2019. augusztus 29., csütörtök

Még a kazah állam is jobban szereti szegény állampolgárait, mint a magyar

– Félmillió polgárának fizeti ki hitelét a kazah állam –

Félmillió kazah állampolgárának fizeti vissza adósságai egy részét a kazah állam egy egyszeri akció keretében. A cél, hogy az ország legszegényebb állampolgárait segítsék.
Szvetlana Zsakupova, Kazahsztán munkaügyi és társadalmi ügyekért felelős minisztere a bejelentéskor elmondta, hogy a hiteleket az állami költségvetés terhére fizetik vissza a bankoknak. Számításaik szerint 105 milliárd kazah tenge értékben kell erre áldozni – ez forintban kifejezve több, mint 81 milliárd Ft.
Az intézkedésre azután került sor, hogy júniusban a kazah elnök rendeletet hozott, miszerint “csökkenteni kell a kazah állampolgárok adósságállományát.”

Az intézkedés elsősorban az árvákat, nagycsaládosokat, fogyatékkal élőket és a rossz szociális helyzetben lévő családokat érinti, akik kenyérkereső híján már eddig is segítségre szorultak.

Az egyszeri állami segítségre azok jogosultak, akiknek június elsejéig az adóssága nem lépte át a 2,3 millió forintos küszöböt. Nekik az állam maximum a tizedével csökkenti az adósságukat.
Az ásványkincsekben és fémekben gazdag Kazahsztán az egyik leggazdagabb közép-ázsiai ország, a WEF rangsora szerint a világ 144 országból az 57. – vagyis előrébb áll a rangsorban, mint Ciprus, Románia vagy épp Magyarország.
A Világbank adatai szerint az országban az éves, átlagos jövedelem 2,4 millió Ft/fő.
Euronews
SZRTI

2019. augusztus 26., hétfő

Giga környezetrombolást és fairtást terveznek a Pilisben


McMenemy Márk: …”Egy cég gigantikus sebet készül ütni ezen az érintetlen területen. Fák ezreit kivágva készülnek az erdő szívében bányát nyitni. Ezt nem hagyhatjuk!”
Egy komment: “Felháborító. A Pilisben van a föld szívcsakrája, alagutak, amelyen elképesztően régiek, itt kaptak beavatást a királyok a koronázás előtt, és arról is beszélnek, hogy talán Árpád fejedelem sírja is itt van. Jó, lehet, hogy nem pont azon a helyen , ahol a bánya van, de azért a Pilist jó lenne békén hagyni! Szakrális hely.” (Enyediné)

Valósággal fellázadtak Pilisvörösváron és környékén egy kőbánya újranyitása miatt

Egy mészkőbányát szeretnének újranyitni Pilisvörösvár és Pilisszántó között. A bánya jelentős zaj és porszennyezéssel járna, robbantanának is. Óriási a felháborodás, sem a civilek, sem a városvezetés nem akarja, hogy ismét működjön a bánya.
A kőbányát még a Natura 2000-es területek kialakítása előtt nyitották meg, így nem vonatkozik rá a védelem. A bányában robbantással akarnak majd bányászni, nem csoda tehát a felháborodás a környéken.
A bánya tervezett újranyitása egyébként nem csak Pilisvörösvár, hanem Pilisszántó lakóit is érinti, hiszen a két település között helyezkedik el.
Keddre a Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya összehívott egy közmeghallgatást, ahol mindenki elmondhatja a véleményét.
A fenti videót augusztus 25-én tették közzé, másnap 26-án a helyi polgármester is rácsatlakozott és közleményt adott ki. Azt írja, hogy “személyes véleményem az, hogy a bánya működése, a fúrógép, a mobiltörő, a homlokrakodó és az őrlőgép hangja, a kamionok mozgása felzaklatja az erdő csendjét; a kő kitermelése zajjal és porral jár; a kitermelt anyagot szállító hatalmas teherautók tönkre teszik az útjainkat, és tovább növelik az amúgy is hatalmas forgalmat mind a belső útjainkon, mind a magasabb rendű utakon, s ezzel ellehetetlenítik az életünket.
Fentiek miatt fontosnak tartom, hogy a lehető legtöbben jöjjenek el a lakossági fórumra, tegyünk föl minél több kérdést, tegyünk minél több észrevételt, védjük meg településünket a tervezett bányanyitással kapcsolatos mindenféle káros hatástól.” – áll a közleményben.
A civilek tehát egy újabb környezetszennyező, romboló lehetőségre hívták fel a figyelmet, a hír gyorsan célba ért, egyre nagyobb a tiltakozás, meglepő lenne, ha a bányát újranyitni szándékozó cég végül mégis megkapná az engedélyeket…”
Budapest környéke.hu
SzRTI

2019. augusztus 20., kedd

Önvezető kisautók szállítják ki az interneten vásárolt árucikkeket Kelet-Kínában

Vezető nélküli, ötödik generációs (5G) technológiával működő autókat állítottak szolgálatba Kelet-Kínában az internetes rendelések gördülékenyebb kézbesítésére – olvasható egy hétfőn közzétett cikkben a China Daily kínai pártlap internetes oldalán.
A távol-keleti ország keleti részén található Csiangszu tartomány székhelyén, Nankingban a múlt hétvégén kezdték meg működésüket a csaknem fél méter magas, fehér kisautók a Suning kínai e-kereskedelemmel foglalkozó óriásvállalat egyik helyi leányvállalatának szolgálatában.
Az önvezető kisautókba helyezett árucikkekhez a megrendelő egy egyedi jelszó segítségével juthat hozzá, amelyet azután kap meg, hogy a bepakolt jármű útnak indul. A megadott címre érve a kisautó üzenetben értesíti a vásárlót.
Ling Jün-fej, a Suninghoz logisztikai kutatóintézetének vezetője elmondta: az önvezető kézbesítő jármű egy 2018 áprilisa óta működő, hasonló autó tovább fejlesztett változata. A fejlesztéseknek köszönhetően a kisautó vezetési teljesítménye nagy mértékben javult: képes magától értelmezni a közlekedési lámpák jelzéseit, érzékelni és elkerülni a 100 méteren belül lévő akadályokat. Az átlagsebességét is növelni tudták, ami így óránkénti 8 és 15 kilométer között alakul – tette hozzá Ling.
Az önvezető kisautók helyzetét egy vezérlőközpontban figyelik folyamatosan, ha pedig egy jármű valamilyen problémába ütközik vagy túl hosszú időre leáll, figyelmeztetést küld a központ technikusainak, akik szükség esetén kézi vezérlésre átállítva át tudják venni az irányítást az autók felett – magyarázta, kiemelve: az 5G adta nagyobb sávszélességnek és alacsony késleltetésnek köszönhetően a járműveket kézi vezérléssel félre lehet állítani az útról, majd a probléma megoldása után újra vissza lehet őket kapcsolni automata működésre.
A jövőben a vezérlőközpontból több száz önvezető autót tudnak majd irányítani és összetettebb helyzetekben is alkalmazhatják őket – mondta Ling, példaként említve a liftekkel és az portákkal való interakciót.

MTI

2019. augusztus 13., kedd

A Milka tehénnek annyi? – Kiszáradtak az egykor dús hegyi legelők az Alpokban

A Milka tehénnek annyi?

– És, ha az éghajlatváltozás miatt elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból könnyen sivatag lehet –

– Tartálykocsikból itatták az Alpokban a teheneket, mert a víz is kevés volt –

A száraz, meleg nyár miatt annyira kiszáradtak a legelők Ausztriában, hogy nincs elegendő takarmány a tejelő tehenek számára. A nyári hónapokban a gazdák a völgyekből felterelik jószágaikat a magasabban fekvő hegyi legelőkre, hiszen normális körülmények között, ott még a melegebb napokon is bőven van számukra élelem és ivóvíz. Idén azonban akkora a hőség, hogy még ezek a legelők is kiszáradtak.

“Itt az Alpokban először volt egy gyors legelő növekedés, de az hamar kiszáradt, és éretté vált. Az érett legelő terméketlenné válik. És a szarvasmarhák sem szeretik túlságosan.” – mondja Josef Mayerhofer az alsó-ausztriai legelőgazdasági társulás elnöke. Az itatás is probléma, meleg nyári napokon az állat 100 liter vizet is megiszik.

“Fennt Hochstaffnál van egy házunk, ahol esővizet gyűjtünk. Alatta van egy gödör, ami 7 méter széles, és 2 méter mély. A 23 borjú 5 hét alatt kiürítette. Ha nincs eső, akkor nem töltődik újra.” – teszi hozzá Martin Karrer az alpesi legelőgazdasági társulás elnöke.

Legutóbb tavaly júliusban volt hasonló szárazság a hegyekben, elfogytak a gleccserpatakok is,

és tartálykocsikból itatták a legelésző teheneket.

Ha nem tudnak enni az állatok, akkor a gazdák kénytelenek beavatkozni. Hamarabb terelik be és a télre félretett takarmánnyal etetik őket. Ilyenkor a zöldtakarmány helyett a napi élelmezési igényük több mint felét a téli takarmányból kapják.

“Most már délben bent vannak, és a napi táplálóanyag szükségletük 60-70 %-át a téli tápból kapják” – szögezi le Andreas Steinegger stájerországi tejtermelő.

Egyelőre nem látszik megoldás a problémára. A viharok nem igazán segítenek, mivel a talaj annyira kemény, hogy a víz nem tud felszívódni.

“Elvben a természet mindig azon van, hogy segítsen nekünk kijavítani a dolgokat.

Most is abban bízunk, hogy augusztus közepére megint minden normális lesz és onnantól lesz elegendő takarmány. Az első aratás megfelelő volt, reméljük, hogy télre minden rendben lesz.” – fűzi hozzá Claude Baehler a svájci Vaud kantonból.

Nézze meg az erről készült videót is:

Ez az alpesi szárazság a a hegységtől keletre, Pl. hazánkra is kihathat. Először is abban, hogy ennek “köszönhetően” a Duna vize is kevesebb, alacsonyabb lesz, lévén az Alpok, a folyó felső folyásának egyik vízgyűjtő területe.

Az éghajlatváltozás révén a tartós szárazság Közép-és Kelet-Európát is sújthatja, bár, a mostani viszonylag gyakoribb esőzések miatt ez nehezebben képzelhető el. De ez bármikor változhat, akár egyik napról a másikra, – s megtörténhet az tragédia is, hogy elfogynának azok az esők is, melyek a Kárpát-Medencét övező többi hegységet öntözik, (Északi, Keleti, Déli-Kárpátok) – Magyarországból pedig így könnyen sivatag lehet.

Ez a kép nem Afrikában, hanem Közép-Magyarországon készült. Futóhomok, a Duna-Tisza Közi Homokhátságon

Jelenleg is létezik Magyarországnak egy félsivatagos tája, ez pedig a Közép-Magyarországon található; Duna-Tisza Közi Homokhátság. Lásd a fenti képen. Erről ezt írtuk régebben és bővebben: >>

De az optimistább vélemény szerint, a Kárpátokat övező hegyek környékén, teljesen soha nem fogynak el az esők. Bár mennyiségük csökkenhet, ám a tengerek felől jövő áramlások, érkezzenek, akár délről, északról, vagy nyugatról, – jórészt megmaradnak, s le is csapódnak a hegyek ormain. És hazánk területén össze is gyűlnek, táplálván földjeinket, legelőinket, itatva állatainkat, s nem utolsósorban minket is. Kitűnő minőségű kristályvizet -szó szerint; kristálytiszta vizet adván asztalainkra.

Reméljük ez így marad a jövőben is, s vízkincsünkkel jól fog gazdálkodni az ország és a mindenkori kormányzat. De ez már egy másik cikkünk, sőt cikksorozatunk témája lesz.

Euronews, Szabad Riport/Fort András

2019. augusztus 9., péntek

Igazi robotzsaruk Kínában – Járőröznek éjjel, nappal

Robot rendőrjárőr Pekingben, 2018 szeptemberében

Kína ebben is leelőzte a világ összes rendőrségét.

– Már nem csak film, hanem maga a valódi 21. század. – A robotjárőrök a hét minden napján, 24 órában működnek.

Újabb robotzsaruk álltak szolgálatba Kínában, az észak-kínai Hopej tartománybeli Hantanban.

Rendőrrobot Handan city, Észak-Kína
A hantani közbiztonsági hivatal egy ceremónia keretében mutatta be szerdán a helyi rendőrséghez csatlakozó három robottípust, amelyek megalkotásához a mesterséges intelligenciára, a felhőalapú számítástechnikára és a lézeres navigációra támaszkodtak a fejlesztők – írta a Global Times című, angol nyelvű kínai hírportál.
Rendőrrobot Handan city, Észak-Kína
A helyi közlekedési rendőrök egyenruháját idéző, sárga és fehér színű közúti robotjárőr képes azonosítani a sofőröket, lefényképezi a szabálytalanul haladókat, valamint sztenderd kínai (putonghua) nyelven figyelmezteti a figyelmetlen gyalogosokat.

A robotrendőr segít eligazodni a járókelőknek és automatikusan jelenti a rendőrségnek, ha biztonsági kockázatot vagy gyanús személyt észlel.

A közúti baleseteknél használt robot pedig figyelmezteti az elhaladó járműveket, miközben a rendőrök helyszínelnek.
A hivatal szerint a robotok a hét minden napján, 24 órában működnek.
Az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a technológiai újítások a kínai rendőrség mindennapjaiban.
Az idei tavaszünnep (kínai holdújév) alkalmával a rendőrök sok városban arcfelismerő technológiát és robotokat bevetve ellenőrizték az emberek jegyeit, kutattak az eltűntek után és látták el biztonsági információkkal a járókelőket.
Robot rendőrjárőrök Pekingben, 2018 szeptemberében
Robot rendőrjárőrök Pekingben, 2018 szeptemberében
Arról persze lehet vitatkozni, hogy a robottechnológia elterjedt alkalmazása a rendfenntartásban lehet-e olyan jó az átlag állampolgároknak, mint, amennyire megkönnyíti a rendfenntartó hatalom munkáját. Ugyanis már hallani arról is, hogy a diktatúra fenntartása az állandó megfigyeléssel lehet igazán eredményes.
A frusztrált állampolgárok között pedig terjedőben van egy újfajta lelki stressz jelenség, melynek a neve, a legendás és rossz hírű ‘csengőfrász’ nyomán, – a ‘kamerafrász’. Melyet az örökös megfigyelés nyomán kialakult stresszhelyzet okozhat a legyengült személyiségben.
Global Times, InfoStart, SzRTI
Fotók: Global Times

Szeptembertől nem köthetnek ki a nagy tengerjárók Velence történelmi központjában

Szeptembertől kitiltják a nagy tengerjáróhajókat Velence történelmi központjából – közölte az olasz kormány.
A rendelkezés az ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajókra vonatkozik – adta hírül a BBC News.
A döntés az után született, hogy júniusban egy lehorgonyzott turistahajónak ütközött egy irányíthatatlanná vált 275 méteres tengerjáró hajó a Giudecca-csatornában, a balesetben legalább négyen könnyebben megsérültek. Az ütközés után több ezer velencei tüntetett a szűk csatornákra behajtó tengerjáró hajók ellen, a közlekedési tárca megoldást ígért a problémára.
A 40 ezer tonnánál nagyobb hajókat 2014-ben már kitiltották Velencéből, ezt a rendelkezést azonban egy évvel később az olasz közigazgatási bíróság semmisnek nyilvánította.
Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap szerint Velencébe tavaly több mint ötszáz nagyhajó hajtott be, 1,5 millió turistával. Ez több mint 280 millió euró bevételt jelentett a város számára.
Forrás: mti.hu

2019. augusztus 5., hétfő

India visszavonta a muszlim többségű Kasmír különleges státuszát, az egész régió felbolydulhat

Kasmír állam egyik parlamenti képviselője üvöltve tiltakozikFotó: STR/AFP
Az indiai kormány bejelentette, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusát. A döntésről a parlamentet nem is kérdezik meg, ami komoly aggályokat vet fel az indiai jogrenddel kapcsolatban, de a külföldi megfigyelőket jobban aggasztja, hogy a másik atomhatalommal, Pakisztánnal tovább romolhat a már eddig is nagyon veszélyes viszony. A szomszédos ország ugyanis szintén igényt formál egész Kasmírra.
Az indiai belügyminiszter parlamenti beszédében jelentette be, hogy visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státussal ruházza fel - hivatalos nevén - Dzsammu és Kasmírt. A szövetségi államot „újjászervezik” - fogalmazott a tárcavezető. Az alkotmány szóban forgó cikke értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást.
Az alkotmány többi része érvényes lesz Kasmírra, de megszűnik az a joga, hogy önállóan törvényeket hozzon. Narendra Modi kormányának elképzelése szerint Kasmír ezzel elveszíti szövetségi tagállami státusát és kisebb hatáskörrel rendelkező szövetségi területté válik. Kiválik belőle Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át.
Pakisztáni tüntetők augusztus 5-énFotó: AAMIR QURESHI/AFP
További változások is várhatók Kasmír státusában és államigazgatásában, visszavonják például azt a tilalmat, amely az államon kívüliek ingatlanvásárlására vonatkozott, és ezzel lehetővé válik, hogy India más részéből érkezők telepedjenek le vagy befektessenek ott. A kormánypárt BJP szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület
teljesen integrálódni tudjon Indiába.
Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között. Mehbuba Mufti, a tagállam korábbi fő minisztere az indiai demokrácia legsötétebb napjának nevezte a mostani bejelentés napját, és arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek katasztrofális következményei lesznek az egész szubkontinensre nézve.
A bejelentés előtt több tízezer katonát vezényeltek a térségbe és hazaküldték a turistákat.
Útzár KasmírbanFotó: TAUSEEF MUSTAFA/AFP
A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron három ország, India és Pakisztán - illetve kisebb részben Kína - osztozik. A két állam 1947-es függetlenné válása óta több háborút is vívott Kasmírért, amelyet mindkét fél teljes egészében magának követel. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Pakisztán ezt visszautasítja. (BBC, MTI)

2019. július 30., kedd

Egy évtizeden belül légi taxik közlekednek?

Egy évtizeden belül a technológiai fejlődés alaposan felforgathatja a városok közlekedését. Jöhetnek a pilóta nélkül repülő, helyből fel- és leszálló légi járművek, az eVTOL-ok. Megjelenésük a légi iparban és a légi közlekedésben a mostanság az autóiparban tapasztalhatóhoz hasonló forradalmi változásokat hozhat – derül ki a Deloitte közleményéből.
Kialakulóban van egy olyan új járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos vagy hibrid meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a hagyományos helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el a fuvart a célba. Ez az eVTOL pilóta nélküli légi jármű.
Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotniuk a fejlesztőknek. Kulcsfontosságú az energiagazdálkodási kérdések megválaszolása is.
Ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát is. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása is.
A legnagyobb feladatot a megnövekedett forgalmú légtér biztonságos és hatékony működtetése jelenti. Ki kell építeni a pilóta nélküli járművek forgalomirányítási rendszerét, amely képes együttműködni a meglévő légiforgalmi rendszerekkel is. Ehhez megbízható és biztonságosan működő kommunikációs hálózatra, kiszámítható és következetes navigációs rendszerre és állandó felügyeletre lesz szükség.
A Deloitte egy 10 ezer fős fogyasztói felmérésben vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek az eVTOL-okról. A válaszadók csaknem fele szerint a technológia remek megoldás a közlekedési dugók felszámolására, ám 80 százalékuk úgy véli, ezek az eszközök nem teljesen biztonságosak.
Amennyiben sikerül legyőzni a nehézségeket, az eVTOL-ok három területen hozhatnak forradalmi változást.
A hagyományos légi járműveknél, azaz a repülőgépeknél és helikoptereknél várhatóan jóval több személy- és áruszállításban részt vevő eVTOL repülhet majd, így a légteret meg kell osztani és külön-külön kell majd kezelni. Azt, hogy a két rendszer hogyan működjön egymás mellett, a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a pilóta nélküli járművek milyen légi alkalmassági tanúsítvány birtokában és milyen követelmények teljesítése esetén közlekedhetnek majd.
Ahogy az elektromos autók megjelenése is lépéskényszerbe hozta a hagyományos autógyártókat, a légi iparban is komoly változásokra lehet számítani. Miképpen a technológiai fejlesztések és a földrajzi helymeghatározás előnyeit ötvözve megjelentek az autó- és utazásmegosztó szolgáltatások és átformálták a városi közlekedés képét, az eVTOL-technológia is úgy változtatja majd meg a városok közti és a nagyvárosokon belüli légi forgalmat. A Deloitte úgy számol, hogy az új típusú légi eszközök piaca 2040-re elérheti a 17 milliárd dollárt.
Forrás: www.hirado.hu

2019. július 21., vasárnap

Mesterséges havazással lehetne megmenteni az antarktiszi jeget

Mesterséges hó ágyúzásával stabilizálni lehetne Nyugat-Antarktisz jégtakaróját a Potsdami Éghajlatkutató Intézet (PIK) tudósai szerint. A sokmilliárd tonnányi hótöbbletet úgy érnék el, hogy az óceán vizét a gleccserekre szivattyúznák és hóágyúkkal terítenék szét.
Ehhez a művelethez példa nélküli mérnöki munkára lenne szükség. Mivel ez a világ egyik utolsó érintetlen területe, ezért a beavatkozás jelentős környezeti kockázatot is jelentene – írta a Phys.org. Ezzel megelőzhető lenne a tengerszint hosszú távú emelkedése a világ sok nagyon nagy népsűrűségű területén az Egyesült Államoktól Kínáig.
„Az alapvető kérdés, hogy az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amelyet a tengerparti városokban építettünk és építünk. A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek víz alá kerülnek, ha nem teszünk semmit” – mondta Anders Levermann, a PIK és a Kolumbia Egyetem fizikusa, a tanulmány egyik szerzője.
„A nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik” – tette hozzá. A meleg óceáni áramlatok elérték a Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját, amely sok olyan gleccsernek ad otthont, amelyek topográfiájuk miatt labilisak. Víz alatti olvadásuk felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását.
Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez. „Modelljeinkkel azt kutattuk, mivel akadályozhatnánk meg a jégmező összeomlását, és növeltük a hóesést ezen a nagyon labilis területen. Azt találtuk, hogy rengeteg hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víztömeg áthelyezésével járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni néhány százmilliárd liter vizet néhány évtized alatt” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy felemeljék és sótalanítsák a tengervizet, valamint működtessék a hóágyúkat, több tízezer modern szélerőmű energiájára lenne szükség. „Ha ezt a hatalmas szélturbinafarmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren és rengeteg tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket. A zord antarktiszi éghajlat miatt nehéz megjósolni a technológiai nehézségeket” – magyarázta.
„A tanulmány nem vette figyelembe az emberi tevékenység okozta jövőbeli globális felmelegedést, tehát ennek az óriási vállalkozásnak csak akkor lenne értelme, ha a párizsi klímaegyezményt betartanák és gyorsan csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Levermann.
Forrás: mti.hu

2019. július 18., csütörtök

Bejelentették az indiai Hold-misszió startjának új időpontját

Bejelentették az indiai Hold-misszió hétfőre tervezett, de a start előtt megszakított indításának új időpontját – idézte a BBC az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közleményét.
A Csandraján-2-t magyar idő szerint július 22-én 11.13-kor lövik fel, ez lesz India második Hold-missziója. Az ISRO hétfő hajnali információi szerint technikai probléma adódott a hordozórakétán, biztonsági okokból ezért lemondták az indítást. A megszakítás 56 perccel a rakéta tervezett felemelkedése előtt történt.
Az Andhra Prades tartományban lévő Szatis Dhavan űrközpontról lőtték volna fel a Csandraján-2 űrszondát, fedélzetén egy landolómodullal. Ez a Hold Déli-sarkjáról indulva többek között víz nyomai után kutatna a felszínen.
A misszió sikeres teljesítése esetén India lenne a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amelynek sikerül a Holdon landoltatni egy űreszközt.
India minden alkotóelemet maga fejlesztett ki, a misszió költsége mintegy 10 milliárd rúpia – 42 milliárd forint –, amely összehasonlítva más Hold-programokkal meglehetősen alacsony összeg. A mintegy 50 napig tartó út után az ISRO leszállóegysége „puha”, irányított leszállást hajtana végre a tervek szerint a Hold felszínén.
India első űrmissziója, a 2008-as Csandraján-1 csak keringett a Hold körül, de nem szállt le. A projekt során az indiai űrszonda segítségével erősítették meg, hogy létezik víz a Holdon.
A Csandraján-2-t eredetileg az orosz Roszkoszmosszal közös együttműködésben tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India technikai nézeteltérések miatt megszakította az együttműködést.
Az indiai lesz az idei harmadik, Holdra irányuló landolási kísérlet, miután a kínai Csang’o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
Forrás: www.hirado.hu

2019. július 15., hétfő

Sugárhajtású légdeszkát mutattak be Párizsban

Óránként háromszáz kilométeres sebességre képes légdeszkával repült el a tömeg felett az úgynevezett repülő katona Párizsban, a Bastille-napi katonai díszszemlén.
A 40 éves francia jet-ski bajnok, Franky Zapata nagy sebességgel lebegett a világ vezetői – beleértve Emmanuel Macron francia elnököt és Angela Merkel német kancellárt – felett, miközben egy töltetlen puskát forgatott a kezében. Az eddig repülő deszkaként emlegetett eszközt a francia hadseregnek szeretné eladni – írja a The Sun brit lap.
Florence Parly a fegyveres erők minisztere azt mondta, hogy a deszka különböző alkalmazási módjait – például logisztikai vagy roham – fogják tesztelni. Mr. Zapata elismerte, hogy a deszka közös jegyekkel bír a Vissza a jövőbe című filmben látott légdeszkával.
A marseille-i vállalkozó otthoni garázsában fejlesztette a turbinás motorral hajtott deszkát, amely óránként 300 kilométeres sebességre és megközelítőleg tíz perces repülési időre képes.
Forrás: www.hirado.hu

2019. június 28., péntek

A Kormorán mint népellenség


– Gonosz rendszer az, ahol törvényesen engedik az állatkínzást –

Több mint 100 kárókatonát (kormoránt) lőttek le Kiskörénél – Állatkínzás miatt bojkottáljuk a sporthorgászatot a Tisza-tavon!

Kiskörénél 113 kormoránt lőttek ki a fészkelőhelyeiken, (a már meglévő fiókáikkal együtt), – a vadászok. – Erről tudósítást is írt a ‘Sokszínű vidék’, és a ‘Post.hu’. – Ám ezen cikkek hangvétele barbár és visszataszító, mert lényegében helyeslik az állatkínzást.
Kérdezzük; Milyen újságíró az, aki helyesli több száz vadon élő madár és fiókáinak kiirtását, csupán a pénz miatt? Az alábbiakban olvasható az erről szóló cikk, mely íródhatott volna a múlt század 50-es éveiben is. Címe lehetne akár a Rákosi-éra szellemében a következő; “A Kormorán, mint népellenség”

“113 kárókatonát (kormoránt) lőttek le Kiskörénél”

“Új telepükre bukkantak a szakemberek, és időben megkezdték a halak rémének fegyveres gyérítését.” írja tehát a Sokszínű vidék. Ám mielőtt tovább olvasná ezt a cikket, szolgálunk némi szótárral, mely a politika árnyalt fogalmazását fordítja le a valós magyar nyelvre. Tehát:
‘halak réme’ – utálatos kiirtani való halászmadár, mely eleszi szegény pecásoktól a halat,
‘fegyveres gyérítés’ – agyonlövés, tömeges kiirtás,
‘állományszabályozás’ – vadon élő állatok tömeges kilövése, fiókáikkal, kölykeikkel együtt,
‘fegyveres beavatkozás’ – nem háború, hanem a puskával szemben védtelen vadon élő állatok lelövése,
‘fekete sereg’ – nem rettegett páncélos katonák, hanem egyszerűen csak kárókatonák,
Nos, tehát a szemérmes polkorrekt fogalmazás valós jelentéseinek ismeretében tovább olvashatjuk a cikket:
“A kárókatonák állományszabályozását az Óhalászi-Holt-Tiszán kezdték, ahol a fészektelepen kizárólag ezek a madarak költöttek.
Az évente ismétlődő fegyveres beavatkozás eredményesnek bizonyult.
Öt év alatt a vadászok több mint ezer madarat ejtettek el. Ebből a megmaradt állomány is belátta, hogy a Tisza környékén és a Tisza-tónál nincs jövője, és a 2017. évi akciót követően valamennyi madár elhagyta a telepet, amely azóta sem népesedett be, tájékoztatott a Tisza-tavi Sporthorgász Kft.”

“Kárókatona, a halak réme”

– fogalmaz tovább a Sokszínű vidék, majd így folytatja:
“A kárókatona, a kormorán néven is sokak által ismert, viszonylag gyakori, korábban jelentős hazai állománynövekedésen átesett faj. Fekete seregeik nem sok jót jósolnak a halak és a vízparti környezet számára. A kárókatona naponta a testtömegének a 30%-át fogyasztja el. Nem csak a halfogyasztással, hanem a környékbeli fákon tartózkodással is jelentős károkat okoznak. Ürülékük olyannyira savas, hogy a környező növényzetet képesek teljességgel tönkre tenni. A savas ürülék miatt a fák teljesen kiégnek, elszáradnak és a talaj is komoly károkat szenved. Jogszabályi feltételek mellett lehetőség van riasztására és vadászati eszközökkel történő gyérítésére is.
A Tiszavalki-medencében, a Fás-ér partján is van egy nagy telepe a kárókatonáknak, de mivel itt bakcsók, szürke gémek, kis kócsagok is fészkelnek, a vonatkozó jogszabályok szerint – a többi madár védelmében – szóba sem jöhet semmiféle zavarás. A társaság munkatársai azonban felfigyeltek arra, hogy a kiskörei Téli kikötőben új telep létesült.
Az új költőhelyet már kora tavasz óta szemmel tartották, és mivel az engedélyeket idejében beszerezték, a lehető legkorábbi időpontban elkezdték a kárókatonák gyérítését.
Idén eddig négy alkalommal, összesen 113 egyedet ejtettek el a hivatásos vadászok, ami jó eredménynek tekinthető, hiszen ez egy kisebb fészektelep.
A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. a halállomány védelme érdekében a jövőben is mindent megtesz a helyi kárókatona-állomány túlszaporodásának megakadályozására” írta a Sokszínű vidék.
Ám azt már nem közölték, hogy a madarak tömeges kiirtására azért került sor, mert a Tisza-tavi horgászegyesület féltette a profitját, mivel a kormoránok (“azok a rohadékok”,) megették a halakat. Lévén halászó madarak. S mindössze csak élni akartak. Így táplálék konkurenciát jelentettek a Tisza-tavi Sporthorgász KFT-nek.

Vagyis féltették tőlük a zsákmányt, s az üzletszerű horgászat által termelt profitot. Tehát szimplán a pénz miatt irtották ki őket. Mit lehet erre mondani? Csak ennyit: barbárság volt.

“Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” mondta egyszer a világ egyik legnagyobb formátumú erőszakmentes politikusa; Mahatma Gandhi. Ám úgy tűnik, hogy a mai magyar valóság fényévekre maradt le ettől a humánus gondolkodásmódtól.
Nos a fenti cikknek a példája is mutatja, hogy milyen az, amikor a szolgalelkű média, (mely már egyáltalán nem szabad, lévén a profit fogságában van), – ugyanúgy hiénakórusként viselkedik, mint a múlt század ötvenes éveiben, a Rákosi-érában, a kommunista diktatúra idején.

Ma még csak a vadon élő állatok tömeges kivégzésében asszisztál, helyesnek tüntetvén fel azt, éspedig azért, hogy a közvélemény is elfogadja, – de akár holnap, már emberek esetében is megtehetik ugyanezt.

A kormányzat pedig olyan, amilyen. Ha az állam engedélyezi a nyilvános állatkínzást a profit érdekében, – akkor nem sok jót várhatunk tőle, amikor az emberek érdekéről lesz szó a profit ellenében.

Kapcsolódó film és regény a kárókatonákról:

De, aki mindezek után úgy gondolná ezzel kapcsolatban, hogy a magyar vidéken domináns az állatkínzó, érzéketlen barbár viselkedés, annak a figyelmébe ajánljuk Gijon Nándor regényét, “A kárókatonák még nem jöttek vissza”, (Wiki), – melyet az ‘átkos’ Kádár-rendszerben írt, s melyből sugárzik az állatszeretet, s konkrétan a kárókatonákról szól. Meg azokról a gyerekekről, akik megmentik őket.
Hát ennyit fejlődött Magyarország a XXI-ik századra. Madármentés helyett, a madarak tömeges kilövése lett a ‘jó eredmény’. Szeretet helyett, ölés és kínzás. Barbár rendszer lett a modern (modern?) magyar kapitalizmus. Hisz mi másnak nevezhető az az állami formáció, ahol hivatalosan engedélyezik az állatkínzást?
Fort András / Szabad Riport

2019. június 24., hétfő

A brazil államfő, Bolsonaro felhívása: „El akarják venni Brazíliától Amazóniát”

Bolsonaro aggódik az októberi szinódus miatt. Az Amazonas-alföld legnagyobb része Brazíliában terül el. Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országának, Brazíliának államfője szó szerint ezt nyilatkozta a Valor Economico napilapnak: „El akarják tőlünk rabolni Amazóniát. … Új államokat akarnak brazil felségterületen létrehozni. … A három A-ról van szó: Egy 136 millió hektár nagyságú területről az Andoktól Amazónián keresztül az Atlanti óceánig. Ezt a hatalmas területet a környezetvédelem nevében globális kontroll alá akarják vonni. … El akarják venni tőlünk Amazóniát, de ezzel mi nem értünk egyet, … azt akarom, hogy Amazónia továbbra is a miénk maradjon.”
Az Amazonas medencéről a három A (németül AAA-folyosó, portugálul Caminho da Anaconda, spanyolul Corredor AAA = Andok, Amazónia, Atlantik) szólam alatt Brazílián kívüli erők már évek óta politikai és gazdasági terveket kovácsolnak, melyek azt a célt szolgálják, hogy elvegyék Brazíliától a gigantikus nagyságú, nagyon alacsony népességű, de ásványi kincsekben igen gazdag terület feletti szuverenitást. Ezt a lopódzó elvételt tőlük nem háború, hanem a környezet- és egy egyedülálló ökoszisztéma védelmének nevében kifejtett nemzetközi nyomás segítségével akarják végrehajtani, ami Bolsonaro szerint csak ürügy.
E terv egyik képviselője, a baloldali Juan Manuel Santos, aki 2010 és 2018 között Kolumbia államfője volt. 2015 februárjában elmondott programbeszédjében már beszélt a hármas-A-tervről, és a Martin von Hildebrand etnológushoz fűződő kapcsolatáról. Martin von Hildebrand unokája Dietrich von Hildebrand katolikus filozófusnak. [Dietrich von Hildebrand özvegye nem is olyan régen vett át valami magas kitüntetést a Vatikánban – micsoda véletlen!]
Martin von Hildebrand 1943-ban született New Yorkban, de Kolumbiában nevelkedett, ahol szülei 1949-ben az ország az első magán-egyetemét alapították meg. 1968 után néhány hónapot a trópusi őserdő indiánjai között töltött. [Ezek szerint ő is a 68-es nemzedék lelkes híve lehetett.] Ettől az időtől kezdve az indiánok jogaiért harcol, akiknek Németországnyi nagyságú területet akar „visszaadni”. Már az 1994-es ENSZ találkozó (amiről fentebb a TFP képviselője is beszélt) a „világpolitika témájává tette a trópusi erdők megmentését”. E terv mögött Martin von Hildebrand állt, akinek az a meggyőződése, hogy csak az indiánok titokzatos, mitikus-misztikusba emelkedett tudása tudja a trópusi erdőket megmenteni. Valójában faji konfliktus szitása áll a háttérben, mely azt célozza meg, hogy a fehérekből ellenséget csináljanak; e kép kialakításához az indiánok az ötletet és a segítséget a fehérektől kapták és kapják.
E fehérek egyike, Martin von Hildebrand, hozta létre a Fundación Gaia Amazonas hálózatot, amit az Európai Bizottság, valamint Ausztria, Svédország, Hollandia és Dánia is támogat. Jó kapcsolatokat ápolnak a brit királyi házzal is. José Lutzenberger szorosan együttműködik ezzel az alapítvánnyal. Lutzenberger, bajor kivándorlók fia, 1990-től 1992-ig Brazília környezetvédelmi minisztere volt. Hildebrand és Lutzenberger közösen megkapták az alternatív Nobel-díjat. Lutzenberger már 1987-ben alapított egy Gaia nevű társaságot, Hildebrand ugyanezt a nevet adta saját, 1990-ben életbe hívott alapítványának. Gaia a görög mitológiában a megszemélyesített anyaföld, a föld istenasszonyának neve. A mitológiában idővel Gaiát tekintették mindenek szülőanyjának.
Hildebrandot elbűvöli a dél-amerikai indiánok animista kultúra- és vallásformái, amit „specifikus kozmológiának” nevez.
Az amazonasi indiánok ezen Hildebrandtól csodált egyházidegen, panteista kozmológiai látásmódja került be az amazonos-szinódus munkaprogramjába. Hildebrand Gaia-alapítványa és Bergoglio politikai karja, Sanchez Sorondo „püspök” (a tudományok és szociális kérdések pápai akadémiájának kancellárja) között szoros kapcsolat áll fenn. Maga Hildebrand magyarázta el 2017-ben Sorondonak a három-A-tervet. Hildebrand találkozójukon azt is kijelentette, hogy az AAA-folyosó megvalósítására már „minden készen áll”, és hogy ehhez hálózatának segítségével minden szálat ő tart kézben. Egy évvel később, Bolsonaro megválasztásával azonban a helyzet kedvezőtlenné vált e terv megvalósításához.
Az Instrumentum laboris-ban található furcsa kijelentések mind megtalálhatók a Fundacion Gaia Amazonas internetes oldalán. Az amazonasi indiánok azt állítják, hogy Hildebrand meg van róla győződve, hogy „az ő sámánjaik a trópusi erdőkben befolyásolni és gyógyítani tudják az energia-áramlatokat”. „Tehát a világ egészségének érdekében kell ezt a területet idegen – vagyis nem indián – emberi befolyásoktól megtisztítani.”
Ebben az archaikus kontextusban, hogy finoman fejezzük ki magunkat, marxista, felszabadulás-teológiai, indián és klíma-hisztérikus irányzatok keverednek szokatlan szövetségben. Az ürügyek mögött a brazilok nagyon is valóságos gazdasági érdekeket sejtenek, nevezetesen, hogy az AAA-korridor létrehozásának tervezői és támogatói ilyen módon akarják e hatalmas terület erőforrásait bizonyos körök kezére átjátszani; de legalábbis azt akarják megakadályozni, hogy ezeket Brazília használhassa fel, hogy ezzel Latin-Amerika leginkább felfelé törekvő államának kárt okozhassanak.
Mindezeken túl azt sem szabad elfelejteni, hogy az abortusz-lobby térképén Brazília a legnagyobb fehér folt. Ebben az országban a magzatokat még mindig csak nagyon kivételes esetekben szabad megölni. 2016-ban a WHO és az ENSZ a média és milliárdos magán-alapítványok segítségével gyors csellel akarta elérni az abortusz legalizálását. Ürügyül az említett erők összjátékával létrehozott cika-pánikot vetették be. Próbálkozásuk azonban nem sikerült. Amivel a cika-vírus is egyik napról a másikra eltűnt a semmibe.


(forrás: www.katholisches.info – 2019. június 24.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1901/amazonas.htm

2019. június 18., kedd

Két potenciálisan élhető bolygót is találtak egy közeli csillag körül

A keddi bejelentésen a csillagászok azt mondták, még vizsgálják, hogy a két Földhöz hasonló bolygó valóban lakható-e, és hogy megtalálható-e rajtuk az élet valamilyen formában.
A bejelentés szerint Teegarden csillaga körül, melyet 2003-ban észleltek először, két sziklás bolygó kering – olvasható a National Geographic cikkében.
A csillagot a NASA asztrofizikusa, Bonnard Teegarden fedezte föl, amikor olyan közeli vörös törpék után kutatott, amelyek eddig elkerülték a felderítést.
Teegarden csillaga egy M típusú vörös törpe,
amely valószínűleg legalább nyolcmilliárd éves, vagyis kétszer több, mint a Nap, tömege pedig a Nap tömegének kilenc százaléka.
Ez az ultra hűvös M színkép típusú vörös törpe energiája nagy részét az infravörös tartományban sugározza, csak úgy, mint a Trappist–1, amely körül hét földszerű exobolygó kering.
A Teegarden csillag távolsága azonban csak egyharmad a Trappist–1-hez képest,
mindössze 12 fényévre található a Naprendszertől.
A körülötte keringő két bolygó (Teegarden B és C) tömegében és méretében hasonló a Földhöz, és mind a kettő olyan pályán kering, amely lehetővé teszi a folyékony halmazállapotú víz jelenlétét a felszínen.
A két bolygó és a csillag vélhetően hasonló korúak, ami elegendő időt jelent ahhoz, hogy az élet megjelenjen rajtuk.
Teegarden csillagát három éve vizsgálják, és több, mint kétszáz mérés igazolta a körülötte keringő két kisebb bolygó jelenlétét. A megfigyeléseket az is segíti, hogy a csillag jelenleg nyugodt állapotban van, és nem észlehetők a felszínén kitörések.
A Teegarden B keringési ideje 4,9 földi nap, míg a Teegarden C ideje 11,4 nap.
Ignasi Ribas, a Katalóniai Űrkutatási Intézet szakértője azt nyilatkozta az Astronomy & Astrophysics tudományos lapnak, hogy a Teegarden mindkét bolygója potenciálisan lakható, és meg fogják vizsgálni, hogy valóban alkalmasak-e életre, és vajon találhatók-e életre utaló jelek rajtuk.
A biztos kijelentésekhez azonban még további megfigyelésre van szükség. Lehetséges például, hogy a számítások ellenére a két bolygó keringési ideje gyorsabb, ami gátolhatja a lakhatóságot.
Forrás: www.hirado.hu

2019. június 7., péntek

Az ENSZ főtitkára felszólítja az EU-t, hogy népesítse be Európát muszlim migránsokkal és cenzúrázzák azokat akik a szociális hálókon ennek ellenállnak

A portugál szocialista, az Egyesült Nemzetek Szervezetének globalista vezetője, Antonio Guterres, megkapta a Charlemagne-díjat, egy az EU-t mindenben támogató szervezettől – írja a Breizatao.com.

A már több neves globalista személyiségnek adott díj ( Angela Merkel, Emmanuel Macron vagy Jorge Bergoglio pápa ) átvétele egy lehetőség volt Guterres számára arra, hogy a nagyszabású népességcsere fontosságára és szükségességére hívja fel a figyelmet (utasításában) Európában.
Antonio Guterres zavaros beszédében elmondta, hogy nem létezik „alternatíva”, nem elkerülhető a harmadik világ Európába való behatolása, és hogy a határok bezárása veszélyezteti az „európai örökséget”.
“Minden társadalomnak többnemzetiségűnek, multikulturálisnak és több hitűnek kell lennie. Ezt gazdagságnak kell tekinteni, nem fenyegetésnek ”
– mondta Guterres, aki mint az ENSZ vezetője képesnek kellett volna lennie arra, hogy felmérje és teljes terjedelmében átlássa, hogy micsoda károkat okoztak az etnikai konfliktusok olyan országokban, mint például Szíria, Irak, Líbia, Mali, Libanon, a Fülöp-szigetek, Törökország stb.
Guterres azt követelte, hogy az Európai Unió bontsa le a meglévő határokat, hogy könnyebbé váljon az illegális bevándorlók Afrikából és a Közel-Keletről történő beözönlése. Ez az állítása azért is kétséges, mivel őt senki nem választotta meg az európai állampolgárok közül és sok ország sikeresen utasítja el az illegális bevándorlást a harmadik világból, mint Kína, Korea vagy Japán.
Végül az ENSZ főtitkára az európai őslakos népeket az első számú politikai célpontnak tekintette. A portugál szocialista a nyugat-globalista rendszer számára három “közelgő kihívást” (veszélyt) azonosított:
1. a szociális hálózatokon kifejtett vélemények, amelyek kritizálják a globalista oligarchia által alkalmazott politikákat
2. az emberek által terjesztett globális felmelegedés mítoszát
3. és végül a tömeges bevándorlás elutasítását.
Tóth József

“Csak a halott sakál a jó sakál” – Halomra lövik őket a vadászok

Az üvöltés, kommunikációjuk legfontosabb eszköze

– Túl sok a puskás ember vidéken. És élvezettel gyilkolnak –

Ismét kiirtják hazánk őshonos Nádifarkasát a vadászok – Csapdákkal végeznek a kölykeikkel is.

Egyszer már megtették, most megteszik újra. – Hihetetlen pusztítást végeznek az ismét megjelent, de eredetileg őshonos aranysakálok között a magyarországi vadászok. Immár véglegesen kiirtják őket.
…”Az Aranysakál hazánk őshonos ragadozója, bár jelentős számban valószínűleg korábban sem élt nálunk. Magyarország a faj elterjedési területének északi határa, ezért jelenléte itt feltételezhetően mindig is változékony volt. A róka és a farkas között mind viselkedésében, mind kinézetben elfoglalt köztes helye miatt nevezték csikasznak, nádi farkasnak, kisfarkasnak, toportyánnak is – emiatt nagyon nehéz eldönteni egy-egy feljegyzésről, hogy ténylegesen rókáról, sakálról, vagy éppen farkasról van-e szó. Minden jel szerint annak idején Nagyfalu – azaz Szalonta – mellett Toldi Miklós is sakállal verekedett meg…
Feljegyzések szerint Magyarországon 1942-ben ejtették el az utolsó példányt. Ezután több mint ötven évnek kellett eltelnie, hogy újra bizonyítani lehessen szaporodó párok jelenlétét. Ez volt az indoka annak, hogy 1990-ben Vörös Könyves fajunk lett…
XX. század utolsó harmadában részben a védelem hatására…, már a nyolcvanas évek elején megfigyeltek kóborló példányokat, de visszatelepedéséről a kilencvenes évek közepétől beszélhetünk…
A sakál erős szociális szervezetben él; a családon belüli és a családok közötti kommunikáció eszköze az üvöltés. A jellegzetes sakál-vokál különösen a tél-végi kora-tavaszi időszakban hangzik fel, a napnyugta után általában egy órával. Ez a hang semmivel össze nem téveszthető, az éjszaka sötétjében gyakran ijesztő lehet, annak ellenére, hogy a sakál semmilyen veszélyt nem jelent az emberre.” (Szent István Egyetem)
***
Mindennek ellenére az urizáló vadászok gyilkolási vágya ismét lángra kapott: “A dél-dunántúli régióban ejtik el a legtöbb Aranysakált a vadászok” írta a Pécsi Stop
A továbbiakban az 50-es évek örömködő termelési jelentéseinek hangulatát idéző cikkben a következőket írják:
“A 2017/2018-as vadászati idényben összesen 5831 egyedet lőttek ki a vadászok. A lelőtt állatok több mint felét a dél-dunántúli régióban ejtették el…
Az Aranysakálokból a 2017/2018-as vadászati idényben az Országos Vadászati Adattár (OVA) információi szerint 5831 egyedet lőttek ki. A legtöbb egyedet Somogyban (1668 egyed), Baranyában (1043 egyed), Bács-Kiskunban (773 egyed) és Tolnában (563 egyed) lőtték ki a vadászatra jogosultak, az összes elejtett állatnak több mint a fele, 3274 egyed a dél-dunántúli régióban élt.
A 2016/17-es vadászati idényben az OVA adatai szerint Somogyban ejtették el a legtöbb aranysakált (1441 egyed), utána jött Baranya (785 egyed), Bács-Kiskun (577 egyed), majd Tolna (299 egyed). Ekkor az összes elejtett egyed száma 4225 volt.
A két vadászati idény összehasonlításából is látszik, hogy míg Somogyban, Baranyában és Bács-Kiskunban viszonylag egyenletes tempóban nőtt az elejtett aranysakálok száma egyik idényről a másikra, addig Tolnában majdnem megduplázódott az elejtett toportyánok száma.
A 2015/16-os vadászati idényben a legtöbb elejtett aranysakál a következő megyékből került ki az OVA adatai szerint: Somogy (999 egyed); Baranya (707 egyed); Bács-Kiskun (461 egyed); Tolna (303 egyed). Az összes elejtett aranysakál száma 3267 darab volt.
A 2014/15-ös idényben az OVA adatai szerint így alakult az elejtett aranysakálok száma területileg: Somogy (946 egyed); Baranya (511 egyed); Bács-Kiskun (406 egyed); Tolna (186 egyed). Az ebben az idényben elejtett összes aranysakál száma 2535 volt.
Jól látható, hogy az utóbbi négy vadászati idényben (ha a 2014/15-ös idényt vesszük alapnak) az elejtett aranysakálok száma több mint a duplájára nőtt…
Először az 1997/98-as vadászati idényben jelezték az aranysakálok lelövését, akkor 5 egyedet Somogyban, 4 egyedet Baranyában, kettőt pedig Bács-Kiskunban ejtettek el a vadászok.

20 év alatt a 11 elejtett egyed aranysakál száma 5831 egyedre nőtt…

Az Aranysakál óvatos állat, az embereket messzire elkerüli, elejtése ezért is nehézkesebb – bár, ahogy a számok is mutatják, egyre többet tudnak a vadászok kilőni közülük…”
Ugyanakkor már 2014-ben nem mindennapi vadászzsákmányról számolt be a sonline.hu: a cikk szerint egy vadász a Drávánál egy albínó Aranysakált kapott puskavégre.
A sakál erős szociális szervezetben él, a család tagjai szorosan együttműködnek, s kitartanak egymás mellett…
Ez hát a jelenlegi szomorú helyzet, a Vadgazdálkodásnak nevezett, de valójában örömvadászatok terén Magyarországon. A fent leírt adatok tükrében, mely a vadászok saját információira épül, – úgy tűnik, lőnek ezek mindenre, ami mozog.

A jelek szerint, bármennyire is titkolják; élvezik a gyilkolást.

Ennek fényében nem lehet csodálkozni az egyre szaporodó u.n. vadászbaleseteken sem, amikor már nemcsak egymást, de a hajtókat is kilövik a vadászok. Legutóbb első kézből hallottunk egy esetről, amikor egymás után két hajtót is eltalált egy vadász Közép-Magyarországon.

“A vadászat sport és szórakozás.” Ezt maguk a vadászok mondják.

Sokan nem tudják, de a pszichológiai vizsgálatok szerint a valós helyzet az, hogy az ölés, mint tevékenység hihetetlen módon rombolja az elkövető személyiségét, s kiöl belőle minden szánalmat, empátiát, együttérzést. Nota bene, kiöli belőle az emberséget. Még akkor is, ha “csak” egy állat megöléséről van szó. És, ha már az ölés örömérzéssel is okoz neki, akkor valódi személyiség torzulásról beszélhetünk.

Ezek után aztán könnyebben jöhet akár egy valódi királyi vad; az ember legyilkolása is.

Arról is tudunk, hogy egyes vadászok u.n. kumulatív lőszert használnak, mely nem más, mint egy továbbfejlesztett “Dum-dum” lőszer, ami a testbe csapódáskor szinte szétrobban, hatalmas kárt okozva az állat testében, iszonyú fájdalommal. Ezt a fajta lőszert már a XIX. században betiltották, a nemzetközi konfliktusokban.

A régi mondás: “Aki állatkínzással kezdi, az emberkínzással végzi.”

Számtalan bizonyíték van rá, hogy sok sorozat és tömeggyilkos, állatkínzással kezdte a pályafutását.
“Teljesen kikészítettek idegileg, aztán agyonlőttek két aranysakált Székkutason” írta a HVG tavaly novemberben. “Kétnapos fácánvadászatot tartottak a hétvégén Székkutason. A résztvevő vadászok közben arról értesültek, a falu szélén, az úgynevezett hármas erdősávban a lakóházaktól sem messze aranysakálok vették be magukat a sűrűbe. Az első hajtásra a ragadozók meglapultak az erdőben, itt rájuk sem lehetett lőni, de

a második riasztásra az idegeik felmondták a szolgálatot, kirontottak az erdőből a vadászok elé…”

” A vadászat sport és szórakozás.” Vagyis, örömforrás. Véleményem szint az ölés erkölcsileg csak akkor elfogadható, ha arra feltétlenül szükség van. Például, ha enni akar az ember, s nem vegetáriánus.
Az embernek kötelessége a un. ‘húsforrásként’ tartott, tenyésztett állatokkal tisztességesen bánni, míg azt le nem vágja, vagy akár le nem lövi, mert ez a vadgazdálkodásra is érvényes. És, ha végez vele, azt is kíméletesen kell tennie, a fölösleges szenvedést elkerülve.
Erre csakis azok a emberek képesek, akik erre ki vannak képezve. Szakavatott böllér, mészáros, vagy hivatásos vadász. Akiknek tisztelniük kell az állatot.
Ha az ember nem szükségletből, vagyis nem táplálékszerzés miatt öl, – akkor az már gyilkosságnak mondható. (Az önvédelemből történt ölés más lapra tartozik.)
És ha az ölés egyben szórakozást is jelent, s örömet okozzon valakinek, azon túl, hogy erkölcsileg nem elfogadható, de véleményünk szerint ez a komoly személyiség torzulásának a bizonyítéka.
Lehangoló látvány fogadja az embert, amikor az ‘aranysakál’ címszóra a Google-on rákeres. A sakál képein túl, sok többnyire fiatal puskás ember fotóját is látni, akik, büszkén feszítenek egy-egy agyonlőtt aranysakál eltorzult teteme fölött, s szemmel láthatóan meg vannak győződve arról, hogy ők milyen ügyes és kemény fickók. “Hisz’ milyen szép trófeát szereztek”. (Viszont a puskán legtöbbször távcső van. Az úgynevezett: ‘hosszú lövéshez’ melyet nagy távolságból adnak le. Igazán bátor dolog. A sakál persze nem lő vissza, esélye sem volt velük szemben.)
A vérző tetemeken felül a sok puska látványa is aggasztó, melyek a jelek szerint olyan emberek kezében vannak, akiknek az ölés örömet okoz.
Ez hát a szomorú helyzet jelenleg, s ezek az adatok nemcsak a hazai állatvédelem siralmas helyzetéről tesznek tanúbizonyságot, hanem hazánk mentális állapotáról is.

Ahol sok ezer puska használata okoz örömet tulajdonosaiknak, ott valami nagyon nem stimmel.

A vadászpuska is fegyver, nem is akármilyen, s ennyi fegyver magán kézben, véleményünk szerint nem helyes, sőt veszélyes.

Társadalmunk biztonsága és tovább fejlődése érdekében ezen sürgősen változtatni kellene, hiszen Magyarország nem felfegyverzett ország, mint pl. Amerika, itt nem létezik a szabad fegyverviselés törvénye.

A magyar vidéki élet, ahol egyes helyeken szinte nyüzsögnek a felfegyverzett magán személyek, nem az erőszakról kellene, hogy szóljon. Ezen sürgősen változtatni kéne, míg véglegesen és végzetesen el nem torzítja a társadalmunkat a sok fegyver birtoklása. (És azoknak a gyengébbek ellen történő használata).
Ám a fegyvertartás szigorítása, az örömvadászatok és az állatok brutális legyilkolászásának megtiltása terén hazánkban addig nem is várható változás, míg például olyan percemberek, mint Kapiller Zoltán, a hangzatos nevű Magyar Kullancsszövetség elnöke, azt nyilatkozhatja a Kossuth Rádióban (május 16-án), hogy az Aranysakál újbóli megtelepedése hazánk déli megyéiben, – a kullancs fertőzöttsége és a húsevő életmódja miatt – ‘kész ökológiai katasztrófa’. (Hát persze Kapiller az, aki rendkívül ért ahhoz, hogy mit jelent az “Ökológiai katasztrófa), – s állatorvos létére, lényegében egy hazánkban őshonos állatfaj ismételt kiirtására szólít fel. Hiszen nyilvánvalóan, a sakálok miatt van annyi kullancs az országban. Legalábbis szerinte.
De nem is kell értenie a számára bonyolultnak tűnő ökológiához, hogy az örömvadászoknak imígyen további indokokat szolgáltasson a fajta újbóli és immáron teljes kiirtásához. Mert azok kapva kapnak az alkalmon, ezt az irtást szívesen, s teljes erejükből véghez is viszik.
Az ország fővadásza pedig, a miniszterelnök helyettese is egyben. Aki amúgy szívfájdalom nélkül lelövetné az összes kóbor kutyát és boldog lenne, ha egy (amúgy fokozottan védett) Jegesmedve trófeája is gazdagítaná gyűjteményét.
(A kóbor kutyák kiirtása nagyjából össze is jön, az Info rádió értesülései szerint, évente legalább 5 ezer kóbor ebet lőnek ki a vadászok.)
Aranysakál anya, kölykével …
Nem tudható azonban, hogy a Semjén Zsoltról eddig kialakult anti-állatvédelmi képbe hogyan illeszthető be, a miniszterelnök helyettes által a minap Csopakon felavatott Szent Ferenc szobor. Csak remélni tudjuk, hogy kormányzati szinten valami mégis csak változik, hiszen a kormány által hirdetett európai keresztény világképbe nagyon is beleillik az állatokkal való humánus bánásmód. Szent Ferenc nyomdokain, s az ő tetteinek szellemében. (Lásd. pl. Szent Ferenc és a gubbiói farkas története).

Ám egyelőre a magyar vidéken többségben van a barbár, sőt az állatkínzásokat alkalmazó bánásmód; mert pl. nemcsak puskával, csapdával is irtják az aranysakálokat, szemérmesen gyérítésnek nevezvén az állatkínzást.

Vadászati források szerint; “a gyorsan növekvő szaporulat visszafogására csapdákat is állítanak. A sakál az emberre szinte teljesen veszélytelen, de biztonsági okokból az erdő azon részein, ahol a csapdák fel lesznek állítva, figyelmeztető táblákat helyeznek majd ki.” Amit, ha egy kiránduló nem vesz észre észre, akár ő maga is beleléphet a csapdába. Vagy a kutyája.

Csapda pedig nem egy kíméletes szerkezet. Csontot tör, csúnya, véres sebet okoz. Hosszú, gyötrelmes kínhalálra kárhoztatván a csapdába esett állatot.

De akár vallásos valaki, akár nem, akár keresztény valaki, akár nem, – legyen bármilyen vallású,-  ha civilizált kultúrember, s tisztában van a humánus viselkedés alapjaival, nem tűrheti meg a környezetében az állatkínzást.
Nem is lehet erre mást mondani, csak a világtörténelem egyik legjelentősebb erőszakmentes államférfiját idézni:

“Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” (Gandhi)

Fort András / Szabad Riport

2019. június 5., szerda

Közös oroszországi 5G hálózatfejlesztésről állapodott meg az orosz MTSZ és a kínai Huawei

Együttműködési megállapodást kötött az új generációs kommunikációs hálózatok fejlesztéséről, valamint idén és 2020-ban megvalósítandó oroszországi 5G kísérleti programokról állapodott szerdán Moszkvában az orosz MTSZ mobilszolgáltató és a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat.
Az MTSZ közleménye szerint a megállapodás értelmében – amelynek aláírt példányait Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök jelenlétében a Kremlben cserélték ki a felek – az orosz cég hálózatán 5G és “dolgok internete” (IoT) technológiákat alkalmaznak majd. Emellett az orosz szolgáltató kereskedelmi LTE-hálózatát 5G-kész állapotúra fejlesztik a Huawei segítségével.
A Vedomosztyi orosz gazdasági lap hétfőn arról számolt be, hogy a Huawei megszerezte a Vocord orosz arcfelismerő rendszer szabadalmait és fejlesztőcsapatát.

MTI

2019. május 30., csütörtök

Putyin az orosz törvényhozás elé vitte az INF-szerződés felfüggesztését

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Állami Duma elé terjesztette csütörtökön az európai szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvénytervezetet.
Vjacseszlav Vologyin házelnök közölte, hogy a parlament alsóháza elé terjesztett törvénytervezet feljogosítaná az elnököt a megállapodás érvényességének helyreállítására. Putyin szerdán Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettest nevezte ki az INF-szerződés felfüggesztésének kérdésében illetékes elnöki biztossá.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es eszköz megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.
Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép belőle, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

MTI

2019. május 21., kedd

Leégett az egykori István-malom épülete Békéscsabán

Fotó: MTI/Lehoczky Péter


Leégett az egykori István-malom épülete kedden Békéscsabán – jelentette a helyszínről az MTI tudósítója. Sérültekről nincs információ.
A belvárosban található malomépület 17 óra körül gyulladt ki, és a lángok annak ellenére átterjedtek az épület összes szintjére, hogy a tűzoltók nagy erőkkel, gyorsan a helyszínre érkeztek.
Este fél 7-re összeomlott a tetőszerkezet; az épület mind a hat szintjének födémszerkezete is beszakadt.
A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, akik Békéscsaba mellett hat településről érkeztek a helyszínre.

MTI

2019. május 14., kedd

Rákkeltő! – Az emberi egészségre is veszélyes a mezőgazdasági permetezés

Rákkeltőnek ítélték a Glifozátot – A Glifozát nevű gyomirtót tette felelőssé rákos megbetegedésekért egy kaliforniai bíróság…


És a videóban látott tények Magyarországra is érvényesek. Hihetetlen mennyiségben szórják ki az erősen valószínűsíthetően rákkeltő vegyszereket vidéken.
Euronews, – SzRTI

Élhetetlenné teszi a környezetet…
– Monsanto, Bayer, Bábolna –
Amikor nagyarányú permetezés folyik, élhetetlen a magyar vidék. Szó szerint olyan az egész, mint egy gáztámadás a háborúban.
Vége a békés kiülésnek a diófa alatt, vagy a lugasban, a verandán, vagy a teraszon. A gázfelhő alattomosan lepi meg a családot, színtelen, de nem szagtalan. Az ember fia menekítené a családját, asszonyt, gyereket, de nincs hová.
Iszonyú, torkot kaparó savanyú gázszag, az ember nem kap levegőt, hányinger és szédülés kerülgeti. S hiába menekül a házba a gáz elől, mert az még az ajtókon, s az ablakok résein bekúszik az épületbe is…
Egy gazda permetezett a zártkertekkel tarkított környéken, a gyümölcsfáit, a szőlőjét, vagy a cseperedő kukoricákkal tele földjét. És a permetszer hatóanyaga a ‘Glifozát’ már behatol az ember testébe is…

– Korunk láthatatlan gyilkosa, a gyilkos glifozát / Dr. Guseo András, Jakab István –


Bélgyulladások, bélrákok tömkelege, a gyerekeknél az autizmus előfordulásának megsokszorozódása, – írható többek között a Glifozát számlájára.

Guseo:A Glifozát szinte minden élelmiszerünkbe bekerül. Kérdés az, hogy ma van-e organikus étel?…De még az italokba is. Amerikában megvizsgálták a palackozott borokat a Glifozát tartalomra nézve, s nem találtak egyetlen olyan bort és sört sem, amiben ne lett volna Glifozát

VNTV: A glifozát megítélése még mindig vegyes a világban, annak ellenére, hogy egyértelmű jelei vannak a természetre és az emberekre való rettenetes hatásainak. Argentínában jelentős területek sivatagosodnak el, amiért nagy valószínűséggel a glifozáttal permetezett monokultúrák, a GMO-ültetvények a felelősek.
Mára már nem csak a környezetünk, hanem a testünk is teljesen tele van mérgekkel. Mi Magyarországon ez ügyben a helyzet? Tudjuk-e, hogy mit okoz a glifozát az emberi szervezetben, hogy milyen betegségek hozhatók a glifozáttal összefüggésbe? Mi az, amit tennünk kell ez ellen?
Dr. Guseo András és Jakab István beszélgetése.
VNTV – Viva Natura Televízió – SzRTI

2019. május 13., hétfő

A tótoknak végleg elment az eszük

A régi, 19. századi magyar nyelvben volt egy olyan mondás, hogy a "tótnak csak délig van esze", de ezeknek a 21. században már reggel kilencig sincs. A szlovák belügyminisztérium ma nagy dérrel-dúrral bejelentette, hogyhát kéépzejjétek, a Kuciak-pár meggyilkolásával megvádolt két gútai fiatalembert ma megvádolták még egy 2016-ban meggyilkolt gútai vállalkozó megölésével is, s hogy a Kis-Dunában már meg is találták a gyilkos fegyvert. Ezt itt:
S állítólag maga a vádlott mutatta meg nekik, hova dobta bele a Kis-Dunába! S hogy a nagyságos szlovák rendörség vizsgálja, nem egy másik, a Vágban talált rozsdadarabot használtak-e a Kuciak pár megöléséhez.


Dvojica z prípadu Kuciaka bola obvinená z vraždy podnikateľa v Kolárove
Zbraň, z ktorej sa malo na podnikateľa strieľať, našli policajti na jednom z miest v Kolárove, ktoré im ukázal Miroslav M. V Malom Dunaji našli 16. apríla zbraň nemeckej výroby, na ďalšom mieste vo Váhu našli hlaveň. Expertíza mala dať odpoveď na to, či ide o časť zbrane, ktorou zavraždili novinára a jeho snúbenicu.

Hát ez meg mi a fene, mondom magamban, amikor elöször megláttam a képet. Egy sima google keresés elég volt a kiderítéséhez, hogy az ott még egy az elsö világháborúban (!) használt Luger P8 Parabellum típusú pisztoly, melyet késöbb a nácik is használtak a második világháborúban, ami miatt kvázi náci szimbólum is lett.

1898 és 1946 között volt gyártásban.

Luger pistol

Há mondom, kedveskéim, nektek végleg elment az eszetek! Ilyet bedobni teljes komolysággal mint "gyilkos fegyvert", azért az nem semmi.

Az a pisztoly ott, látva a rozsdásodás mértékét, legalább 50 évig hevert a Kis-Duna fenekén.

Így néznek ki például  egy folyómeder sarában 70 évig heverö második világháborús pisztolyok:

Így pedig egy az óceán vizében fél évig heverö Glock márkájú pisztoly:

....and even being left on the bottom of the ocean for six months..."


Rozsdának nyoma sincs rajta!

Gúta városa 1944 öszétöl egészen 1945 tavaszáig nyilas és német megszállás alatt volt. A szovjet hadsereg elöl menekülö németek gyakran hajigálták a fegyvereiket a Vágba és a Kis-Dunába.
A tótocskák szerint viszont a gútai fiatalemberek azt a legfenti rozsdadarabot használták 2016-ban egy vállalkozó, majd késöbb pedig "valószinüleg" a Vágban talált másik rozsdadarabot a Kuciak pár megöléséshez!
Nincs bör a pofájukon, abszolút semmi, az egész vádirat a gútai fiatalemberek ellen sima kitaláció, A-tól Z-ig.
S most már ráadásul nemcsak a Kuciak gyilkosságot, de még egy vállalkozó megölését is a nyakukba akarják varrni. Hogy hihetöbben hangozzék a rengeteg hazugság.
De mintha valami elvette volna közben az eszüket, a hazudozásnak olyan primitív formáira süllyedtek le, hogy sok embernek - remélhetöleg - ez fogja felnyitni a szemét erröl az egész horror-történetröl.



Mondani se kell, a szlovákiai magyar (vakolókanalas) sajtó is száz százalékig cinkos abban ami folyik, legföképp ezek az ex-durayista, magukat "nemzetinek" álcázó CIAs-vakolókanalas-liberális elemensek:

Újabb emberölés ügyében indult eljárás a Kuciak-gyilkosság elkövetésével vádolt személyek ellen
https://felvidek.ma/2019/05/ujabb-emberoles-ugyeben-indult-eljaras-a-kuciak-gyilkossag-elkovetesevel-vadolt-szemelyek-ellen/

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) bűnüldöző egységének nyomozója büntetőeljárást indított Tomáš Sz. és Miroslav M. ellen szándékos emberölés különösen súlyos bűncselekménye miatt.

Mindkét gyanúsított ellen eljárás folyik Ján Kuciak újságíró és jegyese meggyilkolása ügyében is, ebben az esetben pedig egy vállalkozó megöléséről van szó. Minderről a rendőrség számolt be a közösségi oldalán.
...
Április 16-án a Kis-Dunában találtak egy német gyártmányú fegyvert, a Vágban pedig egy fegyver alkatrészét, melyet vizsgálatnak vetettek alá, hogy kiderítsék, vajon ahhoz a fegyverhez tartozik-e, amellyel az újságíró és a jegyese elleni gyilkosságot elkövették.


http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=289:2019-05-13-19-08-34&catid=23:belfoeld&Itemid=60

2019. május 11., szombat

Miért nem akkor jön a postás, amikor otthon vannak az emberek?


– Csak főmunkaidőben járnak a postások, amikor jóformán senki sincs otthon –

De mi azért ugyanannyit fizetünk, ha kézbesítik a küldeményt, ha nem.

Kérdésünk: Miért nem kézbesíti a Posta rendesen azt a küldeményt, amely kézbesítésének árát megfizette az ügyfél?
***
Az átlag munkás többnyire délelőtt van munkában, úgy 6 és 15 óra között. Az irodisták hasonlóképpen, bár később kezdenek és végeznek 2-3 órával. De sem ők, sem a melósok nincsenek otthon a délelőtti, vagy a déli órákban, amikor a postás kiviszi a küldeményeket.
Bár vannak, akik 2-3 műszakban dolgoznak, de a délutános, vagy éjszakás dolgozók sem tudják lesni a postás urat, vagy hölgyet, hogy vajon mikorra ér oda?
Dolgozzon csak keményen végig valaki néhány éjszakát, az biztosan nem lát ki a fejéből másnap délelőtt, nem képes magához térni, átvenni küldeményeket, amiket kihozott a postás.
Úgyhogy mehet be másnap a postára, természetesen csakis hivatali időben, ami a legritkábban egyezik a dolgozó emberek szabadidejével. Pláne akkor nem, ha valaki délelőttös, vagy irodában dolgozik. Akkor nem kézbesítik neki a hivatalos iratot, csak egy olvashatatlan cetlit hagynak számára a postaládában, hogy átveheti másnap hivatali időben, (ami az ő munkaidejével persze megegyezik).
***
Tehát a kb. majd 4.5 millió aktív dolgozó közül, alig néhány százezer lehet az, aki otthon tartózkodik, amikor jön a postás, s van is olyan éber állapotban, hogy át tudja venni a hivatalos küldeményét. A többi több mint 4 millió pedig egyszerűen nem kapja meg hivatalos küldeményét, nem kapja kézhez, s neki kell utána járnia, vagy csak több napos keresgélés után jut hozzá. Mert vagy elkéredzkedik munkahelyéről, vagy kivárja a postai hosszú napot, a hétfőt, amikor át tudja venni. Ha ugyan addig nem küldik vissza. Úgy kell neki, minek dolgozik akkor, amikor a postás úr vagy hölgy tiszteletét teszi nála.
De a feladó a teljes kézbesítési díjat kifizette. És eredetileg azért fizetett, hogy a címzett meg is kapja a küldeményt. S nem azért, hogy az ne kapja meg, s még neki kelljen utána kajtatni, hogy hol is van.

Elmondható tehát, hogy a posta nem végzi el azt a munkát, amit rábíztak, s amit elvégez azt is rosszul és hanyagul teszi.

DE BESZEDI ÉRTE A TELJES KÉZBESÍTÉSI DÍJAT, ANNAK ELLENÉRE, HOGY AZ ESETEK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGÉBEN nem is kézbesít kézhez, ahogyan ez magában a szó gyökében is benne van.
Itt van már az ideje, hogy;

1. A postások vagy akkor járjanak, amikor, a dolgozók otthon tartózkodnak, s valóban a kezükbe kézbesítsék a hivatalos küldeményeiket.  (mint egy valódi szolgáltató), vagy

2. a meghiúsult kézbesítés esetén  térítsék vissza a kézbesítési díjat a feladónak, de legalább egy részét.

Mert szerintünk ez így etikus. Hiszen egy normális gazdaságban csakis a rendesen elvégzett munkáért jár juttatás.
A hanyag, vagy el nem végzett munkáért nem jár semmi. De legalábbis a hanyag munka minőségével egyenes arányban csökkentett honorárium.
***
Ezen anyag megjelenése után érdeklődni fogunk a posta ügyfélszolgálatánál; hogyan fogadnák a két ötletünket, a posta szolgáltatási idejének ügyfélbaráttá módosításáról, nevezetesen;

délután, vagy este, netán szombaton kézbesítsenek, (uram bocsá’; vasárnap), amikor a dolgozók többsége otthon van.

Addig is, ha a jelen u.n. hagyományos munkarendben nem valósul meg a kézbesítés, a posta térítse vissza a kézbesítési dij 50%-át.
Azt, hogy a posta hogyan fogadta ezt a két ötletünket, – olvasóinkkal is közölni fogjuk.
És ez a következő alacsonyabb lépcsőfok a postai szolgáltatás színvonalának további süllyedésében. A kézbesítetlen küldemények a mocsárban landolnak. Onnan halásszák ki a lakók, ahogyan ezt a csomagot is. Kép: Veresegyház Fb. oldala.
Szlobodka Zoli / Szabad Riport