Meg fogjuk találni a módját, hogy megvédjük az ősi értékeket

A röszkei határátkelőnél történtek új irányt jelölnek ki Magyarország számára. A térségben egyre fokozódik a feszültség, de nekünk újra kell értékelni a térségi politikában betöltött szerepünket.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mindinkább a liberális sajtó össztüzébe kerül, mert a feszült helyzet okán kendőzetlenül tett olyan megállapításokat, melyeket a Nyugat politikai korrektségének állóvize soha meg nem engedett volna. A magyar határzár geopolitikai tényezővé vált, és ezúttal nem csak arról van szó, hogy a szerb-magyar határ máig egy potenciális geopolitikai ütközőzóna. Napokkal a határ lezárása után, a szerb-magyar határról Horvátország felé haladnak tovább a bevándorlók. A hétfőn elfogott tízezer fő helyett szerdára alig több mint kétszázra csökkent azok száma, akik át tudtak jutni a határkerítésen, és a rendőrök a határsértés után elfogták őket. A határ lezárása tehát kétségkívül sikeres volt, éppen ezért az Európa elárasztásában érdekelt nemzetközi sajtó is össztüzet zúdít Magyarországra.

A tömeg Horvátország felé továbbvonulását követően kiderült, milyen mértékben szolidáris Európa a menekültekkel, és mennyire életképtelenek azok az elgondolások, melyek a menekültek tömeges befogadására alapoznak. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Horvátország bevándorlási rendszere egy nap alatt összeomlott, a horvát hatóságok gyakorlatilag 24 órán belül átálltak arra a gyakorlatra, hogy korlátlanul továbbítják a menekülteket Magyarország és Szlovénia területére. Ahogy a külügyminiszer fogalmazott:

„Ez a szolidaritás melyik kategóriája?”

Mindez arra kényszeríti a magyar kormányt, hogy Baranya és Somogy megyében is megkezdje a határzár építését. Európa vezetői képtelenek voltak megérteni, hogy a magyar gazdaság nem tudja biztosítani több millió menekült ellátását. Tovább zajlik a meg nem értés sakkjátszmája, és amint lezárunk egy határszakaszt, a szomszédos országok a kerítés végénél folytatják a menekültek tömeges beszállítását Magyarország területére.

Európa módszeresen arra kényszerít minket, hogy drótkerítéssel vegyük körbe Magyarországot, ahelyett, hogy egy mindenki számára elfogadható megoldás születne.

Szijjártó Péter csütörtökön kijelentette, Horvátország alkalmatlan arra, hogy csatlakozzon a schengeni övezethez. Nem védték meg Európa határait, ehelyett továbbhárították a problémát más országokra, ahogy tette azt korábban Görögország, Macedónia, Szerbia, majd Ausztria és Németország is. A külügyminiszter kijelentésének személytől független történelmi súlya van; ez már nem a bevándorlás-kérdésről szól, hanem arról, hogy

vannak olyan körök, akik érdekeltek abban, hogy az európai országok újra egymás ellenségeivé váljanak.

A sajtó Szerbia elleni uszítást folytat, a szerbiai sajtó pedig Magyarország ellen uszít. Külföldi újságírók egy összecsapás alatt az első sorba lépnek, hogy a rendőrök és a rájuk támadó agresszív bevándorlók közé szoruljanak, és a felfordulásban a rendőr lehetőleg őket is megverje. Ezek nem egymástól független események: vannak olyan körök, akik ellenőrzés alatt tartanak bizonyos sajtóorgánumokat, és abban érdekeltek, hogy Magyarország újra ellenségekkel legyen körülvéve. Szerbiát is be akarják vonni abba az Európai Unióba, ami a migrációs válság hatására épp megkezdte önmaga fragmentálását.

Szerdán a Terrorelhárítási Központ emberei sikeresen felszámoltak egy felforgatási kísérletet, melynek során egy közel-keleti terrorszervezet tagja befolyásolta a határ mentén összegyűlt tömeget. Rávette az emberek egy részét arra, hogy ne haladjanak tovább Horvátország felé, hanem a magyar rendőrökre támadjanak – szakszerű hangulatkeltést folytatott, és a határzárat védő rendőrök ellen vezette a kétségbeesett menekülteket. A tömegpszichózis hatására egy alapvetően konfliktuskerülő személy, egyszerű menekült is önmagából kikelve támadhat a rendőrökre, és a korábban közel-keleti országokban működő instruktorok pontosan tudják, hogyan kell az elkeseredett embereket a kívánt irányba manipulálni. Ez a munkájuk, valaki ezért fizeti őket, és most az a feladatuk, hogy a magyar határzárnál konfliktusokat gerjesszenek, amit a sajtó a szomszédos országok közti feszültségkeltéssé terebélyesíthet.

Magyarország csapdahelyzetben van.

Nyilvánvalóan nem tudunk több millió menekültet befogadni és ellátni. A társadalom többsége is ellenzi a menekültek befogadását, emiatt a tömeges bevándorlás a társadalmi feszültségek importálását jelenti hazánk számára. Ugyanakkor, nem hagyható figyelmen kívül a tény, hogy van egy ilyen irányú törekvés: Magyarországot ellenségképpé tenni, feszültséget szítani a szomszédos országokkal. Vannak olyanok, akik továbbra is a zavarosban halásznak, és ha nem akarjuk, hogy a történelem egy újabb háborút hozzon Magyarország számára, mi magunk is zavarosban kell halásszunk. Zavarossá tették a vizet, mi másban halászhatnánk? Meg kell tanulnunk használni a káoszt, amit ellenünk fordítanának – mert a káosz nem csak a pusztítás, de a teremtés lehetőségét is magában hordozza. Ha Európa nem hagy más utat számunkra, Magyarország újra független cselekvőként kell fellépjen az európai értékek védelmében.

Bizakodásra adhat okot, hogy a kormányfő egy masszőr helyett harcművészt nevezett ki honvédelmi miniszternek, mert így minden bizonnyal nem a szavazatára lesz szükség, hanem, hogy tisztában legyen azzal; a gyenge erős elleni harca zajlik térségünkben, és nem Magyarország erőire kell alapozni a választ. Az egyetlen alternatíva, hogy az ellenség erejét fordítsuk saját maga ellen. Magyarország élő államként kell fellépjen saját maga és a térség stabilitásának védelmében. Nem a magyar nép, a térség népeinek sorsa múlik azon, hogy a kormány hajlandó-e részt venni a szomszédos országokkal erőszakspirál kialakításában.

Magyarország, és a szomszédos országok népei egyaránt a békében érdekeltek. Ezért kulcsfontosságú, hogy a pusztító erőket saját forrásába vezessük vissza. Az európai politikában is sokak számára egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok felelős a népvándorlási hullám elindításáért, mert “a Nyugat elöregedő lakosságának szüksége van a bevándorlókra”. Miért Ukrajnába és a Baltikumra indítunk katonai transzportot, mikor egyetlen repülőgép is több száz menekültet tudna elszállítani az Egyesült Államokba, hogy a demokrácia fellegvára megsegítse? Hadseregünk nincs elég, de légi közlekedésünk még van; elegendő repülőgépünk van ahhoz, hogy néhány nap alatt százezreknek segítsünk eljutni az ígéret földjére, a demokrácia és emberi jogok védelmezőjének oltalmába.

http://hidfo.ru/2015/09/meg-fogjuk-talalni-a-modjat-hogy-megvedjuk-az-osi-ertekeket/

Asszad: ELPUSZTÍTJUK ŐKET!

Az Iszlám Állam elleni harcban elsősorban Iránra és Oroszországra számít a szír elnök, ám nem zárja ki más országok részvételét sem, úgy mint Törökország, Szaúd-Arábia és az USA. Véleménye szerint Szíria első számú problémája az Iszlám Állam léte, amely más megoldatlan kérdések forrása is, például a Közel-Kelet politikai viszonyainak rendezése, a nyugati országok irányába tanúsított szír magatartás és menekültválság is.

2011 márciusa óta tart Szíriában a háború, az ENSZ adatai szerint 220 000 ember vesztette életét a mai napig a konfliktusban. A kormányerők többféle fegyveres csoporttal állnak szemben, ezek közül a legerősebb a szélsőséges Iszlám Állam és a Dzsebhat an-Nuszra alakulatai.

Az IÁ harmadik éve tartó pusztító tevékenysége során elfoglalta Irak és Szíria jelentős területeit, ám hatása és tevékenysége átterjedt az afrikai kontinensre is. Líbia az egyik erős bázisuk a térségben, összességében mintegy 90 000 négyzetkilométernyi terület tartozik az ellenőrzésük alá, ahol saját kalifátust alapítottak önálló adminisztrációval és törvényekkel. Seregeik létszáma különféle források alapján 50 ezertől 200 ezer harcosig terjed.

Csak elpusztításukról lehet szó

Basar Asszad szerint szó sem lehet semmiféle párbeszédről ezekkel az alakulatokkal, csak elpusztítani lehet őket. „Létezésük alapja a terror, ebből élnek, ezzel táplálkoznak. Párbeszédről szó sem lehet, csak végleges elpusztításuk a megoldás” – jelentette ki a szír elnök aláhúzva, hogy párbeszéd csak azokkal a csoportokkal lehetséges, akik maguk is hajlandóak a terrorveszély érdekében valamit tenni, ezek egy része már beleolvadt a szír kormányhadseregbe. A „nyugati projektek” terroristáinak problémája, úgy mint az IÁ és a Dzsebhat an-Nuszra, csak elpusztításukkal oldható meg” – tette hozzá Asszad.

Az elnök véleménye szerint az USA-nak módjában állna elpusztítani az Iszlám Államot, de a többi koalíciós partnerrel együtt csak „tessék-lássék” harcolnak ellenük. „ Lehetetlen, hogy valakik, akik támogatják ezeket a szervezeteket, komolyan el is kívánnák pusztítani őket, ezen országok alatt Szaúd-Arábiát, Jordániát és Törökországot is értem, ők csak virtuálisan harcolnak a terrorizmus ellen” – húzta alá a szír elnök.

Kapcsolat nincs velük, de mi készen állunk arra, hogy együttműködjünk

„Különös, hogy tevékenységüket és erőfeszítéseiket ezek az országok egyáltalán nem egyeztetik velünk. Mi harcolunk – úgymond – a közös ellenséggel, bombázzuk egy és ugyanazon célpontokat, mégsem hajlandóak semmilyen közös egyeztetésre a harcok idejét, céljait és a taktikát illetően. Szíria és az USA között semmilyen egyeztetés nem történik, pedig könnyen belátható, hogy mi vagyunk az egyetlen erő, amely a földön is végez hadműveleteket a terroristák ellen. Lehet, hogy félnek elismerni, hogy mi hatékonyabban harcolunk.

Természetesen Iránnal, Irakkal és Oroszországgal más a helyet, velük jó az együttműködés.

Orosz páncélosok Tartuszban

Törökország, Katar, Szaúd-Arábia, Franciaország, az USA és más nyugati államok sok mindenben támogatják ezeket a terroristákat, de harcolni velük nem képesek. Amennyiben megváltozik az álláspontjuk, mi hajlandóak vagyunk velük is együttműködni a terrorizmus skorpiói ellen, és reális, nem képletes antiterrorista harcot folytatni a közös ellenség ellen” – jelentette ki Basar Asszad.

„Minden vezető feladata népe boldogulásának és jólétének biztosítása. Én is bárkivel kezet szorítok, ha ez népem javára szolgál, független attól, hogy ez nekem jó vagy sem” – tette hozzá a szír elnök.

Politika a győzelem után

„A terrorizmus elleni harc mellett tovább kell folytatni az egyeztetéseket a többi szír politikai erővel, és megkeresni a mindenkinek megfelelő kompromisszumot. Ma azonban legfontosabb, hogy végre legyőzzük a terrorista csoportokat, ám addig, amíg ártatlan emberek tízezrei halnak meg a terroristák kezeitől, félre kell tennünk a belső civakodást. Engedjék meg, hogy külön kiemeljem Moszkva segítségének jelentőségét ebben a harcban. De mivel a a szíriai krízis nagyméretű, így csak lépésről lépésre tudunk haladni az együttműködésben” – húzta alá Asszad.

Elmegyek, ha a népem ezt kívánja

Saját lemondása kapcsán a szír elnök hangsúlyozta, hogy azt a szír belpolitikai konszenzus elérése kell hogy megelőzze. „Egy elnök a nép akaratából kerül egy ország élére választások útján, és a nép kívánsága szerint is kell hogy távozzon. Ez határozott álláspontom ebben a kérdésben, minden külső áskálódás ellenére, hiszen a Nyugat komoly információs kampányt indított eltávolításom érdekében, amivel azt kívánják bizonyítani, hogy a szíriai krízis miattam robbant ki. Ilyen egyszerűnek és primitívnek állítják be a probléma megoldását” – jelentette ki Asszad.

Ugyanaz a módszer, mint Putyin ellen

„Ami most történik Szíria körül, az figyelhető meg a világ más régióiban is, például Oroszországban. Érdekes, hogy az ukrán puccs után mi történt a nyugati sajtó berkeiben. Putyin elnök a Nyugat nagy barátjából hirtelen annak legádázabb ellensége lett, diktátor, cár, az orosz belső ellenzék elnyomója, nem demokratikus úton választott elnöke, és még sorolhatnánk a tirádákat. Ez ma már nem a demokratikus Nyugat, ez információs diktatúra. Nagyon szeretnék, ha Oroszországban is minden az ő kívánságaik szerint történne.

A Nyugat nem óhajt partneri viszonyt vagy szuverén államokat látni. Tulajdonképpen mi a gondjuk Oroszországgal, Szíriával, Iránnal? Az, hogy ezek független államok. Az ő bánatuk az, hogy nem lehet egyik államfőt a másikra cserélni, olyan bábra, amely nekik jobban megfelel, az ő érdekeik szerint vezetné az országot, és nem saját népe boldogulását tartja a szeme előtt” – húzta alá a szír elnök.

A kurd kérdés

„Ez egy nagyon fontos belpolitikai kérdés számunkra. A kurdok régóta harcolnak jogaikért, elsősorban az autonómiát értem ezalatt. Miután legyőztük a terrorista csoportokat, leülünk a kurdokkal és a nemzeti megegyezésről tárgyalásokat nyitunk. Minden megoldás elképzelhető, amennyiben az egységes Szírián belül oldja meg a problémákat és országunk soknemzetiségű jellegének megfelel.

Természetesen a szabad vallásgyakorlás, a nemzetiségi és kulturális autonómia is lehetséges országunkon belül. A teljes autonómiáról a nép kívánsága szerint és az alkotmány keretei között lehet tárgyalni, a szír kormány nem is kompetens ebben a kérdésben” – húzta alá Asszad.

Európa csak saját magát hibáztathatja

Aszad szerint 2015 elejétől az Európába érkezettek menekültek száma 500 000 fő lehet, de pontosan nem tudható, mert naponta ezrek és ezrek lépik át a határokat, ezek között sok a szír állampolgár. Az EU szakértői szerint a II. világháború óta ez a legnagyobb migrációs hullám a térségben. Egyes források szerint a menekültek között nagy számban találhatóak terrorista szervezetek álcázott harcosai, akik saját bázisaikat teremtik meg ma Európában.

„Európa nagyrészt saját magának köszönheti ezt a krízist, mivel jó ideje a kettős mérce szabályait alkalmazta külpolitikájában, habár ezt a problémát úgy kezeli, mintha csak elégtelen finanszírozás lenne a migrációs mozgás oka. A Földközi tengerbe veszett áldozatok miatt mi is gyászolunk, de van-e különbség a Szíriában lemészárolt áldozatok, vagy a tengerbe fulladt szerencsétlenek között? Hogyan sirathatunk egyetlen vízbe fulladt gyermeket, amikor itt ezrével ölik meg az ártatlan gyerekeket, férfiakat, nőket a terroristák? Álszent magatartás és kettős mérce minden cselekedetük jellemzője. Persze továbbra is támogatják a nálunk gyilkolászó terrorista csoportokat. Ez a mai Európa” – fejezte be szavait Basar Asszad elnök.
(Forrás: RIA Novoszty)

Áttörték a menekültek a kordonokat a horvátországi Tovarnikban

Szakad a cérna dunántúli déli szomszédunknál! A horvát belügyminiszter nemrég közölte: nem képesek több menekültet fogadni!

Ugyan pár napja még azt mondták: az ország rendelkezik elég férőhellyel, hogy ideiglenesen, de akár hosszabb időre is szállást biztosítson a menekülteknek, amíg konkrét intézkedések nem születnek. Minden jel szerint hiba csúszott a horvát matekba. A Sky News legfrissebb képei szerint menekültek százai törték át a kordonokat Tovarnikban, mert megunták a várakozást a transzferre. Nekik rém sietős a dolog, hiszen várja őket Bundesmutti! Kezdődik az Oktoberfest! Azt meg le nem késnék semmi pénzért!

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/17/horvat-fejvakaraszas/

Horvátország lezárta a Szerbia felőli határt

A horvát belügyminiszter jelentette be, amit már napközben sejteni lehetett.

A óriási tömegben érkező bevándorlók miatt a horvát belügyminiszer, Ranko Ostojic bejelentette, lezárták a szerb-horvát határ átkelőhelyeit. Szerda reggel óta több, mint 11 ezer menekült érkezett Horvátországba. Az újlaki, principovaci, tovarniki, erdődi és batinai határátkelőhelyet zárták le további intézkedésig- írja a horvát index.hr.

A horvátok a nap elején még azt mondták, egyelőre még kézben tartják a dolgokat, délután azonban a horvát belügyminiszter bejelentette: Horvátország nem képes több migránst fogadni, erről pedig a Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és az Európai Uniót is értesítette. Felállították a válságtörzset is. A horvát államfő arra kérte a hadsereget, hogy a kialakult migrációs válság miatt álljon készenlétbe.

A migránsok pedig változatlanul kedvelik Magyarországot. Már fölbukkantak Mohácson-a Duna-árterében átbóklászva-valamint a baranyai határszakaszon illegálisan behatolva ORSZÁGUNK területére. Mintegy félezret kapcsolt le tegnap a rendőrség. Amely rendőrségünk mostmár dúskálhat a fellépési helyszínek között.

Berlinben amúgy zajlik az élet! Lelőttek egy iszlamistát.

Csütörtök délelőtt Berlin Spandau kerületébe hívták ki a rendőröket, ugyanis egy járókelő szemtanúja volt, ahogyan késsel fenyegetnek egy másik embert. Amikor a kiérkező rendőrök kiszálltak a kocsiból és a begorombult arab kan felé közelítettek, az rájuk támadt. Lövésekkel válaszoltak.

A Berlinben már “őshonosnak” tekinthető 41 esztendős Rafik Yussef ismert iszlamista terrorista volt életében. A mentőautóban tegnap kiadta a páráját. Állítólag volt neki nyomkövetője, de azt tegnap reggel “levetette” magáról, és elindult Allah nevében a németeket móresre tanítani.

A német bevándorlási és menekültügyi hivatal elnöke pedig már tegnapelőtt besokallt. Elege lett a migránsáradatból. Fölmondott.

Bundesmutti pedig abszolút hitszegő dolgot cselekedett tegnap. Mármint a “meghívottak” számára hitszegő cselekedetet vitt véghez az autóipari cégek vezérei számára rendezett berlini összeröffeneten.

Fölszólította a sikeres üzletág vezetőit, hogy adjanak munkát a bevándorlóknak! Meg mások is adjanak munkát Bundesmutti vendégeinek.

Pedig a vendégek nem erre számítottak. Kiábrándító napjuk lehetett nekik tegnap. Egy testvért kitikkasztottak a hitetlen germánok, meg munkára akarják őket fogni! Ilyesmiről pedig előzetesen szó nem volt!

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/18/europa-iszlam-megszallasa-vigan-tovabb-folytatodik/

A szíriai hadsereg a közelmúltban hadrendbe állította az Oroszországtól kapott légi és szárazföldi fegyvereket – közölte csütörtökön egy szíriai katonai forrás.

A forrás nem közölt részleteket a fegyverekről, csak annyit mondott, hogy azok újak, rendkívül hatékonyak és pontosak.

Зенитно-ракетный комплекс (ЗРК) С-300.

Ezeket a fegyvereket az utóbbi hetekben állították hadrendbe a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányához hű hadseregben. Használatukat a katonák az utóbbi hónapokban sajátították el, ez a kiképzés jelenleg is tart. Az emberhiánnyal küszködő szír kormányerők idén több területet elveszítettek az Iszlám Állam terroristáival és más ellenzéki fegyveres szervezetekkel vívott harcban.
Nemrégiben olyan képfelvételek jelentek meg a világhálón, amelyeken orosz haditechnikai eszközök és katonák szerepeltek, és feltehetően a közel-keleti ország területén készültek. Az Egyesült Államok többször aggodalmának adott hangot az orosz katonai jelenlét növekedése miatt Szíriában. Moszkva először nem kommentálta az értesüléseket, majd fokozatosan elismerte, hogy haditechnikai eszközöket szállít a szíriai hadseregnek, illetve orosz katonai kiképzők és tanácsadók segítik a szíriai katonákat a fegyverek elsajátításában.
Amerikai tisztviselők szerint naponta két teherszállító repülőgép érkezik a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló Latakia településen található légi támaszpontra, ahol korábbi értesülések szerint mintegy kétszáz orosz tengerészgyalogos, harckocsik, lövegek és más eszközök vannak. A Stratfor amerikai geopolitikai hírszerző és elemző cég a múlt héten olyan műholdfelvételeket közölt egy elemzésében, amelyen állítása szerint a légi támaszponton folyó építési munkálatok láthatóak.

Oroszország jelenleg a nyugat-szíriai Tartúsz kikötővárosban működtet haditengerészeti támaszpontot. Egy légi támaszpont kiépítése azonban állandó orosz katonai jelenlétre utal.
Moszkva cáfolta, hogy légibázist építene Szíriában.
(MTI)

Gyarmatország: A francia képviselők nem mertek állást foglalni egy külpolitikai kérdésben

A francia parlament alsóháza elfogadta a Misztral-szerződés felbontását deklaráló törvényt. Az ülésterem szokatlanul üres volt, és 577 képviselőből összesen 21 fő mert véleményt nyilvánítani.

A francia nemzetgyűlés mai szavazásán megjelent képviselők közül 13-an “igen”, 8-an pedig “nem” szavazatot adtak le. Összesen tucatnyi képviselő mert véleményt nyilvánítani a szerződésszegés ügyében, a többi nem jelent meg, vagy tartózkodott a szavazáson.

A törvényjavaslat mindössze a Misztral-üzlet felmondásának deklarálását tartalmazta – az üggyel kapcsolatban a véleménynyilvánítás azonban könnyen egy képviselő karrierjébe kerülhet. A “nem” válasz esetében a képviselő az Egyesült Államok külpolitikájával kell szembeforduljon (ami jelen helyzetben saját karrierjének elgáncsolását jelenti), az “igen” szavazat pedig Moszkvával szemben ellenséges alapállás felvételét feltételezte, ami a közvélemény mindinkább Amerika-ellenessé válása miatt szintén lassú politikai öngyilkosság egy képviselő számára. Ennek eredményeként

a képviselők mindössze 3 százaléka mert véleményt nyilvánítani egy az ország külpolitikájával kapcsolatos ügyben.

Franciaország azt követően gyártott ürügyet a hajók át nem adására, hogy Washington felszólította a NATO főtitkárát, tegyen hivatalos vételi ajánlatot az orosz megrendelésre gyártott hajókra. Az Egyesült Államok jelenleg is háborús készülődést folytat Kelet-Európában, és az Oroszország ellen készülő offenzíva miatt az orosz flotta modernizálásának hátráltatására törekszik. A főtitkár hivatalos ajánlatot tett Párizsnak a hajók megvásárlására, a francia kormány pedig amerikai nyomásgyakorlásnak lett kitéve, melynek célja a hajók át nem adásának kikényszerítése volt. Párizs ebben a helyzetben alkalmatlannak bizonyult arra, hogy egy külső hatalommal szemben önálló külpolitikát folytasson.

A történtek rámutattak, hogy Franciaország nem tudja teljesíteni államközi szerződésben vállalt kötelezettségeit, ha egy ellenérdekelt fél az együttműködés felbontásának kikényszerítésére törekszik. Thierry Mariani, Franciaország volt közlekedési minisztere szerint a Misztral-ügy csúfos vége egyértelművé tette, hogy Franciaország behódolt az Egyesült Államoknak.

http://hidfo.ru/2015/09/gyarmatorszag-a-francia-kepviselok-nem-mertek-allast-foglalni-egy-kulpolitikai-kerdesben/

Újabb hordák a határon

…Hagyjuk is az EU-t és az USA-t. Nekünk, a maradék nemzeti szuverenitásunk megmentése, erősítése kell, hogy a célunk legyen. Akár az EU-val szemben is.
Be kell látnunk végre azt is, hogy az nem a szövetségünk, aki kifoszt, leigáz bennünket, elnyomja normális önvédelmi képességeinket.
Többször írtuk már, olyan, hogy bal-, vagy jobboldal nem létezik, csupán a jó és a gonosz oldala létezik. A harcban egyik oldalon a tisztességes stabil erkölcsi alapokon álló, tettre kész hazafias emberek állnak, míg velük szemben a szemétre való gyáva és haszonleső csőcselék. … Vissza kell állítani hazánk önvédelmi képességét, nem csupán katonai, hanem gazdasági téren is, vagyis az élet minden területén, mely születésünktől halálunkig kísér, legyen az oktatás, egészségügy, élelmezés, bármi, ami a haza, a magyarság érdekét szolgálja.

Újabb hordák a határon
Ideért a terrorista horda újabb hulláma.
Mint ismeretes, a magyar-szerb határon elkészült a magyar lakosság védelmére hivatott kerítés, ami egy részleges határzár, és 15-étől a Fidesz kormány szintén a magyar lakosság felhatalmazásával e védelmi stratégia részeként szigorúbb migrációs törvényt is életbe léptetett. A határ védelmére nagy rendőri erőt is mozgósított, melyet terrorelhárítókkal és katonasággal is megerősített.
Hogy ez mire lesz elég, az még elválik.

A határvédelem főpróbája
Tegnap, a horgosi (Röszke 2.) határátkelőnél a szerb szervek által buszokkal odaszállított bevándorlók terrorista tagjai erőszakkal próbálták áttörni a határzárat. Tették mindezt a szerb segítőik aktív, és a felvonult szerb rendőrség tétlen asszisztálásával.

A mintegy 800-1000 fős határnál várakozó migránsok közül nagyjából 200-an (ez az ott lévő „menekültek” negyede, ötöde) egy 50fős kemény mag vezetésével garázdaságra, erőszak alkalmazására ragadtatva magát, nekiesett a határkerítésnek, az áteresztő kapunak és rátámadt a magyar oldalon határt őrző rendőrökre, köveket, beton darabokat dobálva rájuk, valamint sátrakat, gumikat gyújtottak fel.
A támadás előtt ultimátumot (sic!) intéztek a határt őrző rendőrökhöz, vagyis megfenyegették őket, ha nem engedik át a hordát (magától értetődően ellenőrzés és iratok nélkül, – ahogy eddig), akkor erőszakkal jönnek át. Valószínűleg liberális támogatóik és terrorista vezetőik a homályos agyukban úgy képzelik, ha elég erőszakosan lépnek fel, és agresszív erőt mutatnak, akkor felülírhatják az adott ország törvényeit. Illetve ránk erőltethetik az akaratukat.
Ez ugyan eddig is csak részlegesen jött be nekik velünk szemben.
Noha a liberális média nem győzi a hazugságaival támogatni őket, a tények látványosan cáfolják minden hazugságukat.
Sajnálatos, hogy ennek ismét az ártatlanok itták meg a levét, hiszen megakadályozták a békés, a hatóságokkal együttműködésre hajló valódi menekült családokat a regisztrációban, tovább lassítva az ő bejutásukat. Illetve menekült státuszuk megvizsgálását.

Nem járunk messze az igazságtól, amikor azt feltételezzük, hogy a menekülteket, időseket, gyerekeket, asszonyokat, (melyek jó része valójában csak gazdasági menekült) a cionisták háttér támogatását élvező ISIS csupán színpadi kelléknek használja fel a terroristái tömeges bejuttatásához
Ennek eklatáns példája volt, amikor két gyermeket minden lelkifurdalás nélkül hajítottak át a kerítésen. (mindkét gyermek megsérült). Akik azt hiszik (vagy szeretnék elhitetni), hogy ez csak egyetlen kirívó eset, akkor a többi atrocitásról, tudomást se véve a homokba dugják. a fejünket.
Ezért mi emlékeztük más esetekre, mikor egy garázda Bicskénél a sínekre rántott egy asszonyt a karon ülő kisbabájával, vagy emlékeztetünk erre a szintén nem egyedülálló jelenségre: „Menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, legyen szó akár nőkről, akár gyerekekről”. – Mandiner, MTI hír. a The Huffington Post című lap német internetes kiadása „Nőket és gyerekeket erőszakolnak a menedékkérők Németországban” című cikke alapján.

A horda, az agresszor jelző egyáltalán nem túlzás, különösen, ha még azt is hozzá vesszük, hogy amerre csak jártak mindenütt mocskot hagytak maguk után, eldobálták a kapott élelmiszereket, ruhákat, sátrakat, stb, valamint azt is, amit Bayer Zsolt írt: „Magyarországot megtámadták. Ország-világ szeme láttára. Láthatta mindenki. És mindenki láthatta a támadókat. Nem menekülők. Agresszorok. Életerős, fiatal, mindenre elszánt és bármire képes katonák.”

A határzárat nem csak a Röszke 1. és Röszke 2. határátkelőnél bontották meg, hanem más részeken is. Ezeken a helyeken jutottak be néhány százan, anyákat gyermekeikkel együtt dobták át. Feltehetően a későbbi Magyarországon megtörténő „családegyesítés” kierőszakolásának szándékával.
Aztán ne feledkezzünk meg azokról a hazai, és külföldi, illetve a jelenlegi szerb „civil” támogatókról és „jogvédőkről” se, akik tüzelik és bujtogatják a migránsokat, és általuk készített plakátokat nyomnak a kezükbe „Megdöbbentő röpcédulákat osztogatnak a szerb határon!”. Egyúttal emlékeztetünk arra is, hogy a „menekültek” paprika spray-vel fújták le a magyar oldalon álló rendőröket (?!) Nem tudni, hogyan került hozzájuk, de ez sem példátlan. Korábban, a FB-on nyomaban.blogger bejegyzésben olvastuk, hogy szúró vágó eszközökkel, sőt nunchako-val felfegyverkezve érkeztek hazánkba: …Szinte mindegyiktől vesznek el különböző fegyvereket, legtöbbször kések szúró-vágó eszközök, de van aki nunchakoval „menekül”.

Mindezek után mit tesz a liberális EU?
Ugyanazt, amit az itthoni liberális média csőcselék is. Uszít az országunk ellen.
Úgy tesz, mintha valóban csupán menekültkérdés lenne a határok megtámadása. Macedónia után Magyarországot is szégyenpadra ültetné. A bajok gyökerével azonban nem foglalkozik, ahogyan a kiváltó okokkal sem, melyben USA talpnyalójaként és NATO tagként legalább akkora felelősség terheli, mint azokat, akiknek a talpát nyalja.

A véleményformálás mindig úgy kezdődik, hogy valaki visszaütött, de a kiváltó okról nem vesz tudomást. Az cionista vezénylésű USA,  halálugrásában migráns ügyben is magával rántja „szövetségeseit” is. A hazai hangadó médiák a röszkei eset kapcsán (is!) – természetesen, a is szócsöveihez csatlakozva a magyar kormányt támadva, bírálva próbálja balliberális csicskásait hatalomhoz juttatni.
Szíjártó nagyon finoman fogalmazott, amikor az események nemzetközi és hazai sajtó bírálatait, az események tényeket negligáló tálalását bizarrnak nevezte.

Mi felháborítónak tartjuk az egyoldalú és hazug (a valóságot figyelmen kívül hagyó) fröcsögést.
Ezek a fősodorbeli „tájékoztatások”, egyetlen szót sem ejtettek az előzményekről, mely a magyar határvédők REakcióját kiprovokálták, arról sem, hogy 14 rendőrünk megsérült. Arról is hallgatnak, hogy az atlantista tervezésű, irányítású és pénzelt „arab tavasz” célja nem más, mint az arab és afrikai országok, nekik nem tetsző vezetőinek eltüntetése, a nemzeti vagyonuk megszerzése, és ezen országok látszólag amerikai (valójában a Rothschildok államának) irányítása alá vétele, gyarmattá tétele volt. E cél „szentesítette” az eszközt, azaz ezen országok porig bombázását, működő rendszerük szétverését. Persze mélyen hallgatnak arról a tényről is, hogy az általuk kiképzett és pénzelt terroristák kicsúsztak az irányításuk alól, önállósodtak, elszabadultak, akárcsak kifejlesztett vírusaik (AIDS, Ebola, Madárinfluenza, stb.).
Most Szerbiának látszólag az a legfontosabb, hogy tiltakozzon az ellen, hogy a magyar rendőrök viszonozták a támadást, megvédeni merészelték a határainkat és e közben a könnygáz meg a víz a szerb határon átjutott.
A tétlen szerb erők, – nyilván parancsra – semmit sem tettek órákon át, hogy megakadályozzák a szerb oldalról indított magyar határvédők elleni támadást, noha a terrorista elemek teli palackokat, majd betondarabokat és köveket, sőt gyerekeket hajigáltak át a magyar oldalra. Ahogyan tétlenül bámulták a helyi vámmentes bolt kifosztását is, és a szerb oldalon felgyújtott adomány sátrak és ruhák, de még a szerbektől kapott gumiabroncsok füstje sem csípte a szemüket.
Mégis hazánkat marasztalták el ezúttal is. Még hosszan sorolhatnánk a nyilvánvaló ferdítéseket, hazugságokat.

A nagy kérdés csak az, hogy amikor az ISIS falova és a migráns hordák az EU-t is szeméttel, mocsokkal borítják el, amikor ezeket a gazdag EU-s országokat is visszavonhatatlanul elözönli az öntörvényű sáskahad, és ugyanolyan lépéseket kell majd megtenniük, mint Magyarországnak, akkor vajon ez a kettős mérce változik-e? A horda nem csupán beilleszkedni nem képes, de még követelőzik is, és igyekszik mindent a maga képére (anarchia, mocsok, embertelenség, bűnözés, erőszak) formálni, erre itt egy újabb „gyöngyszem”:

„Megértjük, hogy az Oktoberfest egy régi német hagyomány, de mi, muzulmánok, nem tudjuk elviselni ezt az iszlámmal ellentétes eseményt, mert az sért minket, és minden muszlimot a földön. Mi azt kérjük, hogy azonnal töröljék el a közelgő Oktoberfest eseményt.
A Szíriából, Irakból, Afganisztánból most érkező muszlim menekülteket is sérti. Az Októberfest eltörlése segíti őket abban, hogy ne felejtsék el muszlim hitüket.”

Az EU lerohanása már folyamatban van évtizedek óta, de a negatív hatásokat még most sem tudják kezelni. Mi lesz, ha a német, svéd, francia, stb. lakosságnak végképp elege lesz, és a liberális toleranciát sutba dobják – ami valójában már régen nem is tolerancia, hanem megalázkodás?

Az EU-nak befellegzett, csak még nem dőlt össze, ezért nem nyilvánvaló ez a tény sokaknak.
Mondjuk ki nyíltan az USA-nak is ugyanígy befellegzett. E tények egyre nehezebben kendőzhetők el az erős néphülyítés ellenére is.

Megoldások
Hagyjuk is az EU-t és az USA-t. Nekünk, a maradék nemzeti szuverenitásunk megmentése, erősítése kell, hogy a célunk legyen. Akár az EU-val szemben is.
Be kell látnunk végre azt is, hogy az nem a szövetségünk, aki kifoszt, leigáz bennünket, elnyomja normális önvédelmi képességeinket.
Többször írtuk már, olyan, hogy bal-, vagy jobboldal nem létezik, csupán a jó és a gonosz oldala létezik. A harcban egyik oldalon a tisztességes stabil erkölcsi alapokon álló, tettre kész hazafias emberek állnak, míg velük szemben a szemétre való gyáva és haszonleső csőcselék. Legyenek bármely szervezet tagjai is.
Ezért a megoldás a jók összefogása. Ma a gonosz aknamunkája nyomán azonban a jók oldala megosztott, mert nem hallgat a józan eszére, szívére és nem okult a tapasztalataiból, ehelyett, mérhetetlenül ostobán hagyja magát megosztani, megtéveszteni és eltűri a felette uralkodókat.
A jóknak kapcsolatot kell találniuk egymáshoz és kivetni maguk közül a selejtet, a gonosz szolgálatában állókat.
Meg kell vizsgálni, miben tudják egymást támogatni, hogyan tudnak összefogni, és megszabadulni azoktól, akik ezt meggátolják. Nem lehet, és nem is kell mindenkinek mindenkivel összefogni.

A nemzet szempontjából további megoldást jelent a migráció támogatása helyett a magyarság (ez nem azonos kategória a magyar állampolgársággal (is) rendelkezőkkel!) népességcsökkenésének megállítása. A magyarság fennmaradása a magyar családok támogatásával érhető el, akár pozitív megkülönböztetésük alkalmazásával is!). A sokszínűség mi magunk vagyunk, bennünk él. Nincs szükségünk a magyarságtól idegen elemekkel való mesterséges keveredésre. Legyen az bármilyen fajta-, mentalitás-, identitás, vagy kultúrabeli eltérés.

Ha már, minket magyarokat előszeretettel vádolnak igaztalanul azzal, hogy kirekesztőek, idegengyűlölők, antihumánusak vagyunk, s ki tudja még milyen jelzőket aggatnak ránk. Ne törődjünk ezzel a fröcsögéssel, hanem legyünk végre azok, akik valójában vagyunk, és a magyar nemzet érdekeit tartsuk szem előtt az idegen érdekek helyett, a közösségünk érdekét helyezzük a magánérdek elé.

A hitelesség érdekében őszinte párbeszédek lefolytatása, és a mostani áldemokrácia helyett egy valódi demokrácia szükséges

Meg kell szabadulni minden kolonctól, ahogyan a süllyedő hajóból is a ballasztot kell dobni, hogy a léken ne follyon be a víz, amíg befoltozzák.

Meg kell nyirbálni az érdemtelenek jogait, amíg nem bizonyítják, hogy tudnak felelősen viselkedni és érdemessé nem válnak a nemzethez tartozásra.

Vissza kell állítani hazánk önvédelmi képességét, nem csupán katonai, hanem gazdasági téren is, vagyis az élet minden területén, mely születésünktől halálunkig kísér, legyen az oktatás, egészségügy, élelmezés, bármi, ami a haza, a magyarság érdekét szolgálja.
Szerezzünk érvényt akaratunknak, mert a mi jogunk eldönteni, hogy kiket és milyen feltételek mellett fogadunk be, és ne az EU, vagy más szervezetek diktáljanak nekünk a mi kárunkra. Ha pedig a minket elözönlő migránsok közül mégis megengedjük néhánynak, hogy itt éljen, akkor azok kizárólag keresztények lehetnek.

Ezek a fennmaradásunk érdekében megtenni szükséges lépések, melyeket, már régen meg kellett volna lépnünk, de talán még most sem késő.

Audie – Szabad Riport

Ezek katonák! Legalábbis tekintélyes részük az. A szervezettségük, az egyöntetű viselkedésük és gőgjük, de még a testalkatuk és mozgásuk is, – erre utal

…”Fiatal, fanatizált férfiak. Erősen valószínűsíthető, hogy valamely terrorszervezet, talán éppen a Tálib Hadsereg, vagy az Iszlám Állam, – vagy akár mindkettő harcosai. – Vagy pedig ezek újonnan szerveződő, európai hadtestjeinek katonái.- Kik a migránsok közé bújva jutnak be Európába.

Vajon gondolkodott e már valaki azon, hogy miért nem akarnak regisztrálni, ujjlenyomatot adni? – Mert így bizony nem lesznek azonosíthatók…”

2015. szeptember 16. – A háború első napja

Ultimátumot adtak szerda délben a magyar határt védő rendőrségnek, – a közvetlenül a határkapu előtt csoportosuló iszlamisták. Az ultimátum arról szólt, hogy a magyar rendőrség engedje be őket Magyarországra, ellenkező esetben támadást indítanak, hogy ha kell erőszakkal is, de betörjenek az országba. S miután az ultimátum 13 órakor lejárt, azt követően nem sokkal, – meg is indították a támadást a lezárt magyar határ ellen.

Rövid idő alatt berúgták a kaput, ám amögött a Készenléti Rendőrség falanxával találták szemben magukat. A rendőrök védték a határt, s rövid iő alatt felszámolták az iszlamista támadók betörését.

Ezek után következett a több, mint 2 órás csatározás, melyben a migránsoknak álcázott támadó iszlamista harcosok, vasrudakat, betondarabokat, (s mindent, ami a kezük ügyébe esett), dobáltak a magyar határt védő rendőrsorfalra. Majd következett a tűz, – gumiabroncsokat égettek, – égő rongyokat hajigáltak.

A magyar rendőrség könnygázzal és vízágyúval válaszolt.

Mindeközben a szerb rendőrség gyáván nem csinált semmit. Nem tett semmit azért, – hogy felszámolja a területéről kiindított muszlim támadást. Nem számolta fel a rendbontást.

Sőt, miután a támadás kifulladt, s végre nagy nehezen előmerészkedtek, (az iszlamisták megtapsolták őket), a szerb hatóságok hagyták büntetlenül a helyszínről eltávozni a migránsokat.

Sőt hátrébb, a liberális segélyszervezetek aktivistái itallal és étellel várták a kimerült és fáradt iszlamista harcosokat.

Bár ezeket a fanatizált martalócokat a liberálisok ugyan “menekülteknek” szokták nevezni, – ám ezek a fiatal fickók igencsak rácáfoltak erre az elnevezésre.

Mert, ahogyan ebben a képriportban is látható; Nem “szegény szerencsétlen menekültek” ezek, – hanem katonák. Gátlástalan iszlamista harcosok, kik gyerekek és asszonyok, s családok közt megbújva, s azokat pajzsként használva törnek észak felé a kontinensen.

Fiatal, fanatizált férfiak. Erősen valószínűsíthető, hogy valamely terrorszervezet, talán éppen a Tálib Hadsereg, vagy az Iszlám Állam, – vagy akár mindkettő harcosai. – Vagy pedig ezek újonnan szerveződő, európai hadtestjeinek katonái.- Kik a migránsok közé bújva jutnak be Európába.

Vajon gondolkodott e már valaki azon, hogy miért nem akarnak regisztrálni, ujjlenyomatot adni? – Mert így bizony nem lesznek azonosíthatók.

Meg nem erősített információk  szerint, az összecsapást megelőzően, két gyermeket dobtak át a kerítésen, s míg a magyar egységek azokkal voltak elfoglalva, a muszlimok megindították a támadást. Közvetlenül a határkapu ellen, az ultimátum lejárta után nem sokkal, – szerdán délután…

Egyéb fotók, ugyanerről a csatatérről:

Claymore / Szabad Riport – Fotók: MTI

A második videón közölt felvételek többsége Magyarországon készült. Mégsem láttuk.
Большинство кадров на втором видео были сняты в Венгрии. Но мы – жители этой страны – так и не видели их.

(Csikós Sándor/ http://rishonim.info/2015/09/16/100890-and-so-it-begins-isis-flag-among-refugees/)

Lemondott a német migrációs hivatal vezetője

Lemondott Németország Migrációs és Menekültügyi Hivatalának vezetője. Mindössze két hétig maradt a posztján, miután a magyar kormány továbbengedte a migránsokat a nyugati országokba.

Manfred Schmidt csütörtökön személyes okokra hivatkozva adta be lemondását a belügyminiszternek. Bár Thomas De Maziere a lemondás elfogadását követően hangsúlyozta, hogy Schmidt “kiváló munkát végzett az utóbbi öt év során és a jelenlegi migrációs válság kezelésében”, mindez nem másíthatja meg a tényt; Schmidt alig két héttel azt követően mondott le, hogy Németország maga is meg kellett tapasztalja a tömeges migrációs nyomást.

A német vezetők egy része egészen addig a korlátlan bevándorlás híve volt, ameddig az nem közvetlen Németországot sújtotta, hanem a periféria-országok voltak nyomás alatt. A magyar kormány szeptember 4-én hozott döntést arról, hogy Berlin bevándorlás-politikáját sokkterápiának kell alávetni, majd buszjáratokkal megkezdték a bevándorlók elszállítását az osztrák határra. Szeptember 4. és 5. közt egy nap leforgása alatt tízezer bevándorló lépte át a magyar-osztrák határt, és ez a szám a következő napok során is tartotta magát. Németország 9 napon belül döntést hozott a határellenőrzés visszaállításáról.

Alig egy héttel a határellenőrzés visszaállítását követően Schmidt lemondása azt az üzenetet közvetíti, hogy Németország a saját határain megtapasztalta, amivel eddig a periféria-országok saját maguk kellett megbirkózzanak.


http://hidfo.ru/2015/09/lemondott-a-nemet-migracios-hivatal-vezetoje/

Miért nem akarja megsemmisíteni USA az ISIS-t? – Avagy az ellenségem ellensége…

Milyen regionális geopolitikai paradoxon akadályozza, hogy Washington végleg leszámoljon az Iszlám Állammal?

HORVÁTH CSABA politológus szerinte az ISIS bukása a dolgok jelenlegi állása szerint egy olyan, Irán-vezette síita tömb létrejöttét vonná maga után, amely erőforrásait tekintve erősebb volna bármely szövetségi tömörülésnél, ami az első világháború óta a térségben létrejött, súlyosan veszélyeztetné az USA három legfőbb térségbeli szövetségesének, Törökországnak, Izraelnek és Szaúd-Arábiának pozícióit.

„Miért nem semmisíti meg az USA az Iszlám Államot?” – hangzik fel a kérdés egyre gyakrabban a hazai és nemzetközi közbeszédben egyaránt. Erre számos magyarázattal találkozhattunk, kezdve a várható lehetséges veszteségektől és az Iszlám Állam elrettentő médiapotenciáljától, egészen azokig a vélekedésekig, miszerint pusztán a levegőből nem lehet háborút nyerni. Azonban, ha az USA által az iszlám Állam ellen eddig folytatott katonai akciókat közelebbről megnézzük, akkor is komoly kételyeink merülhetnek fel az Egyesült Államok eltökéltségét illetően: míg 1991-ben, a Szaddám Husszein elleni Sivatagi Vihar hadművelet idején az amerikai repülőgépek bő egy hónap alatt 200.000 berepülést hajtottak végre Irak ellen, addig az Iszlám Állammal szembeni légiháború egy éve alatt mindössze 44.000 volt a berepülések száma. Vagyis az egységnyi időre eső amerikai légicsapások száma az Iszlám Állammal szemben durván egy ötvened része annak, mint ami a Szaddam Husszein elleni háború idején volt. Ez nem vall túl nagy lelkesedésre, holott légi háború esetében nem állnak fenn azok az akadályozó tényezők, amelyek a szárazföldi fellépést gátolják.

Mi állhat tehát a háttérben? Bár az amerikai vezetés konkrét indokait nyilván nem ismerhetjük, és e tekintetben csak találgathatunk, azt azonban felmérhetjük és mérlegelhetjük, hogy az Iszlám Állam eltűnése (azzal együtt, hogy erkölcsileg és humanitárius szempontból kétségtelenül üdvözlendő fordulat volna) milyen következménnyel járna a térség hatalmi viszonyaira, és ezen keresztül az USA világhatalmi érdekeire. Ezúton pedig felmérhetjük és mérlegelhetjük azt is, hogy ezek a perspektívák az amerikai vezetést milyen lépések megtételére ösztönözhetik, és milyen lépések megtételére nem ösztönözhetik. Ezzel kapcsolatban pedig két kérdés megválaszolása a legfontosabb:

Kiknek a győzelméhez vezetne Irakban és Szíriában az Iszlám Állam veresége?
Mi lenne egy ilyen fordulat következménye a tágabb térség hatalmi viszonyait tekintve?
A két kérdés megválaszolásából láthatjuk, hogy a jelenlegi konfliktusban az „ellenségem ellensége a barátom” régi bölcsességből kiinduló átláthatatlan, és számos önellentmondással nehezített gombolyaggá álltak össze a történet szálai.

Maga Aszad lépne újra színre

Az első kérdést illetően, miszerint kiknek a győzelmét hozná magával Irakban és Szíriában az Iszlám Állam bukása, rögtön láthatjuk is a probléma lényegét: a két országban az Iszlám Állam fő ellenségeit az iraki és a szíriai kormány, valamint a kurd erők jelentik. Utóbbiak, noha a nyugati média talán őket szerepelteti leglátványosabban az Iszlám Állam ellenfelei közül, korlátozott perspektívával bírnak. Erősen kötődnek a kurd többségű területekhez, amelyek nagy részét jelenleg is ellenőrzésük alatt tartják, történelmi precedensek alapján ugyanakkor e területeken kívül nem igazán rendelkeznek tömegtámogatottsággal és mozgástérrel. Az Iszlám Állam bukása esetén tehát a főszerep annak másik két főellenségének, az iraki és szíriai kormányoknak jutna. Szíria esetében ez már nyilvánvalóan fel is veti az „ellenségem ellensége” problematikát, hiszen a szíriai kormányzat nem más, mint az a Bassár al-Aszad, aki ellen az USA majdant/felkelést/polgárháborút 2011-ben kirobbantott.

Az Iszlám Állam veresége Szíria esetében tehát minden valószínűség szerint az Aszad-győzelmét jelentené.

Negyedik félként jelen van persze Szíriában az USA által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg felkelőcsoport is, azonban sikerességben eddig messze elmaradtak mind az Aszad-hű kormányerők, mind pedig az Iszlám állam mögött. Ellenőrzésük csak az ország területének töredékére terjed ki, ráadásul ennek földrajzi elhelyezkedése is úgy oszlik el, hogy a frontvonal legnagyobb részén nem a Szabad Szíriai Hadsereg, hanem az Aszadhoz hű kormányerők néznek farkasszemet az Iszlám Állammal, vagyis már csak helyzeti előnyükből fakadóan is ők tudnák először kihasználni annak bukását. Szíriában tehát a dolgok jelenlegi állása szerint pontosan annak az Aszad-rendszernek a restaurációját jelentené az Iszlám Állam bukása, amelynek megdöntésére az Egyesült Államok a 2011-es felkelést eleve megszervezte és támogatta.

Irak esetében az iraki kormány, amely az Iszlám Állam bukásának fő haszonélvezője volna, ugyan formailag az USA szövetségese, azonban ezt a vezetést a valóságban egyre szorosabb szálak fűzik Iránhoz, mint az USA-hoz. Itt jutunk el ahhoz a ponthoz, ahol az Iszlám Állam bukásának perspektíváját Szírián és Irakon túllépve, regionális kontextusban is meg kell, hogy vizsgálnunk.

Megkerülhetetlen, Irán vezette blokk emelkedne a horizonton

Rögtön elérkeztünk a második kérdéshez: mit jelenthet, mit jelentene tehát a szíriai és az iraki kormány erőinek győzelme regionális téren? Mint azt már említettük, a jelenlegi iraki kormány, amellett, hogy formailag az USA szövetségese, ezzel együtt, és egyre jelentősebb mértékben Irán szövetségese is. Ugyanakkor az Aszad –rezsimről is elmondható, hogy (az USA-val évtizedek óta ellenséges viszonyban lévő) Irán szövetségese, méghozzá az iraki vezetéssel ellentétben nem pusztán rövid ideje, hanem már évtizedek óta stabilan az. Vagyis az Iszlám Állam teljes bukása, és az asszadi Szíria, valamint a jelenlegi iraki kormányzat győzelme Irakban és Szíriában egyaránt egy-egy, Iránnal szövetséges államhatalom konszolidációját jelentené. Elég egyetlen pillantást vetünk a térség térképére, hogy megállapíthassuk: a három, egymással szomszédos ország koalíciója egy összefüggő tömb formájában egy olyan súlyú, Irán vezette hatalmi tömörülést jelentene, amely megkerülhetetlenné válna a Közel-Keleten. A három ország népessége összesen 132 millió fő, vagy ha Szíria háború előtti népességével számolunk (feltételezve, hogy a konfliktus lezárultával a menekültek többsége visszatérne) akkor 137 millió fő. Ez messze meghaladja nem csak Törökország 78 milliós népességét, de a szorosan együttműködő Törökország-Azerbajdzsán páros összesen 87 milliós népességét is.

A 132-137 milliós népesség többszörösen múlja felül az öböl-menti országok Szaúd-Arábia vezette tömbjének, a GGC-nek (Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült-Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán) összesen 50 milliós népességét is. A három ország feltárt olajkészleteinek mennyisége háromszáz milliárd hordó, amely ha el is marad a GCC-blokk ötszáz milliárd hordónyi készleteitől, de már lényegében egy súlycsoportot képvisel azzal. Vagyis az Iszlám Állam bukása és a szíriai és iraki kormányok győzelme a dolgok jelenlegi állása szerint egy olyan, Irán vezette szövetségi blokk kialakulását jelentené, amely erőforrások tekintetében is messze felülmúlná a térség két másik legjelentősebb, ráadásul az USA-val szövetséges iszlám hatalmának, Törökországnak és Szaúd-Arábiának a szövetségi rendszerét. Márpedig egy ilyen fordulat minden bizonnyal rendkívül kellemetlenül érintené mind Törökországot, mind pedig Szaúd-Arábiát, emellett az Izrael és Irán közti viszonyt tekintetbe véve valószínűleg Izrael számára sem volna jó hír egy, Afganisztán és Pakisztán határától egészen a Földközi-tengerig és az izraeli határig terjedő, földrajzilag összefüggő, Irán vezette tömb létrejötte. Vagyis az USA ellensége, az Iszlám Állam léte a fő gátja annak, hogy az USA másik ellensége, Irán vezetésével létrejöjjön egy, az Iszlám Államnál összehasonlíthatatlanul erősebb szövetségi blokk a térségben, amely veszélyeztetné az USA térségbeli szövetségeseinek, Szaúd-Arábiának, Izraelnek és Törökországnak az érdekeit.

A siíta-szunnita faktor

Ahhoz, hogy megértsük, Törökország és Szaúd-Arábia hatalmi érdekei szempontjából miért volna katasztrofális az erőviszonyok ilyen irányú átrendeződése, illetve hogy mindez mit jelentenie az Egyesült Államok térségbeli nagyhatalmi érdekeire nézve, mélyebben át kell tekintenünk a történetben szereplő egyes szövetségi rendszerek és rezsimek tömegbázisait, demográfiai és etnokulturális hátterét. A történetben vezető szerepet játszik az iszlám két fő, egymással sok szempontból szemben álló ága, a szunniták és síiták közti ellentét. Míg Törökország és Szaúd-Arábia szunnita többségű és vezetésű államok, addig Irán mind népességének többségét, mind vezetését tekintve síita. Irak és Szíria pedig jelen pillanatban e két szemben álló irányzat összeütközésének csataterét jelenítik meg. Szíria népességének többsége ugyan szunnita, de maga az Aszad-rezsim vezetése a síita irányzat egy sajátos leágazásából az alavita felekezetből kerül ki. Így már nem is tűnik olyan meglepőnek, hogy az Aszad-rezsim egy szigorúan szekuláris berendezkedést tartott fenn Szíriában, hiszen egy síita vezetés egy szunnita többségű országban nem is nagyon tehetett volna mást. Hatalmuk tömegbázisát az ország lakosságának egytizedét kitevő alaviták és a népesség másik egytizedét kitevő (még az iszlám eljövetele előtti időkből hátra maradt) keresztények informális koalíciójára épült, valamint azon hozzájuk csatlakozó mérsékelt szunnitákra, akiknek megfelelt ez a szekuláris, berendezkedés. Ebben a kontextusban már korántsem meglepő, hogy az Aszad-rezsim legfőbb ellenfelét a szíriai polgárháborúban a szunnita irányzat lehető legkeményvonalasabb változatát képviselő Iszlám Állam jelenti, hiszen az Aszad-rezsim legfőbb ellenzékét már évtizedek óta a vallásos, különösen a fundamentalista szunniták jelentették. Az Aszad-rezsim ugyanakkor síita vezetése következtében, szekuláris berendezkedése ellenére is már évtizedek óta stabilan Irán szövetségese.

Irak esetében ugyanakkor a lakosság 50-65%-a síita arab, 20-30%-a szunnita arab, 15%-20%-a pedig kurd. Szaddam Husszein rezsimje ugyanakkor érdekes módon a szunnita arab kisebbségre támaszkodott, vagyis nem csak a kurd kisebbséggel, de a síita-arab többséggel is szemben állt. Ennek következtében uralma évtizedeiben a Szaddam Husszein-féle Irak élesen szemben állt Irán és Szíria síita szövetségével, földrajzilag pedig a két szövetséges ország közé beékelődve akadályozta meg, hogy azok egy összefüggő tömböt alkothassanak. Miután azonban az USA megdöntötte Szaddam rezsimjét, már előrelátható volt, hogy bármiféle, kicsit is demokratikus berendezkedés esetén síita dominanciájú kormány jut majd hatalomra az országban, vagy legalábbis annak arab területein. Így is történt, ami pedig az új iraki kormány részéről egyre erősebb Irán-barát irányvonalat vont maga után, annál is inkább, mert számos olyan síita politikus jutott vezető szerephez, akik Szaddam idején Iránban élveztek politikai menedékjogot. Miután Irak területén Szaddam bukása után a kurdok széleskörű autonómiához jutottak, az ország fennmaradó részén pedig síita arab vezetés vette át az uralmat, az új kormánnyal szemben álló legfőbb tömegbázissá a szunnita arab népesség lépett elő. Itt kapcsolódik össze a szíriai és iraki szál az Iszlám Állam történetében, hiszen ahogyan Szíriában a síita Aszad-rezsimmel szemben álló vallásos szunniták adják annak tömegbázisát, addig Irakban is a síita-dominanciájú kormánnyal szemben álló szunnita kisebbség. Földrajzilag pedig egymással közvetlenül szomszédos Szíria szunnita többségű keleti része, és Irak szunnita többségű nyugati része, ezért tudta pontosan ezeket a területeket hatalma alá vonni az Iszlám Állam, és ez az oka annak is, hogy kevéssé tud sikereket elérni e területek határain kívül. Azonban ez a korlátozott tömegbázis is elég ahhoz, hogy az Iszlám Állam területe földrajzilag elválassza egymástól Irak és Szíria egyaránt síita és Irán-barát kormányainak ellenőrzése alatt álló területeket.

Nagyjából ez a szunnita-síita szembenállás a magyarázat arra, hogy a szunnita Szaúd-Arábia és Törökország számára miért éri meg saját identitásuk szempontjából is az USA-val szövetkezni Iránnal szemben, illetve hogy miért jelentené hatalmi érdekeik számára az erőviszonyok katasztrofális átrendeződését az Iszlám Állam bukása, amely a dolgok jelenlegi állása szerint egy Irán vezette, iráni-iraki-szíriai síita hármasszövetség létrejöttét vonná maga után. Törökországban és Szaúd-Arábiában nem csak a lakosság többsége szunnita, de a két állam vezetése is. Szaúd-Arábia, noha maga is iszlám teokrácia, a szunnita-síita törésvonal mentén már évtizedek óta kulturális hidegháborút folytat a síita Iránnal szemben, ugyanakkor a Törökországban 2002 óta hatalmon lévő iszlám párt, az AKP is az iszlám szunnita irányzatát képviseli.

Az évtized egyik legbonyonoltabb rejtvénye

A dolgot tovább bonyolítja, hogy a felekezetileg rendkívül megosztott Libanonban is erős, és az ország egy jelentős részét a Szíriával és Iránnal szövetséges síita Hezbollah tartja ellenőrzése alatt. Mivel az Aszad-féle szíriai hadsereg az 1970-es, ’80-as években már többször is megszállta Libanon területének nagy részét, és átmenetileg befolyása alá vonta az országot, így az sem valószínűtlen, hogy egy Irán-Irak-Szíria tömb létrejötte esetén Libanon is e hármasszövetség befolyása alá kerüljön. Ezzel a tömb népessége a 140 millió főt is túlléphetné, földrajzilag pedig Izrael számára lenne különösen fenyegető egy ilyen fordulat.

A szövetségi rendszerek kulturális hátterének áttekintésével a hatalmi érdekek ellentmondásoktól terhelt teljes összképe bontakozik ki előttünk. Az Iszlám Állam bukása a dolgok jelenlegi állása szerint egy olyan, Irán-vezette síita tömb létrejöttét vonná maga után, amely erőforrásait tekintve erősebb volna bármely szövetségi tömörülésnél, ami az első világháború óta a térségben létrejött, súlyosan veszélyeztetné az USA három legfőbb térségbeli szövetségesének, Törökországnak, Izraelnek és Szaúd-Arábiának pozícióit. Hogy az amerikai vezetés mit forgat a fejében, azt nem tudhatjuk, de ezek a tényezők semmiképp nem az Iszlám Állam mielőbbi felszámolására látszanak ösztönözni Washingtont.

Hogy az USA hogyan lesz képes megoldani ezt a paradoxont, az talán az évtized egyik legbonyolultabb rejtvénye. A paradoxon feloldását jelenthetné, amennyiben a szíriai polgárháborúban előre tudna törni a mérsékelt szunnita hátterű, az USA-val és annak szunnita szövetségeseivel szövetséges Szabad Szíriai Hadsereg. Ha az Aszad-rendszer helyett ők válnának Szíriában az Iszlám Állam fő kihívóivá, akkor követhetné az Iszlám Állam bukását Szíriában egy, az USA-val, Törökországgal és Szaúd-Arábiával szövetséges kormányzat hatalomra kerülése. Azonban a dolgok jelenlegi állása szerint a Szabad Szíriai Hadsereg a közelében sincs ennek, még csak tömegbázist tekintve sem. A jelek szerint Szíria síita és keresztény területei számára a Szabad Szíriai Hadsereg is túlságosan hangsúlyosan szunnita ahhoz, hogy megbízzanak benne, és inkább továbbra is az Asszad-kormány nyújtotta viszonylagos biztonságot és stabilitást választják, míg az ország szunnita többségű területein az Iszlám Állam arat nagyobb sikereket. Így azonban a paradoxon feloldására nem látszik közeli megoldás.
(pcblog)


"Amikor Irakot elpusztították, az amerikai védelmi miniszter Szaddám Huszein jóbarátja volt. Végül elárulták és felakasztották. Áltathatjuk egymást azzal, hogy 'nem ti, hanem mi vagyunk az amerikaiak fő szövetségesei' - de egy napon az amerikaiak mindannyiunkat elárulnak és felakasztanak."

Moammer Kadhafi, 2011-ben meggyilkolt líbiai vezető. 2008. március 29.

Bal-Rad komm: A szíriai helyzet nem Amerika szája-íze szerinti rendezése “…súlyosan veszélyeztetné az USA három legfőbb térségbeli szövetségesének, Törökországnak, Izraelnek és Szaúd-Arábiának pozícióit. Hogy az amerikai vezetés mit forgat a fejében, azt nem tudhatjuk, de ezek a tényezők semmiképp nem az Iszlám Állam mielőbbi felszámolására látszanak ösztönözni Washingtont…”

Márpedig az amerikai fölforgatás remélt eredményeibe rondít bele Oroszország Szíria megsegítésével. Amely Oroszország valamivel közelebb is fekszik a térséghez, mint az USA! Ráadásul a jelek szerint Szíriában a kormányerők egyre több helyen indítanak offenzívát az iszlamista terrorállam ellen, és lássunk csodát: garmadával kerül elő a kivert terroristák fészkeiből az amerikai és izraeli “kegytárgyak”.

Mint például a fenti videon, az IÁ-banditáitól megtisztított Zibaniban.

Az USA-nak létérdeke a terror”állam” életben tartása és működtetése! Mint azt bőrünkön is megtapasztalhattuk, a migrációs hullámmal Európát ellehetetleníteni szándékozó aljas tervük egyik legfőbb tartópillére az iszlámra hivatkozó söpredék helyi terrorja. Ami a Legfőbb Latorállamnak nagy tetszésére szolgál.

Ám a Legfőbb Latorállam tetszési indexe igencsak hanyatlóban van az orosz Medve térségbeli megjelenését követő-az USA számára semmi jóval nem kecsegtető-események miatt. A Medve ugyanis alaposan bekavart Washington világfölforgató terveinek. (Amelyek messze az amerikai kontinenstől zajlottak/zajlanak!) Az amerika palacsintába ott kerülhetett a romlott töltelék, amikor a Medve betegségére kalkuláltak. “Áh! Van annak baja most épp elég a saját birtokon belül is, minthogy bekavarjon a latorbuliba!”

Hát tévedtek! Nagyot tévedtek! A Medve-az OROSZ MEDVE-nagyon is egészséges. És erős. A ráeresztett kijevi rókát fölrúgva leballagott Szíriáig! Bár neki jóval kevesebb utat kellett odáig megtenni, mint a Legfőbb Latornak!

Amely legfőbb latornak most nagyon fő a feje a romlott palacsinta kényszerű majszolgatása miatt! Tudja jól, hogy ebből nagyon komoly gyomorrontása származik majd, de muszály megenni! Pedig nem magának csinálta.

Ráadásul a Legfőbb Lator keverése-kavarása-pontosan a migránshullám miatt-Európa célközönségének a fantáziáját is megmozgatta. Olyannyira, hogy kezdik kiismerni az alantas célt. Pláne, ha Moszkvából néha-néha kapnak is egy kis tényszerű ismertető anyagot. Meg egy kis segítséget!

És mivelhogy a világban minden-mindennel összefüggésben van, Európa megvilágosult népei le fogják nyomni az elrontott palacsintát a beképzelt, akarnok szakács torkán!

Négyszázezren feketén dolgoznak

Magyarországon a feketegazdaság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 22,1 százalék, ami megfelel a közép-európai országok átlagának. A régióban Horvátországban és Romániában a legmagasabb, 28,1 százalék a feketegazdaság GDP-hez mért aránya. Szlovéniában 23,1 százalékot mértek, Szlovákiában viszont csak 15 százalékon áll, míg Ausztriában mindössze a gazdaság 7,5 százalékát teszi ki a feketegazdaság – derül ki a feketelista.hu gazdasági adatbázis értékeléséből, amelyhez a Randstad Holding munkaerő-piaci szolgáltató cég friss, mintegy 20 ország adatait tartalmazó felmérését is felhasználta.

Becslések szerint a feketegazdaság felét a feketefoglalkoztatás adja. Idén az ellenőrzött dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. A feketelista.hu “reprezentatív becslése” szerint így négyszázezer munkavállaló dolgozik feketén Magyarországon. “Méltányos számítások szerint is” mintegy 60 ezer vállalkozás lehet érintett a munkaügyi szabálytalanságokban. Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető, azonban a bírságolás meglehetősen “kíméletes” az elemzés készítői szerint.
(MTI)

Ahtisaari: Moszkva már AKKOR figyelmeztetett! Baj lesz ebből!

A The Guardian brit újság a korábbi finn elnök, a Nobel-díjas Marttí Ahtisaari nyilatkozatával sokkolja a russzofóbiában szenvedő, és hamarosan az iszlám megszállás alá kerülő Nyugat-Európa olvasóit.

A migránsválság megelőzésére ugyanis Oroszország elnöke már 2012-ben javaslatot tett a nyugati hatalmaknak, hogy Szíria ügyét közösen oldják meg-mégpedig igen gyorsan-mert nagy baj lesz! Vlagyimir Putyin már 2012-ben a II. világháború hatásait is meghaladó iszlám migrációs hullám veszélyeire figyelmeztetett Szíria polgárháborúba taszítása miatt. Csakhogy a polgárháború kiterjesztésében érdekelt, és annak megszervezésébe belefeledkezett Nyugatot a dolog nem izgatta.

Ahtisaari a nyilatkozatában emlékeztetett, hogy 2012 februárjába Oroszország ENSZ főképviselője Vitalij Csurkin egy hárompontos szíriai rendezési tervet terjesztett elő: a Nyugat állítsa le a szír ellenzék felfegyverzését, kezdődjön konstruktív párbeszéd Asszad-elnök és demokratikus ellenzéke, valamint ennek az ellenzéknek az “elegáns” bevonása Szíria kormányzásába.

Igen ám, de a Csurkin által megtett Kreml javaslat az USA, Nagy-Britannia és Franciaország azon téveszméjén bukott meg, miszerint Asszad elnök hatalma hamarosan összeomlik. Ezért aztán figyelmen kívül is hagyták Moszkva rendezési tervét.

Ahtisaari szavai szerint az orosz megoldási javaslatról akkor Nagy-Britannia külügyminisztériumának Közel-keleti famulusa kijelentette: “Ez csak egy orosz trükk Asszad hatalmának meghoszabbítására, a rendszer átmentésére. Semmi szükség foglalkozni a tervvel”.

Akkor (2012-ben) a szíriai polgárháború civil halottainak számát 7500-ra becsülték. Ma ez a szám minimum 200 ezer fő. Becslések szerint Szíriából elmenekült hozzávetőleg 11 MILLIÓ (!) szír állampolgár.

“Óriási a mi felelősségünk abban, hogy nem foglalkoztunk érdemben az akkori orosz javaslattal, amivel elejét lehetett volna venni az Európát fenyegető mifránsválságnak. Most pedig fizethetjük a számláját a saját felelőtlenségünkért”-nyilatkozta a The Gardiennak Marttí Ahtisaari egykori finn elnök.

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/17/ahtisaari-moszkva-mar-akkor-figyelmeztetett-baj-lesz-ebbol/

Valcman csavart még egyet a kijevi “szankciós présen”!

Szankciókat rendelt el 400 donbasszi magányszeméllyel és 90 jogi személlyel szemben Valcman Nyalókakirály. De magyarok is-jobbára jobbikosok- felkerültek a kiegészító kijevi listára.

Szigorú intézkedését az váltotta ki, hogy Alekszander Zaharcsenko aláírta az október 18-án megtartandó helyi választásokról szóló törvényt. válaszul arra,

A minszki megállapodás értelmében Maradék-Ukrajnában és Donbasszban egy időben, összehangoltan kellene helyhatósági választásokat tartani. Igen ám, de a kijevi junta szerint Donbassz népköztársasági ellenőrzésű területein, valamint az általuk megszállt donbasszi területeken a front közelsége miatt nem lehet megtartani voksolást. Mert nem biztonságos. És hát Nyalókakirályék aggódnak a “szeparatisták nem tisztességes” választási eljárásai miatt is.

Így aztán a valcmani hatalom úgy döntött, hogy egy héttel később, október 25-én ők is megrendezik a maguk választását. Hogy a 18-a és 25-e közötti hét napban mitől lesz biztonságosabb Maradék-Ukrajna?-hogy akkor már meg lehet tartami a voksolást-erre vonatkozóan semmi bizonyossággal nem rendelkezünk. Hacsak:

Donbasszban egyébként tart a viszonylagos nyugalom. Ma “landolt” a 38. “gumkonvoj” közel kétszáz kamionja a két Népköztársaság területén.

http://www.balrad.com/index.php/2015/09/17/valcman-csavart-meg-egyet-a-kijevi-szankcios-presen/