A választások után kétharmados
legitimációval rendelkező kormány alkotmányba foglalná, hogy amennyiben
a magyar törvények és a külföldi jog ellentmondásban áll egymással,
ebben az esetben a magyar törvények lesznek irányadóak – áll a 444.hu
beszámolójában.
A megszűnés előtt álló liberális lap
azt írta,
a kormány az országgyűlési választásokon kétharmados többség
megszerzésével olyan erős legitimitást szerzett, hogy alkotmányba
foglalhatja; amennyiben a magyar törvényekkel ellentétes rendelkezéseket
hoznak a külföldi hivatalok, ebben az esetben is a magyar jog lesz az
irányadó.
A beszámolóban az áll; a 2016-os
kvótanépszavazás után a kormány megpróbált keresztülvinni egy
alkotmánymódosítást – ami a Jobbik ellenkezése miatt elbukott -, és
ebben az alkotmánymódosításban benne foglaltatott a magyar törvények
elsődlegessége az uniós joghoz képest. Erre a kitételre a migránsok
kötelező elosztását előíró kvótarendszer miatt lett volna szükség, ám
ehhez ellenzéki pártok támogatását nem sikerült elnyerni, így elmaradt a
kívánt módosítás.
A lap szerint a kormány az újabb
kétharmad birtokában keresztülviheti a korábban tervezett
alkotmánymódosítást. A tágabb kontextust tekintve ez a változtatás a
nemzeti szuverenitás alkotmányba foglalását jelenti, hiszen
egyértelműen kimondja, hogy bármilyen jogi követelése van az Európai
Uniónak, ez csak abban az esetben érvényes Magyaarországra, ha a magyar
joggal is összeegyeztethető.
“Az akkor tervezett szöveg nem is
kifejezetten a kötelező kvóták alkotmányos tilalma miatt volt igazán
érdekes. A legizgalmasabb az volt benne, hogy kimondta volna, hogy az
EU-s jogszabályok csak bizonyos korlátozásokkal kötik Magyarországot,
meglehetősen rugalmasan megfogalmazva a feltételeket. Ez azért elég
kemény ügy, mert az EU-tagság közben arra kötelezi Magyarországot, hogy
a közösen hozott szabályokat mindenképpen tartsa be” – írták.
Az Európai Unió a közeljövőben
azonban nem csak a migránskvóta keresztülvitelét tervezi; számos olyan
változás van folyamatban az EU mag-országai közt, ami
alapjaiban megkérdőjelezheti a magyar államiságot. A nyugat-európai országok az európai integráció olyan mértékű mélyítését tartják irányadónak, ami a nemzetállamiság
nyílt megkérdőjelezését jelenti.
Többek közt Németország és Franciaország
venne részt az Európai Egyesült Államok létrehozásában, ami a
tagállamoktól gyakorlatilag elvenné az állami jogosultságokat. Ebben az
esetben Magyarország számára védelmet jelenthet ez az
alkotmánymódosítás, hiszen egyértelműen az alkotmányba lenne foglalva,
hogy amennyiben az uniós döntések ellenkeznek a magyar joggal, azok nem
lehetnek érvényesek Magyarországra.
“Egészen bizarr jogi helyzethez
vezethet ez: előfordulhat például, hogy Magyarországot egy törvény
betartására kötelezi az EU bírósága, amit a magyar kormány a saját
alkotmányára hivatkozva nem hajt majd végre” – írták.
Az utóbbi évek során az európai politika
központi kérdésévé vált a nemzeti szuverenitás vagy annak elutasítása.
Az Egyesült Királyság EU-ból kilépését követően a nyugat-európai
országok egy föderális európai államot akarnak létrehozni. A közép- és
kelet-európai országok többsége azonban szuverenista politikát kezdett
követni, és törekszik saját államiságának megőrzésére.
A konfliktus legbelső lényege, hogy
Magyarország ezeréves államiságát kell megőrizze olyan nyugat-európai
országokkal szemben, melyek demográfiájukból adódóan akár 50 éven belül
muszlim kalifátusokká válhatnak.