Törökország megszállja Irakot: nemsokára az amerikaiak is bevonulnak

Nincs érvényben semmilyen biztonsági megállapodás Irak és Törökország közt, emiatt az Irakban tartózkodó török katonák megszálló erőként vannak jelen, és azonnal el kell hagyják az országot. Razzak Muhaibis, a Badr Szervezet tagja a nemzetközi sajtónak nyilatkozva beszélt a török megszállásról.

A politikus a Szputnyik hírügynökségnek adott interjút, melyben kijelentette, hogy a török csapatok agresszorként vannak jelen Irakban, mert a kormány nem adott engedélyt a bevonulásra, emellett jelenleg nincs semmilyen biztonságpolitikai együttműködés Bagdad és Ankara közt. Muhaibis beszámolt arról, hogy a parlament szakbizottságai intenzív konzultációkat folytatnak a külügyminisztériummal a rendkívüli helyzet miatt, és az ország vezető politikusai mind egyetértenek abban, hogy a terrorszervezetek tevékenysége nem szolgálhat indokként semmilyen idegen ország számára ahhoz, hogy sértse egy független állam szuverenitását. Irak területi egysége megbomlóban van, és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megerősödése után Bagdad azzal kellett szembesüljön, hogy a NATO-tagállamok saját geopolitikai céljaikat próbálják gátlástalanul keresztülvinni, akár az ország több részre szakítása árán is. Az Iszlám Állam terjeszkedését követően a török hadsereg ellenőrzés alá von bizonyos határ menti régiókat, és jelenleg zajlanak az amerikai megszállás előkészületei – ami esetében ismételten hangsúlyozni kell, hogy megszállás, mert az ország legitim kormánya nem adott engedélyt arra, hogy akár a törökök, akár az amerikaiak további szárazföldi haderőt küldjenek be. Muhaibis emlékeztetett, hogy 1946 óta semmilyen biztonságpolitikai megállapodás nincs érvényben Törökország és Irak közt, emiatt a török katonák jelenléte amellett, hogy a szuverén Irak elleni durva agressziónak minősül, a nemzetközi jogot is sérti.

“A Moszulban állomásozó török csapatokat megszálló erőnek tekintjük, mert az iraki kormány vagy az iraki parlament engedélye nélkül léptek be Irakba.”

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője ma bejelentette, hogy a török katonák iraki jelenlétét a nemzetközi jog durva sértésének tekintik. Recep Tayyip Erdogan török államfő ma a nyilvánosság előtt hazudtolta meg az iraki kormányt, és kijelentette, hogy “a török katonák az iraki hadsereget és rendőrséget képzik ki, és instruktorként vannak jelen az országban”. Erdogan erre hivatkozva kijelentette, hogy Irakban a katonai jelenlétet fenntartják, nem vonják ki csapataikat Észak-Irakból. Emellett azt is hozzátette, hogy december 21-én Törökország, az észak-iraki kurdok és amerikai tisztviselők tárgyalásokat tartanak a kialakult helyzet kapcsán.

A török államfő úgy képzeli, hogy a törökök, amerikaiak és egy iraki kisebbség együttműködve katonai erővel megbonthatják Irak területi egységét. John McCain amerikai szenátor november 29-én jelentette be, hogy szerinte tízezer amerikai katonát kell küldeni Irakba, de előtte egy százezer fős török-szaúdi-egyiptomi haderő kell bevonuljon az országba. John McCain szenátusi felszólalását követően a török hadsereg átlépte az iraki határt. Irak legitim kormánya egyértelművé tette, hogy a NATO-tagállam katonáira megszállóként tekint, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet.


http://www.hidfo.ru/2015/12/torokorszag-megszallja-irakot-nemsokara-az-amerikaiak-is-bevonulnak/

Donbassz

A donyecki repülőteret ágyúzgatták tegnap-szokásukhoz híven-Valcman latortüzérei! Ugyancsak szokásukhoz híven-jól bevodkázva. Hiba csúszhatott a műveletek egyikébe, mert az ÁLTALUK MEGSZÁLLVA TARTOTT Opitnoje egyik faluszéli dűlőútján haladó terepjárójukat rendesen telobekapták. Két valcmanista pribék azonnal kinyúlt, másik kettő “szerencsésebb” volt. Azokat kórházba vittek összefércelésre.

A kijevi udvari hírverők “aknára futásról” beszélnek, az EBESZ “véletlen baráti tüzet” emleget.

Donbassz területét egyébiránt tegnap reggeltől ma hajnalig 18 esetben lődözgette valamilyen tűzszerszámmal Valcman bűnbandája.

Tegnap este Luganszkban a helyi televízió “Luganszk24” című műsorában az LNR elnöke Igor Plotnyickij beszélt a jövőről.

A Luganszki Népköztársaság vezetője szerint a minszki megállapodás nem egy időálló paktum, és már nem húzza sokáig. Kijev nem akar eleget tenni a kötelezettségeknek, amelyek rá hárulnak a szerződésben.

A kijevi hatalmat ezidáig úgy-ahogy kordában tartó Európai Unió a saját gondjai megoldásával van elfoglalva. Számukra most nem elsődleges fontosságú a Maradék-Ukrajnában zajló vagy bekövetkező események. Tisztában vannak ezzel Valcmanék is, és minden bizonnyal próbálkozni fognak. Háborús cselekmények és gazdasági blokád egyvelegével Donbassz térdre kényszerítése érdekében.

“2016 döntő év lesz. Mi háborút indítani nem fogunk! Viszont tisztában vagyunk saját képességeinkkel. Nem pihenünk kényelmesen egy napig sem. És minket Kijev már nem tud megvezetni. Sámántáncot járhatnak a Majdanon, vagy csinálhatnak bármit. Pontosan tudjuk, kikkel van dolgunk. Minket a tettek érdekelnek, nem pedig a szavak. Szavakban igértek békét, tetteikben viszont háborút indítottak Donbassz ellen.

Van némi esély a békés, politikai rendezésre. Ám ha Kijev ismét az erőszakos megoldást választja, ez lesz az utolsó kísérlete! Akkor a megoldás nem fog megállni Donbassz határain. Akkor Ukrajna kártyavárként fog összeomlani!”-nyilatkozta a “Luganszk24” műsorában Igor Plotnyickij.

http://www.balrad.com/2015/12/10/donbassz-102/

Irak beszünteti az Egyesült Államokkal folytatott biztonságpolitikai együttműködést

Az iraki parlament biztonsági és védelmi bizottsága felszólította a kormányt és a parlamentet, hogy vizsgálja felül, majd szüntesse be az Egyesült Államokkal folytatott biztonságpolitikai együttműködést.

Hamid al-Mutlak, a bizottság tagja kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem veszi komolyan az együttműködés rá vonatkozó feltételeit, emiatt a kormány be kell szüntesse azt. A bizottság tagjai Haider al-Abadi kormányfővel folytatnak egyeztetést, melynek során javasolják, hogy Irak működjön együtt Oroszországgal az Iszlám Állam elleni harcban, és az orosz légierő Irak területén is kezdje meg a légicsapásokat a terroristák állásai ellen. Al-Mutlak követelte, hogy ezzel egyidőben az amerikaiakkal folytatott együttműködést pedig nyilvánítsa semmissé a kormány.

Az Egyesült Államok gyors reakciót adott a kialakult helyzetre; Washington válaszára már azt megelőzően sor került, hogy az iraki bizottság hivatalosan bejelentette volna az együttműködés felmondását (de már folyamatban volt annak előkészítése). John McCain, az amerikai szenátus katonai bizottságának elnöke, és Lindsey Graham republikánus elnökjelölt november 29-én tett javaslatot arra, hogy török csapatok kell szárazföldi beavatkozást kezdjenek Irak területén. Napokkal később a török hadsereg bevonult Irakba, miközben az iraki kormány egyértelművé tette, hogy erre nem adott engedélyt. Irak miniszterelnöke, Haider al-Abadi az amerikai szenátusban elhangzottakra reakcióként kijelentette, hogy Bagdad nem engedélyezi az amerikai csapatok bevonulását, és nem ad engedélyt a tervezet részeként készülődő más országoknak – Törökország – sem a bevonulásra.

Az iraki kormány megszállásnak nyilvánította a török csapatok bevonulását, és nem elégszik meg az ENSZ BT-ben tárgyalásos úton történő rendezéssel. A szíriai háború tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyugati országok agressziója megállítható, ha a kormány rivális nagyhatalomhoz fordul; Szíriában az orosz légierő állította meg az ISIL előrenyomulását, ami október végére közel állt ahhoz, hogy megdöntse az ország legitim kormányát.

November 8-án Núri el-Máliki – iraki alelnök – bejelentette, hogy Irak egy regionális összeesküvés áldozatává vált, melynek eredményeként olyan helyzet állt elő, hogy megbomolhat az ország területi egysége. Az alelnök úgy jellemezte az amerikai vezetésű koalíciós haderő tevékenységét, mint aminek nem áll szándékában a terrorszervezet felszámolása, ehelyett saját jelenlétét akarja állandósítani a régióban. Az alelnök emlékeztetett, hogy “több mint 60 ország alkotja a nyugati koalíciót, ami a legmodernebb fegyverekkel és légierővel már a 14. hónapja folytat katonai beavatkozást, és az Iszlám Állam még mindig működik az országban.” Az iraki alelnök emellett azt is kijelentette, hogy a nyugati koalíciónak nem célja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet felszámolása, ehelyett Irak területi egységét akarja megbontani, hogy így kedvezőbb feltételeket idézzen elő bizonyos energetikai együttműködések megkötésére.

Az iraki alelnök hangsúlyozta, hogy az orosz légierő intenzív bombázásai Szíriában leállították a terrorszervezetek offenzíváját, és egyben új lelket öntöttek a sokévi háború által demoralizált szíriai kormányerők tagjaiba. Irak emiatt szintén Oroszországhoz fordul, hiszen egyértelművé vált, hogy a NATO-országok Irak legitim kormányának belegyezése nélkül küldenek katonákat Irakba – vagyis megszállják az országot. A kormányfő egyértelművé tette; a török csapatok bevonulása megszállás, és ugyanez vonatkozik az amerikai katonai jelenlétre is, amennyiben a legitim kormány jóváhagyása nélkül küldik be csapataikat Irak területére.



http://www.hidfo.ru/2015/12/irak-beszunteti-az-egyesult-allamokkal-folytatott-biztonsagpolitikai-egyuttmukodest/

A pillanatnyi túlélés örömétől áthatva, ENSZ-felügyelettel és segítséggel menekülnek a “forradalom fővárosából”-Homszból az an Nuszra “mérsékelt” terroristái.

Háromszáznál valamivel több szerencsés martalóc hagyhatta el teljes biztonságban és kényelemben a várost.

Egyelőre ők megúszták a “bulit”!

Deir ez Zoor dzsihadista latorfellegvára is teljes blokád alá kerültek már tegnapelőtt. A szír kormányerők tegnapra viszont hermetikusan elszigetelték a város más-már megtisztított-területeitől a sátánfattyak fészkét.

A zsihadisták a “saját üzemanyagszükséglet” kielégítésére maguk gyártják a benzint az általuk uralt területeken. A maguk barkácsolta “finomítókban”. A megcsapolt kőolajvezetékekből a helyi lakosság befogásával, kannákban, hordókban, kisebb ciszternákban szállítják a nyersolajat a “finomítóba”, ahol ugyancsak a helyiek dolgoznak a technológiai soron. Nagy a fluktuáció, mert arat a rák. Na meg a technológiai rend betartása is-lefejezőbárd, Kalasnyikov-ritkítja az “alkalmazotti állományt”.

A produktum nem egy motorkímélő katyvasz, de amíg bírja az autók és egyéb jármúvek erőforrása ezt a nyálat, legalább addig sem kell őket tolni. Becslések szerint a csővezetékekből “kinyert” alapanyag mintegy fél százaléka kerül helyi hasznosításra. A többi megy Törökországba.

A tegnapi nap folyamán egyébként az orosz-szír légipáros 204 sikeres akciót hajtott végre a levegőből a különféle banditabázisok ellen. Erről Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz HM szóvivője számolt be az este Moszkvában.

A Pentagon továbbra is tagadja, hogy Deir ez Zornál a koalíciós légierő támadta volna a szír kormányhadsereg állásait. Továbbra is kitartanak az orosz “baráti tűz” mellett. A probléma csak az, hogy találtak néhány besült levegő-föld rakétát. Azokon meg angol nyelvű szövegekkel és azonosítókkal. Márpedig az orosz légierőre nem jellemző, hogy amerikai gyártmányú rakétákat-bombákat használ.

Az orosz Védelmi Minisztérium azonban közölte: az említett térségben (Deir ez Zoor) a szóban forgó időpontban (december 6.-án) négy darab amerikai repülőgép ténykedett, a Pentagon állításával ellentétben.

http://www.balrad.com/2015/12/10/sziria-16/

Magyarország az egyik legkorruptabb ország az Európai Unióban

A Transparency International (TI) ismét konferenciát tartott a korrupcióellenes világnap alkalmából: az “Átláccó” Fesztiválon közbeszerzésekről, az európai uniós források elosztásáról, ellenőrzéséréről és az ezekkel kapcsolatos visszaélésekről volt szó.

Közpénz, tehát a miénk

A magyarországi közbeszerzéseken elköltött pénz 40 százalékát a magyar, 60 százalékát pedig a többi uniós tagország adófizetői teremtik elő. „Közpénzről van szó, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a magyar állam hatékonyan, a célnak megfelelően és szabályosan költse el ezeket a forrásokat” – mondta a konferenciát megnyitó előadásában Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Magyarország az idén az átlagosnál is több uniós forrást, a GDP több mint 6 százalékát, csaknem 2000 milliárd forintnyi EU-s pénzt oszt szét. A forrásbőség egyszersmind korrupciós kockázat is, mert arra ösztönöz, hogy Magyarország minél több uniós forrást hívjon le. A TI nemrég megjelent kutatása feltárta, hogy az uniós projekteket rendszerszintűen túlárazzák.

Mintha Orbánhoz szólt volna

Aki ma Magyarországon kutatásokat készít a közbeszerzésről vagy elolvassa a visszásságokat feltáró oknyomozó újságcikkeket, annak számára nem lehet kérdés, hogy egyes vállalkozók, cégek, ismerősök, sőt néhány esetben rokonok megbízásokkal való kistafírozása gyakori eseménnyé vált – írja a TI közleményükben. Az országgyűlés pedig módosította az új közbeszerzési törvény azon passzusát, amely kizárta volna a közszereplők rokonait a kedvezményezettek köréből. „Ez a változtatás tovább növeli a korrupció lehetőségét, hiszen ezentúl ismét nem tiltja majd semmi, hogy a rokonok könnyebben jussanak busás megbízásokhoz” – tette hozzá Martin József Péter.

Eltökéltség, éleslátás

Colleen Bell az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete előadásában elmondta: „Sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen egy olyan mélyen gyökerező problémát felszámolni, mint a korrupció. Valójában ehhez csupán elkötelezett és éber választókra és oknyomozó újságírókra van szükség. Emellett arra, hogy a civil szervezetek arra ösztönözzék az embereket, hogy választott döntéshozóiktól többet követeljenek, és arra kötelezzék őket, hogy a közügyeket átláthatóan intézzék. Tehát ehhez pusztán az kell, hogy a választópolgárok eltökéltek legyenek kormányaink felelősségre vonásában.”

Margarete Hofmann, az OLAF szakpolitikai igazgatója az európai uniós forrásokat károsító csalások és a korrupció elleni küzdelemben elért eredményeket hangsúlyozta. Az OLAF vizsgálati tapasztalatai azonban rávilágítanak arra is, hogy sokszor hiányzik az összhang a csalások elleni fellépésért felelős különböző intézmények között. Brüsszelből nézve úgy tűnik, hogy az uniós hatóságok és a nemzeti kormányok nem mindig ugyanabból a kottából játszanának. Az OLAF szakpolitikai igazgatója kiemelte, hogy a „nemzeti kormányok és a Bizottság összehangolt erőfeszítései nemcsak az európai adófizetők pénzének a megóvása érdekében elengedhetetlenek, de ennek elmaradása aláássa az Európai Unió hitelességét is”.

Dana Manuela Ana, a romániai korrupcióellenes ügyészség vezető ügyésze elmondta: a Romániában tapasztalt korrupciós esetek nagy része a közbeszerzésekhez kapcsolódik, ami nem meglepő, hiszen a korrupció követi a pénz útját. Romániában éves szinten a nemzeti össztermék 12 százalékának megfelelő összegű pénzt költenek közbeszerzésen, ami az állami költségvetés több mint egyharmadát teszi ki.

A DNA nyomozási tapasztalatai szerint egyes közintézmények esetében általános gyakorlat volt a jelentős összegű, akár a közbeszerzések összegének 10 százalékát elérő mértékű kenőpénz elfogadása. „Romániában a korrupciót nem lehet többé olyan elszigetelt jelenségnek tekinteni, amiben csak a bűnözők vesznek részt” – az ügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézményesült korrupció jelentősen veszélyezteti a román nemzeti érdekeket.
(privatbankar)

Bal-Rad komm: “Konkrét ügyeket, konkrét eseteket…” – követelte a firhang mögül előbújó Döbrögi hétfőn a “korrupcióellenes parlamenti vitanapon”! Amin csak addig volt jelen, amíg elkárogta: minden csak hazugság az őt és köreit érintő ilyen alattomos vád! (Addig “halaszthatatlan közügyeket intézett” a firhang mögött.)

Viszont a konferencia megállapítása szerint az EU-n belül az élbolyban tanyázunk! Stabilan! Korrupcióilag!

Korrupcióilag? Hiszen az csak az ellenmaffiák soraira jellemző! A Nemzeti Ügyek Kormánya-“azeemúútthatév” alatt-bebizonyította: SIKERREL KÜZDÖTTE LE A KORRUPCIÓT! Ami már nincs! Láthatjuk a két szemünkkel is, hiszen egyetlen döbrögistának sem lett levágva a keze!

Költségvetési akadályokba ütközik az új NATO-bázis építése

Belgium védelmi minisztere, Steven Vandeput hivatalosan is visszautasította a rendelkezésre álló költségvetésből 83 millió euró kifizetését, amit az új NATO-bázis építésére fordítottak volna.

A RTBF hírügynökség beszámolója szerint Vandeput nem volt hajlandó kifizetni azt a 83 millió eurót, ami a NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NCIA) létesítményének építéséhez lenne szükséges. A Casteau közelébe tervezett építkezés finanszírozásáról még a korábbi kormány hozott döntést. A RTBF ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a védelmi miniszter a Belgium volt miniszterelnöke által hozott döntést nem hajlandó végrehajtani, miközben annak lehetősége is felmerült, hogy az építkezés nem 83, hanem 120 millió eurót igényelne.

Az ország korábbi kormánya 2014 áprilisában, közvetlen a választások előtt engedélyezte, hogy a NATO kiberbiztonságáért felelős hivatal Belgiumban létesítsen egy központot. Ehhez azonban nem biztosították a szükséges forrásokat, a megbukott kormány mindössze a NATO-bázis létesítésének törvényi hátterét alkotta meg, amikor a közvélemény-kutatásokból már egyértelműen látható volt, hogy elveszítik a választásokat.

Steven Vandeput a volt kormányfőt vádolja azzal, hogy felelőtlen döntésével veszélybe sodorta a védelmi költségvetést. A Michel-kormány már beiktatását követően két részre bontotta a projektet, hogy az minél hamarabb megvalósulhasson, Vandeput szerint azonban ehhez nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

http://www.hidfo.ru/2015/12/koltsegvetesi-akadalyokba-utkozik-az-uj-nato-bazis-epitese/

Kiszagoltak valamit? Újságírókat toloncolt ki Törökország

Letartóztatták és kitoloncolták Törökországból azokat az orosz újságírókat, akik az Ankara és az Iszlám Állam közötti olajkereskedelemmel foglalkoztak. Moszkva határozottan elítélte a Rosszija 1 TV stábjával szembeni bánásmódot, és magyarázatot követelt.

A Rosszija 1 stábját hétfőn vették őrizetbe Törökország délkeleti részén civilbe öltözött rendőrök. Az újságírók éppen oknyomozó anyagot készítettek az Ankara és az Iszlám Állam közötti olajbizniszről.

A tévéstáb meghurcolása akkor kezdődött, amikor az újságírók megérkeztek a török-szír határhoz – mondta el az egyik letartóztatott sajtómunkás, Alexander Buzaladze az orosz állami tulajdonban lévő Vesti csatornának. Hozzátette, hogy amíg Isztambulban és Ankarában dolgoztak, nem szúrták a hatóságok szemét.
Amikor azonban felvételeket akartak készíteni a török-szíriai határnál, a török biztonsági erők azonnal leállították a stábot. Az orosz tévéseket akkor tartóztatták le a Szíriával határos Hatay tartományban, amikor útban voltak a szomszédos Gaziantep tartományba.

Buzaladze szerint az újságírók ott „magát a határt, a katonai eszközöket, a határon dolgozó embereket, és a határátkelőt akarták filmezni.

„Az első dolog, amit tudni akartak, hogy van-e kameránk. Annak ellenére, hogy a kamera a csomagtartóban volt, elvitték a papírjainkat, a rendőrségre vittek, később lefényképeztek, ujjlenyomatot vettek, és orvosi vizsgálattal kellett megerősíteni, hogy állapotunk normális, élünk és virulunk” – fogalmazott az újságíró.

A stábot később a török fél tájékoztatta, hogy kitoloncolják őket. Ugyanakkor, a hatóságok nem indokolta meg a lépést – jegyezte meg Buzaladze. Az orosz újságírókat a rendőrség a repülőtérre kísérte, és feltette egy Oroszországba tartó gépre.

Ankara titkol valamit?

A török hatóságok állítólag az egész incidens során nem voltak hajlandók együttműködni az orosz diplomatákkal. Az orosz külügyminisztérium ezért tudni akarja, hogy miért tartották fogva a Rosszija 1 stábját, milyen szabályokat sértettek meg az újságírók.

„Határozottan elítéljük a török hatóságok jogellenes lépéseit. Az ilyen hozzáállás a médiához teljesen elfogadhatatlan” – közölte az orosz külügy. Egyértelmű magyarázat hiányában Moszkva azt feltételezi, hogy az orosz újságírók felfedeztek valamit, amit Törökország titkol az orosz Szu-24-es vadászbombázó múlt hónapi kilövésével kapcsolatban.

„Az embernek az a benyomása, hogy Ankara tart attól, az újságírók nyilvánosságra hoznak valamit, ami rávilágít a török-szír határ menti illegális tevékenységekre, amiket a török kormány titokban szeretne tartani – közölte az orosz külügy.
A Rosszija 1 közlése szerint a Törökországba érkezett újságírói azt a feladatot kapták, hogy állítsanak össze egy anyagot arról, mi történik valójában a török-szír határszakaszon, beleértve az olaj- és a fegyverkereskedelmet.

Nehéz helyzetben az újságírók

Törökországot Moszkva azt követően gyanúsította meg az Iszlám Állammal való üzleteléssel, hogy a török légierő lelőtte az oroszok egy bombázóját, amely többek között az Iszlám Állam olajinfrastruktúrája ellen végzett bevetéseket. Vlagyimir Putyin orosz elnök „a terrorizmus támogatói által elkövetett hátba döfésnek” minősítette az esetet, és a nyilvánosság előtt vádolta meg Ankarát az Iszlám Állammal való együttműködéssel.

Konstantin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jogi biztosa a Twitteren közölte, hogy a tévések elleni incidens azt mutatja, hogy a török hatóságok figyelmen kívül hagyják nemzetközi kötelezettségeket az újságírók védelme tekintetében. Dolgov felszólított az eset nemzetközi elítélésére, beleértve az EBESZ-t is.

A minisztérium szerint ez az eset csak egy része a török hatóságok a szólásszabadság letörésére irányuló folyamatos törekvéseinek.
„Nemzetközi szervezetek – köztük az EBESZ – számos alkalommal felhívták erre a
világ közvéleményének figyelmét. Arra is, hogy november végén a török hatóságok letartóztatták Can Dundart a török Cumhuriyet napilap felelős szerkesztőjét és Erdem Gult, az újság ankarai irodájának vezetőjét” – közölte az orosz külügyminisztérium. Információk szerint „az újságírókat kémkedéssel, államtitkok nyilvánosságra hozatalával és terrorizmussal vádolják, ami miatt életfogytig tartó börtönbüntetéssel néznek szembe.
(Forrás: atv)

Bal-Rad komm: Csak kiegészítenénk a hírt. Eszerint Davutoglu külügyér tegnap Ankarában sajtótájékoztatót rendezett. Ezen kitért arra is, hogy a november eleji parlamenti választásokat megnyerő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a jövőben javítani igyekszik feszültté vált viszonyát a nemzetközi médiával.

“Szabadon eldönthetik, miről írnak, ugyanakkor a mi kötelességünk, hogy valóságos információkat közöljünk önökkel. Az pedig az önök kötelessége, hogy megértsenek minket” – hangsúlyozta.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezetnek az országokat a sajtószabadság mértéke alapján rangsoroló listáján Törökország jelenleg a 149. helyen áll a vizsgált 180 államból.

Értjük ugye? MEG KELL ÉRTENI A KARDIGAN-MAFFIÁT!