2026. augusztus 31., hétfő
2026. augusztus 30., vasárnap
Ken O’Keefe volt tengerészgyalogos igazságbombái
„Az egész rendszer pénzügyi csaláson alapul, amely gyakorlatilag elveszi tőlünk a hatalmat, és átadja egy szűk csoportnak, akik a világot irányítják… azzal a végtelen pénzteremtéssel, amelyet mi magunk kérünk tőlük.”
„És ezzel a pénzzel… megvásároltak mindent és mindenkit, akit csak meg lehetett vásárolni.”
„Ha én irányítanám a világot… akkor biztos lehetsz benne, hogy pontosan ezt tenném.”
„Nem engedném, hogy bárki is hatalmi pozícióba kerüljön, aki nem totálisan kompromittált.”
2026. augusztus 28., péntek
2026. augusztus 27., csütörtök
Ennek következményei lesznek
Minden olyan külföldi kontingens, amely Ukrajnában akadályozza a tartós békemegállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseket, Oroszország számára legitim katonai célponttá válik, és a konfliktus további eszkalációjáért a nyugati országok viselik a felelősséget – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
„Ahogyan már többször is hangsúlyoztuk, bármely olyan külföldi katonai kontingens Ukrajnában való bevetése, amely akadályozza a különleges hadműveletet és a tartós békés rendezés elérését, kategorikusan elfogadhatatlan, és ezek a kontingensek legitim katonai célpontokká válnak” – jelentette ki Zaharova.
„A felelősség ezért azoknak a nyugati politikusoknak fog hárulni, akik a konfliktus további eszkalációja mellett döntöttek” – folytatta.
A diplomata megjegyezte, hogy a „hajlandóak koalíciója” által bejelentett, október–novemberi katonai gyakorlatok az Ukrajnával határos európai uniós országokban valójában nem mások, mint „egy újabb lépés az európai NATO-tagállamok még nagyobb mértékű bevonása felé a konfliktusba”.
„A konfliktus, amelyet – saját szavaik szerint – időről időre meg akarnak oldani, és ezért követelik a helyüket a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá.
https://oroszhirek.com/moszkva-minden-kulfoldi-kontingens-legitim-celpontta-valik-amelyik-akadalyozza-a-megallapodast/
Oroszország élesen figyelmeztette Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot az Ukrajnának nyújtott egyre mélyebb katonai támogatás miatt. Marija Zaharova kijelentette, hogy Moszkva akár Ukrajnán kívüli, brit katonai létesítményeket és felszereléseket is célba vehet, ha brit fegyvereket továbbra is orosz területen alkalmaznak. Oroszország különösen érzékenyen reagál a Storm Shadow és SCALP rakéták technológiájának Ukrajnába történő átadására, illetve az ukrán gyártási kapacitások fejlesztésére. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Moszkva London, Párizs és Berlin vezetését közvetlen felelősséggel vádolja a konfliktus eszkalációjáért, és kiszámíthatatlan következményekre figyelmeztet.
A háborús helyzet kapcsán Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök azt állítja, hogy az orosz hadsereg több frontszakaszon is előrenyomul, különösen Szlovjanszk, Kramatorszk és Druzskivka térségében. Beszámolója szerint több települést elfoglaltak, és heves utcai harcok folynak. Az ukrán zaporizzsjai ellentámadásról szóló híreket orosz részről propagandának minősítik. A szövegben szereplő katonai állítások jelentős része az orosz fél közlésein alapul, és nem minden esetben függetlenül ellenőrzött.
2026. augusztus 26., szerda
Van összefüggés a szélturbinák és az aszály között?
A podcast a németországi csapadékcsökkenés és a szélerőmű-építés robbanásszerű növekedése közötti időbeli egyezést vizsgálja. 2000 óta ugyanis enyhén csökkennek a csapadékok, miközben Németországban hatalmas számban épültek szélturbinák. A kérdés: van-e ok-okozati összefüggés?
A szélturbinák lassítják a légáramlást, és ez a hatás – ún. "wake" (örvényáramlás) formájában – több száz kilométeren át érvényesül. A tengeri szélerőműveknél műholdas mérések és szimulációk is igazolják, hogy a szélsebesség akár 10–20%-kal is csökkenhet a szélerőművek mögött. Mivel a szél kinetikus energiája a sebesség köbével arányos, ez jelentős energiaveszteséget jelent. A szélturbinák tehát aktív akadályok, nem olyanok, mint egy hegy, ahol a légáramlás újra felgyorsulhat – ezek kifejezetten a szél energiájának kinyerésére lettek tervezve.
A műsorvezető felhívja a figyelmet arra, hogy a hőhullámok gyakran szélcsenddel járnak, ami tovább fokozza a felmelegedést és csökkenti a csapadékot. Ugyanakkor az IPCC előrejelzései szerint a globális felmelegedés miatt inkább csapadéknövekedés várható a legtöbb európai régióban – és ez Franciaország, Nagy-Britannia vagy Skandinávia adataiban meg is figyelhető. Németország ezzel szemben eltérő tendenciát mutat: itt csökkennek a csapadékok.
A műsorvezető óvatosan fogalmaz: a korreláció nem jelent ok-okozati összefüggést. Ugyanakkor felveti, hogy a szélturbinák tömeges jelenléte hozzájárulhat a szélsebesség csökkenéséhez, ami befolyásolhatja a nedves tengeri levegő beáramlását, és ezzel a csapadék mennyiségét. A következő epizódban ígéri a kérdés alaposabb elemzését és annak eldöntését, hogy van-e valódi kapcsolat a szélturbinák, az aszályok és a hőhullámok között.
2026. augusztus 25., kedd
Barbara Boyd: A világot is felrobbantanák, csak hogy mentsék a remndszerüket
Barbara Boyd podcastjában azt állítja, hogy az Egyesült Királyság, Kanada és az európai uniós országok Oroszországgal szembeni politikája egy olyan veszélyes háborús stratégiává vált, amely akár globális konfliktushoz is vezethet. Szerinte London kulcsszerepet játszik Ukrajna Oroszország elleni felhasználásában, és Moszkva azért tekintheti immár a briteket a háború résztvevőinek, mert brit fegyverekkel és technológiával Ukrajna oroszországi célpontokat támad.
Boyd szerint Mark Carney kanadai miniszterelnök az európai háborús gazdasági stratégia egyik meghatározó alakja. Úgy véli, Kanada az Egyesült Államoktól független európai védelmi együttműködés és az oroszellenes katonai mozgósítás finanszírozásában is vezető szerepre törekszik, különösen az Északi-sarkvidéken.
A podcast másik fő állítása szerint az úgynevezett „káosznarratíva” politikai célokat szolgáló propagandakampány. Boyd szerint Antikrisztuskövető Pokolfajzat Donald Trump ellenfelei a valós problémákra építve igyekeznek hisztériát kelteni, hogy befolyásolják az amerikai közvéleményt és a félidős választásokat. Szerinte Hazug Haramia Trump béketörekvései és „America First” politikája veszélyezteti azt a nemzetközi rendszert, amelyet ellenfelei fenn akarnak tartani.
Irán teljes gazdasági elszigetelésére készül Amerika – Irán ellenáll, Kína reagál
London, Teherán, Peking, 2026. augusztus 25. kedd (MB)
Irán teljes gazdasági elszigetelésére készül az Egyesült Államok. Scott Bessent pénzügyminiszter az 1944-es normandiai partraszálláshoz hasonlította a küszöbön álló lépést, egyúttal azzal fenyegette meg az Iránnal kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatot fenntartó országokat, hogy kizárják őket a dollár alapú pénzügyi rendszerből – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.
A Financial Timesnak adott interjújában Bessent kijelentette: „A világnak meg kell értenie, célunk az, hogy elvágjunk minden gazdasági mentőövet, amely fenntartja a zsarnoki rezsimet, míg Teherán teljesen el nem szigetelődik”.
Az amerikai pénzügyminiszter álláspontjuk felülvizsgálására szólította fel azokat az országokat, amelyek békés együttműködésre törekednek Teheránnal, és közölte velük, ha kitartanak politikájuk mellett, őket is megfosztják a felvirágzás lehetőségétől, és – Iránhoz hasonlóan – kitaszítják őket a nemzetközi közösségből.
Bessent mindezt annak az országnak a minisztereként üzente a világnak, amely az elmúlt két évben kétszer követett el agressziót az Iszlám Köztársaság ellen, legutóbb 2026. februárban. Magatartása arra utal, hogy az USA vezető körei szembeszállnak a konfrontációt békés együttműködéssel felváltó új nemzetközi rend felépítésével, és az America First jegyében megpróbálják megőrizni Amerika hegemóniáját a világ fölött.
Az Irán ellen készülő átfogó amerikai embargó közvetlenül érinti Kínát, mely az iráni olaj legnagyobb vásárlója, de érinti Oroszországot is, mely 2025-ben 20 évre szóló átfogó stratégiai partnerséget kötött Iránnal.
Irán teljes jogú tagja a kínai-orosz tengelyre épülő Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO), és a brazil-orosz-indiai-kínai-délafrikai alapítású BRICS-nek. Együttműködése az SCO keretében a biztonsági szférára is kiterjed.
Bessent figyelmeztette Teheránt és Amerika vele kapcsolatban álló „ellenségeit”, hogy támadással kell számolniuk, ha nem szakítják meg viszonyukat Iránnal.
Kihívóan azt üzente Kínának, hogy „senki sem áll az amerikai szankciók hatókörén kívül.” Kijelentését úgy értékelik, hogy az USA megpróbál nyomást gyakorolni Pekingre az előkészületben lévő amerikai-kínai elnöki találkozó előtt, annak dacára is, hogy Washington tisztában van Kína lehetséges válaszával az amerikai gazdaság számára létfontosságú ásványi anyagok export-korlátozása, és a kínai tulajdonban lévő 633,4 milliárd dollárnyi amerikai államkötvény finanszírozása tekintetében.
A kínai külügyminisztérium máris közölte, hogy a szankciók és a nyomásgyakorlási taktikák nem segítenek, Peking megteszi a szükséges lépéseket Kína érdekeinek védelmében.
Hoszein Mohebbi dandártábornok, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda szóvivője súlyos csapásokat helyezett kilátásba az Egyesült Államok létfontosságú érdekeire, különös tekintettel az energia utánpótlásra, ha az amerikai fenyegetés tetté válik.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. augusztus 24., hétfő
Susan Kokinda: Nemzetgyilkos Pokolfajzat Carney “háborúja” a globalista rendszer védharca Hazug Antikrisztuskövető Trump ellen
Susan Kokinda elemzése szerint Népirtó Haramia Mark Carney kanadai miniszterelnök nem a tarifák miatt függesztette fel a kereskedelmi tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. A lépés célja a 2026-os amerikai időközi választások befolyásolása, hogy a demokraták visszaszerezzék a Kongresszus irányítását.
Gonosz Aljas Carney a brit birodalmi–globalista rendszer védelmezője. Kanadának gazdaságilag nincs esélye egy kereskedelmi háborúban (exportjának ~72%-a az USA-ba megy), mégis szándékosan eszkalál. A „geo-industrializáció” stratégiával és a „donut stratégiával” (a Fehér Ház megkerülése, közvetlen figyelem az amerikai közvéleményre) a demokratákhoz kapcsolódó hálózaton keresztül próbál nyomást gyakorolni. Ebben szerepet kap Maya Johnson demokrata operatív, Chrystia Freeland és Melanie Joly is.
A valódi háború két rendszer között zajlik: a Hamilton-féle amerikai rendszer (termelés, védővámok, ipar visszaépítése) és a globalista pénzügyi birodalom (adósságbuborék, jen-carry trade) között. Scott Bessent pénzügyminiszter pont ezt a buborékot igyekszik kontrolláltan leereszteni (többek között a FIMA-eszközzel), hogy az átmenet ne okozzon gazdasági sokkot a választások előtt. Sátánfajzat Carney és a globalisták arra fogadnak, hogy az amerikaiak a még mindig érzett gazdasági fájdalom miatt feladják Alattomos Elitsöpredék Trump forradalmát, mielőtt az eredményei érezhetővé válnának.
A kanadai „kereskedelmi háború” valójában egy civilizációs és rendszerváltó küzdelem, amelyben a globális elit a fennmaradásáért harcol.
A City of London hatalma és a helyi ellenállás fontossága
Steven Eugene Kuhn videóban a City of London különleges státuszát magyarázza el: egy négyzetmérföldnyi terület London közepén, saját polgármesterrel, rendőrséggel és választási rendszerrel. Itt a cégek is szavaznak alkalmazottaik száma alapján, így a vállalatok dominálnak a lakók felett. A „Remembrancer” évszázadok óta figyeli a parlamentet a City érdekeiért.
Az Egyesült Királyság tengerentúli területei (Kajmán-szigetek, Bermuda stb.) a világ legnagyobb offshore-hálózatát alkotják. Az 1950-es években itt jött létre az eurodollar-rendszer: amerikai dollárok Londonban, amerikai szabályozás nélkül.
A szerző szerint Trump most ezt a rendszert vette célba, de figyelmeztet: ha a hatalom átkerül az USA-ba, a tech-cégekkel együtt a totális megfigyelés is jön.
A valódi demokrácia viszont csak alulról szerveződve, helyi szinten lehetséges – iskolaszékek, megyei bizottságok, választási körzetek.
Ladóczki Éva: ELKEZDŐDÖTT AZ ORWELLI VILÁG- A CIVILIZÁCIÓ ELPUSZTÍTÁSÁN DOLGOZNAK:
Az Anthropic tech cég állítólag több millió könyvet semmisített meg, hogy betaníthassa Claude nevű mesterséges intelligencia modelljét.
Minden rezsim, amely félt a szabad gondolkodástól, mindig is ugyanezt tette. Megértették az egyszerű igazságot. Ha a tegnapi eseményeket irányítod, akkor. irányíthatod azt is, hogy mit gondolnak az emberek a holnapról
“Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is.”
„Minden feljegyzést megsemmisítettek vagy meghamisítottak, minden könyvet átírtak, minden képet újrafestettek, minden szobrot, utcát és épületet átneveztek, minden dátumot megváltoztattak. És ez a folyamat napról napra, percről percre folytatódik. A történelem megállt.”
(George Orwell, 1984)
Mindenki dokumentálja a COVID-al kapcsolatos bizonyítékokat, mert hamarosan eltüntetnek mindent.
https://www.youtube.com/watch?v=2SvKhj-jHbA
https://orvosokatisztanlatasert.hu/dr-charles-hoffe-kanadai-orvos-a-covid-rol/
2026. augusztus 23., vasárnap
Putyin: Kijev megnyitotta Pandóra szelencéjét – Orosz visszavágás gazdasági célpontokra
Moszkva, 2026. augusztus 23. vasárnap (MB)
Oroszországi gazdasági objektumok elleni támadásaival Kijev megnyitotta Pandóra szelencéjét, ezért Oroszország támadni fogja Ukrajna legérzékenyebb gazdasági célpontjait – mondta Vlagyimír Putyin az orosz TV-ben, a Magyar Békekör tudósítása szerint.
Az orosz elnök nem rejtette véka alá, hogy az orosz gazdaságot érzékenyen érintik az ukrán drón támadások: az olajfinomítókra, nagyáruházakra, raktárakra mért csapások.
Putyin közlésével egy időben az ukránok drónokkal támadtak az oroszországi Ózon online kereskedelmi óriás orenburgi és szamarai raktáraira. Mindkettő lángba borult.
Augusztus 16-án a Wildberries online kereskedelmi hálózat koledinói raktárát lőtték szét Moszkva térségében.
Az ukrán gazdaságra mért eddigi legsúlyosabb orosz csapást az odesszai kikötő blokád alá vétele jelentette. Több mint 2 milliárd dollárra becsülik az ukrán gazdaságot miatta ért eddigi veszteséget. A blokád következtében megbénult a tengeri úton történő ukrán gabonakivitel.
Megfigyelők kétségbeesett próbálkozásnak tartják Élőhalott Zsebhitler Zelenszkijék igyekezetét, hogy drón támadásokkal meghátrálásra kényszerítsék Moszkvát, még ha jelentős károkat okoznak is velük.
Az ukrán drón támadások inkább arra világítanak rá, hogy a kijevi vezetés – az orosz agresszió elleni jogos harcra hivatkozva – nem akar békét kötni, ameddig számíthat a Nagy Babiloni Szajha fegyveres és anyagi támogatására.
„De szorul a hurok Zelenszkij nyaka körül” – vélekedtek ukrán forrásból a Békekör tudósítójának -, mert Kijev nem kap annyi pénzt, amennyit szeretne, és újabb felső szintű sikkasztásra derült fény, mely immár személy szerint is érinti Hazug Tömeggyilkos Zelenszkij elnököt.
Putyin azt is elmondta a TV-ben, hogy Moszkva nyitott ugyan a béketárgyalásra, de csak a „harctéri valós helyzet alapján”. „Exótikusnak” nevezte Kijev közvetítők útján előadott javaslatait a békekötésről. +++
Kiadta: Magyar Békekör
Hegedűs A.: Még mindig a sátánt védik az orvosok.
Ahelyett, hogy a sérülteket számolgatnák, bizonyságot téve a sátánnak, hogy nagyon hatékonyan végzik a népirtó munkát, a józan ész szerint kellene megnyilvánulniuk. Az áldozat számolgatás nem tiltja be a holtást, és nem állítja meg az áldozatok számának növekedését.
A józan ész az, ami nem áll ki a sátán mellett, de a józan ész csak nem akar megnyilvánulni. Minden megszólaló igazából csak gyilkolni, ártani akar, napról napra. Embertelenül.
A józan ész minden holtás kapszulát egyenként kibont és kibontásonként megvizsgálja, jegyzőkönyvezi, hogy mi van benne. Be nem adja senkinek.
A tények feltárása várat magára, a mellébeszélés ezer százalékon pörög.
Én a sátán általános leleplezésére várok már 5 éve.
Az orvoslás 5 éve megbukott világszinten, az első covid holtás óta, és a bukást minden nap, napról napra alá is támasztják. Senki nem bír józan ész szerint, és emberségesen szólni az orvosok közül.
Nincs vírus, nincs immunrendszer, nincs genetika, és egyéb mesék sem léteznek a valóságban.
A valóságot egyszerű vizsgálni. Ki kell bontani a “kapszulát”. Aztán kiderül, hogy a kapszulák tartalma nem lesz se tüskefehérje (ilyen nincs), se elölt, se élő baktérium, pláne nem lesz vírus, ami nincs, helyette a világ legmérgezőbb mérgei lesznek.
Nincs fehérje az oltásban, az oltás nem hőkezelt, halott bacikat tartalmazó tej. A hőkezelt tejet egyébként szintén be kellene tiltani. Ahogy minden “növényvédőszerrel kezelt, génkezelt, egyéb módon “kezelt” élelmet először feldolgozás előtt méregteleníteni kellene. Jó esetben a beteg részek elfeketednek, és kivághatóak, de azért ez nem általános. Általában a méreg az egészben van, és nem vízben oldódik, hanem zsírban.
Kapcsolódó ajánló:
https://www.bitchute.com/video/ZpOu9T2QK8g7
https://orvosokatisztanlatasert.hu/dr-charles-hoffe-kanadai-orvos-a-covid-rol/
2026. augusztus 22., szombat
Keletre tarts, fiatal fehér férfi
Felix Rex podcastja az ázsiai termékenységi és demográfiai válság egy sajátos jelenségét vizsgálja: egyes kelet-ázsiai nők egyre szokatlanabb módszerekkel próbálnak gyermeket vállalni, miközben a házasságkötések és a születési arányok visszaesnek.
A műsor szerint Japánban spermabankok helyett egyes nők közösségi médián keresnek donort, Kínában pedig főként tehetős, egyedülálló nők külföldre utaznak lombikprogramok miatt, és gyakran fehér donorokat választanak. Rex ezt részben azzal magyarázza, hogy bizonyos ázsiai szépségideálok a világos bőrt és a nyugati vonásokat részesítik előnyben. Egy kaliforniai spermabank adatai és megszólaló szakemberek alapján azt állítja, hogy a kínai donorok elérhetősége ellenére sokan inkább vegyes származású gyermeket szeretnének.
Az indonéziai Jakartában a podcast egy még szélsőségesebb példát ismertet: állítólagos „breeding eventeken” külföldi, elsősorban fehér, magas és jó megjelenésű férfiakat keresnek olyan nők, akik gyermeket szeretnének, de nem akarnak külföldi férfival házasságot kötni.
Rex szerint mindez a vegyes származású, különösen európai–ázsiai gyermekek társadalmi megítélésének változását is jelzi. Következtetése szerint Kelet-Ázsia a bevándorlástól eltérő módon, de szintén egyre kozmopolitábbá válhat.
2026. augusztus 21., péntek
Yuval Noah Harari: Az emberi butaság és az önálló döntésre képes mesterséges intelligencia veszélyes kombináció
Yuval Noah Harari szerint a történelem egyik legerősebb mozgatórugója az emberi butaság: miközben tisztában vagyunk az atomfegyverek és a mesterséges intelligencia veszélyeivel, továbbra is fejlesztjük ezeket. A kockázatot az teremti meg, hogy az ember egyszerre képes rendkívüli technológiai teljesítményre és súlyos hibák elkövetésére.
Harari szerint az AI alapvetően különbözik a korábbi technológiáktól. A nyomdagép vagy az atombomba önmagában nem tudott döntéseket hozni, új ötleteket létrehozni vagy saját működését továbbfejleszteni. Az AI viszont képes önállóan dönteni és új ötleteket generálni, ezért egy rendkívül erős, részben idegen intelligenciát engedünk be társadalmunkba, amelyet egyelőre nem tudunk megfelelően kontrollálni.
A munkaerőpiacot is alapvetően átalakíthatja. A korábbi modell, amelyben az ember fiatalon tanult, majd évtizedekig dolgozott, szerinte fenntarthatatlanná válik. Senki sem tudja, milyen készségekre lesz szükség 10–20 év múlva, ezért az embereknek egész életükben újra kell tanulniuk és alkalmazkodniuk. Ez különösen nagy pszichológiai terhet jelenthet.
Harari szerint közben a nemzetközi rend is meggyengült: az alternatíva nélküli rendbomlás káoszt és a háborúk számának növekedését eredményezte. A növekvő katonai kiadások pedig egyre több forrást vonnak el az egészségügytől és az oktatástól. Szerinte az sem kizárt, hogy már egy harmadik világháború közepén járunk, csak még nem ismertük fel.
2026. augusztus 20., csütörtök
Kínában a nagytőkés sem menekül a törvény szigora elől – Életfogytiglanira ítélték az Evergrande tulajdonosát
Peking, 2026. augusztus 20. csütörtök (MB)
Sorozatban elkövetett pénzügyi bűntettei miatt a kínai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte az Evergrande ingatlanóriás alapítóját és elnökét, Hszü Csia-jint – jelentette a CCTV kínai televízió csütörtökön.
Az ítélet szerint a nagytőkés bűncselekményei magában foglalták az illegális betétgyűjtést, az adománygyűjtéssel kapcsolatos csalást, értékpapírok csalárd kibocsátását és a vonatkozó információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. Hszü kenőpénzzel igyekezett megszerezni az irányítást pénzügyi intézmények felett, hogy az Evergrande illegális hitel- és biztosítási forrásokhoz juthasson.
A bíróság különösen súlyosnak minősítette a társadalomnak okozott kárt, nevezetesen a pénzügyi veszteségeket, továbbá a piacgazdaság megkárosítását. Ugyanazon a napon a sencseni bíróság további öt magas rangú Evergrande-vezetőt ítélt hattól tizennyolc évig terjedő börtönbüntetésre.
A bíróság 8,82 milliárd jüan (körülbelül 1,3 milliárd dollár) pénzbírsággal sújtotta az az Evergrande csoportot, az Evergrande Real Estatet pedig további 7 milliárd jüannal (1,73 milliárd dollár). Összesen körülbelül 2,35 milliárd dollárnak megfelelő összeget kell fizetniük.
A sencseni bíróság Hszü Csia-jint politikai jogainak életfogytiglani megvonására és személyes vagyonának teljes elkobzására is ítélte.
A Magyar Békekör megjegyezte: az ítélet arra utal, hogy a kommunista vezetésű Kínai Népköztársaságban példát akartak statuálni, meddig tűrik a finánctőke visszaélését és önkényeskedését. A vegyes gazdálkodású ország törvényei szigorúan szabályozzák a vállalkozói tevékenységet, elsőbbséget biztosítanak a közérdeknek, és a legszigorúbb eszközökkel lépnek fel, köztük halálbüntetéssel is sújthatják azokat, akik profitérdekeiket bűncselekményekkel juttatják érvényre.+++
Kiadta: Magyar Békekör
A fényképen Hszü Csia-jin, az Evergrande elnöke a 2026. augusztus 20-i ítélethirdetéskor.
2026. augusztus 19., szerda
2026. augusztus 18., kedd
2026. augusztus 13., csütörtök
2026. augusztus 12., szerda
Putyin: Ha a nyugati országok lefoglalják az orosz kereskedelmi hajókat, Oroszország hasonlóképpen fog eljárni
Juzsno-Szahalinszk, 2026. augusztus 12. szerda (MB)
Vlagyimir Putyin elnök, az orosz fegyveres erők főparancsnoka szerdán a Csendes-óceáni flotta zászlóshajója, a Varjag rakétacirkáló fedélzetére szállt, hogy demonstrálja, Oroszország megvédi érdekeit bárhol fenyegessék is a világon – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
Az orosz államfő közölte, hogy az orosz fegyveres erők nyugati kereskedelmi hajókat fognak lefoglalni abban az esetben, ha a nyugati országok orosz kereskedelmi hajókat foglalnak le.
Putyin nem csak azokon a területeken helyezett kilátásba orosz választ, amelyeken a nyugatiak orosz kereskedelmi hajókat koboznának el, hanem – mint mondta – „bárhol, ahol szükségesnek és észszerűnek találjuk, beleértve a Csendes-óceáni flotta felelősségi körét is”.
„Ha ezeket a terveket a gyakorlatba ültetik, akkor hasonlóképpen kell majd reagálnunk” – jelentette ki.
A csendes-óceáni orosz flotta hadgyakorlatát megszemlélő Putyin azt is tudatta, hogy Oroszországnak nincs követelése Japánnal szemben, és nem fenyegeti Japánt. Üzenetét válaszul szánta Japánnak arra a közelmúltban közreadott katonai doktrínájára, amelyben Tokió, a szigetország újkori történelmében első ízben, „jelentős fenyegető tényezőnek” minősítette Oroszországot.
Az orosz elnök szerint az ázsiai-csendes-óceáni társégben nőtt a konfliktus-veszély, mert a Nagy Babiloni Szajha új fegyverrendszereket akar odatelepíteni.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. augusztus 11., kedd
Letartóztatták azt a holland ügyvédet, aki bioterrorizmus és emberiség elleni bűncselekmények vádjával feljelentette Bill Gates-t, von der Leyent, Bourlát, Schwabot és Rutte-t – és most egy szigorúan őrzött börtönben ül.
A globális elit pánikba esett.
Arno van Kesselt, aki a koronavírus-katasztrófa megtervezői ellen indított polgári pert vezette, hajnalban egy terrorelhárító kommandó rángatta ki az ágyából – megkötözték, bekötötték a száját, és elvitték. Nincs elfogatóparancs, nincs vádirat, nincs kapcsolat a külvilággal. Egyszerűen eltűnt. Mert közel 200 dokumentumot nyújtott be, amelyek leleplezik a modern kor legnagyobb bűnöző maffiáját.
A vádlottak? Bill Gates. Ursula von der Leyen. Albert Bourla. Klaus Schwab. Mark Rutte.
Mindannyiukat hivatalosan összeesküvés, bioterrorizmus és emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják. A bizonyítékok a bíróságnál vannak – de a felperes börtönben ül. Ezt nevezik jogállamnak ? Ezt nevezhetik inkább : bilincsekkel történő eltussolásnak.
A média? Hallgat.
Nincs címlapon Németországban a Spiegelben, nincs külön adás a Tagesschau-ban, nincs felháborodott kommentár a Zeitben.
Míg az egész nyugati sajtó Elon Musk minden apró mozdulatáról beszámol, addig a nürnbergi per óta legnagyobb igazságszolgáltatási botrányt figyelmen kívül hagyják. Miért? Mert a saját embereik ülnek a vádlottak padján.
Az elit fél az igazságtól. Ezért bezárja a hírnököt… de az akták már kikerültek.
2026. augusztus 10., hétfő
2026. augusztus 9., vasárnap
2026. augusztus 8., szombat
Felőrlés minden fronton
Oroszország célzott gazdasági hadművelete és katonai nyomása egyre súlyosabb helyzetet teremt Ukrajnában. Júliusban az ukrán kikötők 67 csapást, 35 polgári hajó elleni támadást és 22 találatot szenvedtek el a tengeri folyosón. A napi gabonaexport a július eleji harmadára, 48 ezer tonnára esett vissza. A mezőgazdasági miniszter szerint az ágazat vesztesége elérheti a 3 milliárd dollárt, 30 millió tonna export került veszélybe. A szárazföldi útvonalak legkorábban augusztus végén érhetik el kapacitásuk maximumát, ami a kiesésnek csak 50-55%-át pótolja. Odessza és más kikötőkben minden egyes tétlen nap 70 millió dollár kiesést jelent.
Ezzel párhuzamosan a szárazföldi fronton is nyomás alá került Ukrajna: a Szumi területen orosz egységek elfoglalták Rizsivkát, a Donyecki területen Krasznojarszke is orosz kézre került, és Dobropillja bekerítése egyre valószínűbb. A gazdasági blokád és a katonai offenzíva összehangolt stratégia része. Ukrajna egyszerre veszít a harctereken és a gazdaságában – a kérdés már nem a fordulat, hanem az, meddig bírja tartani magát.
2026. augusztus 7., péntek
2026. augusztus 6., csütörtök
Ne firtassuk, ki dobott atombombát Hirosimára és Nagaszakira – Hadd higgye az új nemzedék, hogy magától pottyant le!
Hirosima, Tokió, 2026. augusztus 6. csütörtök (MB)
Noha 1945. augusztus 6-án, majd 8-án az Egyesült Államok dobott atombombát Hirosimára és Nagaszakira, sem az ENSZ főtitkára, sem Hirosima polgármestere nem tartotta helyénvalónak, hogy nevén nevezze az emberiség történetében atombombával elkövetett népirtás tettesét – írta a Magyar Békekör tudósítója a mára 350 ezer életet kioltó gaztett 81. évfordulóján.
Míg António Guterres ENSZ főtitkár az évforduló kapcsán japánoknak küldött üzenetében úgy siklott át a dolgon, mintha közömbös volna, ki követte el, és miért, Hirosima polgármestere, Kazumi Matsui nem csak a bűnös megnevezésétől tartózkodott, hanem Oroszországot hozta szóba, mint egy nukleáris háború potenciális veszélyforrását.
Tette azt annak dacára, hogy az Egyesült Államok soha nem kért bocsánatot a két békés japán város lakosságának kiirtásáért.
A „szégyenlős Nyugat” apologétáinak köszönhetően 81 évvel a történtek után szerte a világon egyre több olyan fiatal akad, akinek halvány fogalma sincs Hirosimáról és Nagaszakiról. Minek is kellene okulni a történtekből? Had higgye az új nemzedék, hogy az atombomba magától pottyant le! Nekik akár a csillagot is le lehet tagadni az égről, hiszen a fejekben attól sem keletkezne nagyobb sötétség – vélekedett a Békekör tudósítója +++
Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2024/08/06/79-evvel-ezelott-hirosima-es-nagaszaki/
Kiadta: Magyar Békekör
Az 1945. augusztus 7-én készült japán fényképen az atomtámadásban agyon égett japán férfi teste.
2026. augusztus 5., szerda
Ukrajna feldarabolásáról, mint történelmi igazságszolgáltatásról
Vlagyimir Putyin július 26-án azt mondta, hogy Ukrajna előbb-utóbb elveszíti nyugati területeit, melyek egykor Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Romániához tartoztak. „Lehet, hogy ez nem holnap vagy holnapután fog bekövetkezni. Lehet, hogy egy évbe, két évbe, tíz évbe vagy 15 évbe telik majd, de a történelem végül mindent a helyére tesz” – fűzte hozzá.
A budapesti, varsói és bukaresti liberális kormányokat váratlanul érte az orosz elnök felvetése. Forró krumpli a kezükben. Ha kedvezően fogadnák, szembekerülnének saját szövetségeseikkel, az Ukrajnát támogató Európai Unióval és NATO-val. Ha viszont visszautasítanák, nemzeti sérelmeik lehetséges orvoslásától zárkóznának el, hiszen mindhárom országtól területet csatoltak el Ukrajnának.
Magyarországtól Kárpátalját vették el Trianonnal, Lengyelországot 1945-ben a Kresy régiótól, a Curzon vonalon túli területektől, Kelet-Galíciától (központja Lviv/Lwów), Volhínia nyugati és középső részeitől, Poleszje és Tarnopol/Stanisławów térségétől fosztották meg Ukrajna javára, Románia pedig Észak-Bukovinát, a Herça-vidéket és Budzsákot (Dél-Besszarábia), valamint a Kígyó-szigetet volt kénytelen átengedni. Elcsatolt területeiért Lengyelországot német területek hozzá csatolásával kárpótolták: Pomerániával és Nyugat-Pomerániával, benne Szczecin kikötővárossal, Sziléziával, Wrocław-val és Breslaut-tal, Kelet-Poroszország déli részével Gdańskkal, valamint a Balti-tengeri partszakasz meghosszabbításával Németország rovására. A románokat Erdéllyel kárpótolták kiugrásukért a Hitlerrel kötött szövetségből, katonai szembefordulásukért a nácikkal. Erdély Romániához csatolásával Sztálin megerősítette a trianoni döntést, pedig Lenin „imperialista rablóbékének” és „útonállók diktátumának” minősítette azt.
Az orosz elnök bejelentése arra utal, hogy Oroszország nem csak a trianoni békeszerződést tekinti érvénytelennek, hanem Sztálinnak Ukrajna területét kijelölő döntéseit is. Putyin azzal indokolta, hogy Ukrajna el fogja veszíteni nyugati területeit, hogy mivel Kijev 2014-ben ellenségévé nyilvánította Oroszországot, Oroszország szakít a Szovjetunió Ukrajna területi integritásának szavatolására vállalt kötelezettségével, és nem fogja többé garantálni Ukrajna területi egységét.
Varsó dacosan visszautasította Putyin felvetését. Donald Tusk, hűen az EU és a NATO európai nagyhatalmainak oroszellenes tengelyéhez, fenntartás nélküli támogatásáról biztosította Ukrajna múltba vesző területi egységét, Románia pedig – szokásához híven – két vasat tart a tűzben, bár a nyilvánosság előtt Ukrajna melletti kiállását hangsúlyozza, nehogy NATO-szövetségesei gyanút fogjanak.
Magyarország Tisza-kormánya hallgat. Tudja, hogy igen csak megfogyatkozna tömegbázisa, ha lemondana Kárpátaljáról, ha viszont kacérkodna Putyin ajánlatával, magára zúdíthatná Brüsszel és Kijev haragját, folytatva ott, ahol Orbán abbahagyta.
Magyar, lengyel és román liberális kormány egyetért abban, hogy Putyin felvetése a NATO további megosztását szolgálja. Nem tévednek, hiszen az ellenfél egységének megbontása mindenkor a hadviselés egyik célja volt. Ám úgy tűnik, hogy liberális korifeusaink tudománya ezen a ponton meg is áll. Kimerül a tagadásban, az oroszok jogos biztonsági követeléseinek elutasításában, az ukrajnai nemzeti kisebbségi jogok, autonómia és önrendelkezés tagadásában.
Még nem tették fel maguknak a kérdést, mi lesz Ukrajna nyugati területeivel, ha az oroszok többé nem akarják egybetartani Ukrajnát? Több orosz vezető is jelezte az ukrajnai orosz katonai beavatkozás kezdete óta, hogy amint véget ér a háború, szabad választást kívánnak biztosítani az Ukrajnát alkotó népeknek, nemzetiségeknek, nemzeti kisebbségeknek arról, hogy a jövőben kivel akarnak együtt élni. Az ukránokkal, vagy anyaországaikkal?
De mit választ Kelet-Európa? Kitart Ukrajna máris kérdésessé vált területi integritása mellett, vagy a határain túl élő kisebbségeinek szabadságát választja? Minek akar majd megfelelni Kelet-Európa, az Ukrajna területi integritását mindenáron támogató EU és NATO politikájának, vagy Ukrajnában élő honfitársai önrendelkező választásának?
Felvetésével Oroszország államfője tudatta, hogy nem csak az Ukrajnában élő oroszok sorsával törődik, hanem valamennyi Ukrajnát alkotó nép és nemzet jövőjével is.
Putyin felvetésében tükröződnek többek között az ENSZ 1970. évi nyilatkozatában foglalt elvek az államok közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről. E szerint a nyilatkozat szerint a területi integritás tiszteletben tartásának elve alkalmazandó „azokra az államokra, amelyek tevékenységük során betartják az egyenlőség elvét, a népek jogait és önrendelkezését, következésképpen kormányaik képviselik az adott területen élő összes embert.” Ukrajnára vonatkoztatva ebből a nyilatkozatból következik, hogy az ukrán állam nem jogosult területi integritásának elismerésére, tekintettel arra, hogy kormánya, a kisebbségi jogok semmibe vétele miatt nem képviseli a területén élő összes embert. Amikor az ukrán állam ellenséggé nyilvánította Oroszországot, és nyilvánvalóvá tette, hogy nem akarja végrehajtani a minszki megállapodásokat, azaz nem hajlandó különleges jogi státuszban részesíteni Donyecket és Luhánszkot, az orosz többségű Donbász szembefordult Kijevvel, és jelezte, hogy az új ukrán vezetés nem képviseli Donyeck és Luhánszk népének érdekeit. A két terület lakossága, a Krímhez hasonlóan, elsöprő többséggel úgy döntött, hogy nem Ukrajnához, hanem Oroszországhoz akar tartozni.
Ez a politikai-erkölcsi horderejű ENSZ-nyilatkozat azonban nem csak az oroszok esetében kérdőjelezi meg Ukrajna területi integritáshoz való jogát, hanem az Ukrajnát alkotó minden más olyan nemzeti kisebbség esetében is, melyeknek jogait, köztük anyanyelv használati jogát, Kijev az „egységes nemzetállam” jegyében megszüntette.
Ha Moszkva valóban következetesen érvényt akar szerezni az Ukrajnában élő összes nemzeti kisebbség önrendelkezési jogának, biztosítva, hogy szabad választáson, népszavazáson kinyilváníthassa akaratát, kivel kíván együtt élni a jövőben, az ukránokkal-e, vagy anyaországával, melytől elszakították, akkor Ukrajnából valószínűleg nem sok marad.
Tehát Moszkva geopolitikája nem pusztán hadászati megfontoláson nyugszik, jóllehet Oroszország mindig elsődlegesnek tartotta biztonságát. Az orosz geopolitika a jövőbe tekint, és népének jogos biztonsági igényeit összekapcsolja mások egyenlő jogával a biztonsághoz, melynek szerves része a nemzeti önrendelkezés. Nem a világ újrafelosztására törekszik holmi hagyományos birodalmi felfogásban, hanem arra vesz irányt, hogy olyan új világrend szülessék, amelyben a szembenállást a népek együttműködése váltja fel. Ehhez nélkülözhetetlen a népek szabadsága és önrendelkezése, mely a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió vezérelve is.
Hol vagyunk már a „kommunista” dogmától, mely irredentának és fasisztának bélyegezte meg, aki szót emelt határainkon kívül szakadt honfitársaink jogaiért! Hol vagyunk már attól, hogy lenácizzák, aki Trianont elítélte, s igazságot követelt Magyarországnak!
Létezhet-e igazságos, tartós béke Európában, sőt Európán kívül is, a népek önrendelkezési jogának elismerése és biztosítása nélkül?
Megannyi kérdés, melynek megválaszolása elől a Nyugat elzárkózik, mert tudja, ha felhúzná a sorompót a népek szabadságának útjából, többé nem vonhatná el más népek anyagi forrásait, mi több, nem csak Kelet-Európa térképe változna meg, hanem valószínűleg Nyugat-Európáé is. Ne felejtsük flamandok, vallonok, korzikaiak, katalánok, baszkok, észak-írek, skótok, Wales, stb. függetlenségi törekvéseit! Az Egyesült Államokról nem is szólva (Texas, California, Hawaii).
Miközben mindenki sejti, hogy a kelet-nyugati kiegyezés csak idő kérdése, bár hosszabb idő kérdése is lehet, a liberális Nyugat annak puszta tudatától is irtózik, hogy az egyenjogú, oszthatatlan és kölcsönös biztonság szavatolásával összekösse a világ népi önrendelkezésen nyugvó újrafelosztását. Hiszen ezzel megszűnne a Nyugat dominanciája a világ fölött, azaz az egypólusú világrend.
Márpedig a nemzetközi kapcsolatok demokratizálása korunk parancsolata. Sokpólusú világrend jegyében újjá kell szervezni a világszervezetet, döntéshozatali jogot kell biztosítani a nagy horderejű döntések meghozatalából eddig kirekesztett Indiának, Afrikának, Latin-Amerikának. Hiszen ezeknek a feltörekvő új erőknek a nemzeti szempontjai egyszersmind világpolitikai és világgazdasági szempontokká váltak.
Amint Kelet-Európa megérti, hogy liberális úton-módon, azaz a globális finánc érdekek szolgálatában nem tud érvényt szerezni jogos nemzeti érdekeinek, így a békének, a Kelethez fűződő normális gazdasági kapcsolatoknak, külhonba szakadt honfitársaink szabad választási jogának, rá fog kényszerülni oroszellenes politikájának radikális felülvizsgálására. Ám minél később döbben rá, annál gyengébb lesz pozíciója a majdani tárgyalóasztalnál, melyen nem ajándékba adják Nyugat-Ukrajnát magyarnak, lengyelnek, románnak, hanem egy eurázsiai biztonsági és együttműködési konferencia keretében kiegyeznének, és nemzetközileg kötelező szerződés keretében lehetőséget teremtenek arra, hogy – mint Putyin mondta – a történelem helyükre tegye a dolgokat, azaz igazságot szolgáltassanak a népeknek.
Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke
2026. augusztus 4., kedd
Alex Krainer: Két gazdasági rendszer összecsapása
Alex Krainer elemzése szerint a jelenlegi globális feszültségek gyökere nem a demokrácia és autokrácia, hanem két gazdasági modell küzdelme. A brit szabadkereskedelmi rendszer a tőke szabad áramlását, a nyersanyag-kivitelét, a vagyon elkoncentrálódását, az olcsó munkaerő beáramlását és az örökös háborúkat preferálja – ez a "verseny a mélybe". Ezzel szemben az amerikai nemzeti rendszer (Hamilton, Clay, Lincoln, Carey nyomán) a termelést, a hazai ipar védelmét, a vagyon szélesebb elosztását, a stabil közösségeket és a békét célozza.
Történelmi példák igazolják: a brit birodalom szabadkereskedelme az 1800-as években tömeges elszegényedéshez és válságokhoz vezetett (1857, 1873). Ezzel szemben az USA a védővámok és ipartámogatás révén a világ vezető ipari hatalmává vált. Németország Friedrich List reformjai nyomán szintén óriási fejlődést ért el az 1870–1914 között, míg a háború utáni Olaszországban Enrico Mattei állami olajipara (ENI) sikeresen szállt szembe az angol-amerikai olajmajmokkal – amiért 1962-ben valószínűleg meggyilkolták.
Krainer hangsúlyozza, hogy a nemzeti rendszer ismeretét szándékosan kiszorították a közgazdaságtanból. Ezt a tudást Lyndon LaRouche és követői őrizték meg, akik hatottak a BRICS-országok vezetőire, például Szergej Glazjevre is. A rendszer ellen lépő vezetőket (pl. 8 amerikai elnök) gyakran meggyilkolták vagy megdöntötték.
A szabadkereskedelem nem szabad választás – aki kilépne belőle, azt szankciókkal, puccsokkal vagy háborúval büntetik. A jelenlegi ukrán, iráni, palesztin konfliktusok, a migrációs válság és a Kína elleni készülődés mind ennek a nagy rendszerszintű harcnak a részét képezik.
A manipuláció anatómiája
Az ismétlés – ahogy Hitler propagandája is alkalmazta – rögzíti a legegyszerűbb üzeneteket, még ha hamisak is.
A dezinformáció, a féligazságok és a konteók zavart keltenek, így a valóság elhomályosul. A konteókba vetett hit tehetetlenséghez vezet, de teljes elvetésük is veszélyes, mert elrejtheti az igazságot.
A médiában használt technikák: visszhangkamra, homlokzatcsoportok, torz idézetek, szalmabáb-érvelés.
A PR-cégek már háborúk eladását is vállalják.
A főbb manipulációs eszközök listája kiemeli a figyelemelterelést, a probléma–reakció–megoldás sémát, a fokozatos változtatást, a gyermekként kezelést, az érzelmi ráhatást, a tudatlanság fenntartását és a középszerűség népszerűsítését.
A rendszer ma már egyéni szinten is ismeri gyengeségeinket, így pontosan ott érhet minket, ahol a legsebezhetőbbek vagyunk.
A védelemhez meg kell értenünk ezeket a mechanizmusokat, és kritikusan kell szemlélnünk a médiaüzeneteket.
2026. augusztus 2., vasárnap
Sokan vagyunk – Berlini tüntetés a német kormány háborús politikája ellen
Berlin, 2026. augusztus 2. vasárnap (MB)
Szombaton tüntetést tartottak Berlinben a német kormány háborúpárti politikája ellen – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.
A Brandenburg kapunál összegyűlt tömeg azt követelte Friedrich Merz kormányától, hogy azonnal változtasson Németország kül- és biztonságpolitikáján, és Ukrajna katonai támogatása helyett segítsen békét kötni Oroszországgal.
„Olyan kormányunk van, amely tönkreteszi a gazdaságunkat, lebontja a jóléti államot, lerombolja a demokráciát, és beleránt minket egy háborúba Oroszország ellen” – mondta a demonstrációt rendező Sokan vagyunk szervezet szónoka.
Tüntettek Amerika és a Mindenkor Terrorista Izrael Irán elleni agressziója miatt is. Követelték, hogy az Egyesült Államok ne használhassa ramsteini légi támaszpontját Irán ellen.
A tüntetéshez Németországban élő palesztinok sokasága csatlakozott.+++
Kiadta: Magyar Békekör
2026. augusztus 1., szombat
Ceuta – A figyelmeztető jel, amit Európa nem vesz komolyan
A Ceutában történtek ijesztően emlékeztetnek Jean Raspail A szentek tábora című regényére: tízezrek rohamozták meg a spanyol enklávét, többségük hadköteles korú férfi volt, nők és gyerekek nélkül. A támadás nem menekülthullám, hanem politikai zsarolás eszköze – Marokkó nyitotta meg a csapokat, mert Spanyolország túl közel került Algériához. A spanyol kormány amnesztiája és az aktivista bíróságok pedig üzenik: jöjjetek, befogadunk.
Az eset rávilágít arra, hogy Európa nem képes határait megvédeni, miközben a migrációt humanitárius kérdésként kezelik. Valójában ez egy hibrid hadviselés, amit a nyitott határok politikája és a bűnösök védelme tesz lehetővé. A fiatal muszlim férfiak aránya a nemi erőszak és bűnözés statisztikáiban kiugróan magas, ahogy azt a brit grooming-botrányok is mutatják.
A megoldás nem a további engedmények, hanem a határok lezárása, a gyors kitoloncolás és a politikai elit felelősségre vonása. Ha Európa továbbra is ezt az utat választja, felkészülhet a lassú civilizációs összeomlásra. Spanyolország már egyszer, 800 év alatt kiheverte az iszlám uralmat – de akkor nem önként hívta be a pusztulását. Ma ez történik. Ahogy a podcast mondja: előbb az árulókkal kell végezni, csak utána az ellenséggel.