Mexikó ékszere: szélenergia határok nélkül

Mexikó környezetvédelmi minisztériuma újabb szélerőművek építésére adott ki engedélyeket, miután megépült az első, határon átívelő szélpark, az ország folyamatban lévő energetikai reformjának részeként.

Az új projektek ellenzői szerint a szélenergia nem magánkézbe való; a magánbefektetők bevonása környezeti károkat okozhat, és a halászatot veszélyezteti. A kormány azonban lehetővé teszi számos magánérdekeltség részvételét az energiaszektor korszerűsítésében, és az utóbbi napokban megkezdte működését egy határokon átívelő projekt, ami alapjaiban megváltoztathatja az ország energetikáját.

Az első, a határ két oldalán egy rendszerként működő szélparkot Tecate városának térségében adták át, Alsó-Kalifornia állam északi részén. A beruházás közel 5300 hektár területen 47 szélturbinát működtet, egyenként 3,3 MW kapacitással. Gerónimo Gutiérrez, projektigazgató szerint ez a két ország együttműködésének új modelljét jelenti, mert közös történelmük folyamán először történt meg, hogy egy közös energiaprojekt a határ mindkét oldalán élőknek nyújt szolgáltatást.

Alsó-Kalifornia kormányzója, a mexikói pénzügyminiszter és az energetikai miniszter egyaránt részt vett az új szélpark átadási ceremóniáján. A projekt a határ-menti környezeti együttműködési bizottság munkája eredményeként jött létre, és a határ túloldalán San Diego megyét fogja árammal ellátni. Az új szélerőművek elegendő elektromos áramot termelnek ahhoz, hogy probléma nélkül fedezzék 70832 háztartás energiafelhasználását.

http://hidfo.ru/2015/09/mexiko-ekszere-szelenergia-hatarok-nelkul/

Észtországban is felgyújtottak egy menekülttábort

Az elmúlt éjszaka folyamán Észtországban is felgyújtottak egy menekülttábort. A rendőrség jelentése szerint nem voltak halálos áldozatok.

A Vao térségében lévő menekülttáborban történtekről Indrek Link, Rakvere város rendőrfőnöke számolt be. Elmondása szerint a menekülttábort “az illegális bevándorlók beengedését ellenző radikálisok” gyújtották fel, de még folyamatban van az ügy kivizsgálása. A gyújtogatás idején összesen 50 fő tartózkodott a tábor területén, őket a tűzoltók kimentették.

Toomas Hendrik észt államfő felszólította a parlamenti pártokat, hogy ítéljék el a történteket.

Az Észt Védelmi Erők eközben egy sajtóbotrány középpontjában áll, a hadsereg egy tisztje ugyanis nyilvánosan – saját Facebook-oldalán – kijelentette, hogy

a bevándorlók az ország szemetei, amit el kell takarítani Észtországból.

A hadsereg közleménye szerint azonban nem fogják leváltani posztjáról a bevándorlók befogadása ellen tiltakozó tisztet, akit végül egyszerű megrovásban részesítettek.

Németországban mostanra több, ehhez hasonló gyújtogatás történt. Az európai országok lakossága a liberális baloldal sajtómonopóliumának nyomásgyakorlása ellenére sem fogadja el az illegális bevándorlók tömeges befogadását, és egyre gyakoribbak a radikális fellépések. A kormányok azonban nehéz helyzetben vannak, mert a nyugat-európai országokban már több tízmillió – második és harmadik generációs – arab és afrikai bevándorló él, akik választójoggal rendelkeznek, és tömeges kormányellenes megmozdulásokba is bevonhatóak, amennyiben a kormányok nem hajlandók beengedni a jelenleg is Európa felé úton lévő rokonaikat, nemzettársaikat.

(Képünk illusztráció. A fotón az egyik felgyújtott német befogadóközpont látható a tűzeset után)

http://hidfo.ru/2015/09/esztorszagban-is-felgyujtottak-egy-menekulttabort/

A francia gazdák követelik az Oroszország elleni szankciók eltörlését

Több ezer francia gazda vonult fel traktorokkal a fővárosba, hogy tiltakozzanak a mezőgazdaság szétverése ellen – a szankciós politika folytatása ugyanis a teljes iparágat válságba sodorta.

A Párizsban kezdődő megmozduláson több mint ötezer gazda jelent meg, sokan a gazdaszervezetek által szervezett buszjárattal, mások traktorokkal vonultak fel, és most azzal fenyegetik a kormányt, hogy blokád alá vonják a Párizsba tartó autóutakat. A megmozduláson eddig több mint 500 traktorral vonultak fel, hogy megbénítsák a város közlekedését.

A megmozdulás résztvevői követelik, hogy a kormány

• engedje el a mezőgazdasági vállalkozások adósságait,
• csökkentse az adókat,
• növelje a felvásárlói árakat, és
• haladéktalanul szüntesse be az Oroszország elleni szankciókat.

A gazdák eddig több milliárd euró veszteséget szenvedtek el az Oroszország elleni szankcióháború miatt; a termékek bent rekedtek az uniós piacon, így kínálati piac alakult ki, és több termékcsoport esetében az előállítási költségek alá nyomta le a felvásárlási árakat. Franciaországban a mezőgazdasági vállalkozások nagy részét a csőd fenyegeti, mert a termékeiket eladni nem tudják, de a hiteleket továbbra is törleszteni kell, miközben nem tudják tartani a versenyt az olcsóbb kelet-európai termékekkel. Az országban rohamosan esik a sertés- és marhahús ára, emellett drasztikusan csökkent a tej felvásárlói ára is, a termelők működését egyik évről a másikra ellehetetlenítette a szankcióháború.

Franciaországban hónapok óta folyamatban vannak a tüntetések. Augusztus közepén több száz traktor blokkolta a Lidl beszállítói raktárainak bejáratát Cambrai területén, és követelték, hogy az áruházláncok azonnal állítsák le a külföldi termékek behozatalát. A gazdák más városok közelében és határ közeli autóutakon is égő traktorgumikból álló úttorlaszokat emeltek, hogy megakadályozzák az áruházlánc logisztikájának működését.

Az Európai Unió az Egyesült Államok kezdeményezésére hozott szankciókat Oroszország ellen. Washington célja, hogy a minimumra csökkentse a kereskedelmi kapcsolatokat az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai közt. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy az európai vállalkozások kivonulásával létrejött piaci résbe az amerikai cégek nyomuljanak be. Alekszej Puskov, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának vezetője szerint a szankcióháború kezdete óta az amerikai-orosz kereskedelmi kapcsolatok közel tíz százalékkal bővültek.


http://hidfo.ru/2015/09/a-francia-gazdak-kovetelik-az-oroszorszag-elleni-szankciok-eltorleset/

Párizs milliárdokat veszít a Misztral-üzlet felmondása miatt

Franciaország nyilvánosságra hozta a Misztral üzlet felmondása miatt Oroszországnak fizetett kártérítés összegét: közel 950 millió euróval lettek szegényebbek, és az ügynek további vonzatai lesznek.

A francia nemzetgyűlésnek törvényesítenie kellett a szerződésszegést, így a Misztral-üzlet felmondásával keletkezett veszteség pontos adatai is napvilágot láttak: eszerint 949.754.859 eurót fizettek Oroszországnak kártérítésként, amiért a francia fél nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségeit. A Misztralok gyártásáról kötött megállapodás szerint ráadásul Párizs egészen addig nem jogosult a harmadik fél számára értékesítésre, ameddig vissza nem szolgáltatta a megrendelőnek azokat a berendezéseket, melyek nem Franciaországban készültek, hanem Szentpéterváron az orosz haditengerészet saját berendezéseit gyártotta, amit a francia üzemben csak beszereltek.

Az egyezményt eredetileg 2011-ben kötötték. Franciaország azonban nem csak a szerződés felbontásának közvetlen anyagi veszteségével kell számoljon: július 30-án a Bloomberg üzleti napilap arról számolt be, hogy a francia Dassault Aviation Sa elesett egy több mint 11 milliárd dolláros megrendeléstől. India a Misztral-ügy miatt mégsem vásárol Franciaországtól Rafale vadászrepülőgépeket – ehelyett inkább Oroszországtól vesznek Szuhoj vadászrepülőgépeket, utóbbi esetben ugyanis garantált, hogy a gyártó nem fogja amerikai nyomásgyakorlásra utólag felbontani a szerződést.

Franciaország azt követően gyártott ürügyet a hajók át nem adására, hogy Washington felszólította a NATO főtitkárát, tegyen hivatalos vételi ajánlatot az orosz megrendelésre gyártott hajókra. Az Egyesült Államok célja az orosz flotta modernizálásának hátráltatása, a főtitkár így hivatalos ajánlatot tett Párizsnak a hajók megvásárlására. Thierry Mariani, Franciaország volt közlekedési minisztere szerint a Misztral-ügy csúfos vége egyértelművé tette, hogy Franciaország behódolt az Egyesült Államoknak.

http://hidfo.ru/2015/09/parizs-milliardokat-veszit-a-misztral-uzlet-felmondasa-miatt/

Gránátot dobtak a Jobb Szektor kijevi központjába

Gránátot dobtak a Jobb Szektor kijevi központjának épületébe; a “112 Ukrajna” Tv-csatorna szerint nem történt haláleset, négy feltételezett támadót fogtak el a rendőrök.

Az esetet nem kommentálta a belügyminisztérium, se a Jobb Szektor. A közelben négy személyt vettek őrizetbe a robbanást követően, akik feltételezhetően az elkövetők voltak, de ezt bizonyíték egyelőre nem támasztja alá.

Nyugat-Ukrajnában a 2013 novemberén kezdődő EuroMajdan korábbi támogatói közt végleg kiéleződtek az ellentétek, ami több alkalommal vezetett nyílt fegyveres összecsapáshoz. Júliusban Munkács térségében került fegyveres összetűzésbe a Jobb Szektor a rendőri erőkkel. A szervezet érintett tagjait terroristává nyilvánították, de máig nem tudták elfogni őket. Sajtóinformációk szerint feltehetően külföldre menekültek.

Augusztus végén Kijevben a parlament előtt kezdődtek összecsapások, melynek során több lövés eldördült, majd valaki egy gránátot dobott a parlament épülete előtt sorfalt álló rendőrökre. A több halálesetet és több száz sérültet eredményező összecsapás újból rámutatott, hogy Nyugat-Ukrajnában végleg megborult a közrend, és újabb forradalom kirobbanása várható.

2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egykori tisztje egy interjú során kijelentette, hogy az Egyesült Államok Ukrajna destabilizálására készül, és erre a célra több mint kétezer zsoldost vontak össze Bécs környékén. 2013 novemberében álcivil tüntetések kezdődtek Kijevben. 2014 február végére a legitim kormányt eltávolították a hatalomból. A kijevi puccsot követően egy atlantista kormány jutott hatalomra, ami 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott. Demokratikus felhatalmazásának megszerzését követően azonban egy éven belül elveszítette lakossági támogatását: Petro Porosenko támogatottsága 20% alá, Arszenij Jacenjuk támogatottsága 3% alá csökkent.

Az atlantista puccs során azonban eszközként használtak és felfegyvereztek számos belföldi extrémista csoportot. Ezek a szervezetek azóta több mint egyéves harctéri tapasztalatot szereztek, és tovább folytatnák a 2013-14 fordulóján kezdődő forradalmat. A nyugati országok által felfegyverzett extrémista csoportok a minszki megállapodást és a békefolyamatot is ellenzik, így amennyiben a térségi hatalmak kikényszerítik a békét a délkeleti fronton, Nyugat-Ukrajnában fog polgárháborús helyzet kialakulni.


http://hidfo.ru/2015/09/granatot-dobtak-a-jobb-szektor-kijevi-kozpontjaba/

Foszladozik a “béke” Donbasszban

“Régi szép békeidők”-sóhajthatnak fel a Donbassziak a hétfői napra visszagondolva. Merthogy az újabb minszki megállapodás békerereményeit tegnap már kezdte széjjeloszlatni Valcman latorhordája.

Igor Sztrelkov tegnap délelőtti helyzetelemzésére “ráigazolt” több helyen is a kijevi ordashad. Amely ordashad Sztrelkov szerint úgy 95 százalékban felkészült a Donbassz elleni utolsó-mindent eldöntő-támadásra. (Ezt mi-B-R-úgy értelmezzük, hogy Nyalókakirály brigantijainak utolsó fellépése lesz ez a teljes megsemmisülés irányába.)

Egyszóval tegnap késő délutántól ma reggelig bezárólag már a “megszokott” hangok tépdesték Donbassz másfélnapos csendjét.

Donyeck Október, Kujbisev, és Petrovszkij kerületeire ha nem is sok latorgránát, de hullott. (Egy is sok!)

A repülőtér már-már a “régi szép időkre” emlékezhetett. Ráadásul éjszaka is nosztalgiázhattak a reptéri népköztársaságiak.

A “Trudovszka” bányaüzem, és Krasznyüj Oktyrjab falu “élete is visszazökkent a megszokott” kerékvágásba. Mára virradóan ismét megteltek a pincék.

Gorlovka északi-északnyugati külvárosi részei úgyszintén kaptakrendesen a latorgránátokból. Az eset súlyosságát jelzi, hogy maga Alekszander Zaharcsenko tette szóvá.

Ha pedig fölemelte szavát Gorlovka miatt, szóvá tette Szpartak tegnai délutánját is. Háromtól este nyolcig ágyúzta a latortüzérség Szpartakot.

Dokucsajevszk lakói sem sokáig élvezhették a rájuk tört békét. Tegnap estig mindössze. Reggelig ki is tartott a martalócok ágyúzó hangulata.

Bjelaja Kamenykánál addig-addig erőlködött tegnap Valcman pribékbandája, míg négy latoregyen megtapasztalhatja, hogy milyen is az ibolya illata-alulról.

Szcsasztyjénál sem bírták az unalmas békét a latrok. De mivelhogy a népköztársaságiakkal kikezdeni nem mertek, hát egymást lőtték. Igaz csak késziszrszámokkal estek egymásnak, hat latoregyed itt is kinyúlt. Köztük két magas beosztású, Andrej Galuscsenko, és a Dmitrij Zsaruk nevű martalóc is.

Liszenko kijevi megmagyarázó a népköztársaságiak rovására írta éjszaka világgá kiáltott bánatában a történéseket, ám a valóságban az történt, hogy valami zsákmányon marakodta össze Valcman hordájának pribékjei. Ezt viszont a kijevi junta csapatait pátyolgató “Armija SOS” nevű hírverőbanda egyik főnöke, Jurij Kaszjanov súgta meg.


https://balrad.wordpress.com/2015/09/03/foszladozik-a-beke-donbasszban/