Mit érez Európa, ha fokozódik a feszültség?
Kutatásaik szerint egyértelműen a kelet-európai országok ápolják a legszorosabb kapcsolatot a keleti nagyhatalommal, akik közül jó néhánynak nagy pofont jelentene egy hirtelen orosz gazdasági visszaesés vagy a büntetőintézkedések kiterjesztése. A nyugat-európai országok relatíve kevésbé kötődnek az orosz félhez, azonban náluk is vélhetően érzékelhetőek lennének a gazdasági zavarok.
A vizsgálat konklúziói leginkább csak a potenciális csatornákra vonatkoznak, mintsem a potenciális hatások együttes következményére - emelik ki a szerzők.
Kereskedelmi szálak
A legtöbb európai gazdaság számára Oroszország nem számít kiemelt exportpiacnak, így ebből kifolyólag egy lassabb ütemű orosz növekedés valószínűleg nem rázná meg őket annyira. Azonban Oroszország közvetlen szomszédai közül - mint Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, és a balkáni államok - jó néhánynál a GDP 5 százalékát is meghaladja az Oroszországba irányuló export, ami már aggodalomra adhat okot.
Importoldalról nézve már sokkal inkább függőek vagyunk Putyin országától, különösen a földgáz és a kőolaj tekintetében. Mi több, néhány országban bizonyos iparágak - főleg a vegyi anyag-, ipari ásvány-, fém- és feldolgozóipari eszközök importjára szorulóak - erőteljes függésben állnak az orosz forrásoktól. Ezek a szektorok minden bizonnyal aránytalanul jobban megéreznék a gazdasági zavarok vagy épp az orosz energiaár-növekedést hatásait.
Energia-kitettség
Kontinensünk gázszükségletének több, mint egyharmadát Oroszországtól szerzi be különböző gázvezetékeken (a pontozott vonal a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket jelzi). A kelet-európai országok mindegyikében a gázfogyasztás több mint feléért az orosz gáz felelős, sőt, ez még néhány fejlett európai gazdaságra is igaz (pl. Ausztriára vagy Finnországra). Ellenben ha a teljes energiafogyasztás arányában nézzük az orosz gázt, akkor már sokkal kevésbé tűnik kritikusnak a kitettség, azonban még így is sok országnál jelentős marad (különösen Fehéroroszország és Moldova).
Abban az esetben, ha egy jelentős gázár-növekedés következne be, vagy ha zavar lépné fel az orosz gázimportban, az országok alternatív energiaforrásokhoz való hozzáférése meglehetősen különbözőnek mutatkozna. A kevésbé gyors energia-infrastruktúrával és a relatíve alacsony szintű gáztartalékokkal rendelkező országok számára a szállítási folyamat bizonyosan meghosszabbodna és a nehézségek erősen éreztetnék hatásaikat. Az Ukrajnán keresztül érkező gázvezetékek rendelkeznek például a legnagyobb kapacitással. Az oroszországi gázimport csaknem fele ezeken keresztül jut el Európába, tehát ezen speciális vezetékeken keresztül beáramló szállításokban felmerülő bármilyen zavarnak potenciálisan igen komoly hatásai lennének. A földgáz mellett sok európai ország kőolaj-függésben is áll Oroszországtól, azonban az sokkal könnyebben helyettesíthető más forrásokból.
Beruházások
Az Oroszországból származó külföldi közvetlen beruházások (FDI) kapcsán Fehéroroszország, Bulgária, Moldova és Montenegró a leginkább érintettek, különösen az olyan iparágakban, mint a bankszektor, az energiaszektor, a fémipar és a bányászati ipar.
Ellenkező oldalról személve is számos fejlett európai gazdaság - különösen Hollandia és Írország - rendelkezik közvetlen tőkebefektetésekkel Oroszországban. Az olyan pénzügyi központok, mint Ciprus és Luxembourg, is nagy volumenű kétirányú tőkeáramlásokról számoltak be.
Bankrendszer
Méretes orosz kitettsége van a nyugat-európai bankoknak. Nevezetesen Ausztria, Franciaország, Magyarország és Olaszország bankjai azok, melyek mind rendelkeznek orosz leánybankokkal, mi több, Oroszországon kívüli fiókjaikból is közvetlenül hitelezik az orosz ügyfeleket. Ezek közül sokuk profitjának nagy részét - néhol több, mint harmadát - az orosz üzemnek köszönhette az utóbbi pár évben.
Ugyanezek a bankok vannak jelen Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában is. Az alábbi ábrán a külső kör mutatja a legnagyobb közös hitelnyújtó országokat és azok legnagyobb bankjait, amik összességében a teljes határon átnyúló hitelezés (cross-border lending) volumenének 60 százalékáért felelősek a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban. Középen a forrásokat fogadó országok szerepelnek, kiemelten Oroszország, ami a teljes régió hitelfelvételének harmadáért felel ezen hitelnyújtóktól. Éppen ezért, ha egy Oroszországot érő erős sokk a regionális kockázatok átértékelésére kényszerítené a forrásnyújtó bankokat, az könnyen a hitelezési tevékenység visszafogását hozná magával más országokban is.
Az Oroszországba irányuló külföldi portfolió-befektetések szintén nagy méretet öltenek, hiszen a feltörekvő piaci benchmark indexek (J.P. Morgan 2014) 6-12 százalékát orosz eszközök teszik ki. Azonban eddig kevés jele volt a válság kelet-európai piacokra való begyűrűzésének. Még ha Oroszország kamatfelárai hirtelen meg is nőttek az ukrán eseményeket követően, a legtöbb szuverén közép-, kelet- és délkelet-európai ország szpredje inkább lejjebb oldalazott.
Az alábbi ábrák a fentebbi gondolatokat foglalják össze.
Hírfigyelő Szolgálat
Az IMF közgazdászai a különböző
lehetséges csatornákat vetették vizsgálat alá, amelyeken a negatív
hatások begyűrűzhetnek, és nem meglepő módon arra jutottak, hogy a kelet-európai országok húznák a legrövidebbet, köztük Magyarországgal az élen.
Ha hosszú távon megromlana Európa és Oroszország kapcsolata;
Azért - a lazább kötődés ellenére - a
Nyugat is komoly kihívásokkal szembesülne. A geopolitikai feszültségek
eszkalálódását jelezték a július második felében Oroszországgal szemben
hozott amerikai és EU-s szankciók, amit augusztus elején orosz
válaszintézkedések követtek. Mindez az ukrán politikai krízissel együtt
igen negatív hatást gyakorolt az orosz pénzügyi piacokra, és amennyiben a
helyzet tovább romlik és további szankcióáradat lép életbe, az szinte
biztosan - mind közvetlen, mind közvetett csatornákon keresztül -
rendkívül kedvezőtlenül fog hatni az orosz gazdaság teljesítményére -
mondja az IMF. Európa gazdasági kapcsolatban áll Oroszországgal a
kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi szektor területein.
Kutatásaik szerint egyértelműen a kelet-európai országok ápolják a legszorosabb kapcsolatot a keleti nagyhatalommal, akik közül jó néhánynak nagy pofont jelentene egy hirtelen orosz gazdasági visszaesés vagy a büntetőintézkedések kiterjesztése. A nyugat-európai országok relatíve kevésbé kötődnek az orosz félhez, azonban náluk is vélhetően érzékelhetőek lennének a gazdasági zavarok.
A vizsgálat konklúziói leginkább csak a potenciális csatornákra vonatkoznak, mintsem a potenciális hatások együttes következményére - emelik ki a szerzők.
Kereskedelmi szálak
A legtöbb európai gazdaság számára Oroszország nem számít kiemelt exportpiacnak, így ebből kifolyólag egy lassabb ütemű orosz növekedés valószínűleg nem rázná meg őket annyira. Azonban Oroszország közvetlen szomszédai közül - mint Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, és a balkáni államok - jó néhánynál a GDP 5 százalékát is meghaladja az Oroszországba irányuló export, ami már aggodalomra adhat okot.
Importoldalról nézve már sokkal inkább függőek vagyunk Putyin országától, különösen a földgáz és a kőolaj tekintetében. Mi több, néhány országban bizonyos iparágak - főleg a vegyi anyag-, ipari ásvány-, fém- és feldolgozóipari eszközök importjára szorulóak - erőteljes függésben állnak az orosz forrásoktól. Ezek a szektorok minden bizonnyal aránytalanul jobban megéreznék a gazdasági zavarok vagy épp az orosz energiaár-növekedést hatásait.
Energia-kitettség
Kontinensünk gázszükségletének több, mint egyharmadát Oroszországtól szerzi be különböző gázvezetékeken (a pontozott vonal a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket jelzi). A kelet-európai országok mindegyikében a gázfogyasztás több mint feléért az orosz gáz felelős, sőt, ez még néhány fejlett európai gazdaságra is igaz (pl. Ausztriára vagy Finnországra). Ellenben ha a teljes energiafogyasztás arányában nézzük az orosz gázt, akkor már sokkal kevésbé tűnik kritikusnak a kitettség, azonban még így is sok országnál jelentős marad (különösen Fehéroroszország és Moldova).
Abban az esetben, ha egy jelentős gázár-növekedés következne be, vagy ha zavar lépné fel az orosz gázimportban, az országok alternatív energiaforrásokhoz való hozzáférése meglehetősen különbözőnek mutatkozna. A kevésbé gyors energia-infrastruktúrával és a relatíve alacsony szintű gáztartalékokkal rendelkező országok számára a szállítási folyamat bizonyosan meghosszabbodna és a nehézségek erősen éreztetnék hatásaikat. Az Ukrajnán keresztül érkező gázvezetékek rendelkeznek például a legnagyobb kapacitással. Az oroszországi gázimport csaknem fele ezeken keresztül jut el Európába, tehát ezen speciális vezetékeken keresztül beáramló szállításokban felmerülő bármilyen zavarnak potenciálisan igen komoly hatásai lennének. A földgáz mellett sok európai ország kőolaj-függésben is áll Oroszországtól, azonban az sokkal könnyebben helyettesíthető más forrásokból.
Beruházások
Az Oroszországból származó külföldi közvetlen beruházások (FDI) kapcsán Fehéroroszország, Bulgária, Moldova és Montenegró a leginkább érintettek, különösen az olyan iparágakban, mint a bankszektor, az energiaszektor, a fémipar és a bányászati ipar.
Ellenkező oldalról személve is számos fejlett európai gazdaság - különösen Hollandia és Írország - rendelkezik közvetlen tőkebefektetésekkel Oroszországban. Az olyan pénzügyi központok, mint Ciprus és Luxembourg, is nagy volumenű kétirányú tőkeáramlásokról számoltak be.
Bankrendszer
Méretes orosz kitettsége van a nyugat-európai bankoknak. Nevezetesen Ausztria, Franciaország, Magyarország és Olaszország bankjai azok, melyek mind rendelkeznek orosz leánybankokkal, mi több, Oroszországon kívüli fiókjaikból is közvetlenül hitelezik az orosz ügyfeleket. Ezek közül sokuk profitjának nagy részét - néhol több, mint harmadát - az orosz üzemnek köszönhette az utóbbi pár évben.
Ugyanezek a bankok vannak jelen Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában is. Az alábbi ábrán a külső kör mutatja a legnagyobb közös hitelnyújtó országokat és azok legnagyobb bankjait, amik összességében a teljes határon átnyúló hitelezés (cross-border lending) volumenének 60 százalékáért felelősek a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban. Középen a forrásokat fogadó országok szerepelnek, kiemelten Oroszország, ami a teljes régió hitelfelvételének harmadáért felel ezen hitelnyújtóktól. Éppen ezért, ha egy Oroszországot érő erős sokk a regionális kockázatok átértékelésére kényszerítené a forrásnyújtó bankokat, az könnyen a hitelezési tevékenység visszafogását hozná magával más országokban is.
Az Oroszországba irányuló külföldi portfolió-befektetések szintén nagy méretet öltenek, hiszen a feltörekvő piaci benchmark indexek (J.P. Morgan 2014) 6-12 százalékát orosz eszközök teszik ki. Azonban eddig kevés jele volt a válság kelet-európai piacokra való begyűrűzésének. Még ha Oroszország kamatfelárai hirtelen meg is nőttek az ukrán eseményeket követően, a legtöbb szuverén közép-, kelet- és délkelet-európai ország szpredje inkább lejjebb oldalazott.
Az alábbi ábrák a fentebbi gondolatokat foglalják össze.
Hírfigyelő Szolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése