A drónháború negyedik évében: statikus frontok, új taktikák

Az ukrajnai háború aktív szakaszának negyedik évfordulóján a harcok jellege gyökeresen eltér a 2022-es állapottól. A korábbi nagyszabású, páncélosokkal támogatott offenzívák, mélységi áttörések és harckocsicsaták eltűntek; a veszteségek döntő többségét ma már FPV-drónok okozzák. 
A pilóta nélküli eszközök alapjaiban írták át a támadás és védekezés doktrínáját. A frontvonal nagyrészt befagyott, mivel egyik fél sem képes nagyobb erőket koncentrálni anélkül, hogy azokat azonnal dróntámadások ne érnék. 
Az orosz hadsereg új taktikát vezetett be: két-három fős, rejtetten mozgó rohamcsoportok szivárognak az ellenség hátába, belülről bontva meg a védelmet. A beszámoló szerint e módszerrel sikerült elfoglalni Szeverszket. Az ukrán erők hasonló eljárással reagálnak Kupjanszknál, ahol ellentámadásuk nyomán visszaszerezték a központi városi kórháztól nyugatra eső körzetet. 
Más frontszakaszokon az orosz csapatok őrzik a stratégiai kezdeményezést. A Szlovjanszk–Kramatorszk térség északi szárnyán előrenyomultak Krivaja Luka térségéből Kalnyiki irányába, Dobropillja körzetében elfoglalták Novidombát, amely az utolsó település a járási központ előtt. Pokrovszk térségében Grisina központját vették ellenőrzés alá, Zalicsinnél pedig átlépték a korábbi frontvonalat jelentő vasúti pályát, több megerősített ukrán állást is elfoglalva. 
Az értékelés szerint, amennyiben a békefolyamat kudarcot vall, a konfliktus kimenetelét a harctéri fölény dönti el. A döntő tényező az lehet, ki fejleszt ki először olcsó és hatékony drónelhárító megoldást.

Dafke virágzik a rohadék

Az ausztrál Sky News Outsiders című műsorában Peter Ridd tengerfizikus a Nagy-korallzátony állapotáról közölt friss adatokat értékelte, amelyek szerint a korallborítás 36 éves csúcsra emelkedett. A műsorvezetők és a szakértő szerint ez ellentmond annak a korábbi narratívának, amely az elmúlt évek tömeges korallfehéredési eseményei nyomán a zátony összeomlását vetítette előre. 
Ridd kiemelte: a 2016 óta tapasztalt, példátlannak nevezett fehéredési hullámok ellenére a korallállomány regenerálódott, különösen az Acropora fajok – például az elágazó és lemezes korallok – esetében. Szerinte a jelenlegi rekordközeli állapot kérdéseket vet fel az intézményi kommunikáció hitelességével kapcsolatban, és minőségbiztosítási felülvizsgálatot sürgetett. 
A beszélgetésben kritika érte a médiát és a politikai döntéshozókat is. A résztvevők szerint a pozitív fejlemények nem kapnak megfelelő nyilvánosságot, ami árt az ausztrál turizmusnak. Példaként említették, hogy a zátony pusztulásáról szóló nemzetközi dokumentumfilmek és politikusi nyilatkozatok tartósan befolyásolták a közvéleményt, miközben a friss adatok ennek ellentmondanak. 
Ridd úgy fogalmazott: a rekordmagas korallborítás lehetőséget adna arra, hogy Ausztrália újrapozicionálja a Nagy-korallzátonyról kialakult képet, és hangsúlyozza annak regenerációs képességét. A műsor összességében azt az álláspontot képviselte, hogy a zátony állapotáról szóló közbeszéd túlzottan apokaliptikus, és nem tükrözi megfelelően a jelenlegi adatokat. Ez a 2021. Októberi videó is ide tartozik: https://www.bitchute.com/video/HYlaVnVFPOM1/