2016. november 16., szerda

Szíria a válság rendezését várja az új ENSZ-vezetőtől

antonio-guterres-hidfo-ru
Bassár el-Aszad, Szíria elnöke azt reméli, hogy az ENSZ új vezetője, Antonio Guterres megválasztása után a Kelet és a Nyugat együttműködik majd a szíriai válság megoldásában.
A szíriai államfő szerint Antonio Guterres képes lehet arra, hogy előmozdítsa a holtpontra jutott együttműködést az ENSZ tagállamai közt, különösen az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország esetében. Guterres beiktatása 2017 január 1-jén várható.
Aszad a portugál RTP hírszolgáltatónak adott interjú során azt mondta, az új ENSZ-vezető beiktatása után
azon kell munkálkodjon, hogy a szíriai válság kapcsán kialakult amerikai és orosz álláspontot közelítse egymáshoz, így végül elérje, hogy mindkét nagyhatalom érdekeltté váljon az ország stabilizálásában.
Szíriában több mint öt éve zajlik polgárháború, melynek során az Amerikai Egyesült Államok kiképzett, anyagi támogatásban részesített és felfegyverzett az államhatalom ellen harcoló, az USA által “mérsékelt ellenzéknek” nevezett csoportokat.
A szíriai háború mintapéldája volt annak a hibrid háborús stratégiának, amit az USA és nyugati szövetségesei világszerte számos alkalommal használtak az amerikai törekvésekkel nem együttműködő kormányok megdöntésére.


http://www.hidfo.ru/2016/11/sziria-a-valsag-rendezeset-varja-az-uj-ensz-vezetotol/

Német miniszter: uniós haderőre és NATO-ra is szükség van

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter szerint az Európai Unió nagyobb felelősséget kellene vállaljon saját védelméért, a NATO és az európai védelmi unió pedig kiválóan kiegészítheti egymást.
A védelmi miniszter hétfőn azt mondta, Európának szüksége van a NATO-ra és az európai védelmi unióra is, és a két szervezet össze kellene hangolja tevékenységét. “Az amerikai választásoktól függetlenül mindig is tudtuk, hogy Európa a NATO-n belül is nagyobb felelősséget kellene vállaljon saját biztonságáért. Ez a NATO-n és az európai védelmi unión belül egyaránt megvalósítható.” – mondta.
A közös hadsereg létrehozásának elgondolása elsőként az 1950-es években jelent meg, ám a későbbiekben gazdasági és politikai alapokra helyezték az európai integrációt. Később 2015 márciusában merült fel, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az EU saját katonai erővel kell rendelkezzen ahhoz, hogy megfelelő választ tudjon adni a tagállamokra leselkedő fenyegetésekre.
Az európai hadsereg létrehozása az utóbbi hónapok során különösen intenzív vita tárgyává vált a vezető politikusok körében. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és főként a balti országok vezető politikusai hevesen ellenzik az uniós haderő felállítását, mert ezáltal a NATO létezését érzik veszélyeztetve: ha Európa saját katonai erővel meg tudná védeni magát, nem lenne szükség az amerikai katonai jelenlétre az európai kontinensen. Ugyanezen a véleményen vannak a britek vezetői, azt leszámítva, hogy az Egyesült Királyság kormánya éppen hogy megakadályozni akarja a NATO szükségtelené válását és felbomlását, emiatt a hevesen ellenzi, hogy Európa vezetői az amerikaiaktól független uniós haderőt állítsanak fel.
Szeptemberben Jean-Yves Le Drian francia védelmi miniszter és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter egységes európai parancsnoki központ felállítására tett javaslatot, ami a közös európai hadsereg felépítését lehetővé tenné.


http://www.hidfo.ru/2016/11/nemet-miniszter-unios-haderore-es-nato-ra-is-szukseg-van/

A tapasztalat az, hogy az exit pollok mindig minden körülmények között pontosan mérnek, erröl már könyvek, doktori disszertációk, meg hasonlók születtek.

A hibahatáruk úgy kb. két százalék alatt van, azon felül már ki kell vizsgálni, hogy mi lett rosszul csinálva, vagy ha semmi, akkor alapos a gyanúja a választási csalásnak.

Nemhiába minösül sok országban büncselekménynek az exit pollok eredményeinek nyilvánosságra hozatala az urnák zárulása elött. Ez az azért van, mert pontos képet adnak a választás addigi menetéröl, s a nyilvánosságra hozataluk mobilizálhatná azokat a választókat, akiknek a jelöltje vesztésre áll.

S azt se feledjük, hogy az ún. demokratikus világban soha egyetlen választási csalás sincs elismerve, a médiumok szinte parancsszóra titkolnak el mident, amit a hatalom nem enged meg nekik nyilvánosságra hozni.

Az USA-ban már 2000-ben, 2004-ben és 2012-ben is meg lett buherálva az elnökválasztás ... 2000-ben Al Gore gyözött, 2004-ben John Kerry, 2012-ben pedig Mitt Romney.

A nép akarata csak akkor érvényesülhet, ha összhangban van a titkos társaságok, a háttérhatalom legfelsöbb szintjeinek akaratával.


http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=201:2016-11-15-07-15-05&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58#comments

Bőröndben hordta a líbiai pénzt Sarkozy kampányára

sarkozy-hidfo-ru
Egy libanoni üzletember, Ziad Takieddine elismerte, hogy ötmillió eurót szállított Moammer Kadhafitól Franciaországba, ami a líbiai vezető részéről hozzájárulás volt Nicolas Sarkozy 2007-es választási kampányához.
A libanoni-francia kettős állampolgár Takieddine a Mediapart francia lap oknyomozó újságíróinak adott interjút, melyben azt mondta, ő személyesen vitt el ötmillió eurót a líbiai vezetőtől Franciaországba. A Mediapart többek között az ő segítségével újabb részleteket hozott nyilvánosságra Sarkozy 2007-es kampányának finanszírozásáról.
Az üzletember elmondása szerint 2006 novemberétől kezdődően, illetve 2007 első hónapjaiban három alkalommal is látogatást tett az országban, franciaországi útjai során pedig bőröndökben vitte az illegális kampánytámogatást.
A weboldal először 2012 tavaszán hozott nyilvánosságra dokumentumokat, melyek alátámasztották, hogy Líbia 50 millió euróval támogatta Sarkozy 2007-es kampányát. A politikus nemrég jelentette be, hogy 2017-ben is indulna az elnöki posztért.

http://www.hidfo.ru/2016/11/borondben-hordta-a-libiai-penzt-sarkozy-kampanyara/