit.

Ezt az intézkedést nemrég a brit hírszerző szolgálat egyik volt vezetője is szükségesnek nevezte: Richard Dearlove, az MI6 volt vezetője hétfőn a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, Európa populista felkeléssel kell szembenézzen, ha nem tudja kontroll alatt tartani a helyzetet.

“Ha Európa nem tudja meggyőzni a lakosság többségét arról, hogy kontroll alá tudja vonni a migrációs válságot, az Európai Unió csak abban reménykedhet, hogy megkegyelmez neki az a populista front, ami már most éledezik.” – mondta.

Dearlove egyúttal óva intette az Európai Uniót attól, hogy megadja a vízummentességet Törökországnak, hiszen a migránsok nagy része éppen Törökországon és az Égei-tengeren keresztül érkezik Európába.

Az ehhez hasonló szakértői nyilatkozatok azt mutatják, hogy Magyarország helyes döntést hozott az ismeretlen migránsok beözönlésének megakadályozásával. Mielőtt bárkit is átengedünk az országhatárokon, a minimális elvárás, hogy hiteles információval rendelkezzünk arról, pontosan ki, és milyen céllal akar belépni országunkba. Amennyiben egy bevándorló megtévesztéssel élve – hamis személyazonossággal, vagy személyi kilétének, származási országának eltitkolásával – próbál bejutni Magyarországra, okkal feltételezhető, hogy jobb nekünk, ha inkább a határon kívül tartjuk. Hiszen személyigazolás nélkül a hatóságok nem tudnák garantálni, hogy nem egy újabb terroristát, nemi-erőszak tevőt, vagy szatírt engednek-e be az országba.

http://www.hidfo.ru/2016/05/magyarorszag-nem-engedte-be-az-ismeretlen-migransok-tomegeit/

Sarkozy nem akarja, hogy a nép döntsön az uniós tagságról

Nicolas Sarkozy volt francia elnök szerint nem megfelelő eljárás, hogy a brit kormány megkérdezi a lakosságot arról, továbbra is fenn akarják-e tartani az uniós tagságot. Szerinte “nem így kell dönteni Európa újjáépítéséről”.

Az Egyesült Királyság június 23.-án tart népszavazást arról, hogy a jövőben is tagja akar-e maradni az Európai Uniónak. A volt francia elnök azonban – úgy tűnik – bekapcsolódott a kampányba, mert a Le Monde napilapnak nyilatkozott a referendummal kapcsolatban: szerinte nem ez a megfelelő eljárás, mert “Európa újjáépítéséről” nem népszavazások kellene döntsenek, hanem a parlamentek.

“Nem gondolom, hogy egy referendum lenne a legjobb módja olyan komplex kérdések megválaszolásának, mint Európa újjáépítése, ami a parlamenti képviselők kompetenciájához tartozik.”

A kedden megjelent interjúban Sarkozy kifejtette, hogy szerinte egy új schengeni övezetet kellene létrehozni, ami már csak az eurozóna tagállamaiból állna. Azok az európai országok, melyek már átálltak az euró használatára, Sarkozy szerint fel kellene adják tagállami jogköreiket, és belügyminisztereik egy közös kormányt hoznának létre, ami minden tekintetben az új schengeni állam kormányaként működne, valamint fennhatósággal rendelkezne az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex felett.

Sarkozy szerint a britek emiatt rossz irányba tartanak, mert Európa átalakításához nem azt kellene megkérdezni, hogy mit akarnak az emberek; tehát a döntések legitimációját nem a lakosság véleménynyilvánításától kellene várni, hanem még a tagállamok is át kellene adják jogköreiket egy “mélyebben integrált” európai államnak.

Április 12.-én egy osztrák képviselő, Johannes Hubner arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió vezetői el akarják kerülni az esetleges referendumok kiírását, mert tisztában vannak azzal, hogy ha a lakosság kezébe adják a döntést, az Európai Unió feloszlatná saját magát, – egyszerűen azon oknál fogva, hogy az emberek többsége nincs megelégedve az EU-val. Az Osztrák Szabadságpárt tagja a Hollandiában tartott referendum kapcsán azt mondta, “Az EU-ban egyetlen ország sem tartana ügydöntő népszavazást egy uniós kérdésben, hacsak az alkotmány nem kötelezi erre – mert az eredmény negatív lenne: nem lenne se közös gazdasági térség, se európai bank, se Európai Unió. Ha lehetőség lenne rá, referendumon elutasítanák az emberek, az unió összes országában.”

Hubner a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, a tagállamok kormányai Brüsszellel karöltve a többségi lakosság ellenében dolgoznak az európai integráción, és pontosan tisztában vannak azzal, hogy a többség ellen dolgoznak, ezért a legfontosabb kérdésekben nem engedhetnek meg maguknak egy referendumot.


http://www.hidfo.ru/2016/05/sarkozy-nem-akarja-hogy-a-nep-dontson-az-unios-tagsagrol/

Még Obama bukása előtt aláírnák a TTIP egyezményét

Évekkel is elhalaszthatják a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség egyezményének megkötését, ha nem kerül sor az aláírásra még Barack Obama elnöksége alatt.

Stefan Selig nemzetközi kereskedelemért felelős amerikai államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hónapokkal, akár évekkel is hátráltathatja a TTIP megkötését, ha nem kerül sor az egyezmény aláírására még Barack Obama elnökségének idején. Elmondása szerint az európai és amerikai tárgyalófelek is tisztában vannak azzal, hogy amennyiben az amerikai elnökválasztásig nem írják alá az egyezményt, utána újabb évek telhetnek el, mire olyan feltételek állnak elő, hogy ismét érdemi tárgyalások kezdődhetnek a TTIP-pel kapcsolatban.

Erre azonban aligha kerül sor Obama bukása előtt: Matthias Fekl francia külkereskedelmi államtitkár május 3.-án kijelentette; Franciaország az Amerikai Egyesült Államok hozzáállása miatt nem fogja aláírni a TTIP egyezményét. A politikus szerint a tárgyalások felfüggesztése az egyetlen elfogadható opció, annak okán, hogy az USA számos olyan elgondolásból nem hajlandó engedni, ami Európa számára elfogadhatatlan.

Néhány nappal a francia diplomata kijelentését követően Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter is kritikus hangot ütött meg az Amerikai Egyesült Államokkal szemben, amiért az nem tesz engedményeket a tárgyalási folyamat során. Schmidt a Der Spiegelnek adott interjú során mondta, hogy a tervezett megállapodáshoz semmilyen engedményt nem sikerült elérni a német termelők számára, ehelyett az USA mindössze arra volt hajlandó, hogy kisebb engedményeket tegyen az autóipar vonatkozásában. Elmondása szerint az amerikaiak elvárnák, hogy Európa feláldozza a jelenleg érvényben lévő élelmiszeripari standardokat, és nagy mértékben gyengítse a fogyasztóvédelmet, hogy ezáltal több gépjárművet tudjon értékesíteni Észak-Amerikában.

http://www.hidfo.ru/2016/05/meg-obama-bukasa-elott-alairnak-a-ttip-egyezmenyet/

Elfogytak az uniós pénzek: megroggyant a magyar gazdaság

Beigazolódott, amelyről már korábban többször is írtuk: az uniós források elapadásával a magyar növekedési mese véget fog érni. Az Eurostat által publikált legfrissebb GDP-adatokból a tendencia jól látható: a magyar gazdaság néhány negyedév alatt éllovasból sereghajtóvá vált az Európai Unióban azzal, hogy az uniós transzferek még nem futottak bele a gazdaságba a költségvetési ciklus jelenlegi szakaszában, és néhány húzóágazat sem teljesített úgy, ahogy az elmúlt években. Utóbbi szintén súlyos szerkezeti problémákat vet fel: a magyar ipar az elmúlt években egyre inkább aszimmetrikus szerkezetűvé, a konjunktúra érzékeny gépjárműgyártás pedig túlságosan dominánssá vált a hazai termelésben.

A probléma súlyosságát jól jellemzi, hogy még az elemzőket és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is meglepte a vártnál rosszabb adat, és még Varga Mihály sem mentegetőzött, csak reményét fejezte ki, hogy a következő negyedévekben már jobb számokat fogunk látni. Mindez azért fontos, mert a 2017-es költségvetést nagyon optimista makrogazdasági számok mellett tervezték meg, a friss adat ismeretében talán érdemes lenne felülvizsgálni ezeket az adatokat, mielőtt a költségvetési törvényt elfogadja a fideszes többség.

Kép forrása: 444.hu

Vártnál rosszabb adat

A legfrissebb adatok alapján a magyar gazdaság 2016 első negyedévében 0,5 százalékkal növekedett éves alapon (2016Q1/2015Q1), és 0,8 százalékkal csökkent negyedéves alapon (2016Q1/2015Q4). Mindkét adat meglepetésként érte az elemzőket, annak ellenére is, hogy mindenki visszaesésre számított az elmúlt évek „szárnyalása” után. A kiigazítatlan éves index 0,9 százalékot mutat, ezzel kapcsolatban a legpesszimistább előrejelzések 1,7-2 százalék közötti növekedéssel számoltak, tehát a magyar gazdaság jóval a várakozások alatt teljesített az első negyedévben.

A pocsék gazdasági teljesítmény három fő okra vezethető vissza:

- Ahogyan már többször is megírtuk, a magyar gazdaság teljesítménye nagyban függ az uniós transzferektől. A 2010-es kormányváltást követően a Fidesznek sikerült feltornáznia a nettó transzferek mértékét 2 százalékról 4,4 százalékra. A multiplikátor hatással kiegészülve ennek jelentős hatása volt a gazdasági teljesítményre. Az előző költségvetési ciklus pénzei gyakorlatilag elfogytak, a 2014-2020-as költségvetési ciklus forrásai pedig várhatóan az év második felében kezdenek beáramlani, a nettó transzferek visszaesése pedig máris kifejtette hatását a gazdasági teljesítményben.

- Ezzel szoros összefüggésben áll az építőipar teljesítménye. Annyira, hogy márciusban már az építőipar teljesítményének zsugorodása 20 százalékról 33,9 százalékra nőtt, egy hónapon alatt pedig 6,3 százalékkal mérséklődött az építőipari termelés volumene. A kevesebb uniós forrás miatt kevesebb az állami és a magánmegrendelés, ez pedig teljesen hazavágta a magyar építőipart. 

- Az ipari teljesítményhez kapcsolódó legtöbb részindex is azt mutatja, hogy bajban van a magyar ipar, és ez nem csak az építőiparnak köszönhető. Az elmúlt években a járműgépgyártás például domináns ágazattá vált a feldogozóiparon belül, az elmúlt év sokkhatásai (VW-botrány például) a hazai termelésre és megrendelésállományra is hatással lehet.

A növekedési adatokkal kapcsolatos másik fontos megállapítás, hogy az ipar visszaesését nem tudta ellensúlyozni a belsőfogyasztás, ez pedig arra utal, hogy annak ellenére, hogy a válságban már régen vége van, a magyar háztartások többsége még mindig nagyon óvatos (ez a megtakarítási adatokból is kivehető).

Mind az idei, mind a jövőévi büdzsé megtervezésekor jóval optimistább számokkal számolt a magyar kormány. Bár attól nem kell tartani, hogy veszélybe kerülne az idei hiánycél, a 2017-es költségvetési terv elfogadása előtt valószínűleg érdemes lenne felülvizsgálni a makrogazdasági mutatókat, és ehhez igazítani a számokat.

Sereghajtók vagyunk a régióban

Hogy mennyire rosszak az első negyedéves adatok, azt jól jellemzi, hogy negyedéves alapon nézve abszolút sereghajtók vagyunk az Európai Unióban (még Görögország is megelőz minket!). Éves alapon nézve pedig egyedül a továbbra is recesszióban lévő Görögország van mögöttünk. Ha a régiós versenytársakat nézzük, akkor még rosszabb a helyzet: Romániában például az első negyedévben 4,2 százalékos volt az éves növekedés, Szlovákiában pedig 3,6 százalék.

A Fidesz-propagandának is ellentmondanak a rossz adatok, hiszen az uniós átlag 1,7 százalék volt az első negyedévben, miközben a magyar gazdaság szerény 0,5 százalékos növekedést tudott produkálni - a kormány mindeközben pedig szívesen hangoztatja azt, hogy a régió, élén Magyarországgal az Unió növekedési motorja. Abban igaza van a Fidesznek, hogy a régiónak meghatározó szerepe van az Unió növekedésében, azonban egyre inkább úgy fest, hogy Magyarország ebből ki fog maradni a jövőben, és sorra elhúznak mellettünk a régiós versenytársak.

(Ez már csak azért is fontos, mert a befektetők számára nem utolsó szempont a stabil makrogazdasági környezet, amely Magyarországra egyáltalán nem volt jellemző a válság óta. A hírekbe pedig leginkább az unortodox módszerekkel tudtunk bekerülni, illetve azzal, hogy a jegybanki alapítványok százmilliárdokat költenek mindenféle kontroll nélkül.)

Borus jövő

Bár rövid távon nem kell azzal számolni, hogy recesszióba zuhanna a gazdaság (például az építőipari indexek már azt mutatják, hogy a második félévben javulhat az ipar teljesítménye), hosszú távon mindenképpen kezelni kellene azt a helyzetet, hogy a magyar gazdaság ennyire ki van szolgáltatva néhány ágazatnak és az uniós transzfereknek. A kormánypárt tervei szerint a következő években felpörgetik az uniós források lehívását (hasonló dinamika lenne mint az elmúlt években), azonban 2019 után komolyabb visszaesés valószínűsíthető, ha elapadnak ezek a források. Hosszú távon tehát egyáltalán nincs biztosítva a stabil gazdasági növekedés, de még rövid és közép távon is csak arra elegendő ez a 2-3 százalék körüli növekedés, hogy tartani tudjuk a többi régiós ország növekedési ütemét.

Ahhoz, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni a nyugat-európai országok fejlettségi szintjéhez minimum 6-7 százalék körüli stabil növekedésre lenne szükség. Szerkezeti változások nélkül ez teljesen elképzelhetetlen (a rendszerváltás óta egy negyedévben fordult elő, hogy a 6 százalékot megközelítettük). De hogy mennyire nem lehetetlen kihívásról van szó, azt jól tükrözi a szlovák gazdaság a kétezres évek közepén 10 százalékos növekedést is produkálni tudott. Nagyobb strukturális reformok nélkül (intézményi rendszer átalakítása, nagy ellátórendszerek rendbetétele, bürokrácia és korrupció csökkentése, stabil befektetőbarát gazdasági környezet kialakítása) viszont marad a bizonytalanság és az uniós forrásokra való utaltság.

TényTár