Oroszország a NATO bővítése és az ukrán válság miatt módosítja katonai doktrínáját

Oroszország módosítja katonai doktrínáját, és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik - közölte az orosz nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője a Ria Novosztyi hírügynökséggel.

Mihail Popov a szeptember 2-án, kedden megjelent terjedelmes interjúban azt mondta, hogy a módosításra elsősorban az úgynevezett arab tavasz, a szíriai fegyveres konfliktus és az ukrán helyzet miatt megjelent új katonai veszélyek miatt van szükség. Oroszországban a jelenleg is hatályban lévő katonapolitikai irányelveket 2010-ben fogadták el. Popov közölte, hogy a dokumentum záró fejezetében szerepel az utalás, miszerint a külső katonai veszélyeztetettség jellegének megváltozása esetén a doktrína tartalma is módosulhat. Az új orosz katonapolitikai irányelveket az év végéig tervezik kialakítani.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárhelyettese az elképzelés módosítását indokolva Oroszországot érintő külső katonai veszélynek nevezte a NATO katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határhoz. Ez alatt a katonai szervezetbe való újabb tagok felvételét is értette, utalva Ukrajna törekvéseire. Ezt elfogadhatatlannak nevezte. Popov szerint egyre világosabbá válik az Egyesült Államok és a NATO-tagállamok törekvése a hadászati támadóképesség növelésére az amerikai rakétavédelmi rendszer európai fejlesztése révén, amely Moszkva szerint ugyancsak veszélyt jelent Oroszország biztonságára.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács tisztviselője úgy vélte, hogy Moszkva és a NATO között nem sikerült egyenlőségen alapuló párbeszédet kialakítani. Szerinte Oroszországtól folyton egyoldalú engedményeket várnak partnerei a nemzetközi kapcsolatok számos kérdésében. Itt tért ki az ukrán válságra és közölte, hogy „egyáltalán nem elfogulatlanul határozzák meg (a NATO-ban) Oroszország szerepét az ukrajnai eseményekben, és ennek megfelelően helytelen következtetéseket vonnak le és nem megfelelő lépéseket tesznek”. Mihail Popov nehezményezte, hogy szerinte Oroszország ellen példa nélkül álló propaganda hadjárat folyik, amelyben országát céltudatosan ellenségnek, a Kreml politikai irányvonalát pedig NATO-ellenesnek tüntetik fel.

Az orosz tisztviselő csütörtökön kezdődő walesi NATO-csúccsal kapcsolatosan kifejtette, hogy a szervezet egyesített erői harckészültségének fokozására, a NATO hosszú távú kelet-európai jelenlétének növelésére, a baltikumi államokban lévő kontingens komoly megerősítésére vonatkozó tervek mind arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO vezetése folytatja az Oroszországgal meglévő kapcsolatok kiélezését célzó politikáját. Az orosz illetékes elmondta: a megújítandó orosz katonai doktrína része lesz az is, hogy a műszaki eljárásokat tekintve függetlenné váljanak a hadászati és más fegyverzetek gyártásában, és kiváltsák a külföldi, (például Ukrajnában előállított) fegyverzeteket, alkatrészeket.

MTI

Lassan itt a szüret ideje: Az idei szőlőkár felmérésre került

Bár a piaci szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (NHT) korábban nem végzett hivatalos termésbecsléseket, a szervezet szerint valószínűsíthető, hogy a tavaszi várakozásokhoz képest az időjárási körülmények és a kórokozók szokásosnál nagyobb kártételei legalább 25-30 százalékos terméskiesést okoztak – közölte Tornai Tamás, a HNT elnöke.

A HNT augusztus közepén készített felméréseiből kiderült, hogy a termelők várhatóan mintegy 390 ezer tonna szőlőt szüretelhetne le. Ehhez képest a 25-30 százalékos kiesés 100-150 ezer tonnának felel meg, vagyis jelentős károk nélkül az idei termés elérhette volna az 500-550 ezer tonnát is, amelyből a borászatok 3,5 millió hektoliter bort is előállíthattak volna a várt 2,7 millió helyett. A HNT az idei szüret idején 80-90 forintos kilónkénti szőlőfelvásárlási árakat vár, így ezekkel számolva az idei terméskiesés tízmilliárd forint körüli veszteséget okozott a szőlősgazdának, bár elképzelhető, a nagyobb termésmennyiség „lefelé korrigálta” volna a szőlőárakat.

Az idei a szőlőlisztharmat éve volt – érzékeltette a helyzetet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH. A hivatal szerint ugyanis az ültetvényeken e kórokozó okozta a legnagyobb károkat. A betegség kisebb-nagyobb mértékben az egész országot érintette, és - a védekezés sikerességétől függően – a kiskertekben 50-75 százalékos, a nagyüzemekben 25-35 százalékos terméskiesést okozhatott.

A lisztharmat különösen a betegségre érzékeny szőlőfajtáknál – a kékfrankosnál, a kadarkánál, a kékoportónál, az olaszrizlingnél és chardonnay-nál – okozott hatalmas problémákat. A NÉBIH a legnagyobb károkat Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében regisztrálta, a HNT szerint pedig a gomba a Balaton-felvidéken idézte elő a legnagyobb veszteségeket.

A betegség ilyen mértékű fellépése az idei rendkívül csapadékos időjárás, a megszokottnál korábban beköszöntő tavasz és az enyhe tél számlájára írható, de közrejátszott a „gazdálkodói felelősség” is – fogalmazott a NÉBIH. A fertőzést az enyhe téli időjárás alapozta meg, mert a körülmények kedvezőbbek voltak a kórokozók átteleléséhez. A korán beköszöntött meleg tavasz miatt a szőlő ugrásszerűen fejlődött, ezért sok gazdaságban késve, esetleg nem kellő alapossággal végezték el az úgynevezett zöldmunkákat az ültetvényeken. Ezek pedig a lisztharmat szempontjából kiemelten fontosak lettek volna, mivel a sűrű növényállományokban nem érvényesül a szél szárító hatása, így a betegségnek kedvező, párás mikroklíma alakul ki.

Éppen a későbbi, esős és párás tavaszi, illetve nyári időjárás volt az oka annak is, hogy a betegség a szokásosnál jóval nagyobb mértékben lépett fel . A virágzás után a gomba számára kifejezetten előnyös volt az időjárás az ország egész területén. A csapadék eloszlása is kedvezett a betegségnek, mert egyes időszakokban szinte naponta hullott eső, emiatt pedig folyamatosan fennmaradt a gomba terjedésének kedvező meleg, párás klíma.

További gondokat okozott, hogy az előző két szárazabb évben nem lépett fel komoly lisztharmatfertőzés, ezért sokan nem fordítottak kellő figyelmet a betegség elleni védekezésre. A NÉBIH szerint az idei időjárás rendkívül nehéz feladat elé állította a gazdálkodókat, mert a lisztharmat mellett számos egyéb betegség – peronoszpóra, szürkepenész – is veszélyeztette a szőlőket. Azért, hogy 2015-ben ne alakulhasson ki az ideihez hasonló erősségű lisztharmatfertőzés, különösen szükségessé váhatlnak a szüret utáni, illetve a jövő tavaszi szakszerű védekezések – figyelmeztet a NÉBIH.

Tóth János - Hernád Völgye H.H.K.

A férgek vezette IMF vetett ágya Ukrajnában! - Újabb pénzügyi segítség kell...

Ukrajnának több milliárd dollárnyi további támogatásra lesz szüksége, ha elhúzódnak a harcok az ukrán kormánycsapatok és az Oroszország támogatását élvező kormányellenes erők közt - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közölt új jelentésében. Az IMF áprilisban döntött úgy, hogy 17 milliárd dollár támogatást ad Ukrajnának, de a szervezet jelentése szerint még így is komoly kockázatok fenyegetik az ukrán gazdaságot. Az IMF szerint a keleten folyó harcok befolyásolták Ukrajna folyó fizetési mérlegét, az ukrán gazdasági aktivitás alakulását és a költségvetésben szereplő tervek kivitelezését. Elmondható, hogy az ország keleti részében jobban csökken a gazdasági aktivitás, mint Ukrajna többi régiójában.

A jelentés szerint az ukrán bankszektornak a korábban vártnál nagyobb pénzkivonással kell megküzdenie, növekszik az infláció, és az ukrán hrivnya a vártnál jobban gyengült a külföldi devizákkal szemben. Az IMF segélycsomagjáért cserébe vállalt idei célkitűzések közül néhány teljesíthetetlen lesz, ezért az IMF engedélyez pár eltérést, de később szükség lesz az elmaradások pótlására - figyelmeztet az IMF. A jelentés szerint az egész IMF-program sikere azon múlik, hogy a következő hónapokban enyhülnek-e az Ukrajna keleti felében zajló harcok, de az ukrán bruttó hazai termék még ebben az esetben is 6,5 százalékkal csökken 2014-ben. Piaci elemzők szerint folytatódnak a harcok, így ennél nagyobb recesszióval kell számolni.

A legrosszabb forgatókönyv szerint 2015-ben se szűnnek meg a harcok Ukrajna területén, az IMF számításai szerint ekkor további 19 milliárd dollárnyi támogatásra lesz szüksége Kijevnek 2015 végéig. Ha nem oldódik meg a gázszállítási vita Oroszországgal, az tovább növelheti az ukrán gazdaság terheit. A jelenleg zajló IMF segélyprogram következő részletét, nagyjából 2,7 milliárd dollárt, december közepén kaphatja meg Ukrajna.

Gölöncsér Miklós

Moszkva új katonai szövetséget hoz létre a NATO visszaszorítására, s ezzel kialakul a kétpólusú világkép

Szükségszerűvé vált, hogy Oroszország létrehozzon egy új katonai szövetséget a NATO jelentette fenyegetés ellensúlyozására, és ez a katonai szövetség magában foglalja majd Kínát, Indiát és a BRICS partnerországait, - Igor Morozov veterán hírszerző tiszt, az orosz Nemzetközi Ügyekért felelős Szövetségi Bizottság tagja mondta ezt. Korábban Vlagyimir Putyin már júliusban bejelentette, hogy a BRICS tagállamok szorosabb együttműködést alakítanak ki a nemzetközi politikában, de akkor még hivatalosan nem volt bejelentve a katonai szövetség létrehozása, amit - úgy tűnik - a nyugati országok mind agresszívabb érdekérvényesítése tett szükségessé.

Morozov kedden a Ria Novosztyinak nyilatkozva bejelentette, hogy már folyamatban vannak a tárgyalások Kínával és Indiával, de emellett a latin-amerikai országokat is bevonják a nyugati fenyegetés elleni katonai szövetségbe; Kuba, Argentína és számos olyan ország, melyeknek közvetlen fenyegetést jelent az amerikai külügy expanzionista törekvései. "Oroszország a kollektív biztonság garanciája a posztszovjet térségben, és mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok és a NATO újabb fenyegetéseket hoz létre".

Az új orosz katonai doktrína azzal összhangban kerül módosításra, hogy a NATO is fokozza aktivitását és jelentős katonai infrastruktúrát épít ki az orosz határ mentén. Az új katonai doktrína számol a NATO globális rakétarendszerével, és arra globális válaszlépéseket fog tenni. Ennek érdekében kerülnek bevonásra a dél-amerikai országok is, így a NATO egyre növekvő katonai fenyegetése azzal lesz ellensúlyozva, hogy az orosz katonai szövetség rakétarendszereit telepítik majd az Egyesült Államok déli határai mentén (annak okán, hogy az Egyesült Államok leplezetlenül az orosz határ mentén, Kelet-Európában telepíti rakétarendszereit).

Morozov elmondása szerint a világ csak ebbe az egy évben annyit változott, hogy az szükségessé teszi Oroszország védelmi berendezkedésének teljes felülvizsgálását. Hosszú utat járt be a NATO, de végül csak kiprovokálták, hogy orosz csapásmérő erőt kelljen telepíteni az Egyesült Államok déli határaihoz. Az amerikai imperializmus csak az erőből ért, így a közeljövőben Moszkva egy olyan globális katonai szövetséget épít ki, ami nem csak ellensúlyozza a NATO terjeszkedését, de annak visszaszorításának feladatát is ellátja majd.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/moszkva-uj-katonai-szovetseget-hoz-letre-nato-visszaszoritasara

Atlantista-orosz kölcsönhatások - IMF elemzés - Finomhangolás a keletiblokkban

Mit érez Európa, ha fokozódik a feszültség?

Az IMF közgazdászai a különböző lehetséges csatornákat vetették vizsgálat alá, amelyeken a negatív hatások begyűrűzhetnek, és nem meglepő módon arra jutottak, hogy a kelet-európai országok húznák a legrövidebbet, köztük Magyarországgal az élen.

Ha hosszú távon megromlana Európa és Oroszország kapcsolata;

Azért - a lazább kötődés ellenére - a Nyugat is komoly kihívásokkal szembesülne. A geopolitikai feszültségek eszkalálódását jelezték a július második felében Oroszországgal szemben hozott amerikai és EU-s szankciók, amit augusztus elején orosz válaszintézkedések követtek. Mindez az ukrán politikai krízissel együtt igen negatív hatást gyakorolt az orosz pénzügyi piacokra, és amennyiben a helyzet tovább romlik és további szankcióáradat lép életbe, az szinte biztosan - mind közvetlen, mind közvetett csatornákon keresztül - rendkívül kedvezőtlenül fog hatni az orosz gazdaság teljesítményére - mondja az IMF. Európa gazdasági kapcsolatban áll Oroszországgal a kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi szektor területein.

Kutatásaik szerint egyértelműen a kelet-európai országok ápolják a legszorosabb kapcsolatot a keleti nagyhatalommal, akik közül jó néhánynak nagy pofont jelentene egy hirtelen orosz gazdasági visszaesés vagy a büntetőintézkedések kiterjesztése. A nyugat-európai országok relatíve kevésbé kötődnek az orosz félhez, azonban náluk is vélhetően érzékelhetőek lennének a gazdasági zavarok.

A vizsgálat konklúziói leginkább csak a potenciális csatornákra vonatkoznak, mintsem a potenciális hatások együttes következményére - emelik ki a szerzők.

Kereskedelmi szálak

A legtöbb európai gazdaság számára Oroszország nem számít kiemelt exportpiacnak, így ebből kifolyólag egy lassabb ütemű orosz növekedés valószínűleg nem rázná meg őket annyira. Azonban Oroszország közvetlen szomszédai közül - mint Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, és a balkáni államok - jó néhánynál a GDP 5 százalékát is meghaladja az Oroszországba irányuló export, ami már aggodalomra adhat okot.

Importoldalról nézve már sokkal inkább függőek vagyunk Putyin országától, különösen a földgáz és a kőolaj tekintetében. Mi több, néhány országban bizonyos iparágak - főleg a vegyi anyag-, ipari ásvány-, fém- és feldolgozóipari eszközök importjára szorulóak - erőteljes függésben állnak az orosz forrásoktól. Ezek a szektorok minden bizonnyal aránytalanul jobban megéreznék a gazdasági zavarok vagy épp az orosz energiaár-növekedést hatásait.

Energia-kitettség

Kontinensünk gázszükségletének több, mint egyharmadát Oroszországtól szerzi be különböző gázvezetékeken (a pontozott vonal a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket jelzi). A kelet-európai országok mindegyikében a gázfogyasztás több mint feléért az orosz gáz felelős, sőt, ez még néhány fejlett európai gazdaságra is igaz (pl. Ausztriára vagy Finnországra). Ellenben ha a teljes energiafogyasztás arányában nézzük az orosz gázt, akkor már sokkal kevésbé tűnik kritikusnak a kitettség, azonban még így is sok országnál jelentős marad (különösen Fehéroroszország és Moldova).

Abban az esetben, ha egy jelentős gázár-növekedés következne be, vagy ha zavar lépné fel az orosz gázimportban, az országok alternatív energiaforrásokhoz való hozzáférése meglehetősen különbözőnek mutatkozna. A kevésbé gyors energia-infrastruktúrával és a relatíve alacsony szintű gáztartalékokkal rendelkező országok számára a szállítási folyamat bizonyosan meghosszabbodna és a nehézségek erősen éreztetnék hatásaikat. Az Ukrajnán keresztül érkező gázvezetékek rendelkeznek például a legnagyobb kapacitással. Az oroszországi gázimport csaknem fele ezeken keresztül jut el Európába, tehát ezen speciális vezetékeken keresztül beáramló szállításokban felmerülő bármilyen zavarnak potenciálisan igen komoly hatásai lennének. A földgáz mellett sok európai ország kőolaj-függésben is áll Oroszországtól, azonban az sokkal könnyebben helyettesíthető más forrásokból.

Beruházások

Az Oroszországból származó külföldi közvetlen beruházások (FDI) kapcsán Fehéroroszország, Bulgária, Moldova és Montenegró a leginkább érintettek, különösen az olyan iparágakban, mint a bankszektor, az energiaszektor, a fémipar és a bányászati ipar.

Ellenkező oldalról személve is számos fejlett európai gazdaság - különösen Hollandia és Írország - rendelkezik közvetlen tőkebefektetésekkel Oroszországban. Az olyan pénzügyi központok, mint Ciprus és Luxembourg, is nagy volumenű kétirányú tőkeáramlásokról számoltak be.

Bankrendszer

Méretes orosz kitettsége van a nyugat-európai bankoknak. Nevezetesen Ausztria, Franciaország, Magyarország és Olaszország bankjai azok, melyek mind rendelkeznek orosz leánybankokkal, mi több, Oroszországon kívüli fiókjaikból is közvetlenül hitelezik az orosz ügyfeleket. Ezek közül sokuk profitjának nagy részét - néhol több, mint harmadát - az orosz üzemnek köszönhette az utóbbi pár évben.

Ugyanezek a bankok vannak jelen Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában is. Az alábbi ábrán a külső kör mutatja a legnagyobb közös hitelnyújtó országokat és azok legnagyobb bankjait, amik összességében a teljes határon átnyúló hitelezés (cross-border lending) volumenének 60 százalékáért felelősek a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban. Középen a forrásokat fogadó országok szerepelnek, kiemelten Oroszország, ami a teljes régió hitelfelvételének harmadáért felel ezen hitelnyújtóktól. Éppen ezért, ha egy Oroszországot érő erős sokk a regionális kockázatok átértékelésére kényszerítené a forrásnyújtó bankokat, az könnyen a hitelezési tevékenység visszafogását hozná magával más országokban is.

Az Oroszországba irányuló külföldi portfolió-befektetések szintén nagy méretet öltenek, hiszen a feltörekvő piaci benchmark indexek (J.P. Morgan 2014) 6-12 százalékát orosz eszközök teszik ki. Azonban eddig kevés jele volt a válság kelet-európai piacokra való begyűrűzésének. Még ha Oroszország kamatfelárai hirtelen meg is nőttek az ukrán eseményeket követően, a legtöbb szuverén közép-, kelet- és délkelet-európai ország szpredje inkább lejjebb oldalazott.

Az alábbi ábrák a fentebbi gondolatokat foglalják össze.

Hírfigyelő Szolgálat

Miért omlott össze a New York-i Tőzsde 1929-ben?

Ma már elegendő adat áll rendelkezésünkre annak a kijelentéséhez, hogy a new yorki tőzsde összeomlását, amely kiváltotta a nagy világgazdasági válságot, a Federal Reserve System megtervezett intézkedései készítették elő. A City of London vezető bankárai már több mint egy évszázadon át úgy manipulálták a pénzügyi folyamatokat, hogy felváltva hoztak létre inflációs és deflációs időszakokat, mindezt azért, hogy a rendelkezésükre álló pénzvagyont még gyorsabban növelhessék. Az 1920-as évek végére megérett bennük az a szándék, hogy a mesterségesen felfúvódott tőzsdei árak és a részvénypiac összeomlásával rákényszerítik az amerikai államot, hogy mondjon le az aranyra beváltható pénz forgalombantartásáról. 1923 és 1929 között a Federal Reserve System (a továbbiakban: FED) mintegy 62%-kal kibővítette az amerikai gazdasági élet számára rendelkezésére álló közvetítő közeget, a saját maga által kiadott bankjegyet, a dollárt.

Sok beruházó igénybe vette a könnyen elérhető és olcsó kamatozású hiteleket azért, hogy ezen a pénzen részvényeket és más értékpapírokat vásároljon. Ez a folyamat vezetett ahhoz, hogy a részvényárak szédítő magasságba emelkedtek. A washingtoni Kongresszus néhány törvényhozója látva ezt a folyamatot, 1928-ban kongresszusi meghallgatásokat tartott arról, hogy miként lehetne stabilizálni a dollárt. Ezeken a kongresszusi meghallgatásokon derült fény arra, hogy

1927-ben a FED és az európai központi bankok vezetői egy titkos munkaebédjükön kidolgoztak és elfogadtak egy tervet arról, hogy előkészítenek egy nagyarányú tőzsdei összeomlást.

Mivel az amerikai törvényhozók többsége szabadkőműves volt (a képviselők 69%-a, a szenátorok 63%-a tartozott a szabadkőművesség valamelyik irányzatához), így a kihallgatások során felszínre került tények nyomán nem hoztak megfelelő intézkedéseket. Az Egyesült Államok élén álló Calvin Coolidge elnök maga nem volt szabadkőműves, de az ő befolyásuk alatt állt és kormányának valamennyi tagja kivétel nélkül szabadkőműves volt. Köztük volt Andrew Mellon pénzügyminiszter, a Mellon National Bank of Pittsburgh elnöke, aki a “Royal Arch” elnevezésű fokozatot viselte, mint szabadkőműves. 1929. február 26-án az ugyancsak magas fokozatú szabadkőműves Montagu Norman, a Bank of England kormányzója, Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon Andrew Mellon-nal.

Nyomban a tárgyalást követően a FED megváltoztatta hitelezési politikáját és a kamatok nagyarányú megnövelésével megnehezítette a hitelekhez való jutást. Ebből a tényből kiindulva és az ezt követő eseményekre támaszkodva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a brit szabadkőműves pénzoligarchia szándékosan olyan monetáris kurzusba kezdett, amely szükségszerűen vezetett a pénzügyi összeomláshoz, és addig példa nélkül álló gazdasági nehézségeket okozott az amerikai gazdaság egészének és az Egyesült Államok lakóinak. A fő cél, mint már említettük az volt, hogy kikényszerítsék a kormánytól az aranyra átváltható pénz feladását. De további fontos cél volt az értéket előállító reálgazdaság ipari és mezőgazdasági üzemeinek a pénzügyi oligarchia tulajdonába való átvétele. A City of London urai számára azonban fontosnak találták, hogy tájékoztassák szabadkőműves testvérüket, Andrew Mellón-t, mert egyrészt az amerikai pénzügyminiszternek tudnia kellett, hogy a saját vagyonát mikor vonja ki a tőzsdéről. Fontos érdek volt, hogy az amerikai pénzügyminiszter saját vagyonát illetően gazdaságilag ne menjen csődbe, mert ellenkező esetben olyan kormányintézkedésekhez folyamodhat, mint a tőzsde bezárása, egészen addig, amíg a spekulációs láz alábbhagy, és a tőzsde megnyugszik.

Paul Warburg

1929. március 9-én a Grand Orient szabadkőműves Paul Warburg jelt adott a FED valamennyi tagbankjának, hogy kezdjék meg részvényeik még magas áron történő eladását, és mielőbb vonják ki vagyonukat a tőzsdéről. Ha a jelzést követően azonnal cselekednek, hatalmas haszonra tehetnek szert, amikor a Dow Jones index a mélybe zuhan. Mellon-nak a bankja volt az első, amely követte Paul Warburg tanácsát. Hét hónappal később, 1929. október 24-én, a FED által hét éven át következetesen felpumpált pénzbuborék kipukkadt. Ekkoriban már új elnöke volt az Egyesült Államoknak, Herbert Hoover, aki maga nem volt szabadkőműves, de az ő pénzügyminisztere is Andrew Mellon volt, vagyis az az amerikai politikus, akit elsőnek tájékoztattak a new yorki tőzsde tudatosan előidézett krachjának az időpontjáról.

Az említett tőzsdei összeomlás menete a következő volt:

1) A Wall Street szabadkőműves pénzemberei egyszerre visszahívták a tőzsdei brókerek számára nyújtott 24 órás hiteleket.

2) A tőzsdei brókerek és ügyfeleik így arra kényszerültek, hogy piacra dobják részvényeiket, mert csak így tudtak készpénzhez jutni és így tudták a gyors és rövidlejáratú hiteleket visszafizetni.

A FED rendszerébe nem tartozó bankok jelentős mértékben vettek fel és nyújtottak is tőzsdei spekuláció céljára rövidlejáratú hiteleket.

3) Amikor ezeket a hiteleket váratlanul visszahívták, és a hitelezők megrohamozták a bankokat, ezek a bankok kénytelenek voltak bezárni.

A Federal Reserve System, amely többek között azzal indokolta létjogosultságát, hogy ellátja a “Lender of last resort” (“Utolsó menedék bankja“) feladatát, visszautasította, hogy ezeknek a pénz nélkül maradt bankoknak a segítségére siessen, és hitelekkel lássa el őket. A FED-nek és a hozzá hasonló többi modern központi banknak – legalábbis hivatalosan - az a legfontosabb funkciója és egyben létének végső igazolása, hogy a kereskedelmi bankok számára végső hitelforrást jelentenek, azaz a “hitelezők végső mentsvárai”.

A végső hitelforrás iránti igény pénzügyi válságok idején merült fel – és ma is ilyen esetekben jelentkezik -, vagyis amikor megrendül az emberek magánhitelekbe vetett bizalma, és magánköveteléseiket megingathatatlanul szilárd eszközökbe kívánják konvertálni. Ez a nyomás nagy erővel nehezedik a bankrendszerre, és ha egy bank nem képes gyorsan likviddé tenni pénzügyi eszközeit, akkor az egész rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti. Ezt előzheti meg a központi bank, avagy kivételes esetekben az állam támogató közbeavatkozása. De mint már utaltunk rá,

a FED nem teljesítette ezt a törvény által előírt kötelezettségét.

Ezért az 1929-et követő négy és fél évben az Egyesült Államok gazdasági élete és a társadalom egésze mély válságba süllyedt. Miközben a FED tagbankjai felhasználva a City of London szabadkőműves oligarchiájától kapott előzetes jelzést, ki tudták vonni eszközeiket a tőzsdéről, még magas áron eladva részvényeiket, amikor aztán az összeomlás következtében ezek a részvények értéküknek a töredékére zuhantak, akkor tömegesen felvásárolták őket. Az amerikai polgárok vagyonának a jelentős része így ment át egyik napról a másikra a brit pénzügyi manipulátorok tulajdonába dolláronként néhány pennyért. Ezt követően a londoni pénzoligarchia úgy döntött, hogy a reálgazdaság vagyontárgyainak a megszerzését követően ráteszi kezét az Egyesült Államok aranykészletére is.

A politikai színlelés és álcázás szabályainak megfelelően várható volt, hogy a gazdasági és pénzügyi katasztrófáért az éppen hivatalban lévő republikánus elnököt, Herbert Hoover-t, fogja a pénzügyi oligarchia és sajtója felelőssé tenni. Valóban ez történt, így megjósolható volt, hogy a következő amerikai elnök a demokrata párt soraiból fog kikerülni. A színlelési technika alkalmazásával csupán arról kell meggyőzni az amerikai választó polgárokat, hogy a gazdasági és társadalmi katasztrófát a hozzá nem értő republikánus kormány okozta, amely csak a gazdagok érdekeire van tekintettel, ezzel szemben a demokraták, akik a szegényebb néprétegek érdekeit képviselik, majd orvosolni fogják a republikánusok által okozott súlyos bajokat.

A politika látható világában lezajló ilyen színjáték lehetővé teszi, hogy az eseményeket ténylegesen irányító pénzoligarchia a demokratikus folyamatok kulisszái mögé rejtőzzön. Ezért a pénzoligarchia kedvenc politikai irányítási rendszere ez az alibinek használt demokrácia, mert ez elhiteti a társadalom félrevezetett többségével, hogy az ő akarata érvényesül, miközben a pénzoligarchia könnyűszerrel választja ki és teszi meg politikai vezetőjének a saját érdekeit kiszolgáló politikai ügynököket. Ez ma már csak marketing-kérdés, és csupán megfelelő public relations technikát igényel a politikai PR-manager-ektől.

Ki a Federal Reserve System tulajdonosa?

A Federal Reserve bankrendszer 12 regionális Federal Reserve Bankból áll és mindegyiket magántulajdonú korporációk hozták létre a létesítéséről szóló törvény előírásainak megfelelően. Élén a kormányzó testület áll, amelynek 9 igazgatósági tagja van. Ezek közül hatot a regionális Federal Reserve Bankhoz tartozó bankok választanak, hármat pedig a Federal Reserve System kormányzó testülete nevez ki. A Federal Reserve System-nek tehát nem az Egyesült Államok a tulajdonosa és valójában nem is ellenőrzi. A FED “kegyesen” megengedi az Egyesült Államok elnökének, hogy kinevezze a FED felügyelő testületének az elnökét, de csak akkor, ha a korábbi elnök lemond vagy elhalálozik. Elnökké csak olyan jelölt nevezhető ki, aki tagja az éppen hivatalban lévő felügyelő testületnek, azaz akit a tagbankok korábban már megválasztottak. Az Egyesült Államok kormánya sohasem gyakorolt, és jelenleg sem gyakorolhat befolyást a Federal Reserve Testület érdemi monetáris döntéseire.

Éppen ezért megalapozottan állíthatjuk, hogy a Federal Reserve System nem a közérdeket szolgálja, hanem magántulajdonosainak privát érdekeit.

A FED története azt tanúsítja, hogy ez a magán pénzmonopólium mind az amerikai államot, mind az amerikai polgárokat pénzügyileg maximálisan kihasználta tulajdonosai gazdagodása érdekében. A központi bankok, mint már korábban utaltunk rá, csak hitelnyújtással foglalkoznak és nincs szerepük a megtakarítások összegyűjtésében, a kereskedelem és a beruházások finanszírozásában.

Egyetlen feladatuk a kölcsönpénz előteremtése lényegében a levegőből, vagyis a semmiből történő pénzkreálással,

továbbá ennek a pénznek a kikölcsönzése az állam számára, hogy az ebből fedezze költségvetési kiadásait. Ha az amerikai kormány nem hajlandó a FED monetáris programját követni, akkor a központi bank egyszerűen gazdasági visszaesést vagy válságot idéz elő azáltal, hogy tetszése szerint manipulálja a pénzkibocsátást, a valutaátváltást, az arany áramlását, a kamatlábakat és mindezek segítségével a termelő gazdaság egész tevékenységét. Ezekkel az eszközökkel bármikor arra lehet kényszeríteni a kormányt, hogy a FED által megkívánt mennyiségben vegyen fel kölcsönt.

Amikor egy állam és egy kormány átadja a központi banknak az ország pénzkibocsátását és hitelrendszerét, akkor a kereskedelmi bankok nyomban alárendelődnek a központi banknak. A központi bank elsősorban azzal tartja függőben őket, hogy ún. elsődleges kamatlábbal kölcsönöz ki pénzt a számukra. Ez a bázispénz vagy jegybanki pénz, döntően körülhatárolja a többi bank hitelezési mozgásterét. A központi bank határozza meg az elsődleges kamatlábat is. A tagbankok – a kereskedelmi bankok – viszont magasabb kamatlábbal nyújtanak kölcsönt a gazdasági élet szereplői és az állampolgárok számára. A központi bank annál nagyobb pénzmennyiséggel rendelkezik, minél nagyobb az adott ország, az állami és a nem állami szektor együttes eladósodása. Az amerikai dollár fedezete is adósság, nem pedig arany vagy más nemesfém. Az aranyfedezettel ellátott dollár, vagy más néven aranyra beváltható pénz veszélyes a központi bankok számára, ezért tettek meg, és tesznek meg mindent a központi bankok és az őket irányító pénzoligarchia azért, hogy a forgalomban lévő pénzt ne lehessen átváltani a fedezetéül szolgáló aranyra. Egy aranyfedezettel rendelkező pénzrendszerben a forgalomban lévő pénz bizonyos hányadát állandóan aranyban kell tartalékolni. Ezt a pénzt sem kamatra kikölcsönözni, sem beruházni nem lehet, és így nem hoz kamathozamot vagy profitot a hitelező banknak. Az aranyalap addig elfogadható a központi bankok számára, ameddig a nemesfém fedezettel nem az állam, nem a kormány, hanem a központi bank rendelkezik. Az aranyalappal rendelkező pénz – szemben az aranyra bármikor becserélhető valutával – stabilizálja a pénz értékét, miközben lehetővé teszi a fedezetlen pénz forgalomba bocsátását a bank aranytartalékait meghaladó tízszeres nagyságrendben.

Woodrow Wilson

Noha Wilson elnök teljesítette a szabadkőműves pénzoligarchiának tett ígéretét és létrehozta a Federal Reserve System-et, számos hazafias elkötelezettségű amerikai törvényhozó átlátta a rendszer hátrányait és bizalmatlanul viseltetett a Wall Street uraival szemben. Ezek a törvényhozók ragaszkodtak ahhoz, hogy az aranyra beváltható pénz legyen az Egyesült Államok hivatalos valutája, vagyis a Kongresszus nem 100%-osan hagyta jóvá a pénzoligarchia Jekyl Island-i programját, és továbbra is érvényben tartotta az aranyra átváltható valuta rendszerét. Ez lényegében megakadályozta egészen 1971-ig a Federal Reserve System magántulajdonosait abban, hogy korlátlan mennyiségű fedezetlen papírdollárt hozzanak forgalomba. 1913-ban, amikor a Federal Reserve Act elfogadásra került, ezzel kapcsolatban Paul Warburg a következő megjegyzést tette House ezredesnek: “Nos nem kaptunk meg mindent, amit akartunk, de ami hiányzik, azt majd később adminisztratív úton pótolni lehet.”

Hírfigyelő Szolgálat

Drábik János írása égető NATO-s tényekről és kérdésekről (az állítólag megszűnt SEATO-ról és a CENTO-ról miért nem szól?)

Drábik János, politikai elemző

A Nyugat 1989-től kezdődően következetesen nyomult keletre és bekerítette Oroszországot. Ez a folyamat – az Ukrajna bekebelezésére végrehajtott NATO államcsínnyel – riasztó fejlemény Oroszország számára.
A washingtoni döntéshozók – kihasználva a szétesett Szovjetunió nyomán kialakult kaotikus állapotokat és Oroszország belső összeomlását – lényegében megszegték minden ígéretüket, amit Gorbacsovnak tettek. Oroszország számára a mélypontot az 1997-98-as és 1999-es esztendők jelentették.

Amikor Putyin kormányfő lett, érthető módon új, megbízhatóbb barátok után nézett munkatársaival együtt. Elsősorban Kína jöhetett ebből a szempontból számításba. A Nyugat azonban tovább folytatta agresszív terjeszkedését Kelet felé. 2008 áprilisában a NATO államok vezetői deklarálták, hogy az észak-atlanti szerződés szervezete üdvözli Ukrajnának és Grúziának azt a törekvését, hogy a NATO tagjai lehessenek. Bejelentették azt is, hogy megállapodtak a két ország kormányával és ennek értelmében Ukrajna és Grúzia a katonai szövetség tagjai lesznek. Ez a bejelentés is hozzájárult ahhoz, hogy az akkori Grúz elnök, Szaakasvili, fegyveres támadást intézett az Abházia és Dél-Oszétia ellen, beleértve az ott tartózkodó orosz békefenntartó csapatokat is. Putyin erre a provokációra gyors és kemény választ adott.

A Nyugat által az Ukrajnában 2013 novemberében beindított eseménysorozat végülis a törvényes elnök, Viktor Janukovics eltávolításával járt, és a véres utcai tüntetések nyomán egy nyugat-barát érdekcsoport került hatalomra Kijevben. A NATO által támogatott kijevi államcsíny azonban megkongatta a vészharangot Oroszország számára. 2014. május 23-án Putyin a következőket mondta a CNBC (Consumer News and Business Channel) Amerikában és Kanadában működő televíziónak adott interjújában:

„Államcsínyre került sor. Elutasítják, hogy beszéljenek velünk. Úgy gondoljuk, hogy a következő lépés Ukrajna bekebelezése lesz és a NATO tagja lesz. Elutasították, hogy párbeszédet folytassanak velünk. Kijelentjük, hogy a NATO hadiinfrastruktúrája közeledik a határunkhoz. Azt mondják, ne aggódjunk. Ennek semmi köze nincs hozzátok. De holnap Ukrajna a NATO tagjává válhat és holnapután a NATO rakétavédelmi egységei telepíthetők ebbe az országba.”

Másnap az orosz elnök újból felhozta ezt a témát és szemrehányást tett a Nyugatnak, hogy semmibe veszi Oroszország érdekeit.Feltette a kérdést: „Mi a garancia arra, hogy egy erőszakos hatalomváltást követően Ukrajna nem lesz a NATO tagja?”

Putyin ismételten visszatér a rakétavédelmi egységek telepítésére. Úgy látja, hogy ez létében fenyegeti Oroszországot. Korábban, 2014. április 17-én, erről részletesebben is beszélt a sajtónak:

„Felhasználom az alkalmat, hogy szóljak néhány szót a rakétavédelemről. Ez nem kisebb, inkább nagyobb jelentőséggel bír, mint a NATO keleti irányú terjeszkedése. Egyébként a Krím-félszigettel kapcsolatos döntésünket részben ez váltotta ki. Bizonyos logikát követtünk. Ha nem teszünk semmit, akkor Ukrajnát bevonják a NATO-ba és NATO hadihajók fognak Szevasztopolban állomásozni.”
(A legutóbbi rakétavédelmi rendszerek kulcselemei már hadihajókra vannak telepítve.)

Putyin így folytatta:

„Tekintettel az amerikai rakétavédelmi rendszer részeinek a telepítésére, ez nem védelmi rendszer, hanem egy olyan támadó potenciálnak a telepítése, amely messze van Amerikától. Szakértői szinten mindenki jól tudja, hogy ha ezeket a rendszereket közelebb telepítik a határainkhoz, akkor a mi szárazföldi telepítésű stratégiai rakétáink az ő hatósugarukba kerülnek.”

Amerika és a NATO részéről azzal a nem nagyon meggyőző feltételezéssel álltak elő, hogy ez nem Oroszország ellen irányul, hanem az Irán által a jövőben kifejlesztett rakéták ellen.

Az atlanticizmus és az eurázsizmus konfliktusa Ukrajnában: Alexander Dugin, a moszkvai Lomonoszov Egyetem tanára szerint,Ukrajnában nem az Európa-barát demokratikus és liberális ellenzék került konfliktusba egy tekintélyuralmi rendszerrel, amelyben az elnök töltötte be a diktátor szerepét. Ez a megközelítés azért téves, mert ma már nem lehet a világot felosztani úgy, ahogy az a hidegháború idején történt.

Nincs demokratikus világ, amely szemben áll az antidemokratikus világgal, amelynek az élén az orosz elnök, Putyin áll. Oroszország nyugati mércével is liberális demokrácia, elég, ha az orosz alkotmányt vesszük közelebbről szemügyre. Oroszországnak demokratikus választási rendszere, működőképes parlamentje van és gazdasága a szabadpiac-gazdaság szabályai szerint működik. Az alkotmány nyugati minták szerint készült és Vlagyimir Putyin, elnökként a demokratikus országok mintájára gyakorolja hatalmát. Oroszország többé nem monarchia, nem is diktatúra és a jelenlegi rendszer nem hasonlítható a szovjet kommunista rendszerhez.

Milyen ideológia húzódik meg Nyugat- és Kelet-Ukrajna szembenállása mögött?

A pénzhatalmi világelit tulajdonában lévő globális média mégis azt sulykolja a világ közvéleményének a tudatába, hogy Ukrajnában az Európa-párti, demokratikus és liberális oldal áll szemben a tekintélyuralmi rendszerrel, amelyet egy diktátori hatalommal rendelkező elnök irányít. Azok, akik diktátornak nevezik Putyint, nem ismerik az orosz gondolkodásmódot. Még azok sem tagadhatják, hogy Oroszország liberális demokrácia, akik nem szeretik a jelenlegi orosz politikai vezetést.

Ennek megértéséhez világos geopolitikai és civilizációs szintű elemzésre van szükség. A történelmi tényekből kell kiindulni, még akkor is, ha az elemzésnek ez a módja manapság nem divatos. Tény, hogy a jelenlegi ukrán állam soha nem létezett a történelem folyamán. Újonnan létrehozott képződmény, amelynek legalább két teljesen különböző része van. Ennek a két különböző résznek teljesen eltérő az azonosságtudata és a kultúrája.

Nyugat-Ukrajnának kelet-európai azonosságtudata van. Az itt élők többsége kelet-európainak tekinti magát. Ez az azonosságtudat elutasítja a pánszláv eszmét és vele együtt Oroszországot. Ezek a nyugat-ukrajnaiak meg vannak győződve arról, hogy az oroszok a létükben fenyegetik őket. Ezért gyűlölik az oroszokat, az orosz kultúrát és természetesen az orosz politikát is. Mindez önmeghatározásuk szerves részét képezi.

Dugin professzor a német Manuel Ochsenreiter-vel folytatott beszélgetésében megértéssel szólt a nyugat-ukrajnaiak oroszellenességéről. Ez végülis identitásuknak meghatározó része. Nem azt jelenti, hogy szükségszerűen háborút akarnak viselni az oroszok ellen. Csupán azt jelenti, hogy nem szeretik őket. És ezt tiszteletben kell tartani. Az amerikaiakat is sokan gyűlölik, és ebbe bele kell törődniük. Így hát, amikor a nyugat-ukrajnaiak gyűlölik az oroszokat az önmagában se nem rossz, se nem jó, hanem egy tény, amit tudomásul kell venni. Nem mindenkinek kell a másikat szeretnie.

Az se olyan egyszerű, hogy a kelet-ukrajnaiak jobban kedvelik az oroszokat. A Kelet-Ukrajnában élő emberek többsége az oroszokkal közös történelemmel, civilizációs hagyománnyal, és geopolitikai feltételekkel rendelkezik. Kelet-Ukrajna teljes mértékben orosz és eurázsiai ország. Le kell vonni a következtetést, hogy két Ukrajna létezik. Ezt nagyon jól lehet látni a választásoknál is. A lakosság megoszlik minden fontos politikai kérdésben. Ez különösen így van, amikor az Oroszországhoz való viszonyról van szó. Ukrajna egyik része teljesen oroszellenes, a másik része pedig teljesen oroszbarát. Két különböző társadalom, két különböző ország és két különböző nemzeti, történelmi hagyományközösség él egy rendszeren belül.

Az ukrán politika fontos kérdése, hogy melyik rész uralkodik a másik felett? Ukrajnának két különálló része van, de csak egy fővárosa, Kijev. Kijevben mindkét közösség megtalálható. A főváros azonban nem tartozik sem Nyugat-Ukrajnához, sem Kelet-Ukrajnához. A nyugati rész fővárosa Lvov, a keleti része pedig Harkov. Kijev, a főváros, az mesterséges képződmény. Ha valaki ezeket a fontos tényeket nem érti, akkor a konfliktus lényegét sem érti. A tényeken az sem változtat, ha a nyugati tömegtájékoztatás és az ukrán nacionalisták azt nem ismerik el.

Az ukrán állam létrejötte a jelenlegi határok között nem szerves történelmi fejlődés eredménye. A Szovjetunió bürokratái döntöttek így. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság a Szovjetunió létrejöttekor, 1922-ben, az Uniót alkotó 15 tagköztársaság egyike volt egészen 1991-ig. Hetvenkét év alatt Ukrajna határai sokszor változtak. Egy jelentős részt, ami most Nyugat-Ukrajna, a vörös hadsereg csatolt hozzá 1939-ben. Ehhez jött még a korábbi orosz Krím-félsziget 1954-ben.

Egyesek úgy gondolják, hogy a problémát megoldaná Ukrajna felosztása egy keleti és egy nyugati államra. Ez azonban nem olyan egyszerű, mert figyelemmel kell lenni a nemzeti kisebbségek problémáit. Ukrajna nyugati részén sok olyan ember él, aki magát orosznak tekinti. Kelet-Ukrajnában a lakosság egy része nyugat-ukrajnainak tekinti magát. Egy nagyobb államnak a kettéosztása valójában nem oldaná meg a problémát, csupán egy újra cserélné fel.

Milyen motívumai vannak az Európai Uniónak arra, hogy Ukrajnával együtt annak a súlyos problémáit is felvállalja? – tette fel a kérdést Ochsenreiter. Dugin erre röviden annyit válaszolt, hogy ez nem érdeke az európai szövetségnek. Ez az Egyesült Államok érdeke. Most egy politikai kampány folyik Moszkva ellen. Brüsszelnek az a felhívása, hogy Ukrajna csatlakozzon a Nyugathoz, nyomban kirobbantotta a konfliktust Moszkva, valamint Kelet- és Nyugat Ukrajna között. Ez nem jelent meglepetést azok számára, akik ismerik az ukrán társadalmat és az ország történelmét.

Az EU csatlakozási ajánlatát Janukovics elutasította. Nem tehetett mást – folytatta Dugin -, mert őt az oroszbarát kelet-ukrajnaiak és nem a nyugati országrész lakói választották meg. Janukovics nem mehetett szembe azokkal, akik őt megválasztották. Ha ő engedett volna a Nyugat felszólításának, saját választói nyomban árulónak minősítették volna. Janukovics választóbázisa az Oroszországgal való egyesülésre törekszik. Ezért Janukovics egyszerűen azt tette, amit tennie kellett. Ez volt az egyetlen logikus politikai lehetőség számára.

Az interjúkészítő ezután arra tért rá, hogy számos irányzatot követő politikai erő szövetkezett Janukovics megbuktatására.Megtalálhatóak voltak ebben az ellenzéki összefogásban a tipikus liberálisok, az anarchisták, a kommunisták, a homoszexuális csoportok, a nacionalisták egészen a neonáci csoportokig. Dugin szerint őket az Oroszország elleni gyűlölet egyesítette. Janukovics a szemükben Oroszország képviselője volt, Putyin barátja, a Kelet embere. Ez az ellenzék gyűlölt mindent, ami orosz. A gyűlölet tartja őket együtt. Úgy is mondhatjuk, hogy ők alkotják a gyűlölet blokkját. A Janukovics ellen tüntetők meghatározó erejét a neonáci csoportok alkották az EuroMaidan téren.

Ők kezdeményezték a nyers erőszakot, mert polgárháborús helyzetet akartak létrehozni Kijevben. Az EU és az európai kormányok támogatták ezeket a szélsőségeseket, akik nyíltan rasszisták és neonácik. Az európai kormányok ezeket a szélsőségeseket saját határaikon belül megfékezik, kerüljön, amibe kerül.

Hírfigyelő Szolgálat

A Nyugat megfenyegette Tunéziát

Augusztus 31.-én vasárnap 16:00 előtt néhány perccel Tunéziában totális áramkimaradás kezdődött. A totálisat szó szerint kell érteni; Tunézia 20:00-ig teljes csöndbe és sötétségbe burkolódzott. Este 8 óra után fokozatosan újra beüzemeltek a tunéziai városok hálózatai. Az elektromos ellátórendszer teljes leállását a Tunéziai Áram és Gázszolgáltató Társaság az ország közepén található Ghannouche városának áramellátó központjában bekövetkezett hibával, és a hiba által előidézett dominó-effektussal magyarázta. További részleteket nem közöltek.

Mindez két nappal a tunéziai külügyminiszter moszkvai hivatalos látogatása előtt történt. A találkozót az orosz fél a hivatalos nyilatkozat szerint "fontos lépésnek tekinti a két ország közötti régóta fennálló baráti kapcsolatok megerősítésében, és a kölcsönösen előnyös együttműködési megállapodások tekintetében."

Mongi Hamdi, külügyminiszter

A hanyatló Nyugat által az arab világban megrendezett un. "színes forradalmak" első helyszíne Tunézia volt. Ezekkel a megrendezett forradalmakkal taszították káoszba az egész térséget. A hatás-ellenhatás törvénye miatt óhatatlanul bekövetkező visszarendeződés egy stabil, rendpárti, békés és építő jellegű állapot felé Al-Sisi egyiptomi elnökké való megválasztásával elkezdődött a régióban. Az atlantisták pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakasszák ezt a törvényszerű folyamatot. Ennek része a tunéziai külügyminiszter moszkvai látogatása előtt közvetlenül bekövetkező totális áramszünet, melynek üzenete a Nyugat részéről egyértelmű: "vagy azt teszitek, amit mi mondunk, vagy az anarchiába taszítjuk az országotokat, mert megvannak rá az eszközeink".

Ezt tudja a nyugati atlantista diktatúra felmutatni; Irak, Szíria, Líbia, Ukrajna. Káosz, vér, pusztítás.

Reményünket fejezzük ki arra vonatkozóan, hogy a két hónap múlva tartandó tunéziai általános parlamenti és elnökválasztáson olyan emberek kerülnek a hatalomba, akik a régió stabilitásában, valós fejlődésében érdekeltek, és visszaszorítják az atlantista fenyegetést.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/nyugat-megfenyegette-tuneziat

Megkezdődött az új orosz gázvezeték építése Kínába

Vlagyimir Putyin és Zhang Gaoli is jelen voltak az ünnepségen. – Fotó: China daily

(Erre az Unió is rögtön pumpálni kezdte a gázt Ukrajnába)

“Szeptember elsején este a kelet-szibériai Jakutszk városában kezdetét vette a kínai-orosz Keleti Útvonal földgázvezeték építése, mikor az oroszországi látogatáson tartózkodó Zhang Gaoli kínai miniszterelnök-helyettes és Vlagyimir Putyin orosz elnök megtekintette az első acélhengerek összehegesztését” – adta hírül diadalmas tudósításában a CRI.

“A földgázmezőkről zenés kísérettel sugárzott élő video-közvetítés töltötte be a hatalmas képernyőket a tágas átmeneti létesítményben. Az ünnepségre mintegy 500 kínai és orosz vendég gyűlt össze az usz-katyini földgázmezőn Jakutszk mellett.

Zhang és Putyin a pódiumról tartott beszédet a tömegnek, a ceremóniát egész Oroszországban élőben közvetítették.

Zhang kiemelte, hogy a kínai-orosz földgázvezeték keleti útvonala már a második szárazföldi energiaszállító hálózat Kína és Oroszország között. Ez egy új és fontos baráti és kooperációs kötelék a két ország között, a kínai-orosz kapcsolatok újgenerációs fejlesztéseinek egyik nagyszerű gyümölcse.

Ennek a vezetéknek a megépítése és üzemeltetése, folytatta a kínai miniszterelnök-helyettes, biztonságos és megbízható tiszta energiát fog biztosítani Kína gazdasági fejlődéséhez, illetve hosszú távú stabil piacot a gazdag orosz földgázforrások számára. A vezeték ugyanakkor hatalmas jelentőséggel bír Északkelet-Kína hagyományos ipari bázisa és Oroszország távol-keleti fejlesztései számára egyaránt.

Kína kész arra, hogy Oroszországgal karöltve átfogó módon hívja életre ezt az óriási stratégiai jelentőségű projektet azért, hogy a jótéteményeiben mindkét ország népe részesülhessen számtalan nemzedéken át, tette hozzá Zhang.

Putyin megköszönte Xi Jinping kínai elnök a kínai-orosz földgázvezeték létrejöttének érdekében tett személyes erőfeszítéseit, hangsúlyozva, hogy a vezeték jelenleg a világ legnagyobb építkezési vállalkozása. Oroszország szorosan együttműködik majd a kínai oldallal, hogy szavatolja, az építkezés az ütemtervnek megfelelően zajlik. Az orosz elnök hozzátette: jelenleg roppant magas szintű a kínai-orosz együttműködés, Oroszország pedig készen áll arra, hogy folyamatosan tágítsa Kínával a kooperáció kereteit az energia mellett egyéb területeken is.

A Kínai Országos Petróleum Vállalat (CNPC) és az orosz Gazprom szerződése értelmében Oroszország 2018-tól kezdve évi 38 milliárd köbméter földgázt exportál majd Kínába 30 éven át. A közös vezeték hivatalosan „Szibéria motorjának” elkeresztelt orosz részét a Gazprom építi majd meg összesen 55 milliárd amerikai dollárért.”

Nagyon úgy néz ki a dolog, hogy a elkövetkezendő időben, – Kínának bőven áll majd rendelkezésére energia a gazdaságának erőteljes fejlesztéséhez, – miközben Európa egyre inkább szűkölködni fog, – az Amerikát kiszolgáló rövidlátó politikája következtében.

Közben az uniós média nagy hangon bejelentette, hogy már Szlovákia is megkezdte a gáz szállítását Ukrajnának, – fennen hangoztatva; “Így már Ukrajna független lehet az orosz gáztól.”

Ez persze a szokásos átverések egyike, – hiszen vajon honnan is van az a szlovák gáz?

Fico, Jacenyuk és Borchardt közös erőlködése. – Fotó: MTI

Majd jön az máshonnan is, mondta az üzembe helyezési ünnepségen Klaus-Dieter Borchardt, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának belső energiapiacért felelős igazgatója, például Norvégiából, Venezuelából, Amerikából. – Így kezdte: majd.

Az üzembe helyezési ceremónián ott volt Robert Fico szlovák és Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök is.

Arról persze szó nem esett, hogy ezért kinek és mennyit is fizetnek az ukránok?

Bal-Rad

Források: Kínai Nemzetközi Rádió – Euronews – Fotók: China daily, MTI

Szlovákia megkezdte a visszafele történő gázszállítást Ukrajnába

Szlovákia megkezdte a visszafele történő gázszállítást Ukrajnába a mai nap folyamán. A szlovák közlemény szerint a transzfer elegendő az ukrán gázigény ötödének a kielégítésére, 27 millió köbméter gázt szolgáltat Szlovákia / nap Ukrajnának. A döntés az EU válasza a Gazprom döntésére, miszerint nem szállítanak gázt Ukrajnának a tartozások kiegyenlítéséig.

Robert Fico

"Ha összeadjuk a magyar, szlovák és lengyel vezetékek lehetőségeit a visszafele történő gáztranszferhez, akkor elérhető az évi 25 milliárd köbméter is, ami hozzávetőlegesen kielégítené Ukrajna igényeit." - nyilatkozta Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke. Jelenleg az ukrán háztartások gázfelhasználása évi 20 milliárd köbméter. Kérdés, hogy mennyire lesz az jó, ha Ukrajna mostantól Oroszország helyett nekünk is tartozik.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/szlovakia-megkezdte-visszafele-torteno-gazszallitast-ukrajnaba

Magyar és lengyel katonák Ukrajnában

Vajon zsoldosok a magyarok/lengyelek akik harcolnak a kelet ukrajnai civilek ellen vagy az idióta barom külügy/honvédelmi minisztérium küldte őket oda NATO utasításra?


https://www.youtube.com/watch?v=pP1w5ypGbdI

Újabb orosz helikopterek érkeztek meg Irakba

Augusztus 30-án jelentette be Irak Védelmi Minisztériuma, hogy orosz Mi-28NE ("Night Hunter" - export változata) típusú harci helikopterek kerültek leszállításra. A mostani szállítmány három orosz harci gépet tartalmazott, melyek Bagdadban kerültek hivatalosan átvételre.

A helikopterek átvételekor készített videofelvétel, melyen még szállítás utáni állapotukban mutatják a gépeket, részben szétszerelt állapotban.

A leszállított gépek is részei annak, a hírek szerint megközelítőleg 4,3 milliárd USA dollár értékű üzletnek, melyet még 2012 októberében kötött Irak és az Oroszországi Föderáció bizonyos orosz haditechnikai eszközök és szolgáltatások kereskedelmét illetően. A gyártó Rostvertol éves jelentésében 15 darab Mi-28NE Iraknak való gyártását és leszállítását jelezte előre.

Az Iraknak gyártott harci gépek, még a rosztovi gyárban.

Az orosz légierő Mi-28N harci helikopterei kötelékben repülve.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/ujabb-orosz-helikopterek-erkeztek-meg-irakba

Az Iszlám Állam vezetője megfenyegette Szerbiát

Térképükön Magyarország is szerepel – Figyelemre méltó a cigányok csatlakozása is az iszlám terroristákhoz

- Hírek, kommentárok -

Délhír: “Videoüzenetben fenyegette meg Szerbiát Abu Bakr al-Baghdadi, az Iszlám Állam vezetője.”

“A terroristavezér üzenetében közölte: hét napon belül ürítsék ki a damaszkuszi szerb nagykövetséget és rendeljék haza az összes diplomatát, különben mindenkivel végeznek.

Ivica Dačić szerb kormányfő az újságíróknak elmondta, hogy a fenyegetés komoly, és vélhetően annak tudható be, hogy a szerb rendőrség felderítette az ország középső részén alakult iszlám terroristákat toborzó bázist, és napokon belül átfogó akcióba kezd ellenük.

A belgrádi Politika írása szerint a szerb rendőrök hónapok óta nyomoznak az európai dzsihádista sejt után, melynek egyik főhadiszállása a koszo­vói Kaçaniku városkában van, a másik pedig Szerbiában.

“Szerb állampolgárságú, iszlám vallású alvó ügynökök szervezték meg a kiképzőtábort, ahol már közel ezer terrorista várja a parancsot, hogy Európa országaiban bevetésre küldjék őket. Többségük bosnyák és albán, de egyre több belgrádi, újvidéki és szabadkai roma is csatlakozik hozzájuk” – nyilatkozta a lapnak belügyi forrása.

Mint elmondta, a felderítés szigorúan titkos volt, ám mielőtt a rendőrséget bevetették volna, kiszivárgott az akció híre, s ennek következménye lehet a Szíriából küldött durva fenyegetés.”

Bal-Rad komm: Nem szabad elfeledni, hogy az Iszlám Állam Világhódító térképén Magyarország is szerepel.

És déli határainktól nem messze ott van Koszovó, jelentős iszlám jelenléttel, vagy Albánia és Bosznia-Hercegovina.

Ha a fenti hírnek csak a fele igaz, az is elég aggasztó és elképzelhető, hogy mi is legalább akkora katyvaszban ülünk, akárcsak Nagy-Britannia, – amely most tiltotta ki területéről azon saját állampolgárait, akik részt vettek a Iszlám Állam hadműveleteiben. – Amivel persze, csak olajat önt a tűzre. – Ám a Brit iszlám radikálisoknak a céljuk a Saría bevezetése Nagy-Britanniában.

Figyelemre méltó a cigányok csatlakozása is az iszlám terroristákhoz. “Egyre több belgrádi, újvidéki és szabadkai roma is csatlakozik hozzájuk…” – várja szintén ezek szerint, hogy bevetésre küldjék őket.

Egy azonban biztos: Magyarország 150 év alatt sem lett törökké. Hazánkban még egyszer nem fog teret nyerni az iszlám hódítás. És, ha az új évezred ezt hozza számunkra, – akkor a magyarok ismét küzdeni fognak az iszlám hadak ellen (is).

B-R

A NATO szerint a világ

A legújabb, Newportban megrendezendő NATO-csúcson résztvevő Barack Obama és David Cameron az előzetes megbeszélések szerint fel fogják szólítani a tagállamokat, hogy mindenki emelje meg a katonai kiadásait a GDP-jének a 2%-ára legalább. Cameron szerint eddig túl sok ország kapott ingyen NATO-védőernyőt, miközben ezek az országok nem fordítottak kellő figyelmet a haderejük fejlesztésére.

David Cameron

Cameron azt felejti el megemlíteni, hogy a kelet-európai államok csak ütközőzónának kellettek egy potenciális nyugat-orosz háborúhoz, és hogy ezen országok - köztük hazánk - lakosainak a sorsa egy cseppet se érdekli őket. Meglátásuk szerint ezek a közép- és kelet-európai országok tökéletesek az ágyútöltelék szerepére, csak úgy, mint ahogy a korabeli Magyarország is súlyos véráldozatok árán tudta feltartóztatni a török előrenyomulást. Hogy egészen pontosak legyünk; a nyugati államok - mondhatjuk, hogy a korabeli EU - tartóztatták fel velünk a törököt. Akkoriban is kényelmes volt, hogy a magyarok, szerbek, horvátok megharcoltak a nyugat érdekeiért, generációk haltak meg a csatamezőkön, most ugyanez a nagy terv.

Ebbe jelenleg már be van vonva a Baltikum és Lengyelország is, a legnagyobb "örömükre". Kiszállni a NATO körhintából nem tudnak ezek az államok, mert felégették maguk mögött a hidakat a hibás kommunikációjukkal. Magyarország is jó irányba tart, hogy hozzáláncolja magát a süllyedő atlantista hajóhoz.

Hogy érzékeltessük, mire is gondolunk. NATO-főtitkár Anders Fogh Rasmussen kifejtette, hogy a "...világ elszigetelte Oroszországot." szemléltessük egy térképen ezt a kijelentést.

A "világ" a NATO és az atlantista vezetők megfogalmazásában nem egyéb, mint azoknak az országoknak a sorai, akik az Egyesült Államok pillanatnyi érdekeit maximálisan ki tudják szolgálni. Amint ez véget ért, az adott ország átkerül a "nem a világ" kategóriába.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/nato-szerint-vilag

A NATO „walesi játékai”

Szeptember 4-én a walesi Newport városban „robbanásveszélyes” háttérben nyílik meg a NATO-csúcstalálkozó.

A csúcs küszöbén Varsó és a balti fővárosok olyan javaslatokat tettek, amelyek tulajdonképpen visszatérést jelentenek a „hidegháború” korszakához. Azzal az ürüggyel, hogy Moszkva állítólag beavatkozik az ukrán válságba, a nevezett országok javasolják Washingtonnak és Brüsszelnek, hogy Oroszországra irányítsa át a rakétavédelmi rendszert, amelyet az USA Kelet-Európában hoz létre. Brüsszel napirendre tűzte az Oroszország és a NATO együttműködéséről szóló alapszerződés egyoldalú felmondását.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár egyelőre tartózkodóan viselkedik. Hangsúlyozta, hogy a Szövetségnek „rugalmasabbá és gyorsabbá” kell válnia, képesnek kell lennie „ellenállni mindenféle fenyegetésnek”. A tervek szerint ehhez Newportban egy gyorsan reagáló, 10 ezer főből álló csapatot hoznak létre. A Financial Times londoni lap szerint a csapat brit, holland, dán, norvég, balti és kanadai katonákból áll majd.

Az oroszellenes retorika csúcspontja lett Philip Breedlove a NATO európai erői parancsnokának nyilatkozata. Az amerikai tábornok a Die Welt német lapnak adott interjúban fenyegeti Oroszországot, hogy az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján Ukrajna miatt háborút indíthatnak Oroszország ellen. „Ha külföldi csapatok egy adott állam területére lépnek, és ezt agressziónak tekintjük, az ötödik cikk alapján katonai választ adhatunk az agresszor akciójára” - mondta Breedlove tábornok, de nem vette fáradságot megmagyarázni, hogyan alkalmazhatnak a NATO kollektív védelméről szóló cikket olyan ország vonatkozásában, amely nem tagja a Szövetségnek. Brüsszel nem véletlenül erősíteni akarja a NATO katonai összetevőjét – mondta Konsztantyin Szivkov politikai elemző az Oroszország Hangjának adott interjúban:

Jelenleg az Észak-atlanti Szövetség, mint a nyugati világ katonai szervezete, maguk a nyugati elitek megmentése eszközének szolgál. Ezért a NATO továbbra is úgy fejlődik és erősíti magát, hogy képes legyen hatékonyabban védeni a Nyugat geopolitikai érdekeit.

A fejlődéshez a NATO-nak egy ellenségre van szüksége, ennek képében próbálják ma Oroszországot bemutatni. Azonban nem szabad túlbecsülni a NATO oroszellenes „vektorát”. Az Egyesült Államok kikristályosodott oroszellenes szövetsége, amelyhez a balti országok és részben Lengyelország is tartozik, csak egy eleme a NATO-pasziánsznak. Nem kevésbé befolyásos azon erők tábora, akik hajlandók együttműködni Oroszországgal. Ide tartozik Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, több kelet-európai ország, és bizonyos mértékben Törökország is.

Pjotr Iszkenderov

Der Spiegel: Kijev elvesztette a háborút

A német Der Spiegel napilap szerint a NATO szakértői szkeptikusak a Kijev által indított délkeleti hadműveletek eredményességét illetően. A lap jelentése szerint a NATO gyakorlatilag elismeri, hogy Kijev vereséget szenvedett a donyecki és luganszki felkelőkkel szemben. Miután a milícia elfoglalta a luganszki repülőteret, egyértelművé vált a felkelők fölénye - áll a Der Spiegel hasábjain, ami egy nyugati katonai vezetőre hivatkozva azt írja, hogy a NATO emiatt radikálisan megváltoztatta az ukrán helyzettel kapcsolatos hozzáállását.

Úgy tűnik, a nyugati országok nem tudtak a legitim ukrán kormány eltávolítása útján, az ukrán hadsereg segítségével előrenyomulni az orosz határig. Az ellenállás sikeresen vette fel a harcot a mindinkább megtépázott, majd utóbb nyugati zsoldosokkal jelentősen felduzzasztott ukrán csapatokkal, ami nyílt állásfoglalásra kényszeríti a nyugati katonai szövetséget; ha az orosz határig akarnak nyomulni, azt nem tudják Ukrajnával leplezve véghez vinni, ehelyett a NATO nyílt beavatkozással lesz kénytelen felfejlődni az orosz határ mentén.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/der-spiegel-kijev-elvesztette-haborut

Dél-Donbassz területén az elkövetkezendő napokban a népköztársasági erők nem terveznek átfogó támadást.

Ilovajszk, Jelenovszka és Amvrozijevka környékén a népfelkelők csapatainak offenzivája már valószinűleg ma – legkésőbb holnap – befejeződik. A Sztarobesevo-Volnovaha térségében inditott valcmanista erőlködést gyorsan megasztották a miliciák, és megkezdődött a “felszámolási folyamat.” Nyalókakirály hordái csúfosan ráfizettek erre az újabb meggondolatlanságra. Legkevesebb hetven lator fizetett az életével.

A “kazánok” folyamatosan ürülnek. Ahogyan érkeznek a körbezárt banditákhoz az egyre elkeseritőbb harctéri hirek, úgy adják meg egyre többen magukat.

Dél-Donbassz erői egyértelmően a Mariupoli frontra kezdenek összpontositani.

Az északi frontszakaszon – Luhanszktól délnyugatra Lutuginonál – kétségbeesett kisérletet tett a valcmanista horda, hogy a katlanban rotyogó latrokat valahogyan kimentse szorult helyzetükből – de ez a kisérlet is elhalt. Pedig ott nagyon komoly latorerők csoportosultak, amelyek még komoly veszélyt tudtak volna jelenteni egy északi – irányú sikeres kitöréssel – a Szeverszkij Donyec folyó fő átkelési pontja és Szcsasztye városára.

Nyalókakirály brigantijainak itteni kisérletének is komoly ára lett. Roppant technikai veszteségeket szenvedtek, és egyre – másra adják meg magukat a valcmanista zsoldosok. A jelek szerint már nagyon a végét járhatja hadfelszerelés tekintetében a latorhad.

A DNR Tájékoztatási Hivatalának tegnap esti közleményében foglaltak szerint a “terrorellenes” műveletek négy hónappal ezelőtti meginditása óta a kijevi latorhatalom 43 ezer zsoldosa veszett oda Donbasszban.

Mindezek dacára még azért elég komoly felszerelés robog vasúton Mariupol felé. Úgy tűnik, hogy Nyalókakirályék utolsó erőtartalékaikat mozgósitják a kikötőváros megtartásáért. Hiszen ha azt is elveszitik – márpedig a megtartása számukra lehetetlennek tűnő vállalkozás – megnyilik az út a népköztársasági erők előtt a Krimig, illetve északi irányba. Ám túl a katonai vereségen, a politikai hozadék lesz rettenetes a kijevi udvar számára. Zaporizzsja és Denyepropetrovszk már most “llenségesen” kezd mozgolódni velük szemben, ám a népfelkelők előre nyomulásával úgy felerősödhetnek ezek a mozgalmak, hogy az emlitett régiófővárosok párnára helyezett kulcsokkal várják a felszabaditókat.

A moszkvai külügyet eközbenben sokkolta Hetelej kijevi hadügyér “atomozós” kijelentése. Mindjárt javasolták is az ukránoknak a tábornok elmespecialisták általi azonnali megvizsgálását.

http://balrad.wordpress.com/2014/09/02/fronthelyzet-ujoroszorszagban/

Ma délelőtt Donbasszban a menekülő valcmanista latrok üldözése jelentette a népköztársasági erők számára a legfőbb elfoglaltságot.

A tegnap felszabadult Grabovszkojéban terepszemlét tartanak a helyiek, és felmérik a valcmanisták megjelenésével keletkezett károkat.

Jaszinovatajanál a milicsták felmorzsolták a “Sahtyorszk” latorzászlóaljat. Alig néhány hordatag került ki élve ebből a pokolból.

Sztarolaspa, Novolaszpa, Orlovo-Ivanovka, Kamenyka és Tonyenkoje térségében a DNR tüzérsége demoralizáló hatású, és rendkivül pusztitó tüzérségi tűzzel lőtte a délelőtt folyamán Nyalókakirály banditacsoportjait.

Peremozsnoje mellett jószerével hirmondó sem maradt a pribékcsoportból. Ebben a csatában nyolc tank, négy BMP, és hat darab “URAL” technikai veszteség mellé hozzávetőlegesen százhúsz martalóc pusztulása is a mai veszteséglistát gyarapitja.

Kruglik és Lutugino térségében még makacskodnak a fasiszták, de már nagyon megritkultak soraik. Ma estére – a népköztársaságiak szerint – a munka itt elvégeztetik.

Mariupolból viszont a városlakókat külső erőditési munkálatokra hajtotta ki a városban rekedt neonáci csürhe. Szükség is lesz majd a sok mély gödörre!