„Valószínűleg az emberiség történelmének legnagyobb átalakulását éljük át” – állítja Ernst Wolff a Kla.TV-nek adott legutóbbi interjújában. A jövő szempontjából döntő összefüggéseket fogalmaz meg az interjúban: Mi köze van az ukrajnai és a gázai háborúknak az AI-ipar jelenlegi céljaihoz? Milyen szerepet játszanak Kína, Oroszország vagy akár az AfD? És miért váltották le Klaus Schwabot a WEF vezetői poziciójából 2024-ben? Ebben a műsorban E. Wolff nemcsak a háttérben működő hatalmakról beszél, hanem előretekintést is ad a rendkívül fontos jövőbeli fejleményekre.
[Műsorvezető:] Üdvözöljük Ernst Wolffot a stúdióban. Köszönjük, hogy időt szakított ránk, hogy tisztázzon velünk néhány égetően fontos kérdést. [Ernst Wolff:] Köszönöm szépen a meghívást.
[Műsorvezető:] Wolff úr, ön az egyik vezető szakértő az aktuális pénzügyi fejlemények és a pénzügyi politikai döntések tekintetében. Erről szeretnénk ma beszélni Önnel. A világ jelenlegi helyzetét hatalmas zűrzavar jellemzi. Ehhez kapcsolódik az ukrajnai és a gázai háború, valamint a napról napra egyre digitálisabbá váló világunk. Aztán ott vannak a világszerte növekvő adóssághegyek. Sorolhatnánk még a végtelenségig. Aztán ott vannak ezek az érdekes figurák, akik a médiában mindenütt jelen vannak, mint például Trump, Musk és Putyin, akik megosztják a véleményeket. Olyan sok a szereplő, annyi esemény és fejlemény zajlik, amelyek foglalkoztatnak bennünket, hogy valóban fel kell tennünk a nagy kérdést: van-e valamilyen kapcsolat közöttük? Ezért aztán mai beszélgetésünk arról szól, hogy a fontos eseményeket egy átfogó kontextusba helyezzük. Ezért azt javaslom, hogy kezdjük az ukrajnai háborúval. Mi a közös az ukrajnai és a gázai háborúban? [Ernst Wolff:] Mindkettő egyértelműen a profitszerzésről szól. A háttérben a haszonlesők természetesen a nagy hadiipari konszernek. A hadiipari konszernek mögött pedig a nagy Wall Street-i vagyonkezelők állnak, élen a BlackRockkal, majd a Vanguard és a State Street következik. Másrészt természetesen a Szilícium-völgyben [a világ vezető informatikai és csúcstechnológiai iparának helyszíne] működő nagy digitális konszernek a "Magnificent Seven" [a csodálatos hetek] húznak hasznot a háborúkból. A nagy hadiipari vállalatok ugyanis közvetlenül függnek a digitális ipartól. Semmi sem működik a digitális ipar nélkül. Ez a szektor pedig jelenleg hihetetlenül sok pénzt keres. Először az ukrajnai háborúban, most pedig a Gázai övezetben is. Természetesen még többet, ha a közel-keleti háború folytatódik, illetve kiterjed Irán ellen is. Nagyon erőteljes félelmeim vannak, ugyanis megvadultak a vérszagtól, rájöttek, hogy temérdek pénzt tudnak a háborúkkal keresni. Ami Ukrajnát illeti, állíthatjuk, hogy még ha a háború valamikor véget is ér, már most világos, hogy ugyanazok a szereplők fognak továbbra is hasznot húzni belőle. Ha az emlékezetem nem csal, 2023 októberében történt, hogy Zelenszkij úr a BlackRock kezébe adta Ukrajna újjáépítését.
[Műsorvezető:] Igen, és van egy érdekes idézetem Zelenszkijtől. Megmutathatom? Itt egy idézet a 2022-es nemzeti beszédéből: "Már most is élen járunk államunk és társadalmunk digitális átalakításában, és ezt a jövőben is folytatni fogjuk." [Ernst Wolff:] Nagyon érdekes jelenség, hogy jelenleg két ország jár élen a digitalizációban. Az egyik állam Izrael, a másik állam Ukrajna. Mindkettő háborúban áll. A háború azt jelenti, hogy az adatvédelem felfüggesztésre kerül, és az adatfeldolgozó konszernek, vagyis az összes adathoz hozzáférő vállalatok többé-kevésbé akadálytalanul működhetnek. Megjegyzendő, hogy Kijevben van egy kis városrész, amelyet kis Szilícium-völgyként emlegetnek, ahol a Szilícium-völgy összes nagy IT-vállalata megtalálható, és ahol valóban akadálytalanul dolgozhatnak. Egy kis példa erre a "Clearview" cég, amely arcfelismerő rendszereket üzemeltet. Amerikában jogi korlátokba ütköztek, majd Ukrajnába települtek, és ott tökéletesítették az arcfelismerést.
[Műsorvezető:] Így aztán mindenki jól járt. [Ernst Wolff:] Igen.
[Műsorvezető:] Hihetetlen. Előadásaiban mindig a digitális-pénzügyi komplexumról beszél. Elmagyarázná nekünk röviden még egyszer, hogy mit ért ez alatt? [Ernst Wolff:] Amerika évszázada már véget ért. Az előző évszázad az amerikai bankoké volt. El kell ismernünk, hogy a 20. századot a Wall Street-i amerikai bankok uralták. Ők voltak a két világháború nagy haszonélvezői. Többé-kevésbé uralták az egész világot. Az 1970-es évektől kezdve azonban megtapasztaltuk az úgynevezett financializációt, vagyis a pénzügyi szektor egyre erősebbé válását. A financializáció során egyre több új pénzügyi terméket hagytak jóvá. Például a hedge fundokat (speciális befektetési alapok) is engedélyezték. Ezáltal erősödtek meg a vagyonkezelők. Tehát azt mondhatjuk, hogy 2000-től, az ezredforduló környékén a vagyonkezelők lettek a legbefolyásosabb szereplők a Wall Streeten. Természetesen van egy élenjáró vagyonkezelő, mégpedig a BlackRock. A BlackRock fő részvényese a Vanguard, a második legnagyobb vagyonkezelő. Ugyanakkor mindkettő a harmadik és a negyedik legnagyobb vagyonkezelő, nevezetesen a State Street és a Fidelity fő részvényese is egyben. Ennél több hatalmat nem is lehet összpontosítani egy kézben. Mindemellett a Szilícium-völggyel is szoros kapcsolatban állnak, mivel a BlackRock, a Vanguard és a State Street a Szilícium-völgy hét legnagyobb vállalatából hatnak a fő részvényese. Szimbiózis alakult ki tehát a régi hatalmi eszköz, nevezetesen a pénz, és az új hatalmi eszköz, az adatok között. Szóval most egy új korszakban élünk, idestova 30 éve, amelyben az adatok egyre fontosabbá váltak. Véleményem szerint az adatoknak most még a pénznél is nagyobb értéke van. A pénz tehát a hatalom egyik eszköze, a második, ugyanakkor még fontosabb hatalmi eszközt az adatok jelentik.
[Műsorvezető:] Ezzel most fel is vázolta a kapcsolatot a mesterséges intelligencia, a jelenlegi fejlődési folyamatok, valamint a pénzügyi rendszer között. Van még több összefüggés is? [Ernst Wolff:] A legfontosabb kapcsolat a mesterséges intelligencia és a pénzügyi rendszer között egyszerűen az, hogy az "Aladdin"-t [Asset, Liability, and Debt and Derivative Investment Network, a világ összes pénzügyi adatát másodpercnyi pontossággal elemző informatikai rendszer], vagyis a BlackRock pénzügyi adatelemző rendszerét, amelyet Fink úr alapított 1988-ban, majd 2023-ban feltöltötték a Microsoft felhőjébe, összekapcsolták a mesterséges intelligenciával. Ez alapvetően azt jelenti, hogy egyetlen bróker vagy tőzsdeügynök sem tud lépést tartani a BlackRockkal. A nanoszekundumokon belül továbbított információkat egyetlen emberi agy sem képes követni. Az elmúlt héten láthattuk, hogy ez milyen előnyökkel jár a BlackRock számára. A múlt héten az USA harmadik legnagyobb bankja, a Citibank átadta teljes vagyonkezelését a BlackRocknak. Ez mintegy 80 milliárd dollárt tesz ki. Egyszerűen átadták a BlackRocknak, mert a BlackRocknak mindenki másnál nagyobb rálátása van a világ pénzügyi folyamataira.
[Műsorvezető:] Elképesztő! Szóval, Larry Finket már említette. Van itt egy nagyon érdekes fejlemény. Klaus Schwab tavaly egészen váratlanul lemondott a Világgazdasági Fórumnál betöltött vezető pozíciójáról. Ez nagyon érdekelne. Mi történt ott valójában? [Ernst Wolff:] Ezzel a kérdéssel kapcsolatban van egy közvetlen összefüggés. Klaus Schwab 2019-ben meghívta Larry Finket a Világgazdasági Fórum igazgatótanácsába. Attól kezdve ők ketten együtt voltak jelen az igazgatótanácsban. Csakhogy Klaus Schwab ezután olyasmit tett, ami szerintem egyáltalán nem tetszett Fink úrnak. 2020 júliusában, nem sokkal a nagy egészségügyi válság kitörése után - most nem akarom nevén nevezni -, szóval nem sokkal az egészségügyi válság kitörése után kiadott egy könyvet "The Great Reset" címmel. Ez a könyv az egész világon bestsellerként terjedt el, és nagyon erősen ráirányította a figyelmet a Világgazdasági Fórumra, mégpedig nemzetközi szinten. És pontosan ez az, ami teljesen ellentmond Fink úr stratégiájának. Fink úr mindigis a háttérben szeretett működni. 1988 óta szinte észrevétlenül egyre több és több hatalmat ragadott magához, és a könyv megjelentetése egyszerűen nem tetszhetett neki. Ezért gondolom, hogy Larry Fink most azon van, hogy a Világgazdasági Fórumot is teljesen a saját ellenőrzése alá vonja. Érdekes módon ez az egész konfliktus a Wall Street Journal-on keresztül vált ismertté. Ha megnézzük, kié a Wall Street Journal, hát a News Corp tulajdonában van, a News Corp fő részvényese pedig a BlackRock. Larry Fink tehát megakadályozhatta volna ennek a kiadványnak a megjelenését, de nem tette meg. Viszont nagyon tudatosan gondoskodott arról, hogy Klaus Schwab urat világszerte a háttérbe szorítsák, így ő felelős azért, hogy Klaus Schwabot most lemondatták. Ez nem jelenti azt, hogy a Világgazdasági Fórumot is felszámolták volna, továbbra is működni fog. A Világgazdasági Fórum egy hihetetlenül szerteágazó hálózat, amely például Kínában is rendkívül jól működik. Tianjinban évente megrendezésre kerül egy legalább olyan méretű találkozó, mint a davosi, ahol mindig a kínai miniszterelnök tartja a nyitóbeszédet. Ebből láthatjuk, milyen jól működik ez a hálózat.
[Műsorvezető:] Már sokat beszéltünk a digitális és pénzügyi vállalatok nagy hatalmáról. Most októberben fogják bevezetni a digitális eurót. Rá tudna mutatni az összefüggésre, hogy ez most mit is jelent? [Ernst Wolff:] A nagy probléma, amellyel szembe kell néznünk, az, hogy a monetáris rendszerünk hosszú távon nem működhet úgy tovább, ahogyan eddig működött. Így most egy hatalmas adóssághegyünk van, amely világszinten több mint 350 billió dollárra rúg. Az USA maga több mint 37 billió dollárral van eladósodva. Ez hosszú távon nem tartható fenn. Tehát egy bizonyos ponton ez a rendszer össze fog omlani. Most újra és újra szélsőséges manipulációkkal próbálják meg továbbra is életben tartani, de a háttérben egy új rendszert dolgoznak ki. Érdekes módon - az imént említettük Larry Finket és Klaus Schwabot - 2019-ben Davosban alapították meg a digitális központi banki pénz kifejlesztését végző konzorciumot. Tehát legalább hat éve dolgoznak már rajta keményen a háttérben. Jelenleg több mint 130 központi bank dolgozik a digitális pénz kifejlesztésén. Szóval ez az új pénz el fog jönni. Ráadásul az új pénz a készpénz eltörlésével egy időben fog megjelenni. Ezután mindannyian többé-kevésbé kénytelenek leszünk erre a pénzre támaszkodni. Ez persze azt is jelenti, hogy hihetetlenül irányíthatóak leszünk, mert ez a pénz programozható lesz. Először is, ennek a pénznek érvényességi ideje is lehet. Lehetőség lesz arra, hogy egyéni adókulcsokat és egyéni kamatlábakat szabjanak ki ránk. Lehetőség lesz arra is, hogy egy szociális pontrendszerhez kapcsoljanak bennünket. De az is lehetséges lesz, hogy teljesen elvágjanak minket minden pénzügyi művelettől. Ez tehát teljes ellenőrzést jelent. Amit sokan nem vesznek észre, hogy ez a legelső kétszintű pénzrendszer, amely valaha is létezett. Lesz egy "nagykereskedelmi CBDC" [CBDC: Central Bank Digital Currency / központi banki digitális valuta]. Ez egy olyan CBDC, amellyel a központi bank és a nagy pénzügyi konszernek, vagyis a nagy biztosítótársaságok, a vagyonkezelő alapok és nyugdíjalapok kereskednek. És lesz egy "kiskereskedelmi CBDC" nekünk, vagyis az átlagpolgároknak. Ezzel el is érkeztünk a digitális euróhoz. Lagarde asszony szerint a digitális eurót az idén ősszel vezetik be. Sokan attól tartanak, hogy ezután digitális eurót kell majd használniuk a mindennapi életben. Én ezt nem hiszem. Úgy gondolom, hogy most a nagy pénzügyi szereplők között használt nagykereskedelmi CBDC bevezetésével kezdik, és csak később vezetik be a többi CBDC-t. A bevezetéssel komoly problémák voltak. Négy tesztet végeztek el vele. Az első tesztre a Karib-térségben került sor, a másodikra pedig Jamaikában. A harmadikat Nigériában folytatták le, a negyediket nem tudom, hogy hol. Mindenesetre négy nagyobb tesztet végeztek, de ezek a tesztek sikertelenül zárultak. Az emberek még Nigériában sem voltak hajlandóak elfogadni ezt az új pénzt. Ezért kell most más utat választaniuk. Nem lehet csak úgy felajánlani az embereknek. Ezt nem lehet nyomásgyakorlással elérni, ahogy Nigériában próbálták. A készpénz-használatot ott erősen korlátozták. Váratlanul olyan díjakat számítottak fel, amelyek korábban nem voltak ismertek. Végül nem sikerült ezt a pénzt valóban széles körben bevezetni a lakosság számára. Ez az oka annak, hogy más utat választottak. A másik út pedig a "Stablecoin" [speciális "stabil" digitális valuta]. Így nem csoda, hogy egy olyan amerikai elnök, mint Trump, jelenleg a stablecoint népszerűsíti. A stablecoin nem más, mint a CBDC kerülőúton történő bevezetése, mivel a Stablecoin ugyanúgy programozható, mint a CBDC.
[Műsorvezető:] Akkor ezt most megpróbálom összefoglalni. Egyszerűen arról van szó, hogy egy új valutarendszert kapunk. [Ernst Wolff]: Igen.
[Műsorvezető:] Amelyik teljesen másképp működik, ugye? Még egy kérdésem lenne ezzel kapcsolatban: Azt hiszem, Ön már évtizedek óta jósolja a jelenlegi pénzügyi rendszer összeomlását. Eddig azonban az átlagpolgárok semmit sem vettek észre mindebből. [Ernst Wolff:] Igen, ez egy hatalmas manipulációnak köszönhető. Az elmúlt években olyan dolgok történtek, amelyeket korábban el sem tudtunk volna képzelni. Az egész a 70-es években kezdődött a financializációval. Szóval, az 1980-as évekig például tilos volt a részvények visszavásárlása, mert a piacok tisztességtelen manipulációjának tekintették. Ezután váratlanul engedélyezték ezeket. Korábban nem voltak vagyonkezelő alapok [elsősorban kockázati befektetésekre összpontosító tőkealapok], de aztán egyszercsak engedélyezték ezeket. Még soha nem voltunk annyira eladósodva, mint manapság. Ma az adósságokat egyszerűen speciális vagyonná nyilvánítják. Tehát hihetetlen manipuláció folyik. Én magam is megdöbbentem, hogy milyen messzire mentek ezen a téren. De természetesen előbb-utóbb eljön egy végpont. Egy bizonyos ponton ez a rendszer már nem fog tovább működni. Ezt pedig a bennfentesek is tudják. Ezért erőltetik az új pénzrendszer bevezetését. Most a régi rendszernek a végső fázisában élünk. Ezt az utolsó fázist pedig a fontos szereplők arra használják fel, hogy még egyszer igazán kifosszák a jelenlegi rendszert. Ebben a rendszerben mindennek és mindenkinek az abszolút kifosztását éljük át.
[Műsorvezető:] Ez egy égbekiáltó kijelentés. Az új valutarendszer bevezetése pedig még szélesebb körben lehetővé tenné mindezt, ha jól értem? [Ernst Wolff:] Igen, de azt nem tudom, hogyan fogják most bevezetni. Azt sem, hogy a Stablecoin működni fog-e, mellyel lopakodva próbálják bevezetni az új rendszert. Több lehetséges forgatókönyv is létezik. Így persze előfordulhat, hogy valamikor egy nagyobb kiberkatasztrófa [világszerte sok számítógépes rendszer egyidejű meghibásodása] következik be, amikor majd azt mondják, hogy "sajnáljuk, de a bankszámláját nem lehet tovább fenntartani a jelenlegi formájában. Ezt a problémát csak a CBDC-n keresztül tudjuk megoldani." Ez lenne az egyik lehetőség. A másik lehetőség az, hogy a legvégső eszközhöz nyúlnak, hogy háborúkat szítanak, és a háborúkra hivatkozva azt mondják, hogy "sajnáljuk, de a létfenntartásuk további biztosítása érdekében át kell térnünk erre az új valutára". De lehetőség van arra is, hogy más módon tegyék meg. Például a növekvő munkanélküliséghez kapcsolódóan. Jelenleg rendkívül sok csődeljárást és a munkanélküliség erőteljes növekedését tapasztaljuk. Ez a mesterséges intelligencia átütő hatásával függ össze. Így a következő néhány évben, de már a következő néhány hónapban is több százmillió munkanélküli ember lesz világszerte. Persze az is előfordulhat, hogy a kormányok egy bizonyos ponton azt mondják majd, hogy a munkanélkülieket vissza kell hoznunk a rendszerbe fogyasztóként. Egyetemes alapjövedelmet fizetünk nekik. Ez az egyetemes alapjövedelem valószínűleg nagyon fontos téma lesz a közeljövőben. Ha pedig ezt bevezetik, akkor feltételezem, hogy CBDC-k formájában fizetik, és ezzel egyidejűleg természetesen az állam egyéb kifizetéseit is CBDC-k formájában teljesítik, például a nyugdíjak kifizetését is. Tehát ha a munkanélküliek és a nyugdíjasok bekerülnének az új rendszerbe, akkor a lakosság nagy része már benne is lenne.
[Műsorvezető:] A gyermektámogatásban részesülőkkel együtt [Ernst Wolff:] Igen, pontosan, bármi lehetséges.
[Műsorvezető:] ... köztisztviselők, alkalmazottak. Ön most a mesterséges intelligencia fejlesztésével összefüggésben a munkanélküliek növekvő számáról beszélt. Kifejtené ezt egy kicsit részletesebben? [Ernst Wolff:] Nos, a mesterséges intelligencia messze sokkal fejlettebb, mint azt a legtöbb ember gondolná. A mesterséges intelligenciával az utóbbi időben végeztek néhány tesztet. A mesterséges intelligenciát folyamatosan értékelik, jelenleg 150-160-as IQ-értékre sorolják be. Szóval a 160-as érték Einstein IQ-jának felel meg. Azt is látni kell, hogy a mesterséges intelligencia tudása jelenleg három-négy havonta megduplázódik. Más szóval, annak a küszöbén állunk, hogy a mesterséges intelligencia IQ-ja messze meghaladja az emberét. Például humanoid robotokkal vagy 3D-s nyomtatókkal összekapcsolva ez azt jelenti, hogy a jövőben számos gyártási folyamat ember nélkül zajlik majd. Különösen a humanoid robotok területén van így, ha például egy ember kézművesként dolgozik, tanul a saját tapasztalataiból, így egyre jobb és jobb lesz. Ugyanazt a munkát végző humanoid robotot mesterséges intelligencia segítségével 10 000, 100 000 vagy egymillió másik, ugyanazt a munkát végző robothoz lehet csatlakoztatni, és ezután 10 000-szer, 100 000-szer vagy egymilliószor gyorsabban tanul. Ez azt jelenti tehát, hogy egy idő után az embereknek már nem lesz esélyük felvenni a versenyt a mesterséges intelligenciával. A Jeffrey Hintonnal készült interjúk érdekesek, ezért szeretnék ezekre utalni. Jeffrey Hinton volt a Google mesterséges intelligenciáért felelős korábbi vezető fejlesztője, ő most 75 éves. Két évvel ezelőtt, 2023 májusában lemondott, arra hivatkozva, hogy az egész túl veszélyes. Jeffrey Hintont nemrég megkérdezték, hogy mit ajánlana most az unokájának, milyen szakmát válasszon. Azt mondta, azt javasolnám az unokámnak, hogy legyen vízvezeték-szerelő, de csak azt tudnám garantálni, hogy körülbelül öt évig lesz még munkája. Láthatják tehát, milyen hihetetlenül gyorsan halad ez a fejlődés. Sajnos az embereknek erről egyáltalán nem mondanak el semmit sem. A legrosszabb az, hogy a politikusok egy szót sem szólnak róla. Mert ez lenne a legnagyobb és legfontosabb téma, amiről mindenkinek állandóan beszélnie kellene.
[Műsorvezető:] Ezért készítem ma ezt az interjút. Hozzáfűznék még valamit. Most hallottuk, hogy az EU 2026-tól minden polgár számára digitális személyazonosságot kíván bevezetni. Van ennek bármi köze az egész fejlesztéshez? [Ernst Wolff:] Természetesen igen, mindez összefügg. A digitális azonosító nagyon is szükséges, mert amint a CBDC megjelenik, ez azt jelenti, hogy mindannyiunknak lesz egy "pénztárcája" [digitális pénztárca], valószínűleg a mobiltelefonunkon vagy okostelefonunkon. És akkor biztosítani kell, hogy mindenki ténylegesen azonosítható legyen, hogy az emberek ne férhessenek hozzá egy másik "pénztárcához". Tehát ha például a kormány elzárja a tiltakozónak vagy ellenzékinek tartott személyt minden pénzmozgástól, akkor ha nincs digitális azonosítója, elmehet egy barátjához vagy rokonához, és megkérheti: "Segítenél kifizetni ezt helyettem a te számládon keresztül?". Ha azonban ezt a személyt az elektronikus személyi igazolványa segítségével azonosítani lehet, akkor gyakorlatilag ki lehet iktatni. Tehát abszolút és teljes ellenőrzés lehetséges. Jelenleg ezen az úton haladunk.
[Műsorvezető:] Amit jelenleg Németországban tapasztalunk, az az, hogy az AfD páratlan szárnyalásba kezdett. Mi az AfD álláspontja mindezekkel a fejleményekkel kapcsolatban? [Ernst Wolff:] Véleményem szerint az AfD nagyjából annak felel meg, ami Argentínában történt Milei elnökkel, vagy ami az USA-ban történt Trumppal. Azok az emberek, akik nem látják az összefüggések egészét a háttérben, valamiféle megmentőben bíznak. Ezek aztán ígérnek nekik valamit, de nagyon alaposan meg kell vizsgálni, hogy mit tesznek. Tehát tényleg alaposan szemügyre kell venni az AfD-t is. Először is, az AfD támogatja a kötelező katonai szolgálatot, másodszor, támogatja a NATO-t, azt a szövetséget, amelyet mindig is az USA vezetett, harmadszor, soha nem hallom, hogy az AfD kritizálná a digitális konszerneket. Éppen ellenkezőleg. Weidel asszony még beszélt is Muskkal Riesában, sőt mi több, szinte a nyakába ugrott, annyira örült, hogy Musk úr mondott valamit az AfD-ről. Musk még mindig posztol az AfD-ről, és néhány napja ismét azt mondta, hogy csak az AfD mentheti meg Németországot. Az AfD tehát nem más, mint ennek a digitális-pénzügyi komplexumnak egy másik karja. Szóval senki ne higgye, hogy bárki, aki ma a Parlamentben ül, jelentős változásokat fog hozni számunkra. Ez a bal és a jobb oldalra egyaránt vonatkozik. Szóval ez a megkülönböztetés a baloldal és a jobboldal között nem más, mint a közvélemény félrevezetése. Olyan korban élünk, amelyben ezek a múltbeli értékek egyáltalán nem érvényesek. Új korszakban élünk, és a józan eszünkre kell hagyatkoznunk, nem pedig arra, hogy valahol elhelyezzük magunkat a bal- vagy a jobboldalon.
[Műsorvezető:] Az interjúkban folyamatosan a Palantirt említi. Nagyon érdekes vállalat. Itt van a logója. Két kérdésem van ezzel kapcsolatban. Az első, hogy mit jelent jelenleg a Palantir? A második: van-e információja arról, hogy Oroszországban vagy Kínában vannak-e hasonló projektek? [Ernst Wolff:] Nos, biztosan vannak hasonló projektek, de nézzük először a Palantirt. A Palantirt 2004-ben alapította Peter Thiel. Ki az a Peter Thiel? Peter Thiel a PayPal egyik társalapítója. Szóval Elon Musk egykori cimborája. Peter Thiel pedig már nagyon korán az arcfelismerésre és a digitális iparra összpontosított, és megalapította ezt a vállalatot. Mégpedig a CIA segítségével. Tehát a CIA is hozzájárult akkoriban. Érdekes módon ez a cég aztán nemcsak a CIA-nak, hanem az NSA-nek, az FBI-nak is tevékenykedett, és most már a Pentagonnak is dolgozik. Az ukrán hadseregnek is dolgozik a háborús célpontok kiválasztásában, az izraeli hadseregnek szintén a háborús célpontok kiválasztásában. A Palantir egyike azon vállalatoknak, amelyek árfolyama az elmúlt hónapokban a legnagyobb mértékben emelkedett a tőzsdén. Jelenleg nagyon magas a tőzsdei árfolyama. A vállalat hihetetlen hatalmat ragadott magához, mert olyan korban élünk, amikor már nem csak a pénz, hanem az adatok is számítanak. Nincs senki, aki több kritikus adatot birtokol, mint a Palantir. Számomra tehát az is érdekes, hogy Peter Thiel milyen szerepet játszik ebben. Peter Thiel Németországban született, majd Afrikában nőtt fel, most pedig a Szilícium-völgy egyik legfontosabb figurája. Peter Thiel tehát arról is gondoskodott, hogy az emberei helyet kapjanak a Trump-kabinetben. Trump tanácsadója a kriptovaluták [digitális valuták] és a mesterséges intelligencia terén egy David Sachs nevű ember. Ez a David Sachs is az úgynevezett PayPal-maffia eme csoportjából származik. Tehát ő is Peter Thiel cimborája. Kijelenthetem, hogy aki annyi adattal rendelkezik, mint Peter Thiel, annak legalább akkora hatalma van, mint annak, aki annyi pénzzel rendelkezik, és akkora hatalmat gyakorol a pénzügyi rendszerben, mint Larry Fink. Úgyhogy azt hiszem, ha megkérdeznénk, hogy kik ma a világ legbefolyásosabb emberei, akkor Larry Fink és Peter Thiel az elsők között lennének.
[Műsorvezető:] Most említette a PayPal-maffiát. Miért maffia? [Ernst Wolff:] Igen, mert a PayPal már korábban is maffiaszerű módszereket alkalmazott más vállalatok átvételére, és természetesen mások adatainak megszerzésére is. Érdekes megjegyezni, hogy Peter Thiel például a Facebook egyik társalapítója volt. És az egyetlen kérdés, amit sokan soha nem tettek fel maguknak, hogy miért is ingyenes a Facebook? Az emberek soha nem tették fel maguknak ugyanezt a kérdést a WhatsApp esetében sem. Senki sem kérdezi meg, hogy miért is ingyenes valójában a WhatsApp? Ezek azért ingyenesek, mert adatok gyűjtésére használják. A háttérben pedig rengeteg pénzt keresnek ezekkel az adatokkal. És ezekkel az adatokkal nagy mennyiségű hatalmat is bitorolnak. Érdekes, hogy Peter Thiel egyike azoknak, akik már a kezdetektől fogva részt vettek a játékban. Tehát nemcsak a PayPal alapítója, hanem a Facebook első társfinanszírozója is, vagyis szorosan kapcsolódik Zuckerberg úrhoz. És ami szintén érdekes, hogy ő is azok közé az emberek közé tartozik, akárcsak Larry Fink, aki szeret a háttérben maradni. Éppen most volt egy találkozó a Fehér Házban, ahol Mark Zuckerberg és Bill Gates is jelen volt, és mindketten ott ültek Donald Trump és felesége, Melania mellett. Peter Thiel nem volt ott. Ez az ember szeret a háttérben maradni, a színfalak mögül mozgatja a bábokat.
[Műsorvezető:] Igen, ez az üzleti modell, jó lenne, ha újra el tudná magyarázni. Hogyan lehet adatokkal pénzt keresni a gyakorlatban? Mégpedig annyit, hogy a Facebook egészének működtetésére elegendő legyen. Tudna erre egy példát mondani? [Ernst Wolff:] Manapság az adatok nagyon fontosak, mert az adatokkal sok pénzt lehet keresni. Ha Ön pontosan tudja, hogy valaki mit vásárol, ha pontosan tudja, hogy valaki hol tartózkodik, akkor mindig pontosan olyan ajánlatokat tehet neki, amelyekről tudja, hogy meg fogja venni az adott terméket. Egy nagyon érdekes példa, amely már egy kicsit régebbi, hogy az Amazon az értékesítési adatok alapján két héttel korábban tudta egy nőről, hogy terhes, mint ő maga. Tehát mielőtt a nők megtudták volna a nőgyógyászuktól, hogy terhesek, az Amazon már két héttel korábban tudta ezt róluk, a vásárlási szokásaik alapján. Egyszerűen át lehet böngészni az adatokat arról, hogy mit szeretnek vásárolni a terhes nők, majd mobiltelefonon vagy számítógépen keresztül megfelelő reklámot lehet nekik küldeni. Így aztán ők meg is veszik a kínált terméket. Ezek dollárbilliókban mérhető üzletek a háttérben. Oroszországban és Kínában természetesen szintén ilyen folyamatok zajlanak. Olyan cégeket is alapítanak, mint a Palantir. Kijelenthetjük, hogy mi itt Nyugaton nem sokat tudunk Kínáról. De láthattuk, hogy Kína milyen messzire jutott az arcfelismerés és a mesterséges intelligencia fejlesztése terén a nagy egészségügyi válság idején. Kínában ez odáig fajult, hogy például Sanghajban, amikor a lezárások érvényben voltak, az embereknek azt mondták, hogy nem hagyhatják el a lakásukat, nem mehetnek ki az erkélyükre. Amikor valaki kiment az erkélyre, egy drón szállt fel, és nagyon hangosan bemondta az illető nevét, hogy az összes szomszédjával tudassa, hogy az illető éppen abban a pillanatban megszegte a törvényt. Láthatjuk tehát, hogy Kína egyáltalán nincs lemaradva. Sőt mi több, Kínában is létezik a szociális kreditrendszer - amit egyesek vitatnak. Ez teljes képtelenség, ha ismerjük mindazt, ami Kínában az egészségügyi válsággal összefüggésben történt. Egyébként ez is egy fontos figyelmeztetés az elektronikus személyazonosítással kapcsolatban. Kínában a QR-kódot az egészségügyi válság idején hasonló módon használták, mint ahogyan a jövőben az elektronikus személyazonosítást fogják használni. Kínában ugyanis több bank is csődbe ment egy nagy ingatlanfejlesztő összeomlásának következtében. Azok az emberek, akiknek ezekben a bankokban volt számlájuk, elvesztették minden pénzüket. Ezek az emberek tüntetni akartak, de reggel észrevették a mobiltelefonjukon, hogy az egészségügyi kódjuk piros. Ezzel megakadályozták őket abban, hogy tüntessenek. Tehát ebbe a világba csúszunk majd bele, ha ez az elektronikus személyazonosítás valósággá válik.
[Műsorvezető:] Igen. Egy utolsó megjegyzés. Találtam egy érdekes mondatot az egyik videója alatt. Valaki azt mondja, hogy szép és jó, ami történik, csak egyet tehetek, élvezem az életemet, amíg csak lehet. Mit gondol erről? [Ernst Wolff:] Igen, én is ezt próbálom tenni, de a mondat második feléhez, mármint ahhoz, hogy "amíg csak lehet", hozzá kell fűznöm valamit. Azt hiszem, még elég sokáig lehetséges lesz. Az emberiség már átélt nagy válságokat, mégis folytatódott tovább az élet, ez mindigis így volt, és így lesz ezután a krízis után is. Nos, én magam is Kínában születtem, és a válság kínai írásjele két elemből áll. Az egyik veszélyt jelent, a másik pedig lehetőséget. Úgy gondolom, hogy még a legrosszabb időkben, a történelem legnagyobb felfordulásában is meg kell látni nemcsak a veszélyeket, hanem a lehetőségeket is. Maga a mesterséges intelligencia nem hibás azért, ami történik. A mesterséges intelligenciát használó emberek a hibásak. És sajnos a mesterséges intelligenciát jelenleg nagyon kevés vállalat használja az emberek javára. Ha a mesterséges intelligenciát most mindannyiunk javára használnák, akkor azt mondhatnánk, hogy egy új aranykor előtt állunk. Ha valóban mindannyian a mesterséges intelligenciára bíznánk az összes olyan kellemetlen munkát, amelyet még mindig embereknek kell elvégezniük, akkor az emberek szabadon csinálhatnák azt, amire valójában hivatottak. Kreatívak lehetnének, zenélhetnének, könyveket olvashatnának, összejöveteleket szervezhetnének és munkahelyi nyomás nélkül élhetnének. Így az emberi kreativitásnak nem lennének határai. A probléma az, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg nagyon-nagyon kevés ember és nagyon kevés vállalat kezében van, amelyek csak a saját hasznukkal foglalkoznak. Ez pedig egy a nagy probléma, amin változtatnunk kell.
[Műsorvezető:] Van még egy zárómondata arról, hogy hogyan látja összességében ezt az egészet ? [Ernst Wolff:] Igen, valószínűleg az emberiség egész történelmének legnagyobb átalakulását éljük át. Egy nagyon hosszantartó ciklus végén élünk. Véleményem szerint az egész dolog sokkal messzebbre mutat annál, mint amiről jelenleg alternatív körökben beszélnek. Mert ha azt képzeljük, hogy a mesterséges intelligencia valóban olyan mértékben veszi át az uralmat, mint ahogyan az most látszik, akkor a pénz is teljesen feleslegessé válik egy bizonyos ponton. Akkor a világ összes munkáját nagyrészt, azaz több mint 90 százalékban robotok fogják végezni. Ezek a robotok korlátlan termelési lehetőségekkel rendelkeznek majd. És ha visszaemlékszünk, mit is jelent valójában a pénz? A pénz a cserekereskedelem után jött a világra, a cserekereskedelemből fejlődött ki, és mindig is azt tükrözte, hogy mennyi emberi munka van egy adott árucikkben. Tehát egy termék azért drága, mert sok emberi munkát igényel az előállítása. Egy másik termék pedig olcsó, mert kevés emberi munkát igényel. De ha ez az emberi munka nem játszik többé szerepet a társadalomban, ha mindezt átveszi a mesterséges intelligencia, akkor a pénz sem fog többé szerepet játszani. Tehát valóban egy küszöbön élünk, egy történelmi küszöbön. Valaminek történnie kell. Biztosítanunk kell, hogy az ember maga irányítsa mindezt, és hogy ezt az új technológiát ne arra használják fel, hogy néhány ember leigázzon mindannyiunkat. Személyes tanácsként azt tudom mondani, különösen a gyermekeknek és fiataloknak, hogy ügyeljenek arra, hogy ne keveredjenek bele túlságosan ebbe a digitális szférába, és ne higgyenek el mindent, amit eléjük tesznek. Szóval mindig meg kell vizsgálni minden információt. Kitől kapom az információt? Milyen érdeke fűződik hozzá, hogy terjessze? Mit akar tőlem? Így lehet objektíven látni ezt az egészet. Amikor a mesterséges intelligenciáról és különösen a mesterséges intelligencia használatáról van szó, nagyon óvatosnak kell lennünk a fiatalokat érintő kérdésekben. Sajnos jelenleg nagyon sok diák, nagyon sok hallgató van, akik a dolgozataikat szintén mesterséges intelligencia segítségével készítik el. Nekik mindig a koreai származású új-zélandi Justin Sung, S-U-N-G videóit ajánlom. Ő egy új-zélandi orvos, aki gyakran beszélt a mesterséges intelligencia emberi agyra gyakorolt hatásáról. Mindez néha nagyon ijesztő. Ha valaki fiatalon nem próbál meg bizonyos tényeket elemezni, vagy sok információt önállóan rendszerezni, hanem ezt a mesterséges intelligenciára bízza, akkor elmulasztja az agya alapvető struktúráinak kifejlesztését. Ez egy nagyon veszélyes folyamat. Ha túl korán a mesterséges intelligenciára bízzák azt a munkát, amit valójában nekik kellene elvégezniük, hogy fejlesszék az agyukat, akkor egy nagyon veszélyes spirálba kerülnek. Úgy gondolom, hogy minden szülőnek és nagyszülőnek nagy gondot kell fordítania arra, hogy ez ne történjen meg gyermekeikkel és unokáikkal.
[Műsorvezető:] Köszönöm szépen ezeket az éleslátó szavakat. Izgalmas interjú volt, köszönjük szépen. [Ernst Wolff:] Én köszönöm. Fogalomtár: Szilícium-völgy – a világ vezető helyszíne az IT- és high-tech ipar számára Aladdin – IT-rendszer világszerte az összes pénzügyi adat másodpercnyi pontosságú elemzéséhez világszerte CBDC – digitális központi banki valuta Kiskereskedelmi CBDC – digitális központi banki valuta a nagyközönség számára Wholesale-CBDC – bankok és más pénzintézetek között használt digitális központi banki valuta Stablecoin – más értékekhez, pl. aranyárhoz, nyersanyagárakhoz vagy valutákhoz kötött digitális valuta Hedgefond – elsősorban kockázatos befektetésekre specializálódott tőkealap Cybercrash – világszerte több PC-rendszer egyidejű leállása Wallet – digitális pénztárca Kriptovaluták – digitális valuták
