A választások után kétharmados 
legitimációval rendelkező  kormány alkotmányba foglalná, hogy amennyiben
 a magyar törvények és a  külföldi jog ellentmondásban áll egymással, 
ebben az esetben a magyar  törvények lesznek irányadóak – áll a 444.hu 
beszámolójában.
 
A megszűnés előtt álló liberális lap 
azt írta,
  a kormány az országgyűlési választásokon kétharmados többség  
megszerzésével olyan erős legitimitást szerzett, hogy alkotmányba  
foglalhatja; amennyiben a magyar törvényekkel ellentétes rendelkezéseket
  hoznak a külföldi hivatalok, ebben az esetben is a magyar jog lesz az 
 irányadó.
A beszámolóban az áll; a 2016-os 
kvótanépszavazás után a kormány  megpróbált keresztülvinni egy 
alkotmánymódosítást – ami a Jobbik  ellenkezése miatt elbukott -, és 
ebben az alkotmánymódosításban benne  foglaltatott a magyar törvények 
elsődlegessége az uniós joghoz képest.  Erre a kitételre a migránsok 
kötelező elosztását előíró kvótarendszer  miatt lett volna szükség, ám 
ehhez ellenzéki pártok támogatását nem  sikerült elnyerni, így elmaradt a
 kívánt módosítás.
A lap szerint a kormány az újabb 
kétharmad birtokában keresztülviheti  a korábban tervezett 
alkotmánymódosítást. A tágabb kontextust tekintve  ez a változtatás a 
nemzeti szuverenitás alkotmányba foglalását jelenti,  hiszen 
egyértelműen kimondja, hogy bármilyen jogi követelése van az  Európai 
Uniónak, ez csak abban az esetben érvényes Magyaarországra, ha a  magyar
 joggal is összeegyeztethető.
“Az akkor tervezett szöveg nem is 
kifejezetten a kötelező kvóták  alkotmányos tilalma miatt volt igazán 
érdekes. A legizgalmasabb az volt  benne, hogy kimondta volna, hogy az 
EU-s jogszabályok csak bizonyos  korlátozásokkal kötik Magyarországot, 
meglehetősen rugalmasan  megfogalmazva a feltételeket. Ez azért elég 
kemény ügy, mert az  EU-tagság közben arra kötelezi Magyarországot, hogy
 a közösen hozott  szabályokat mindenképpen tartsa be” – írták.
Az Európai Unió a közeljövőben 
azonban nem csak a migránskvóta  keresztülvitelét tervezi; számos olyan 
változás van folyamatban az EU  mag-országai közt, ami 
alapjaiban megkérdőjelezheti a magyar államiságot. A nyugat-európai országok az európai integráció olyan mértékű mélyítését tartják irányadónak, ami a nemzetállamiság 
nyílt megkérdőjelezését jelenti.
 
Többek közt Németország és Franciaország
 venne részt az Európai  Egyesült Államok létrehozásában, ami a 
tagállamoktól gyakorlatilag  elvenné az állami jogosultságokat. Ebben az
 esetben Magyarország számára  védelmet jelenthet ez az 
alkotmánymódosítás, hiszen egyértelműen az  alkotmányba lenne foglalva, 
hogy amennyiben az uniós döntések  ellenkeznek a magyar joggal, azok nem
 lehetnek érvényesek  Magyarországra.
“Egészen bizarr jogi helyzethez 
vezethet ez: előfordulhat  például, hogy Magyarországot egy törvény 
betartására kötelezi az EU  bírósága, amit a magyar kormány a saját 
alkotmányára hivatkozva nem hajt  majd végre” – írták.
Az utóbbi évek során az európai politika
 központi kérdésévé vált a  nemzeti szuverenitás vagy annak elutasítása.
 Az Egyesült Királyság  EU-ból kilépését követően a nyugat-európai 
országok egy föderális  európai államot akarnak létrehozni. A közép- és 
kelet-európai országok  többsége azonban szuverenista politikát kezdett 
követni, és törekszik  saját államiságának megőrzésére.
A konfliktus legbelső lényege, hogy 
Magyarország ezeréves államiságát  kell megőrizze olyan nyugat-európai 
országokkal szemben, melyek  demográfiájukból adódóan akár 50 éven belül
 muszlim kalifátusokká  válhatnak.