Az ukrajnai háború aktív szakaszának negyedik évfordulóján a harcok jellege gyökeresen eltér a 2022-es állapottól. A korábbi nagyszabású, páncélosokkal támogatott offenzívák, mélységi áttörések és harckocsicsaták eltűntek; a veszteségek döntő többségét ma már FPV-drónok okozzák.
A pilóta nélküli eszközök alapjaiban írták át a támadás és védekezés doktrínáját. A frontvonal nagyrészt befagyott, mivel egyik fél sem képes nagyobb erőket koncentrálni anélkül, hogy azokat azonnal dróntámadások ne érnék.
Az orosz hadsereg új taktikát vezetett be: két-három fős, rejtetten mozgó rohamcsoportok szivárognak az ellenség hátába, belülről bontva meg a védelmet. A beszámoló szerint e módszerrel sikerült elfoglalni Szeverszket. Az ukrán erők hasonló eljárással reagálnak Kupjanszknál, ahol ellentámadásuk nyomán visszaszerezték a központi városi kórháztól nyugatra eső körzetet.
Más frontszakaszokon az orosz csapatok őrzik a stratégiai kezdeményezést. A Szlovjanszk–Kramatorszk térség északi szárnyán előrenyomultak Krivaja Luka térségéből Kalnyiki irányába, Dobropillja körzetében elfoglalták Novidombát, amely az utolsó település a járási központ előtt. Pokrovszk térségében Grisina központját vették ellenőrzés alá, Zalicsinnél pedig átlépték a korábbi frontvonalat jelentő vasúti pályát, több megerősített ukrán állást is elfoglalva.
Az értékelés szerint, amennyiben a békefolyamat kudarcot vall, a konfliktus kimenetelét a harctéri fölény dönti el. A döntő tényező az lehet, ki fejleszt ki először olcsó és hatékony drónelhárító megoldást.
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. február 24., kedd
A drónháború negyedik évében: statikus frontok, új taktikák
Dafke virágzik a rohadék
Az ausztrál Sky News Outsiders című műsorában Peter Ridd tengerfizikus a Nagy-korallzátony állapotáról közölt friss adatokat értékelte, amelyek szerint a korallborítás 36 éves csúcsra emelkedett. A műsorvezetők és a szakértő szerint ez ellentmond annak a korábbi narratívának, amely az elmúlt évek tömeges korallfehéredési eseményei nyomán a zátony összeomlását vetítette előre.
Ridd kiemelte: a 2016 óta tapasztalt, példátlannak nevezett fehéredési hullámok ellenére a korallállomány regenerálódott, különösen az Acropora fajok – például az elágazó és lemezes korallok – esetében. Szerinte a jelenlegi rekordközeli állapot kérdéseket vet fel az intézményi kommunikáció hitelességével kapcsolatban, és minőségbiztosítási felülvizsgálatot sürgetett.
A beszélgetésben kritika érte a médiát és a politikai döntéshozókat is. A résztvevők szerint a pozitív fejlemények nem kapnak megfelelő nyilvánosságot, ami árt az ausztrál turizmusnak. Példaként említették, hogy a zátony pusztulásáról szóló nemzetközi dokumentumfilmek és politikusi nyilatkozatok tartósan befolyásolták a közvéleményt, miközben a friss adatok ennek ellentmondanak.
Ridd úgy fogalmazott: a rekordmagas korallborítás lehetőséget adna arra, hogy Ausztrália újrapozicionálja a Nagy-korallzátonyról kialakult képet, és hangsúlyozza annak regenerációs képességét. A műsor összességében azt az álláspontot képviselte, hogy a zátony állapotáról szóló közbeszéd túlzottan apokaliptikus, és nem tükrözi megfelelően a jelenlegi adatokat. Ez a 2021. Októberi videó is ide tartozik: https://www.bitchute.com/video/HYlaVnVFPOM1/
Dr. Tamási József: Huxit | Kilépés az EU, a Tízszarvú Fenevadból
Magyarország, 2025-ben már nettó befizetővé vált az EU-n belül.
De nem is a befizetés/kifizetés a lényeg!
A magyar mezőgazdasági és könnyűipari termelést kellett feláldozni a belépéskor, hogy a pénz többszörösét kereshesse Magyarországon az EU.
Ez nem egy jótékonysági egylet!
A belépés idején Nyugat-Európában még bőven többlet-termelés volt. Ezt értékesíteni kellett valahol.
Az Unióból érkező támogatásokat nem volt szabad gazdaság-fejlesztésre fordítani. Csak infrastuktúra-fejlesztésre.
Ezért is épült annyi minden (pl. stadionok, vasút-fejlesztés, utak, energia-hálózat, stb.).
A jelszó: nem szabad javakat termelni! Így kialakult egy gazdasági függőség.
Az ország kiárulásáért cserébe, a mindenkori politikusok (és kormányok) sütögethették a saját kis pecsenyéjüket.
De az általuk bezsebelt vagyon eltörpül az országból kilapátolt pénz mellett.
Köszönöm a figyelmet!