A vállalatoknak – beleértve a kisvállalkozásokat is – kizárólag olyan nyílt mesterségesintelligencia-modelleket szabad használniuk, amelyeket letöltenek, és offline módon alkalmaznak.
A zárt (amerikai/izraeli) modellekkel kapcsolatban az a döntő probléma, hogy a felhasználási feltételek értelmében a felhasználó hozzájárul ahhoz, hogy minden, a rendszerbe bevitt szellemi tulajdonjogot átadjon. A részletes válaszok eléréséhez gyakran rengeteg adatot kell megadni; az MI-cégek pedig ezeket továbbadják a versenytársaknak.
Egyes kisvállalkozások – amelyeket kezdetben fellelkesítettek az MI által kínált költségmegtakarítások és lehetőségek – néhány hónap elteltével arra lettek figyelmesek, hogy rejtélyes módon egy új, külföldi cég keresi meg az ügyfeleiket, és kínálja nekik ugyanazt, de olcsóbban. Ezek a vállalkozások rekordidő alatt mentek tönkre.
Csak a nyílt MI-modellek jelenthetnek védelmet azzal az amerikai/izraeli térnyeréssel szemben, amely jelenleg a világ összes üzleti tevékenységét igyekszik ellenőrzése alá vonni (bár egyes cégeknek átmenetileg még engedélyezhetik a működést, mivel a stratégiailag kiemelt vállalkozások átvétele élvez elsőbbséget).
Jensen Huang szembeszállt ezzel, aminek következtében elvették tőle a cégét. Hasonló sorsra jutott korábban a Binance is a kriptoszektorban, amelyet egy kínai származású vállalkozótól vettek el.
Kína képes, nyílt MI-modelleket kínál. Ne ajándékozza oda vállalkozását ingyen azzal, hogy amerikai mesterségesintelligencia-rendszereket használ!
https://x.com/scientificecon/status/2121983063122985356
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. november 16., hétfő
Richard Werner figyelmeztetése
Dmitrij Adamszkij izraeli professzor Foreign Affairsben megjelent írásában mutatja be, hogyan alakult át Oroszország geopolitikai stratégiája, és milyen megoldási lehetőségek merülnek fel az európai biztonsági helyzet rendezésére.
A főbb megállapítások:
⏺️ Stratégiai fókuszváltás: Oroszország ma már nem az Egyesült Államot, hanem Európát tekinti fő geopolitikai ellenfelének és önálló cselekvőképes félnek. Moszkva szerint Európa tartja fenn az ukrajnai konfliktust, ráadásul az európai militarizáció és a nukleáris ambíciók (pl. a francia nukleáris ernyő kiterjesztése vagy Lengyelország atomfegyver-fejlesztési érdeklődése) komoly fenyegetést jelentenek számára.
⏺️ Új elrettentési eszközök: Oroszország ezért a korábbi nukleáris fenyegetések helyett egyre inkább hagyományos katonai eszközökkel próbál elrettenteni, amelynek egyik példája az Ukrajna elleni intenzív csapásmérés. Adamszkij szerint azonban ez könnyen egy irányíthatatlan eszkalációs spirálhoz vezethet.
⏺️ Amerikai közvetítés és válságkezelés: Az eszkaláció elkerülése érdekében Washington közvetítésére van szükség. Felmerült egy közvetlen válságkezelő csatorna létrehozása Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Karol Nawrocki lengyel elnök között (mivel Lengyelország adja az európai NATO legnagyobb hadseregét), amelyet a határok menti – beleértve a fehérorosz határt is – csapatkivonások követhetnének.
⏺️ A Tengerköz (Intermarium) szerepe és a rendezés feltételei: A jövőbeli európai biztonsági rendszert a Németország és Oroszország közötti térség – a Svédország és Lengyelország által vezetett Tengerköz – és Oroszország viszonya határozza majd meg. A stabilitás kulcsa egy olyan alku lehetne, amelyben az 1997 előtti NATO-tagállamok kivonják csapataikat a keleti szárnyról (egy lengyelországi amerikai bázis kivételével), amelyet fegyverzetkorlátozási tárgyalások és egy nagyszabású, USA által közvetített energiamegállapodás követne.
https://korybko.substack.com/p/europe-should-work-within-russias
Az európai FREYJA rakétavédelmi rendszer eddig ismert elemei:
Az európai FREYJA rakétavédelmi rendszer eddig ismert elemei:
FP-7.X elfogórakéta az ukrán Fire Point vállalattól. A szovjet 48N6 típusú, S-300PM rendszerekhez készült légvédelmi rakéta alapjain fejlesztették ki;
/
Ukrán gyártmányú mobil indítóberendezés. Az indító alváza egyelőre ismeretlen – könnyen lehet, hogy az is európai, akárcsak a rendszer többi része;
Felderítő radar a német Hensoldt vállalattól. A tervek szerint a TRML-4D radart – amelyet az IRIS-T légvédelmi rendszerben is alkalmaznak – építik be a rendszerbe;
Vezetőradar a dán Weibel vállalattól. A tervek szerint a GFTR-2100/48 típusú radart alkalmazzák majd;
Tűzvezető központ a norvég Kongsberg vállalattól; ezt a NASAMS légvédelmi rendszerben is használják;
Kombinált célkereső (félaktív radaros + infravörös képalkotó) a német Diehl Defense vállalattól, amely ezeket az IRIS-T rakétákhoz is gyártja. Jelenleg csak a rakéta (a célkereső nélkül), az indítóberendezés és a vezetőradar áll készen. A felderítő radar, a tűzvezető központ és a célkereső még nem áll rendelkezésre. A felsorolt elemek mellett alternatív megoldások is szóba jöhetnek. Felderítésre a svéd Saab Giraffe radarja vagy a francia Thales Ground Master 400-as rendszere, célvezetésre pedig az olasz Leonardo KRONOS Land radarja is alkalmazható. Felmerült továbbá a spanyol Sener kommunikációs rendszereinek, valamint a francia Safran optoelektronikai eszközeinek felhasználása is. A jövőben a FREYJA rendszer modulárissá válhat, és az egyes megrendelők egyedi igényeihez igazíthatóan konfigurálható lesz – feltéve persze, hogy egyáltalán eljut a sorozatgyártásig. https://t.me/militarysummary/32914
Putyin az igazságos nemzetközi rend megteremtésének nyugati ellenzőiről
Moszkva, 2026. november 16. hétfő (MB)
Vlagyimír Putyin szerint egy igazságos nemzetközi rend megteremtése néhány nyugati állam ellenállásába ütközik. Ezek az államok nem akarnak felhagyni neokolonialista törekvéseikkel, nem akarják elismerni mások egyenjogúságát, hanem maguk alá akarják rendelni őket – összegezte az orosz elnök kijelentéseit a Magyar Békekör tudóstója hétfőn.
A Nemzetek Szabadságáért mozgalom moszkvai közgyűléséhez intézett üzenetében Oroszország elnöke azt írta, hogy a korábbi gyarmattartó hatalmak, amelyek egykor kénytelenek voltak felhagyni az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek közvetlen elnyomásával, továbbra is arra törekszenek, hogy ellenőrzésük alatt tartsák az érintett régiók országainak gazdaságát, beavatkozzanak belügyeikbe, és befolyásolják külpolitikájukat.
Putyin szembeszegezte törekvésüket azoknak az országoknak a gyarapodó táborával, amelyek egyenjogúságon nyugvó igazságos kapcsolatrendszert akarnak nemzeti fejlődésük meggyorsításáért, a forráselvonások megszüntetéséért.
Tudósítónk emlékeztetett arra, hogy a feltörekvő országok által létrehozott új nemzetközi tömörülésekben, mint a BRICS-ben, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben és az Eurázsiai Gazdasági Unióban alapszabály az egyenjogúság tisztelete. Nincs alá- és fölérendeltség, a döntések konszenzussal születnek.
Keletinyitás politikája keretében Magyarország előző kormánya lépéseket tett ugyan a szuverén egyenjogúságon alapuló együttműködés felé, de utódja a keleti kapcsolatok beszűkítésének, esetenként leépítésének útjára lépett, eleget téve a brüsszeli előírásnak.
Az Európai Unió napi egymillió eurót von el Magyarországtól azért, mert vonakodik magáévá tenni migrációs politikáját – jegyezte meg a Békekör tudósítója a nyugati forráselvonással kapcsolatban.+++
A témával kapcsolatban lásd: https://bekekor.wordpress.com/2026/11/15/milyen-gazdasagi-es-politikai-eszkozokkel-lehetne-felgyorsitani-magyarorszag-gazdasagi-novekedeset-es-tarsadalmi-fejlodeset/
Kiadta: Magyar Békekör