“Szabadság”

Huszonöt éve, 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot. Az ország ezzel elnyerte “függetlenségét”, hiszen 1944 óta először nem állomásozott hazánkban idegen haderő. Olyan helyzetbe került Magyarország, amiben az “elit” megmutathatta, mit kezd az országgal, ha külső kontroll nélkül marad, és függetlenül cselekedhet. Megmutatták.

A mai napon kivétel nélkül minden liberális közösség – jobboldali és baloldali egyaránt – ünnepel. A nemzeti erők szintén ünnepelnek, hiszen egy XX. századi nemzetállam számára alapelv kell legyen, hogy az országban nem állomásozik idegen haderő. Nagy létszámú idegen fegyveres erő jelenlétéhez szinte kivétel nélkül minden esetben hozzátartoznak a kicsapongások, visszaélések, rablások, nemi erőszak – hosszú távú jelenlét esetén pedig megjelenik a kiterjedt korrupció is, a katonai felszerelések maffiaközösségek kezébe vándorolnak. Minden, Magyarország függetlenségét alapelvnek tekintő közösség sikerként értékeli a külföldi fegyveres erők kivonulását, és ezt ideológiai okokból, vagy hazaszeretetből teszik. Nem szabad ezt összekeverni azzal, amiért most a liberálisok mindannyian ünnepelnek.

Azon a napon ugyanis, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot, a Magyarországot irányító “elitcsoportok” egy lehetőséget kaptak arra, hogy megszabaduljanak mindattól, amiért az emberek akkor – és évtizedekkel korábban – a szovjet csapatok kivonulását akarták. Ebben a döntő pillanatban az “elit” megmutatta igazi arcát – hiszen átmenetileg lehetőséget kapott a független cselekvésre. Az ember valós jelleme akkor mutatkozik meg, amikor felelős pozíciót, nagyobb mozgásteret kap. Mit kezdtek a rendszerváltó erők ezzel a szabadsággal?

Abban a pillanatban, ahogy az utolsó szovjet katona átlépte az országhatárt, megkezdődött az állami vagyon szétlopása.

1991. június 19-e nem csak abból a szempontból szimbolikus dátum, hogy ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó, itt állomásozó szovjet katona. 1991. június 19-e volt az a nap, amikor az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa döntést hozott arról, hogy a magyar alumíniumipart (többek között) “teljes átalakításnak” – privatizációnak – vetik alá. Vagyis azon a napon, ahogy az utolsó szovjet katona elhagyta az országot, a “felelős vezetők” máris döntést hoztak arról, hogy magánkézre játsszák az állami vagyon egy részét. A teljesség igénye nélkül, itt található egy rövid összefoglaló arról, hogyan lettek magánkézre játszva a valós érték tizedéért, aprópénzért olyan állami nagyvállalatok, melyek privatizációjáról az utolsó szovjet katona távozásának napján döntöttek.

A szovjet csapatok kivonulásával az országot irányító közösségek külső, nagyhatalmi kontroll nélkül maradtak. Tagjaik lehetőséget kaptak arra, hogy az ő valós énjüket az ország élére állva kibontakoztassák. Mivel erkölcsi tartásuk nem volt, ezt a helyzetet arra használták, hogy gátlástalanul, a többségi lakosság kárára saját magánvagyonra tegyenek szert. Lehetőséget kaptak egy virágzó, független ország építésére, de ők elárulták, hátba szúrták a magyarságot. Tízmillió embert raboltak ki abban a pillanatban, ahogy nem voltak egy idegen hatalom fegyveresei által fenyegetett helyzetben.

A szovjetek adtak-e fillérekért magánkézbe, majd számoltak fel emberek millióinak megélhetését biztosító, teljes iparágakat? Mindezt az a magyarországi “elit” tette meg, ami most ezen a napon is hangosan ünnepli a szovjetek kivonulását. Van mit ünnepelniük, hiszen ezen a napon gazdagodtak meg.

A szétlopott állami vagyonból származik az a gazdasági erő is, amin ma a szovjetek kivonulását ünneplő sajtóorgánumokat működtetik. Teljesen érthető, hogy ünnepelnek. Az nem érthető, hogy ezen a napon miért nincsenek százezres tüntetések Budapesten, ahol az általuk kifosztott nép követeli az elszámoltatást. A privatizáció elkövetői máig nem ülnek börtönben. Ebből tudhatjuk, hogy bármilyen köntöst is viselnek, bármilyen színű zászló alatt állnak, és bármilyen ideológiát hirdető pártokat működtetnek, a mai napig nem történt elitváltás, és ugyanazok a maffiaközösségek irányítják az országot, akik az utolsó szovjet csapatok kivonulásával megkezdték az állami vagyon szétlopását.

Ezek a maffiaközösségek, amik ugyan “elitnek” nevezik magukat, bebizonyították, hogy méltatlanok egy független Magyarország vezetésére. Bebizonyították, hogy abban a pillanatban, ahogy nincs egy idegen hatalom puskacsöve a fejükhöz nyomva, lopnak, sikkasztanak, hazudnak, átverik az embereket, emellett kiterjedt propagandával még azt is elérik, hogy mindezért az emberek ünnepeljék őket. Nem is csoda, hogy a szovjetek helyett épp most vonulnak be az amerikaiak Magyarországra, hiszen egy ilyen lakáj szellemiségű kőművesbrigád nem egy ország vezetésére termett, hanem idegen hatalmak kiszolgálására. Arról pedig mindeddig maffiamódszerekkel gondoskodtak, hogy más ne legyen helyettük.

A szovjetek kivonulásával Magyarország lehetőséget kapott a függetlenségre – ők önként odaadták hazánkat az amerikaiaknak.

Gyurcsány Ferenc máig remekül megél a szétlopott magyar alumíniumiparból szerzett vagyon osztalékából – de aki arra kényszerül, hogy munkából, bérből éljen, jobb, ha Londonig meg se áll. Ezért valóban megérte követelni a szovjetek kivonulását! Igazi virágzó, független ország lettünk, ahonnan nem menekülnek külföldre a fiatalok, és ahová szabadon beengedhetjük az amerikai katonákat.

http://www.hidfo.ru/2016/06/szabadsag/

43 év uniós tagságot dobnának ki a britek

Élesedett a verseny a kilépéspárti és az uniópárti kampány közt, de a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint továbbra is elhagynák az Európai Uniót a britek. 43 évi uniós tagságtól készek megválni, amit egy EU-párti politikus meggyilkolása sem tudott visszájára fordítani.

A Financial Times “Brexit poll” számlálója tegnap jelezte, hogy a kilépést támogatók aránya 46%-ra csökkent a 47-ről, az uniós tagság fenntartásának támogatottsága pedig jelenleg 44%-on áll. A Financial Times számlálója több tucatnyi közvélemény-kutató intézet méréseinek eredményeit összesíti, így ebben az adatban az Ipsos MORI, YouGov, Survation és BMG research mérései egyaránt benne vannak.

A kilépés támogatottsága június elején nőtt meg jelentős mértékben, amit szakértők akkor azzal magyaráztak, hogy a kilépéspárti kampány nagyobb hatással van a bizonytalan szavazókra, mint az uniós tagságot népszerűsítő politikusok nyilatkozatai. Ekkor az EU-párti kampány támogatottsága alig 40%-on állt.

Az uniós tagság támogatottsága azt követően nőtt meg újra, hogy meggyilkolták a Munkáspárt egy tagját, Jo Cox-ot, aki a kilépés mellett kampányolt. Az elkövető a bíróságon nyilvánosan kijelentette, hogy “halál az árulókra, szabadságot Nagy-Britanniának”, ezzel hozzájárulva az uniós tagság támogatottságának enyhe visszaerősödéséhez. Jo Cox meggyilkolásával az elkövető (vagy megbízói) összemosták a kilépési kampányt a jobboldali extrémizmussal és terrorizmussal. Ennek ellenére a kilépés továbbra is nagyobb támogatottsággal bír, mint az EU-tagság fenntartása.

http://www.hidfo.ru/2016/06/43-ev-unios-tagsagot-dobnanak-ki-a-britek/

A terrorizmusra hivatkozva korlátoznák a demokráciát

Mintegy 43000 fő írt alá egy petíciót, ami támogatja az Egyesült Királyság Európai Uniós tagságát, és követeli, hogy mondják le a június 23-ra kiírt referendumot.

A brit kormánynak címzett petíciót a parlament weboldalán hozták nyilvánosságra. Amennyiben összegyűlik százezer aláírás, az országgyűlés vitát kell tartson arról, hogy lemondják-e a referendumot. A The Independent brit napilap szerint a petíció azt követően jelent meg, hogy csütörtökön meggyilkolták Jo Cox-ot, a Munkáspárt képviselőjét. Szombaton egy nap leforgása alatt húszezer aláírás gyűlt össze – a lap szerint így valószínű, hogy éppen a népszavazás napja előtt összegyűlik a kérdéses százezer.

Jo Cox csütörtökön vált gyilkosság áldozatává egy nyilvános helyen, miután egy megszokott választókerületi rendezvényen vett részt. Az elkövető nyíltan beszélt arról, hogy azért ölte meg a politikust, mert támogatta az Európai Uniós tagságot. Az EU-tagság támogatottsága ennek hatására 1%-kal emelkedett.http://www.hidfo.ru/2016/06/a-terrorizmusra-hivatkozva-korlatoznak-a-demokraciat/

Johnson: vissza kell venni a demokráciát Brüsszel kezéből

Boris Johnson, London volt polgármestere vasárnap azt mondta, az uniós tagságról tartandó referendum az egyetlen lehetőség arra, hogy a britek visszavegyék Brüsszel kezéből a demokráciát. Az Európai Uniót ugyanis olyan személyek irányítják, akiket senki nem választott meg.

Johnson a Sun napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy olyan lehetőség, amilyet a britek a június 23-i referendummal kapnak, egy életben csak egyszer adódik: lehetőséget arra, hogy visszavegyék a demokráciát az Európai Uniótól, aminek vezetőit senki nem választotta meg, antidemokratikusan kormányoznak és számonkérhetetlenek. Johnson az Európai Uniót egy megreformálatlan, elavult képződménynek nevezte, valamint kijelentette, hogy Európa újjászervezéséről az emberek népszavazásokkal kell döntsenek.

A konzervatív politikus szerint a brit kilépés nem csak az Egyesült Királyságra vonatkozik, hanem hozzájárul a demokrácia fennmaradásához egész Európában, és ez nem katasztrófa, hanem egy olyan pozitív történés, ami korszakokon át visszaköszön majd.

Johnson az interjú során egy rövidtávú jövőképet is felvázolt. Az elmondottak szerint az EU-ból kilépés után az Egyesült Királyság függetlenítené magát az Európai Közösségek Bíróságának fennhatósága alól, majd – többek között – visszakövetelné a közös uniós kasszába befizetett éves hozzájárulást, újra ellenőrzés alá vonná az országhatárokat és a menekültügyi rendszert.

http://www.hidfo.ru/2016/06/johnson-vissza-kell-venni-a-demokraciat-brusszel-kezebol/

Gyilkosság miatt csökkent az EU-ból kilépés támogatottsága

Vasárnap tovább csökkent a “Brexit” támogatottsága, ezzel kiegyenlítődni látszik az Európai Unióból kilépést és a maradást támogató szavazatok aránya. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a kilépési kampány elveszítette határozott előnyét.

A Financial Times összesítése szerint vasárnap estére a kilépést támogatók aránya 46%-ról 44-re csökkent. Az uniós tagság támogatottsága a hétvége folyamán változatlan maradt, így mind a kilépés, mind pedig a tagság fenntartásának támogatottsága jelenleg 44%-on áll. A Financial Times összesítése több tucatnyi közvélemény-kutató intézet adatait összesíti, ezáltal kiegyensúlyozhatja az egyes mérések közti eltéréseket. Az adatokba beletartoznak többek között az Ipsos MORI, a YouGov, a Survation és a BMG Research méréseinek eredményei.

Június elején nagy mértékben megnőtt a kilépés támogatottsága, ami főként annak volt köszönhető, hogy a kilépéspárti kampány sikeresen szólította meg a bizonytalan szavazókat. Ez a trend akkor tört meg, amikor csütörtökön gyilkosság áldozatává vált egy képviselő – Jo Cox -, aki az uniós tagság fenntartását támogatta.

A tett színhelye (további fotók elérhetőek a fenti képre kattintva)

Az elkövető nyilatkozatát – miszerint az uniós tagság támogatása miatt ölte meg a képviselőt – valamennyi brit sajtóorgánum közvetítette, így az Európai Unióból kilépést támogatók aránya csökkenni kezdett. A gyilkosság ügye összemosta az EU-tagságot ellenző erőket a terrorizmussal és extrémizmussal, ezáltal mesterségesen a tagság fenntartása irányába befolyásolva a közvéleményt.

http://www.hidfo.ru/2016/06/gyilkossag-miatt-csokkent-a-brit-kilepes-tamogatottsaga/

Farage: kilépünk vagy nem, az EU-nak befellegzett

Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségpártjának vezetője szerint az Európai Unió sorsa akkor is megpecsételődött, ha június 23-án a választók az uniós tagság megtartása mellett döntenek; egy ilyen eredmény csak azt jelentené, hogy nem a britek lesznek az elsők, akik kilépnek.

A UKIP vezetőjét hétfőn újságírók arról kérdezték, szerinte milyen jövő vár az Európai Unióra, ha az Egyesült Királyság mégsem lép ki. A politikus azt felelte;

“ha ezt a kezdeményezést elutasítják, akkor nem mi leszünk az elsők, akik kilépnek az Európai Unióból… Ebben az esetben a dánok, svédek, vagy a hollandok megelőznek minket. Higgyék el, ennek a projektnek befellegzett”

– mondta. Farage hozzátette, ő továbbra is reméli, hogy a választók június 23-án úgy döntenek majd, hogy véget vetnek az Egyesült Királyság uniós tagságának.

A kilépést támogatók aránya június elején ugrott meg nagy mértékben, és a “Brexit” támogatottsága stabil többséghez jutott. Ennek hatására a kormány gyors ellenlépések megtételére szánta el magát; június 15-én a The Guardian kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kormány újabb engedményeket akar kiharcolni az Európai Unióban a személyek szabad mozgásával kapcsolatban, és várhatóan még a referendum előtti napokban tenni fog erre vonatkozó hivatalos bejelentést. Ennek célja bevallottan az lenne, hogy az utolsó pillanatban meggyőzze az embereket; adjanak még egy esélyt az Európai Uniónak.

Egy nappal később a nyílt utcán brutális gyilkosság áldozatává vált egy EU-párti politikus. A merénylő később nyíltan kijelentette; azért ölte meg a képviselőt, mert az támogatta az uniós tagság fenntartását. Ennek hatására, a kilépést és az uniós tagság fenntartását támogatók aránya alig több mint három nap alatt kiegyenlítődött. Farage nyilatkozata szintén arra utal; elképzelhetőnek tartja, hogy az uniópárti politikus meggyilkolása miatt minimális különbséggel többségbe juthatnak az EU-pártiak.

http://www.hidfo.ru/2016/06/farage-kilepunk-vagy-nem-az-eu-nak-befellegzett/