Újabb büntetőszankciók, de kik ellen is? - Balul fognak sülni a végén az ilyen EU-s húzások

Képtelenek és ellentmondanak a józan észnek a hétfőn, azaz ma Oroszország ellen érvénybe lépett újabb európai uniós szankciók a moszkvai külügyminisztérium szerint, amely hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem maradnak válasz nélkül.

Úgy tűnik, hogy Brüsszelben és az EU-tagállamok fővárosaiban a szankciós mechanizmus vagy végleg kicsúszott már az ellenőrzés alól vagy az uniós döntéshozók összetévesztik vágyaikat a valósággal, és arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy Oroszország az EU-szankciók hatására engedékenyebbé válik

- áll a közleményben.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek múlthét csütörtöki brüsszeli tanácskozásán olyan döntést hoztak, hogy a feketelista bővítésének a hatályba léptetését nem halasztják tovább, annak ellenére sem, hogy aznap reggel Minszkben német-francia-ukrán-orosz megállapodás született a csúcsvezetők szintjén a kelet-ukrajnai tűszünet szombat éjféli elrendeléséről.

A hétfőn hatályba lépett kiegészítés a kikiáltott "donyecki és a luhanszki népköztársaság" 14 katonai, illetve politikai szereplőjét sújtja szankciókkal. E kiegészítés nyomán az uniós szankcióval sújtott természetes személyek száma 132-ről 151-re, a jogi személyeké pedig 28-ról 37-re bővül.

De mi köze ehhez Oroszországnak?

Gölöncsér Miklós

Holnap orosz-magyar elnöktalálkozó az utcán meg szimpátia-tüntetés Putyin mellett

Holnap látogat hazánkba Vlagyimír Putyin orosz elnök, aki mellett szimpátia-tüntetést tartanak a fővárosban holnap. Értesüléseink szerint több hazafias szervezet is képviselteti magát a megmozduláson. A Jövőnk.info megfigyelői is kint lesznek és tájékoztatást is adunk majd az eseményekről....

De nézzük, miről is lesz szó a két elnök munkamegbeszélésén;

Jurij Usakov azt mondta, hogy az idén lejáró orosz-magyar gázszerződésről folytatott megbeszéléseken Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nyilvánvalóan" meg fogják vitatni "az Európai Unió álláspontja miatt a Déli Áramlat lemondása miatt kialakult helyzetet".

A külpolitikai tanácsadó azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásán a paksi atomerőmű bővítése, az orosz-magyar megállapodás végrehajtása is szóba kerül majd. Közölte, hogy "jelenleg (a szakemberek) az ötös és a hatos blokk építésével kapcsolatos kérdések kidolgozásán dolgoznak." Tervben van, hogy az orosz elnököt kísérő küldöttség tagjai között Magyarországra utazik Szergej Kirijenko, a beruházást végző Roszatom állami atomenergiai vállalat vezetője - tette hozzá Usakov. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat érintve Jurij Usakov kiemelte, hogy az orosz Metrovagonmas nevű üzem kész részt venni a 222 metrókocsi gyártására kiírandó 250 millió euró értékű pályázaton. Vlagyimir Putyin keddi munkalátogatására öt dokumentumból álló egyezménycsomagot készítettek elő Moszkvában. A tervek szerint aláírandó dokumentumok között szerepel az a megállapodás is, amelynek értelmében magyar főkonzulátus nyílik az Oroszországi Föderációhoz tartozó Tatárföld székhelyén, Kazanyban.

Ennyit árult el az orosz fél, a magyar oldalon nagy a titkolózás és szűkszavú egyelőre a tájékoztatás...

Bíró Dalma

“Az Index orosz forrásra hivatkozva írta meg Putyin keddi látogatásának néhány részletét. Ezek szerint az orosz elnök kettőkor száll le Budapesten, majd tüstént a Hősök terére siet koszorúzni. Háromra a Fiumei úti temetőbe megy, ahol a tavaly év végén felújított szovjet katonai emlékhelyet látogatja meg, szintén koszorúz, kizárólag az orosz sajtó jelenlétében.

A parcellában 7000 Magyarországon elesett orosz katona van eltemetve, a második világháborúban és az 56-os forradalom leverése során elhunytak egyaránt, vörös csillagos fekete obeliszkek tövében. Két éve kezdték az emlékhely felújítását egy orosz milliárdos támogatásával, jelenleg nagy a rendőri készültség, írja a 444. Olyan frissen gravírozott feliratok olvashatók a temetőnek ebben a részében, mint „örök hála és dicsőség a szovjet hősöknek, akik az 1956 októberi ellenforradalomban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért” – emeli ki a 444.”- háborog imigyen a magyarországi mainstream “mégmaintreanabb” libsi hazugsággyára!

Hát mit koszorúzzon Oroszország elnöke?

Kijev rosszul értelmezi Minszk II.-t?

A béke Donbasszra szakadtával merészebbé váltak az újságírók is. Egy harmincfős zsurnalisztakompánia kérte Baszurin DNR hadügyi szóvivőt, hogy tegye számukra lehetővé, hogy kissé körülnézzenek a donyecki reptéren ma délelőtt.

Eduard Baszurin kijárta a dolgot, és dél körüli időben Baszurin “felügyelete” mellett kilátogattak a kíváncsiság terepére. A szemlélődést vélhetően eléggé bélsárral összemorcsolt alsóneműben fejezték be a zsurnaliszták, mert Vogyino és Opitnoje békevágytól eltelt latortüzérei munkálkodni kezdtek. Pont a repteret nézték ki maguknak. Ugyan az újságírócsapattól elég messze csapódtak be a latorgránátok, de ahhoz eléggé meggyőzően, hogy a tollforgatóknak elegük legyen a szemlélődésből. Gyorsan távozhatnákjuk is támadt. Amint fellélegezve a megpróbáltatásokból való kikerülésüknek Donyeckbe értek, addigra értek oda a latorgránátok is.

Lesz a zsurnalisztáknak miről beszámolni.

Beszámolóik már csak azért is hitelesek lehetnek majd, mert az EBESZ-delegáltjai gorlovkai ottartózkodásakor érte éppen latortüzérségi csapás a város központját. Amibe két civil halt bele.

A már az ősz folyamán lerombolt, Gorlovka melletti “Sztirol” nevű vegyiüzemet is ágyúzta ma délelőtt a valcmanista bűnbanda.

Dokucsajevszkben kettő, Granyitnojeban szintén két helyi civil halt bele a latortüzérség fegyvernyugvásába.

Valamit rosszul értelmezhet a kijevi junta Minszk II. kapcsán. Ugyanis egyre több nehézfegyvert vonultat Donbassz FELÉ-nem pedig el onnan. Önjáró lövegek, Uragan és Grad-sorozatvető konvojok haladnak a donbasszi területek határai FELÉ!

A gyjebalcevoi katlanban pedig egész nap tartott a birkózás. Egyre inkább erősödik a gyanú a reguláris NATO csapatok jelenlétére.
Eduard Baszurin és Alekszandr Zaharcsenko is megerősítették: élve csakis úgy távozhatnak, ha feltételek nélkül megadják magukat, és teljesen fegyvertelenül jelentkeznek a népköztársaságiaknál. Számukra a népköztársasági erők egy ún. “zöld folyosó”-t nyitnak.

A katlanban körbezárt latrok számát még mindig 6-8 ezer közé becsülik. Nagyon soknak nem fűlik a foga a megadáshoz. Ezek a latoregyedek azok, amelyek még mindig abban a hitben leledzenek, hogy sikerülhet a kitörési kísérletük. Ma estére legalább százzal kevesebben hiszik már ugyanezt. Ők azok, akiknek belevásolt a foguk ebbe az almába.
A mai fogolylista (ottani idő szerint) 46 fő! Ennyi martalóc döntött a kapituláció mellett. Tőlük lehet tudni, hogy sok helyen már gyalogsági lőszer sincs. Gyógyszer-kötszer már rég elfogyott, az elhullott egyedek készleteit “élik fel”. Üzemanyagoknak úgyszintén hiján vannak.

Nagyon sok valcmanistában csak most tudatosul, hogy körbe vannak zárva!

A Bal-Rad meggyőződése szerint most azért két-három nap enyhülés fog bekövetkezni Donbasszban. Utána pedig…?

https://balrad.wordpress.com/2015/02/16/kijev-rosszul-ertelmezi-minszk-ii-t/

Grúzia behívatta az ukrán nagykövetet - magyarázatot követelnek

Grúzia külügyminisztériuma behívatta az ukrán nagykövetet, és magyarázatot követel arra vonatkozóan, hogy a volt grúz elnököt, Mihail Szaakasvilit az ukrán elnök tanácsadójaként nevezték ki, annak ellenére, hogy Grúziában büntetőeljárás van ellene folyamatban. A megbeszélésre ma kerül sor, és várhatóan Grúzia ukrajnai nagykövete is jelen lesz.

Szaakasvili 2013 novemberében, néhány nappal azt követően menekült el Grúziából, hogy az új elnököt beiktatták. Grúziában a büntetőügye azóta is folyamatban van, többek között hatalommal való visszaéléssel és közpénzek elsikkasztásával vádolják. Az igazságszolgáltatás előli menekülése közben több alkalommal Törökországban látták, majd 2014 szeptemberében Görögországban is megjelent, ahol a rendőrök elfogták. Grúzia már korábban nemzetközi elfogatóparancsot kezdeményezett Szaakasvili ellen, az Interpol azonban a korrupció melegágya, és az atlantisták sikeresen elintézték, hogy a volt elnök ellen ne induljon meg a nemzetközi elfogatóparancs. Így Szaakasvilit hiába fogták el Görögországban, a hatóságok nem adták át Grúziának (mert annak ellenére, hogy kezdeményezték, nem volt ellene érvényes elfogatóparancs), hanem szabadon engedték.

A háborús bűnös azóta is szökésben van, eleinte hazánkban próbált menedékjoghoz jutni - elvégre "Orbán Viktor régi barátja" -, azt követően Soros Györgynek támadt az a remek ötlete, hogy mivel Szaakasvili Grúziában már nem tud tovább működni mint atlantista, ezért tegyék be egy másik országba, ahol épp tapasztalt atlantistára van szükség a kezdő bábkormány eligazítására. Így lett Szaakasvili Petro Porosenko személyes tanácsadója, Ukrajna pedig Grúziában szerzett sikkasztásos tapasztalatait is figyelembe véve megkezdte az állami vagyon kiárusítását a nyugati befektetőknek.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/16/gruzia-behivatta-az-ukran-nagykovetet-magyarazatot-kovetelnek

Klímarezsim – Új időjárás befolyásoló fegyverek CIA pénzből?

Az RT-nek nyilatkozó amerikai tudós aggódik, hogy a titkosszolgálati szervek az időjárást fegyverként használhatják. Szorgalmazza a nagyobb átláthatóságot a CIA-nál és azt akarja, hogy a kutatás globális legyen, hogy a technológiát fegyverként ne lehessen bevetni.

Alan Robock professzor attól tart, hogy az amerikai titkosszolgálatok is érdeklődnek az éghajlat-módosítással foglalkozó kutatások iránt, hogy ezeket a technológiákat potenciális fegyverekké alakíthassák.

Példaként említette a felhők létrehozását a sztratoszférában, a vulkánkitöréseket követően kialakuló felhők mintájára, amivel a globális felmelegedést próbálják kezelni például kénvegyületek vagy titán-dioxid bejuttatásával a sztratoszférába. A módszerrel azt érik el, hogy a felhőbe juttatott részecskék visszaverik a napsugarakat és ezzel hűtik a földet, ami olcsó és gyors eljárásnak számít, de véleménye szerint túl sok mellékhatással jár.

Az egyik például, hogy a technológia kiterjedt alkalmazása esetén a napfény olyan országokat is elkerülne, ahol arra pedig nagy szükség van. Elég a Krakatoa vulkán 1883-as kitörésének az éghajlati viszonyokra kifejtett hatásait említeni. A kitörés után négy éven keresztül szokatlanul hideg volt és a világon szinte mindenhol tapasztaltak hóesést. Egyébként a napsugárzás befolyásolásának ötletét is a vulkánkitörések adták.

„Az időjárást a világ egyetlen pontján sem lehetséges úgy befolyásolni, hogy ezzel ne hatnánk az egész bolygóra. A sztratoszférában történő felhőképzés nem helyi, hanem globális hatást eredményezne. Nem tudom elképzelni, hogy miként akarnak ebből fegyvert létrehozni, de talán ilyesmire gondolnak,” nyilatkozta a professzor az RT-nek.

A CIA három évvel ezelőtt kereste meg a professzort a geomódosítással kapcsolatban. Hír pedig ma lett belőle.

A Rutgers Egyetem klímakutatója azt is elmondta, hogy az amerikai titkosszolgálat tagjai felkeresték, hogy kihasználják az éghajlat módosításával kapcsolatos szakértelmét.

„Néhány éve felhívtak és közölték, hogy a CIA-nak dolgoznak. Azt kérdezték, hogy amennyiben egy másik ország megpróbálná befolyásolni a mi időjárásunkat, arról tudnánk-e.”

Robock rögöt arra gondolt, hogy a CIA-t ennek éppen az ellenkezője érdekelte, mégpedig az, hogy amennyiben az Egyesült Államok befolyásolja egy másik ország éghajlatát, azt észrevehetik-e.

„Nem tudom, mi motiválja a CIA-t. Gondolom az Egyesült Államokat próbálják védeni.”

A professzor elmondta, hogy részben a CIA finanszírozta az Amerikai Tudományos Akadémia által a múlthéten kiadott jelentés elkészítését is. A titkosszolgálat az éghajlat irányításával kapcsolatos további kutatások elindítását sürgeti, hogy amennyiben a törvényhozók úgy döntenek, hogy egy lépéssel tovább viszik a kérdést, tisztában legyenek a kockázatokkal és előnyökkel.

„Azt gondolom, hogy ezt a kutatást nyíltan kellene végezni, mégpedig nemzetközi részvétellel, hogy még véletlenül se használhassák ellenséges célokra,” idézte a Guardian a tudóst.

A Környezet Módosításával kapcsolatos 1978 októberében aláírt egyezmény megtiltja az időjárás fegyverként történő bevetését, ugyanakkor több politikai vezetői vádolta már az egyezmény megszegésével az Egyesült Államokat.

High Frequency Active Auroral Research Program Research Station antennák – fotó: wikimedia commons

Az amerikai HAARP, azaz Aktív Magas Frekvenciás Program az Auróra Kutatására (HAARP – High Frequency Active Auroral Research Program) sokak szerint fontos szerepet játszott az éghajlat módosításban. 2010-ben Mahmoud Ahmedinedzsád iráni elnök azt mondta, hogy az alaszkai létesítmény felelős a Pakisztánban tapasztalt pusztító áradásokért. A vádak ráadásul az ENSZ közgyűlése előtt hangzottak el.

Még ugyanabban az évben, az azóta elhunyt venezuelai elnök, Hugo Chavez állította, hogy a HAARP létesítményben folyó kísérletek váltották ki a 2010-es haiti földrengést, ami két korábban fel nem térképezett tektonikus lemez elmozdulásakor tört ki.

Az amerikai hadsereg már több ízben alkalmazott időjárás befolyásolási technikákat, hogy egy-egy konfliktust a maga javára fordítson. A 60-as években például, a „Viharos düh” (Storm Fury) nevű projekt keretében, ezüstjodid bejuttatással próbálták csökkenteni a hurrikánok erősségét.

A Vietnámi háború alatt pedig már képesek voltak felhőket létrehozni, hogy ezzel növeljék a lehulló eső mennyiségét a Ho Si Minh-ösvény mentén és ezzel megnehezítsék a vietnámi hadsereg számára a csapatok és fegyverek mozgatását a kialakuló sárban. A New York Times szerint annak idején 21 millió dollárt költöttek a projektre.

Forrás: RT.com

Időkjelei: Az időjárás befolyásolása, illetve ennek fegyverként történő bevetése legtöbb olvasónk számára valószínűleg nem ismeretlen téma, ami mégis újdonságnak számít az alábbi hírrel kapcsolatban, hogy erről ma már a tömegmédiában is egyre többször olvashatunk. Vajon mi ennek az oka? Ezt is szeretnék az emberiség érdekében vagy „megmentéséért” létrehozott technológiák közé sorolni a köztudatban? Miért? Az alábbi hírt az orosz RT mellett számos nagy amerikai és egyéb nyugati tömegmédium is közzétette.

Lengyelországban is kezdődik a keleti nyitás

A lengyel szociáldemokraták elnökjelöltje, Magdalena Ogorek szerint itt az idő, el kell kezdeni az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok javítását. A Demokrata Baloldali Szövetség elnökjelöltje szerint elfogadhatatlan, hogy Lengyelország ellenséges politikát folytasson Moszkvával szemben, és főként a nyugat, valamint a lengyel vezetés okolható azért, hogy a jó viszony megromlott.

Ogorek jelenleg a május 10-i elnökválasztásra készül, és kampánybeszédében kifejtette, hogy bármi is történik, Oroszország egy közeli szomszéd, ezen nem lehet változtatni, de törekedni kell miatta a jó kapcsolatok helyreállítására, mert Lengyelország nem engedheti meg magának, hogy az orosz média a lengyel kormány hibájából első számú ellenséggé nyilvánítsa.

A szociáldemokrata elnökjelölt pályafutása arról árulkodik, hogy ha valaki, ő igazán ismeri a civil társadalmat; a 35 éves politikus történelemtanárként végzett, eddigi pályafutása során köztisztviselőként és műsorvezetőként is működött, azt megelőzően aktivistaként számos civil szervezetben testközelből tapasztalta meg, hogy az emberek mit akarnak, - az pedig nem a háború.

Elnökjelöltként állítása megosztotta a politikai elemzőket, személyét főként fiatalsága és "politikai tapasztalatlansága" miatt nem fogadják el, a valós gond azonban a külpolitikai orientációval lehet, mert Lengyelországban az atlantizmus abszolút monopolhelyzetben van, Ogorek pedig valamiféle mérsékelt formájú kitörési kísérletet próbál képviselni.

A pártvezető, Leszek Miller a változás szimbólumának nevezte az új kampányt, és elsősorban az új generációt célozzák meg, akik már a nyugati rendszerben nevelkedtek, emiatt általánosságban véve kiábrándultak a politikából.

Lengyelországban szintén nincs választási lehetőség, a választók mindeddig egyetlen uralkodó elit különböző pártjai közül választhattak, valamennyi az atlantizmust képviselte, alternatíva nem volt. A fiatal generáció megcélzásával és egy második alternatíva megjelenésével a politika új életre kelhet Lengyelországban. Ahogy Ogorek maga is mondta, "fiatal energiákat kell felszabadítani", hogy a politika állóvize végre megmozduljon. Lengyelország számára adott a lehetőség, hogy élő állammá váljon, és elkerülje az Európai Egyesült Államokba beolvadást.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/16/lengyelorszagban-kezdodik-keleti-nyitas

Orbán a bankok államosításával fenyegeti Washingtont

Orbán Viktor kormányfő, Andreas Treichl Erste-vezető és Suma Chakrabarti, az EBDR elnöke hétfőn közös bejelentést tett, miszerint az államnak 15%-os részesedése lesz az Erste Bank magyarországi leányvállalatában, a bankadót pedig elkezdik csökkenteni. A kormány hajlandó a bankadó csökkentésére és a további államosítások elkerülésére, ha a bankok a kormány elvárásai szerint módosítják a hitelezést. Ennek megfelelően az Erste egy új, 170 milliárdos hitelprogramot indít.

A kormányfő emellett egy szándéknyilatkozatot írt alá, miszerint a kormány nem akar többségi tulajdont szerezni a nagy bankokban, és a következő három évben magánkézbe adja a magyarországi bankokban birtokolt többségi tulajdonrészét. Mindezekben a leglényegesebb az a kitétel, miszerint ez a megállapodás addig érvényes, amíg a magyar bankrendszer egészét nem fenyegeti komoly veszély.

A kormány jelenleg egy olyan hatalmi átmenetet bonyolít le, ami méretét és összetettségét tekintve csak az 1989-es rendszerváltást megelőző gazdasági átmenethez fogható. Az állam ennek megfelelően központosítja az energiaszektor, a tömegmédia és a bankszektor irányítását, hogy megfelelő tárgyalási alapot szerezzen Magyarország újrapozicionálásához a térségi politikában. A kormány a stratégiai ágazatokban szerzett többségi tulajdonrészt tárgyalási alapként használja a 2012 nyara óta láthatóan zajló geopolitikai átrendeződésben, melynek elsődleges kérdése, hogy Magyarország a jövőben az Európai Egyesült Államok része lesz (és a magyar államiság megszűnik létezni), vagy az Oroszország által életre hívott új szövetségi rendszer, az Eurázsiai Gazdasági Unió része lesz, ahol Magyarország állami jogkörei megmaradnak. A kormány az átrendeződés első szakaszában államosítja a stratégiai ágazatok azon részét, amire a külpolitikai, gazdasági és később belpolitikai átmenet lebonyolítása során szükség van. Az átmenet második szakaszában egy új, részleges privatizáció várható, összhangban a várható konszolidációval.

Tavaly októberben nyilvánosságra jutott információk szerint kormánykörökben számolnak azzal, hogy a CIA felforgatással és egy puccskísérlettel próbálja megakadályozni ezt a folyamatot. Az úgynevezett "civil" csoportok támogatásainak megvonása, anyagi hátterük az eddiginél komolyabb ellenőrzése ezt a szándékos felforgatást hivatott megakadályozni.

Ennek fényében az Erste Bankkal kötött megállapodás egy ultimátumnak tekintendő. A kormány ultimátuma nagyjából így összegezhető: "amint jelét látjuk annak, hogy a bankrendszert megpróbálják külföldről bedönteni, államosítjuk az egészet". A kormány eközben zéró toleranciát hirdetett a külpolitikai jellegű intézkedések akadályoztatására, ami azt mutatja, hogy az orosz államfővel folytatott tárgyalások jelentős gyakorlati eredménnyek zárulhatnak.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/16/orban-bankok-allamositasaval-fenyegeti-washingtont

Atombomba a gyjebalcevoi katlanban?! Hidrogénbomba van a katlanban. Ha a NATO katonák nem tudják tartani a katlant, akkor kilövik Moszkvára.

Maradék-Ukrajna közeljövőjének történéseire utalhat az a hír, miszerint tegnap este Valcmanné és szüleményei nagy sietséggel elröppentek uradalmuk fővárosából-Kijevből.

Ugyancsak érdekes hír még az is, hogy a tavaly 2-i odesszai vérengzés egyik főszervezőjének tartott fasiszta Nikola Volkov rendőrszázados tegnak-meg nem nevezett helyen-fűbe harapott. Kimúlásának körülményeiről sem ad hírt a http://public.od.ua/

A nap legfélelmetesebb híre Donbassz és a “béke” kapcsán: a gyjebalcevoi katlanban ATOMBOMBA VAN! A kissé hihetetlennek tűnő hír tegnap este jelent meg a http://news-front.info oldalán. Német forrásra hivatkozva közli a lehetőségét annak, hogy a katlanba az amerikaiak bejuttattak egy mini atombombát.

A Békehírek élére kívánkozik, hogy mára virradóan a valcmanista megszálló latorbandák Donyeck lakótelepeit tüzérséggel lőtték.

A repülőteret “Grad”-vetőgépekkel hintették meg-szintén a mára virradó éjszaka.

Gorlovkát az éjjel egy alkalommal érte mintegy ötperces latortüzérségi támadás.

Gyjebalcevoban viszonylagos csend volt az éjszaka. Csjernuhino térségéből az éj leple alatt a martalóchordák árkon-bokron, erdőn-mezőn keresztül próbálkoztak kitöréssel Luhansz irányába. A lesben álló népköztársaságiak viszont maradásra bírták őket.

A ma reggel kiadott DNR jelentés szerint a tegnapi katlanbéli és Mariupol környéki összecsapásokban mintegy kétszázötven-háromszáz lator kimúlt. Kilencvenhat pribék megadta magát. Technikai veszteségeik fölsorolása hosszadalmas lenne. Maradjunk annyiban, hogy tetemes.

Elesett ugyanakkor negyvenhét népfelkelő is, és 108 harcos megsebesült. Zömmel a Sirokino környéki összecsapásokban.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/16/atombomba-a-gyjebalcevoi-katlanban/

Pusilin és Vladiszlav Dejneho, a “luhanszki népköztársaság” minszki összekötőcsoporthoz delegált tárgyalója, közös nyilatkozatot bocsájtott ki.

A szakadár politikusok leszögezték, hogy bár egyes követeléseik nem tükröződnek a február 12-én Minszkben elfogadott intézkedéscsomagban, azoknak a végrehajtására fognak törekedni.

Pusilin az Interfax orosz hírügynökségnek azzal magyarázta szándékukat, hogy “amíg az emberek ezreinek halálához vezető és szörnyűséges pusztítást okozó szégyenteljes, bűnös döntések, utasítások léteznek, addig semmilyen valódi béke nem lehetséges”. Közölte, hogy a szakadár területek számára “elfogadhatatlan Kijev akármilyen halovány közeledése a NATO felé vagy bármilyen oroszellenes szövetség irányába”. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben az ukrán vezetés mégis ezt tenné, akkor a donyecki és luhanszki “népköztársaságok” azonnal megszakítják a kapcsolatot Kijevvel és semmisnek tekintik a minszki megállapodásokat.

Terrorakciót akadályoztak meg Magyarországon

Magyarországot egyelőre csak tranzitországnak tekintik a terroristák, de Budapesten is terveztek fegyveres támadást, amelyre a tálib ellenállás egyik vezetője adott utasítást, írja az Magyar Nemzet Online hozzátéve, a merényletre készülők leleplezésében természetesen nagy szerepe volt a TEK-nek.

Az Európai Unióban jelenleg kétezer-ötszáz olyan személyt tartanak számon a különböző titkosszolgálatok és rendvédelmi erők, akik potenciális elkövetői lehetnek egy terrorcselekménynek – írja a cikk. Magyarországot jelenleg főként arra használják a potenciális terroristák, hogy Nyugatra jussanak, egy pakisztáni kiképzőtáborból Budapesten keresztül érkezett például Berlinbe az a férfi, akinél olyan adathordozókat találtak, amely tervezett terrorcselekmények részletes leírását tartalmazta.

A TEK már több embert is lekapcsolt, akik Magyarországon keresztül akartak terroristacsoportokhoz eljutni. Egy holland lányt tavaly ősszel azért vettek őrizetbe, mert az Iszlám Állam harcosa akart lenni, decemberben pedig két tizenéves fiút fogtak el és adtak át a hatóságoknak, mert szíriai terroristakiképző táborba készültek.
hír24

Az USA hidrogénbombához juttatta Izraelt

Az amerikai védelmi minisztérium egy mindeddig titkosított, nemrég nyilvánosságra hozott jelentése alapján az Egyesült Államok - sértve az 1978-ban, a nukleáris leszerelésről az USA által is aláírt egyezményt - közreműködött abban, hogy Izrael saját hidrogénbombát állított elő.

A program egyben sérti az USA külföldi segítségnyújtást szabályozó törvényének Symington Amendmentként ismert módosítását is, ami betiltja az idegen országoknak történő nukleáris felszerelés szállítását és az ezzel kapcsolatos technológiák átadását más országoknak. A nemrég nyilvánossá tett, 1987-es jelentés részletezi, hogyan jutott hozzá Izrael a nukleáris fegyverek előállítására alkalmas létesítmények terveihez, valamint a fegyverek előállításához szükséges technológiához. A jelentés szerint az izraeli laboratóriumok a Los Alamos és Oak Ridge területén található létesítmények tervei alapján épültek, ahol az amerikai nukleáris arzenál fejlesztésének nagy része zajlott.

Régóta nyílt tikok, hogy Izrael képtelen lett volna atomfegyverek kifejlesztésére és előállítására az Egyesült Államok "segítsége" nélkül, most azonban nyilvánosságra jutottak a részletek erre vonatkozóan. A jelentést Grant Smith, az "Institute for Research: Middle Eastern Policy" elemzőintézet igazgatójának igénylésére hozták nyilvánosságra az információ szabadságát rögzítő törvény alapján. Smith három évvel ezelőtt kezdte meg az adatok nyilvánosságra hozásának jogi procedúráját. Néhány hónappal ezelőtt a szövetségi bíróságról kilépve elmondta, hogy a védelmi minisztérium 1987-ben titkosította az izraeli atomprogramra vonatkozó információkat, ez az adófizetőknek mintegy 86 milliárd dollárjába került, ráadásul törvénysértő módon tették mindezt.

A jelentés nyilvánosságra jutásának időpontja egyáltalán nem véletlen egybeesés: a Közel-Kelet térképe nemsokára újrarajzolódik, a térség erőegyensúlya felbomlott. Izrael mindeddig nem engedett nemzetközi megfigyelőket az országba, hogy a nukleáris létesítményeket ellenőrizhessék. Mindeddig gyakorlatilag semmilyen bizonyíték nem volt arra vonatkozóan, hogy Izrael valóban rendelkezik katonai atomprogrammal, és a "több ezer izraeli atombombáról" gyártott teóriák nem többek alaptalan összeesküvés-elméletnél.

Izraelnek elsősorban nem tényleges atomfegyverre van szüksége, hanem, hogy az Izraelt megszálló erőként ismerő, erőfölényben lévő arab országok meg legyenek győződve arról, Izrael elegendő tömegpusztító fegyverrel rendelkezik ahhoz, hogy háború esetén pusztító ellencsapást mérjen az agresszorra. Ez a nukleáris arzenál egy politikai fegyver, ami garantálja Izrael sértetlenségét. Az Egyesült Államok Izrael védelmében lép fel azzal, hogy "hiteles" dokumentumokkal támasztja alá az izraeli nukleáris arzenál létezését.

http://www.hidfo.net.ru/2015/02/16/az-usa-hidrogenbombahoz-juttatta-izraelt

4,2 milliárdot "takarítottak" meg a fejesek

Budapest - Mesés vagyont őriznek a legfőbb magyar politikusok bankszámláikon. A kormánytagok és a politikai posztot betöltő államtitkárok teljes megtakarítása a vagyonnyilatkozatok szerint 4,2 milliárd forint.

És ezt mindössze 55 fő birtokolja, hiszen a közigazgatási államtitkárok és helyettes államtitkárok több mint százfős táborának a nyilatkozata nem nyilvános. A számok azt mutatják: a politikai vezetők helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint a parlamentben ücsörgő honatyáké.

A Blikk korábban összesítette a képviselők vagyonát is. Akkor kiderült, a 197 főnek - szintén ingatlanok és egyéb ingóságok nélkül - összesen 2,5 milliárd forintja van. Tehát itt fejenként "csak" alig 12 milliós megtakarításról van szó, míg a fejeseknél ez a szám 76 millió forint, vagyis hat és félszer nagyobb. Nincs nagy különbség azonban az eladósodás tekintetében.

A parlamenti képviselők 1,37 milliárddal tartoznak hitelezőiknek, fejenként tehát 7 millióval, míg a kormánytagok és államtitkárok 7,15 milliós kölcsönt görgetnek maguk előtt. Persze nem mindegyik állami vezető helyzete ilyen irigylésre méltó. Az átlagot elsősorban két fejes húzza fel. Pintér Sándor belügyminiszter bő 1,43 milliárdos pénzbeni vagyonon csücsül, bár fél éve ez az összeg még 170 millióval magasabb volt.

A másik krőzus Giró-Szász András, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a maga 890 milliójával. Eközben viszont Soltész Miklós, az erőforrástárca államtitkára csak 8,8 milliós tartozásról számolt be. A kormányalakításkor leadott vagyonnyilatkozatokhoz képest sok fejesnél komoly változás állt be.

Leginkább az igazságügyi tárca egyik államtitkára, Berke Barna gyarapodott. Neki már tavaly is volt mit a tejbe aprítania: 332 millióról adott számot, míg idén 354-ről. A 22 milliós plusz annak köszönhető, hogy ügyvédi irodája tavaly a második félévben 31 milliós osztalékot fizetett neki, s ennek nagy részét nem költötte el.

Legjobban azoknak a számlája apadt, akik nagy építkezésekbe vagy ingatlanvásárlásba vágtak. Fél tucat fejes vagyona olvadt el így tavalyról az idei évre. Köztük van Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki 36 millióval adósodott el egy budai lakás megvétele miatt.

Az igazi vesztes a 167 milliós villáját megvásárló Szijjártó Péter külügyminiszter. Tavalyi 82 milliójából mostanra 4,2 maradt, míg szüleinek is tartozik 45 millióval. Vagyis neki 122 millióval rosszabb az egyenlege, mint bő fél évvel ezelőtt.

Blikk- összeállítás