2015. október 14., szerda

Elutasított a választási bizottság egy devizahiteles népszavazást

A testület elnöke szerint burkoltan az alaptörvény módosítására irányult a kérdés.

Nem hitelesítette egy devizahitelekkel kapcsolatos népszavazási kérdés aláírásgyűjtő íveit a Nemzeti Választási Bizottság. A kezdeményezést egy magánszemély nyújtotta be, a kérdés így hangzott: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések devizafolyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő devizaárfolyam-különbözet terhét a hitelező pénzügyi intézmények viseljék?”

Az NBV elnöke a testület ülésén azt mondta: a kérdésből nem lehet eldönteni, hogy a már megkötött, érvényes szerződések, vagy a jövőben megkötendők esetében kellene a szabályt alkalmazni. Az Országgyűlés törvényt alkotott és több törvényt is módosított a forintosítás tárgyában, de a kérdés alapján sem jogalkotói, sem választópolgári szempontból nem egyértelmű, hogy egy sikeres népszavazás esetén ezen intézkedések sorsa hogyan alakulna – mondta Patyi András. Az elnök arra is kitért, hogy meglátása szerint a kérdés burkoltan az alaptörvény módosítására irányul.

A választási bizottság határozata ellen hárman szavaztak: Fábián Adrián, a testület Országgyűlés által választott tagja, Litresits András, az MSZP és Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja.
(24.hu)

Bal-Rad komm: Az NVB nem véletlenül egy jogászokból összebandázsolt csürhe! Mindenről be tudja bizonyítani amit elvár tőle a megbízó!-és annak az ellenkezőjét!

“…nem egyértelmű, hogy egy sikeres népszavazás esetén ezen intézkedések sorsa hogyan alakulna…”

-Mindenki biztos lehet abban, hogy BÁRMIFÉLE NÉPSZAVAZÁSOSDI EREDMÉNYE-a jelenlegi politikai elitre hagyva a végrehajtást-KIZÁRÓLAG A JELENLEGI RENDSZER ÉRDEKEIT SZOLGÁLNÁ!

Azaz: a BANKOK-ÁLLAM-POLITIKUSOK triójának érdekeit!

Természetesen a “NÉP NEVÉBEN, A ZEMBEREK ÉRDEKÉBEN!”

Tudomásul kell venni: AMÍG A PARLAMENT SZÉKSORAIBAN ILYENEK ÉS HOZZÁJUK HASONLÓ NEMZET ÉS HAZAÁRULÓ BŰNÖZŐK PÖFFESZKEDNEK, MINDEN A “NÉP NEVÉBEN, A ZEMBEREK ÉRDEKÉBEN” való hivatkozással történik, DE A NÉP ÉS AZ EMBEREK ELLENÉBEN!

NEM NÉPSZAVAZÁSOSDIT KELL ITT JÁTSZANI! ELZAVARNI/LEVÁLTANI-BEBÖRTÖNÖZNI ŐKET, MEGTOROLNI BŰNEIKET, ELKOBOZNI MINDEN FELLELHETŐ VAGYONUKAT!

Adott a feladat!

Szíria-Szibéria

Ma is belehúztak féregirtási melóba Szíria felett az orosz-szír légi-vegyespáros gépei.

Napnyugtáig 46 alkalommal mértek csapásokat a terroristafészkekre Aleppo, Idlib, Latakia, Hama és Deir ez-Zor-térségbeli martalócfészkekre.

Roppant súlyosan érinti az IÁ-hóhérait a Jubb al Ahmar melletti zsiványtanyájukat ért kora délutáni orosz légicsapás.

A légicsapás nyomán holdbélivé változott a táj. A célpontkijelölési központ tájékoztatója szerint ott legalább kétszáz lator tanyázhatott.

Tegnap pedig Rakka “isisista” hóhérai számára nyílt alkalom, hogy megtapasztalják a poklot. Ottani bandavezéri fészkükre küldtek a féregirtók egy “szeretetcsomagot”! Valami újfajta tartalommal. Volt is rendesen Alahu Akhbarozás!

Nem tudni, hogy azok jártak-e jobban akik azonnal elparázslottak vagy vagy más szerszámoktó haraptak/harapnak fűbe, vagy azok, akik…

-Merthogy (A RENDSZERVÁLTÓ ÉS RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI URAINK-FIGYELEM!) állítólag azon Szíriában “rosszalkodóknak”, akik nem szíriai állampolgárok-és túlélik a megrázkódtatásokat-találtak egy “bűnjóvátételre” alkalmas kis zugot-ÉSZAK-SZIBÉRIÁBAN!

A Krasznojarszk-krajonban, a Vankor kitermelőhelyen.

Nem is részleteznénk nagyon a dolgokat. A lényeg a sokszor mínusz 60-fok, a rengeteg jegesmedve, és az irdatlan távolság minden lakott emberi településtől.

A dologról Valentin Vasilescu román tábornok, az otopeni katonai repülőtér egykori helyettes parancsnoka írt a http://lavoixdelalibye.com/?p=26422 -n.

(Ami a “mieinket” illeti: a térképet elnézve van ott terület bőven! Munkahely is lesz, mert a medvék mindig éhesek, úgyhogy biztosan nagy lehet a fluktuáció is!)

A legfrissebb-de ezidáig meg nem erősített hír szerint-török harckocsizó csapatok lépték át a török-szír határt, Ildib-tartománynál.

http://www.balrad.com/2015/10/14/sziria-sziberia/

Porig alázná Szerbiát az Európai Hazugsággyár, – ha a szerbek hagynák…

“Ahogyan a Krím Oroszországé, ugyanúgy Koszovó is Szerbiáé”

Szerb lap: ‘Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia számára elfogadhatatlan’

Három forgatókönyvet fogalmazott meg a Vecernje Novosti című szerbiai napilap arra az esetre, ha az Európai Unió véglegesíti a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 35. fejezetének azt a verzióját, amelyet kedd este mutattak be a Brüsszelbe érkező szerb delegációnak:

1. Előre hozott parlamenti választások lesznek decemberben.

2. Előre hozott parlamenti választások lesznek tavasszal.

3. Vagy az EU visszavonja a tervezetet.

A csatlakozási tárgyalások Belgrád és Brüsszel között hivatalosan tavaly januárban kezdődtek meg, azóta azonban egyetlen tárgyalási fejezetet sem nyitottak meg. A kedd este bemutatott 35. fejezet Szerbia és Koszovó viszonyáról szól, a kapcsolatot valamilyen módon rendezni kell, hiszen Pristina 2008-ban kikiáltotta ugyan függetlenségét Belgrádtól, ám Szerbia azóta sem hajlandó elismerni egykori, (jelenleg már) főleg albánok lakta déli tartományának önállóságát.

Lapértesülések szerint kedden Brüsszelben olyan tervezetet mutattak be, amelynek elfogadása – Marko Djuric, Szerbia Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint – közvetve vagy közvetlenül Koszovó függetlenségének elismerését jelentené, – Szerbia számára pedig ez elfogadhatatlan.

A Vecernje Novosti információi szerint Brüsszel decemberig véglegesítené a tervezetet, amelybe Németország javaslatára, valamint Nagy-Britannia és Horvátország támogatásával került, – a Szerbiát felháborító rész.

(Arról persze nem beszél senki, hogy ugyan vajon miért is háborítja föl a szerbeket az Unió tervezete? – Koszovó ugyanis ősi szerb terület, még most is jelentős szerb lakossággal. Az albánok Koszovóban csak illegális betelepülők, mai szóval élve; migránsok, akik betelepülésük után egyszerűen “kiszülték” a szerbeket. Vagyis olyan népességszaporulatot produkáltak, hogy többségbe kerültek az őslakos szerbekkel szemben…

A jelenlegi hatalmas mértékű illegális migráció elfogadásával Nyugat-Európára is ugyanaz a sors vár, ami a szerbekkel történt Koszovóban, csak sokkal nagyobb méretekben és sokkal rövidebb idő alatt.

Viszont a nyugat-európaiakkal ellentétben a szerbeket nem olyan fából faragták, hogy végleg odaadják azt a földet az albán szunnita muzulmánoknak, – ami eredetileg az övéké volt.)

A szerb lap szerint abban az esetben, ha az EU nem veszi ki a 35. fejezetből a kérdéses részt, Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök decemberben lemond, és előre hozott parlamenti választásokat írnak ki márciusra vagy áprilisra, ugyanarra az időpontra, amikor tartományi parlamenti és önkormányzati választás is lesz a nyugat-balkáni országban.

Ennél is drasztikusabb, ám valószínűtlenebb lépés lenne – véli a Vecernje Novosti -, ha a szerb kormányfő már néhány napon belül bejelentené, hogy “kormánya megbukott”, és már decemberre választásokat írnának ki. Az újság szerint ezzel az ellenzéki Demokrata Párt által vezetett vajdasági tartományi kormány is lépéskényszerbe kerülne, hogy a parlamenti választásokkal együtt, a tervezettnél előbb, még a mandátuma lejárta előtt az urnákhoz szólítsa a Vajdaságban élőket.

A harmadik forgatókönyv megvalósulását, miszerint nem lesznek választások, és az EU visszavonja a tervezetet, a belgrádi napilap a legkevésbé tartja valószínűnek.

A választások híre nem érné váratlanul a szerb közvéleményt, a sajtó már hónapok óta foglalkozik ezzel a lehetőséggel, és maga Aleksandar Vucic is azt mondta: fontolgatja az előre hozott választások kiírását.

A voksolás valójában azt mutatná meg, hogy a miniszterelnök által vezetett Szerb Haladó Pártnak óriási támogatottsága van Szerbiában, elemzők szerint pedig a cél az lehet, hogy a jobbközép irányultságú párt “megszabaduljon” kisebb, baloldali koalíciós partnerétől, az Ivica Dacic külügyminiszter vezette Szerbiai Szocialista Párttól.

MTI – SzRTI

A németek többsége nincs megelégedve az Európai Unióval

A németek több mint fele úgy gondolja, eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió visszaadjon egyes jogköröket a tagállamok kormányainak kezébe, mert Brüsszel a tagállamok lakosságának bevonása nélkül hozza meg a legfontosabb döntéseket.

A Forsa közvélemény-kutató intézet legfrissebb mérése szerint jelenleg a német lakosság 54%-a gondolja úgy, hogy vissza kell adni a hatalmat a tagállamok kezébe, mert az európai integráció rossz irányt vett. A megkérdezettek több mint fele nagyobb szerepet és több mozgásteret akar a tagállamoknak, és támogatja a brit kormány azon törekvését is, hogy újratárgyalja az uniós tagság feltételeit.

Nagy-Britannia 2017-ben tartana referendumot az uniós tagság megszüntetéséről, de lehetséges, hogy a szavazást már jövő tavasszal megtartják. Annak ellenére, hogy a szakértők várakozásai szerint a német lakosság a további integráció pártján kellene álljon, a válaszokból az derült ki, hogy

a németek többsége követendő példának tartja a brit elszakadási törekvéseket.

A Forsa által készített felmérésből az is kiderült, hogy a németek többsége támogatja a többszintű integrációt; vagyis nem tartják szükségesnek, hogy minden tagállam idővel minden állami jogkört átadjon Brüsszelnek – ehelyett az Európai Unióban eltöltött évtizedek után úgy gondolják, hogy egyes tagállamoknak jobb, ha kimaradnak a mélyebb integrációból.

A német lakosság többsége pozitívan viszonyul az olyan együttműködésekhez, melynek részeként egy-egy meghatározott problémát Brüsszeltől függetlenül azok a tagállamok oldanának meg, melyeket a probléma közvetlenül érint. A válaszok alapján ez részben annak köszönhető, hogy a németek úgy gondolják, a perifériaországok problémái túl sok pénzbe kerülnek Németországnak, emiatt az Európai Unió további centralizálása helyett hagyni kellene, hogy a tagállamok helyi szinten oldják meg a helyi jellegű problémákat.

A Forsa mérése szerint a németek 69%-a egyetért a brit miniszterelnök elgondolásával, miszerint a tagállamok annak megfelelően kell korlátozzák a segélyek összegét, hogy eddig hány bevándorlót fogadtak be. A válaszadók 72%-a azt is támogatja, hogy ha egy országban a társadalom jelentős hányada támogatja az Európai Unió elhagyását, arról ügydöntő népszavazást tarthasson.

http://hidfo.ru/2015/10/a-nemetek-tobbsege-nincs-megelegedve-az-europai-unioval/

V.V. Putyin: Kijev kérjen pénzt az IMF-től

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt javasolta Kijevnek, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kérjen pénzt orosz adóssága rendezéséhez. Oroszország elnöke ezt azután mondta, hogy Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter bejelentette: amennyiben Maradék-Ukrajna nem tudja rendezi Oroszországgal szembeni 3 milliárd dolláros adósságát az év végéig, akkor ezt Moszkva úgy értékelheti, hogy Ukrajna fizetésképtelenné vált.

Ukrajna 2013. december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárolt volna ukrán kötvényeket. Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja, évenként fizetendő kamata öt százalék.

Tavaly januárban felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol, kétmilliárd dollár értékben. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben elkezdett dühöngeni a Majdan, és az ország legitim államfőjét és kormányát megpuccsolták.

Nyalókakirály uradalma eddig mindig időben rendezte féléves kamatfizetési kötelezettségét, tavaly december végén 75,5 millió dollárt utalt át, miután az első fizetési határidőre 73,33 millió dollárt teljesített június 20-án. Ukrajnának idén is kétszer kell kamatot fizetnie, június 22-én 75 millió dollárt utalt át, és decemberben kell rendeznie az utolsó kamattartozását, amikor a tőketartozást is vissza kell fizetnie.

Vlagyimir Putyin ötlete ésszerűnek tűnik, miszerint Maradék-Ukrajna kérjen pénzt az IMF-től, de hát a cég nem hajlandó többet beleinvesztálni a kijevi latorhatalomba. Natalja Jareszko Amerikábólimportált pénzügyminiszterasszonyság már kisírt szemekkel tért haza legutóbbi tarhálóútjáról is. Még csak ígéretet sem kapott, nemhogy pénzt!

Ráadásul a Valcman-birtok nyakán is itt a tél! Az orosz gázért is fizetni kéne-folyamatosan, és előre.
MTI

Irán katonai beavatkozást kezd Szíriában

Irán a következő napok során szárazföldi offenzívát indít Szíriában. Több ezer iráni katona érkezik Szíria területére, hol az orosz légierővel együttműködve vesznek részt az Iszlám Állam elleni háborúban.

A Reuters hírügynökség szerint napokon belül megindulhat az offenzíva Aleppo teljes területének visszavételéért egy koalíciós hadmozdulat keretein belül, melynek részként az iráni és a szíriai hadsereg szárazföldi erőinek az orosz légierő fog támogatást adni. A Reutersnek nyilatkozó forrás szerint a szíriai hadsereg kiterjedt mozgósítása mellett a Hezbollah elit alakulatai és több ezer iráni katona is érkezett a térségbe az elmúlt napok során. A lap egy szíriai kormányközeli forrásra hivatkozva azt írja, hogy mára senki nem próbálja titokban tartani az iráni csapatok jelenlétét, ahogyan azt sem, hogy a szíriai kormányerők nagyszámú veszteségei miatt az iráni hadsereg alkotja majd az offenzíva fő ütőerejét.

Az elmúlt hét folyamán nem-hivatalos forrásból hírek kezdtek terjedni arra vonatkozóan, hogy Hosszein Hamedani, az iráni Forradalmi Gárda tábornoka életét vesztette Szíriában. Pénteken az iráni hadsereg hivatalosan is megerősítette, hogy Hamedani – aki a szíriai kormányerők tanácsadójaként tevékenykedett – Aleppoban életét vesztette. Hamedani mártírhalált halt, és az iráni hadsereg magas harci morállal, elsöprő erővel fog fellépni a terroristák ellen Aleppo visszavételekor.

Az elmúlt 24 óra során az orosz légierő 88 újabb légicsapást hajtott végre a terroristák parancsnoki központjai, fegyverraktárai és bombagyárai ellen. Igor Konasenkov vezérezredes szerint az Iszlám Állam jelenléte olyan mértékben meggyengült a térségben, hogy a terroristák lőszer híján megkezdték a háborús övezet elhagyását.

http://hidfo.ru/2015/10/iran-katonai-beavatkozast-kezd-sziriaban/

Szíriában tegnap reggeltől ma reggelig az orosz légierő 88 bevetésben irtotta a legitim szír kormány ellen harcoló bűnbandákat.

A légicsapások zöme a Latakia-tartomány északi részén húzódó Al-Gab völgyre koncentrálódott. Emellett “kaptak a pofájukra rendesen” a Damaszkusz közelében tanyázó terroristák is, kiváltképp a damaszkuszi orosz nagykövetség épületét ért tüzérségi támadást követően. Alig fél órával a terrorcselekmény után már kapták is az áldást a fejükre.

Quneitra-tartományban is egyre rosszabb terroristának lenni. Becslések szerint az orosz segítség megérkezésekor mintegy ötven-ötvenötezres létszámú IÁ-horda létszáma tegnapra mintegy harmicezresre csökkent. Rengeteg martalóc pusztult el, és nagyon sok felkötötte a nyúlcipőt.

Tegnap már ezerszám érkeztek Szíriába a kormányhadsereg támogatására Iránból a perzsa állam hadseregének katonái. Aleppo tartomány terroristáktól való megtisztítása a cél. A dolog külön érdekessége, hogy a térség határos Törökországgal. A tartományban tegnap is erőteljesen tisztogatott már a szír kormányhadsereg.

A sok helyen körbezárt terroristák kétségbeesésükben lövöldöznek mindenfelé a megszokott sűrű fohászkodások közepette, de a fohász-mint az alábbi video is tanúsítja-nagyon kevés.

Éleződik a helyzet az Izraellel határos Golan-fennsíkon is. Tegnap tüzérséggel lőtte a szíriai kormányerők állásait Izrael, miután a háború sújtotta országból indított rakéták csapódtak be az izraeli megszállása alatt lévő Golán-fennsíkon – közölte a zsidó állam hadserege kedden.

Az izraeli katonaság megállapította, hogy a Golán-fennsíkon becsapódó rakéták célt tévesztettek, nem szándékos tűzről volt szó.

Utcára kerülhet a gyászoló család halott fiuk hitele miatt

Zsuzsanna asszony néhány éve borzalmas telefont kapott: 25 éves fia autóbalesetben életét vesztette. A családra most a kilakoltatás vár, mivel fiuk autó devizahitel-tartozása miatt a bank óriási összeget követel rajtuk, mivel fiuk adóstársai voltak – számol be a Blikk.

Az elhunyt fiú, József rendesen fizette Opel Tigra típusú autója törlesztőrészeletét, ám egy esős, téli estén kisodródott az 5-ös útnál és életét vesztette. A gépkocsin 730 ezer forint hitel volt, amit havi 80 ezer forintos részletekben törlesztett a kőműves mellett dolgozó fiatalember. A lap szerint nem sokkal József halála után a bank már a teljes összeget követelte a szülőktől.

Az édesanya arra kérte a bankot, hogy más konstrukcióban törleszthessen, a pénzintézet azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a megkötött szerződés rendezze tartozását a család. „Nemrég kaptunk a végrehajtótól egy papírt: a tartozásunk 3 millió, pedig még azt a pénzt is befizettük a banknak, amit az összetört autóért kaptunk” – mondta el a lapnak Zsuzsanna asszony.

A bankot nem érdekelte, hogy a család háza nem ér három millió forintot, így a család hajléktalanként is adós maradna.

A lapnak dr. Bihari Krisztina ügyvéd elmondta: a helyzet nem egyedi, országszerte több ezer família létbiztonsága forog kockán, végrehajtók hada vár a kilatkoltatásokra.
(24.hu)

Rettenetesen fölpörgött a latorszövetség fészekrakási ténykedése ORSZÁGUNKBAN! Bizony-bizony! TŐLÜNK függetlenül, SZABADON fészkeli be magát a latorszövetség, a MI ORSZÁGUNKBA! De a MIÉNK MÉG EZ AZ ORSZÁG?

Amerikai csatagépek érkeznek

Tucatnyi amerikai A–10-es csatarepülőgép és több száz főnyi kiszolgáló személyzet érkezik rövidesen Magyarországra – értesült lapunk. Információink szerint ez lesz Jugoszlávia 1999-es bombázása óta a nagyhatalom légierőinek legjelentősebb és leghosszabb jelenléte hazánkban, hiszen a gépek mintegy két hónap időtartamban, az év végéig maradnak a pápai és a kecskeméti légibázison, s használják a hajmáskéri lőteret.

A kérdésben a kormány saját hatáskörben dönthetett, mert az ideiglenes csapattelepítésre az ukrajnai válsággal összefüggő, Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések, az Atlanti elszántság (OAR) fedőnevű szövetségi hadművelet égisze alatt kerül sor. Úgy tudjuk: az elsőnek érkező néhány csatagép már a jövő héten részt vesz a szintén jelentős, ötszáz főnyi amerikai részvétellel zajló Bátor harcos fedőnevű nemzetközi hadgyakorlat bemutató napján, ahol a magyar Gripenekkel együtt a szárazföldi erők légi támogatását biztosítják.

A gépek telepítése nem szerepel a 2015. évi, határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló 1763/2014-es kormányrendeletben. Annak a múlt héten, október 8-án keltezett módosításába azonban bekerült egy sor: „Amerikai OAR gyakorlat” a negyedik negyedévre, ezer fővel. Mindez virágnyelven az A–10-esekre vonatkozhat. A sietségre utal, hogy ez már nem kapott projektkódot, illetve a lőterek környékén lévő településeknek kiküldött októberi tájékoztatókban sem említenek az A–10-esekre utaló tevékenységet.

A hidegháború során „tankgyilkosnak” nevezett amerikai A–10-eseket – amelyek feladata egy esetleges szovjet páncélos offenzíva megállítása lett volna a belnémet határon – 2013-ban kivonták utolsó állandó európai bázisukról, a németországi Spangdahlemből. Visszatérésükre azt követően kerülhetett sor, hogy az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben foganatosított NATO-intézkedések részeként a keleti tagországok „megerősítéséről” döntöttek a szövetségesek. A Fehér Ház ennek támogatására külön forrásokat biztosított az amerikai haderő számára, amely így rotációs rendszerben – a jelentős erők állandó állomásoztatásától óvó 1997-es NATO–orosz alapokmányt betű szerint nem sértve – tud csapatokat küldeni térségünkbe.

Ennek része az amerikai légierő Hadszíntéri Biztonsági Csomagja (TSP) is, amely jelenleg nem más, mint körülbelül egytucatnyi (fél repülőszázadnyi) harci gép és a kiszolgálásához szükséges több száz főnyi személyzet áttelepítése több hónapnyi, akár féléves időtartamra. Az első ilyen kötelék idén februárban érkezett Arizonából Európába tizennégy A–10-essel, amelyek idejük legnagyobb részét Romániában, az aranyosgyéresi bázison töltötték, de közben több helyszínen összesen 21 hadgyakorlaton vettek részt 22 szövetséges országgal együttműködésben. Magyarországon is megfordultak, amikor a Red Bull Air Race keretében július elején négy gépük demonstratív áthúzást végzett Budapest felett. Márciustól a floridai és az oregoni légi nemzeti gárda tucatnyi F–15-ös vadászgépe érkezett Európába, amelyek többnyire szintén Aranyosgyéresen voltak. Szeptemberben négy gépük két hétre a kecskeméti vadászrepülők bázisára települt, ami azért sem volt mellékes, mert a honvédség idehaza rendelkezésre álló Gripenjeinek számát a tavaszi balesetek és az év végéig folyamatban lévő baltikumi NATO-misszió is megritkította. Ezeket követi a legújabb TSP rotáció, amelynek tizenkét A–10-ese szeptemberben érkezett meg a Georgia állambeli Moody légitámaszpontról az észtországi Amariba, ahonnan előreláthatóan a héten jönnek Magyarországra.

Korábban selejtezésre ítélték

Az A–10-esek európai jelenlétének nem mellékesen amerikai katonai szakpolitikai tétje is van.

A szárazföldi katonák körében – az általa nyújtott közvetlen tűztámogatás miatt – népszerű géptípust korábban ugyanis teljes selejtezésre ítélte a légierő, s az Oroszországgal való konfrontáció most érveket szolgáltat a megtartásáért küzdő politikusoknak Washingtonban.

Míg az említett szövetséges művelet, az Atlanti Elszántság keretében az A–10-esek küszöbön álló érkezése lesz az első huzamosabb ideig tartó légierő-gyakorlat Magyarországon, a szárazföldi erőknél már szeptember óta zajlik egy ilyen. A németországi Vilseckben állomásozó 2. amerikai felderítő lövész ezred 700 kilométeres közúti menetet követően, Csehországon és Szlovákián keresztül érkezett hazánkba, ahol első mozzanatként magyar katonák készítette pontonhídon keltek át a Mosoni-Dunán úszásképtelen Stryker páncélozott járműveikkel. A zászlóaljnyi, ötszáz fős amerikai kontingens azóta bakonyi gyakorló- és lőtereken dolgozik együtt a kijelölt magyar erőkkel, elsősorban azzal a hódmezővásárhelyi zászlóaljjal, amelynek felkészítése a Bátor Harcos gyakorlat elsődleges célja. Rajtuk kívül ukrán, szlovák, szlovén, szerb, horvát, osztrák, montenegrói, macedón és román résztvevők is megfordulnak Magyarországon.
(MNO)

Tárt ajtókkal várják a terroristákat Soros György pártkatonái

Nem létező terrorveszéllyel riogat a kormány, de valójában nem is érkeznek terroristák Európába a Demokratikus Koalíció szerint. A párt nem tudott megoldásjavaslatot kidolgozni a migrációs válságban rejlő biztonsági kockázatokra, ezért inkább a probléma egészét letagadja.

Gréczy Zsolt, a radikális atlantista párt szóvivője keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy pártja szerint nem létezik a terrorfenyegetés, amivel “a kormány riogat”. Állítását arra alapozza, hogy az Index.hu liberális sajtóorgánum egy újságírója előkereste a Terrorelhárítási Központ egy tavaly év végén megjelent tanulmányát, ami szerint az illegális bevándorlás nem jelent terrorfenyegetést. Igaz, tavaly év végén még a kormány sem beszélt terrorfenyegetésről, mert a határsértéssel hazánkba érkező migránsok száma idén kezdett exponenciálisan növekedni.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján 2012-ben 2.157-en, 2013-ban 18.900-an, 2014-ben pedig 42.777-en jutottak be Magyarországra menekültként. 2015 második felében már egy hét alatt érkeznek ennyien. Tavaly az illegális bevándorlók esetében a szervezett bűnözői háttér jelentette a legnagyobb potenciális biztonsági kockázatot, így akkor még helytálló lehetett a szakértők azon állásfoglalása, miszerint az illegális bevándorlás nem jelent terrorfenyegetést. A későbbiekben azonban a migráció jellege alapjaiban megváltozott. 2015-ben hazánk már egy olyan migrációs hullámmal kell szembenézzen, ami mögött a szakértők szerint katonai logisztika áll, és vélhetően egy nagyhatalom titkosszolgálati munkája zúdítja Európára bevándorlók millióit. Földi László – titkosszolgálati szakértő – a Magyar Hírlapnak nyilatkozva kifejtette, hogy „tudatosan megtervezett, felépített rendszerrel állunk szemben, amelybe mindenki, még az utolsó ember is be van csatornázva”.

Terrorfenyegetést jelent-e, ha egy idegen ország titkosszolgálatai másfél millió, személyazonosító okmányokkal nem rendelkező személyt zúdítanak Európára? Az Index újságírója és a Demokratikus Koalíció politikusai szerint nem.

Magyarország titkosszolgálatainak azonban vizsgálnia kell, hogy milyen biztonsági kockázatok rejlenek másfél millió, ellenőrizhetetlen személyazonosságú egyén hazánkon átutazásában. Horváth József, a katonai titkosszolgálat és a polgári elhárítás volt főigazgató-helyettese a Magyar Időknek kifejtette, hogy senkinek semmilyen lehetősége nem volt a migránsok csomagjainak átvizsgálására. Ha robbanószerkezeteket hoznak be Magyarországra, arról a hatóságok nem tudhatnak, hiszen határellenőrzés nélkül a személyek átvizsgálása sem lehetséges. A migránsok egy része kapcsolatba sem kerül a hatóságokkal, így azok is csak feltételezések, miszerint annyian léptek be az ország területére, amennyit összeszámoltak. Szintén alaptalan feltételezés, miszerint nem rejtőzött el ötezer terrorista Magyarországon, mert aki akar, az máig be tud sétálni az ország területére.

A Demokratikus Koalíció azonban egyértelműen tudni véli, hogy nincs terrorfenyegetés. A párt vezetői úgy gondolják, hogy azt a problémát, amire nem tudnak megoldási javaslattal előállni, letagadni sokkal egyszerűbb. Ideológiai alapon, az euroatlanti-integráció fontosságát mindenek fölé helyezve magyar állampolgárok millióinak életével játszanak, mert a határellenőrzés visszaállítása nélkül senki nem tudja garantálni, hogy az országba nem érkeznek terroristák.

http://hidfo.ru/2015/10/tart-ajtokkal-varjak-a-terroristakat-soros-gyorgy-partkatonai/

Fél tucat somogyi családot lakoltathatnak ki december elsejéig, a téli moratórium életbe lépéséig: a szeptember 16-án feloldott tilalom során országosan körülbelül száz família veszélyeztetett.

– Főként régen végrehajtás alá vont adósokról van szó – mondta Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) vezetője –, akik jellemzően tudtak is róla, hogy sor kerül rájuk.
A BHKE vezetője szerint nincs összefüggés a kilakoltatások és árverezések megindulása és az ingatlanpiac felfutása között, ugyanis utóbbi jellemzően a városi lakásokat, míg előbbi a családi házakat érinti.
– Nagyobb baj, hogy akiknek árverésre kerül az ingatlana, már nem kérhetik a családi csődvédelmet vagy a Nemzeti Eszközkezelő segítségét – tette hozzá Lénárd Mariann. – Más kérdés, hogy a magáncsőd egyelőre úgy tűnik, nem vált be.

A sajtóban különféle hírek láttak napvilágot a szeptember közepén életbe lépett családi csődvédelemmel kapcsolatban: a hivatalos kommunikáció óriási érdeklődésről és ügyfélrohamról beszélt – az ötletgazda KDNP családok tízezreinek megmentőjét látta a kezdeményezésben –, ezzel szemben a bankoknál szeptember végéig mindössze tizenketten regisztráltak. Információink szerint Somogyban még senki sem indította meg az eljárást, noha a kormányhivatalban külön szervezeti egységet állítottak fel az ügyek feldolgozására, s eredendően egy-kétezer somogyi családdal számoltak, melyek igénybe veszik a magáncsődöt.
– Nemcsak az adósok, a pénzintézetek sem voltak felkészülve a magáncsődre – állította Lénárd Mariann. – Sok helyen még a szükséges nyomtatványok sem álltak rendelkezésre.

Cseppet sem mellékesen az adósoknak 70-120 oldalnyi kérelmet kell kitölteniük, s még a BHKE jogászainak is komoly fejtörést okozott, milyen ügyben mely papírokra van szükség. Emellett a 30 ezer forintos eljárási illeték is sokakat visszatart, hogy belevágjanak a procedúrába, ugyanis a pénzt akkor is be kell fizetni, ha az ügyfél végül nem veheti igénybe a családi csődvédelmet.
– Emellett rettenetesen kemény feltételeknek kell megfelelni éveken keresztül – jegyezte meg Lénárd Mariann –, sokan félnek az együttműködéstől a csődbiztossal, illetve nem biztosak benne, lesz elég jövedelmük az eljárás során.

Nem véletlen, hogy míg a magáncsőd 25 ezer helyére alig akadt eddig adós, a Nemzeti Eszközkezelőnél sokszoros a túljelentkezés. Országosan ugyanis többszázezer hitelest fenyeget végrehajtás, hiába szüntették meg a devizahiteleket, sokak számára a forintosítás sem hozott megváltást, sőt, az adósok egy részének még nőttek is ezután a terhei, így nem véletlen, hogy május óta folyamatosan nő a 90 napnál régebben nem fizetett törlesztések száma. Ezért is döntött a kormányzat a magáncsőd bevezetéséről, illetve tízezerrel megemelték az eszközkezelő által megvásárolható ingatlanok számát.
– Még így sem elegendő azonban a kapacitás – mondta a BHKE vezetője –, akadnak, akik már több mint egy éve várnak, hogy eladhassák ingatlanukat az eszközkezelőnek.

Az adós ugyanis jól jár ezzel a konstrukcióval, bérlőként továbbra is maradhat az otthonában, melyet egy idő múlva akár vissza is vásárolhat. Somogyban eddig több mint ezer család számára jelentette menekülőutat a Nemzeti Eszközkezelő – az utolsó hivatalos adat szerint 1015-nek –, a Dunántúlon ennél csak Fejérben és Baranyában ajánlottak fel több ingatlant, míg országosan Borsod vezet több mint 2500-zal.
– A tízezres bővítés jó döntés, de nem elegendő – jelentette ki Lénárd Mariann –, ugyanis így összesen 35 ezer ingatlantulajdonos kerül megnyugtató helyzetbe. A magáncsőd elvileg 25 ezernek segít, vagyis legalább 150 ezer família helyzete továbbra is megoldatlan marad. Főként azok kerültek nagy bajba, akik a forintosításig még fizették törlesztéseiket, ám utána annyival megnőtt az adósságuk, hogy azt már nem bírták vállalni, ugyanis, mivel 2015. január 1. előtt nem volt adósságuk, nem kérhetik a magáncsődöt és az eszközkezelő segítségét sem. Ráadásul jellemzően vidéken, a szegényebb megyékben, mint például Somogy, sokan kisebb pénzintézetektől vettek fel hitelt, ugyanis a nagy kereskedelmi bankok nem adtak az olcsóbb-rosszabb állapotú házakra, ezeknek a kisbankoknak viszont nincs szerződésük az eszközkezelővel, vagyis eladósodott ügyfeleik számára ez az út nem járható.
A BHKE vezetője szerint megoldást az eszközkezelő további bővítése jelenthet csak: országos bérlakás-rendszer kiépítésére lenne szükség, mint Nyugat-Európában, ahol csak a leggazdagabbak élnek saját tulajdonú ingatlanban.

A bankok nem szeretnek árverezni

Nagyjából 150 ezer család tehát semmi másban nem reménykedhet, mint bankja jóindulatában, vagyis, hogy a pénzintézet nem kezdeményezi a végrehajtást, s nem árverezteti el a feje fölül az ingatlant, inkább akár valamilyen könnyítés árán is, de keresi a megegyezést. S erre meg is van minden esélyük, a pénzintézetek számára ugyanis az árverés szinte a biztos bukást jelenti: a befolyt pénzből az illetékek, a végrehajtói díj s az egyéb költségek után nem marad akkora összeg, mely fedezi az ügyfél tartozását.
– Emellett külön gond a lakás vagy ház értékesítése – állította Lénárd Mariann –, ugyanis a befektetők számára egyáltalán nem vonzóak a lakott ingatlanok, hiszen külön procedúra a kilakoltatás, melyet nem szívesen vállalnak fel, másfelől sok esetben olyan településen vagy településrészen található az ingatlan, melyen amúgy is nehéz eladni bármit.
(sonline)