Noha csökken a személyi jövedelemadó mértéke 2016-tól, az adókulcsban ez csak elenyésző változást eredményez, így a munkát terhelő adó- és járulékok mértékét tekintve továbbra is az egyik legmohóbb állama lesz a magyar.
Varga Mihály bejelentése alapján jövőre a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó mértéke hazánkban. Ez nominálisan egy minimálbéres dolgozónál 1050 forintot jelent majd, míg az átlagbérért dolgozók esetében 2210 forintos lesz a nettó bér növekedésének mértéke. Arányaiban azonban minden bérszintnél 1,5 százalékos béremelkedést eredményez az adócsökkentés az egykulcsosság miatt.
Ami viszont az adóéket illeti, továbbra is – fogalmazhatunk úgy – szégyenpadon ül majd hazánk. Jelenleg ugyanis a teljes adóék 49,03 százalék. Ez azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különböző adók és járulékok formájában.
Mi is a teljes munkaerőköltség?
A munkavállaló a bruttó béréből fizeti
a 15 (most 16) százalékos személyi jövedelemadót,
a 10 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot,
a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot,
a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot.
A munkaadó a bruttó bért csökkenti a fenti levonásokkal, és így kifizeti a nettó bért a dolgozójának, majd a bruttó bérre vetítve fizet még
27 százalék szociális hozzájárulási adót,
1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.
2016-os bérkalkulátorunk alapján az szja csökkentés után a 49,03 százalékos adóék 48,25-re fog mérséklődni. Ezzel viszont az uniós rangsorban nem fogunk előkelőbb helyre kerülni. Jelen állás szerint ugyanis csak Belgium von el többet adók és járulékok formájában, 49,9 százalékot, mögöttünk pedig Franciaország áll 45,2 százalékkal. Látható, hogyha a gallok nem döntenek egy drasztikusabb adóemelésről, akkor bizony továbbra is a második legmagasabb lesz a magyar adóék.

És ez egyben azt is jelenti, hogy a régióban sem leszünk sokkal versenyképesebbek. A 2014-es adatok alapján ugyanis míg Csehországban 39,7 százalék az adóék mértéke, addig a szlovákoknál 38,6, a lengyeleknél pedig 34,8 százalék. Igaz ugyanakkor az is, hogy a hazánkra jellemző alacsony bérszínvonal és a gyenge fizetőeszköz mindezt ellensúlyozni tudja a beruházást tervező külföldi cégeknél.

(mfor)