Az
 elmúlt év során számos olyan esemény szemtanúi lehettünk, amelyek egy 
kiterjedt és rendkívül szervezett művelet, értsd, megrendezett esemény 
érkezése felé mutatnak, amiből a tömegmédia is alaposan kiveszi részét a
 közvélemény felkészítésével, hogy az esemény, vagyis az amerikai 
gazdaság összeomlásakor, a bűnbak is készen álljon.
2014 decemberében például megtudtuk,
 hogy az amerikai pénzügyminisztérium, aminek legfontosabb feladatai 
közé tartozik az államadósság és a bankrendszer felügyelete, 200.000 
dollár értékben rendelt túlélőkészleteket a bankfelügyelet 3814 dolgozója számára. A példanélküli megrendelésre semmilyen hivatalos magyarázat nem érkezett.
A megrendelés célja nem világos. A ZeroHedge szerint
 a túlélőkészletekből minden amerikai nagybank kap majd, köztük a Wells 
Fargo, a JP Morgan Chase, a Citigroup és a Capital One bankokkal.
A
 készlet tartalma arra enged következtetni, hogy a pénzügyminisztérium 
egy olyan eseményre számít, amely során 24-48 órára megszakadhat a 
kapcsolat alkalmazottaival.
A
 tömegmédiában megjelenő hírekből azt látjuk, hogy egyre nagyobb 
hangsúly kap az olyan veszélyekre történő figyelmeztetés, amit az ISIS, 
magyarul Iszlám Állam terrorszervezet kiber-kalifátus névre keresztelt 
kiber-részlege jelenthet. A szervezet állítólag feltörte az amerikai 
hadsereg központi irányításának közösségi oldalait, bejutott a hadsereg 
több számítógépébe és közzétette bizonyos tisztek nevét és címét.

A
 médiában egyre nagyobb hangsúly kap az olyan veszélyekre történő 
figyelmeztetés, amit az ISIS, magyarul Iszlám Állam terrorszervezet 
kiber-kalifátus névre keresztelt kiber-részlege jelenthet
Az új mumusról a Guardian is írt néhány hete, tökéletes példájaként annak, hogy milyen üzenetet szeretne a propagandagépezet festeni a közvélemény számára.
„Az ISIS képes volt több elit hekkert is mozgósítani, akiket vonzanak az igazi kihívások. Bár lehet, hogy kicsi a kockázata annak, hogy a propaganda terjesztésén és a kiberlopásokon túl, fizikai támadásokat is indítsanak városok vagy az infrastruktúra ellen, de ettől még a veszély valós marad. Túlságosan kevés intézkedés történik a veszély elemzésére és az esetleges támadásokra való felkészülésre a kormányok, a közművek üzemeltetéséért felelős cégek, bankok és egyéb intézmények részéről.”
Az IT Governance és a Telegraph pedig Keith Alexander tábornokot, az NSA volt igazgatóját idézi, aki egy texasi magánrendezvényen elmondta, hogy
„a nyugat nincs felkészülve a kritikus fontosságú infrastruktúrák elleni kibertámadásokra, az „ítéletnapi” forgatókönyv pedig nem egyéb, mint egy csúcstechnológiákkal kivitelezett villámháború az olajfinomítók, villanyerőművek és hasonlók ellen, talán egy bénító támadással fűszerezve a bankok ellen.”
Egy
 szó, mint száz, egy olyan kibertámadásra készítenek elő bennünket, ami 
az egész bankrendszert érinteni fogja. Megfigyelhetjük, hogy szinte 
minden hír említi a bankokat is.
Steve Quayle
 pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a bankokat megbénító 
kibertámadást csak azok az országok lesznek képesek „túlélni”, akik 
komoly mennyiségű aranyat halmoztak fel. Ilyen például Oroszország vagy Kína, akik ezt követően előállhatnak egy új, aranyfedezetű valutával.
A nyugat attól a ponttól kezdve kénytelen lesz átadni a világgazdaság kormánykerekét az új hatalomnak.
Ez
 utóbbi figyelmeztetést számos hír támasztja alá, amelyekből 
megtudhattuk, hogy mind Oroszország mind pedig Kína soha nem látott 
tempóban vásárol aranyat. A Global Research pedig arról ír, hogy a JP Morgan a történelem legnagyobb ezüstkészletét halmozza fel éppen:
„Válság esetén a befektetők többnyire az aranyhoz és az ezüsthöz menekülnek. Jamie Dimon, a JP Morgan elnöke, a bank részvényeseinek címzett levelében nemrég azt mondta, hogy „lesz újabb válság”…
Vannak dolgok, amik soha nem változnak. Lesz újabb válság és ennek hatásait minden pénzpiac megérzi majd.
A következő válság kiváltója nem ugyanaz lesz, mint az előzőé, de a válság jönni fog.
A
 kiváltó esemény lehet geopolitikai (mint 1973-ban a közel-keleti 
válság), előfordulhat, hogy a Fed hirtelen megemeli a kamatrátákat (mint
 az 1980-82-es recesszióban), árupiaci árzuhanás történhet (mint az olaj
 a 80-as években), összeomolhat az ingatlanpiac (mint a 90-es évek 
elején), a válság indulhat Ázsiából (mint 97-ben), lufik durranhatnak 
szét (mint az Internet lufi 2000-ben vagy a jelzálog és ingatlanpiaci 
lufik 2008-ban) és sorolhatnánk.
Míg
 az elmúlt válságok gyökere esetenként eltért (órákig lehetne 
vitatkozni, hogy milyen mértékben voltak a kiváltó okok geopolitikai, 
gazdasági vagy pusztán pénzügyi jellegűek, de ezt most nem tesszük meg),
 a lényeg, hogy a pénzpiacokra nagyon komoly hatással voltak.
Egy
 másik érdekes, sokak szerint nyilván az összeesküvés(elmélet) 
kategóriába tartozó hír, hogy 2014 óta 40 bankár veszítette életét 
gyanús körülmények között. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, 
hogy vajon azért kellett meghalniuk, mert tudtak valamit, amivel nem 
értettek egyet? (link, link)
A
 hírek arra mutatnak tehát, hogy az érkező eseménynek köze lesz a 
bankokhoz, hiszen a média folyamatosan a pénzintézetekre és az ellenük 
várható hekkertámadásokra irányítja a reflektorfényt.
Függetlenül
 attól, hogy a bankrendszer összeomlását egy megrendezett támadás vagy 
egy másik dominó ledőlése hozza el, a hatás kemény lesz. Hogyan reagál 
majd a lakosság, ha nem tud hozzájutni a pénzéhez?
Láthattunk
 egy pici ízelítőt abból, hogy mi történik, amikor az amerikai lakosság 
egy kis szegmense néhány órán keresztül nem tud hozzáférni a kormánytól 
kapott segélyhez, azaz nem tudtak EBT kártyájukkal (amire a segélyt vagy
 támogatást az állam utalja) vásárolni. Nem volt szép látvány.  Rövid 
idő alatt káosz alakult ki, a vásárlók lázadással fenyegettek és egyes boltokban fosztogatni kezdtek.
Képzeljük el ezt országos szinten. Vajon erről szól a júliusban induló Jade Helm nevű hadgyakorlat?

Forrás: allnewspipeline.com
http://idokjelei.hu/2015/05/valami-keszulodik/

 








 
  
  
 
 





