2017. szeptember 22., péntek

Így működik a liberális médiaterror Svédországban



Egy svéd titkosszolgálati vezető szerint a hatóságok amiatt nem tudtak megbirkózni a fokozódó terrorfenyegetéssel, mert tartaniuk kell attól, hogy rasszistának, xenofóbnak bélyegzik őket. Úgy tűnik, a média származási alapon szabja meg, hogy a rendfenntartás felléphet-e a bűnözőkkel szemben.
Néhány százról több ezer főre emelkedett a Svédországban élő dzsihadista szimpatizánsok száma, amiről a Svéd Biztonsági Szolgálat (SÄPO) vezetője, Anders Thornberg is elismerte, hogy már-már kezelhetetlen problémát jelent. Ebben az évben a hatóságok által nyilvántartott erőszakos extrémisták száma 2000 fölé emelkedett, ami tízszeres növekedés a 2010-es adathoz képest; hét-nyolc évvel ezelőtt még alig 200 aktív dzsihádistát kellett megfigyeljenek.
Anders Thornberg úgy írta le ezeket a személyeket, mint akik rendszeresen az iszlamista kalifátus ideáját támogató körökben fordulnak meg, és bár nem készülnek közvetlen bűncselekmény elkövetésére, logisztikailag, anyagilag támogatnak olyan személyeket, akik készen állnak terrortámadást elkövetni.
Thornberg a SVT hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy évről évre egyre több dzsihádistát kell megfigyeljenek, ami aggodalomra ad okot.
Egy az SVT-nek nyilatkozó titkosszolgálati szakértő, aki több mint 30 éven át vett részt a SÄPO munkájában és dolgozott a radikalizáció megelőzésén, kifejtette, hogy elsősorban a párhuzamos társadalmak működnek a terrorizmus motorjaként. Ezek a többnyire külvárosi régiókban összpontosuló közösségek felelősek a bűnözés, a dzsihadizmus terjedéséért és a terrorfenyegetés megnövekedéséért. PO Hellqvist elmondása szerint
állandó hatalmi harc alakult ki a svéd hatóságok és a párhuzamos társadalmak hatalmi struktúrái közt.
Ezek a bevándorló közösségek alkotta párhuzamos társadalmak saját szabályaik szerint élnek, ami gyakran a befogadó ország hatályos törvényeibe ütközik. A rendőrség nem tett eleget a párhuzamos társadalom megjelenése ellen és az iszlamizáció megakadályozásáért, amit a titkosszolgálati szakértő azzal indokolt; a rendőrök félnek attól, hogy rasszistának bélyegzik őket.
“A szőnyeg alá söpörték a problémát, mert félnek attól, hogy xenofóbnak, iszlamofóbnak bélyegzik őket”
– mondta.
Hellqvist szerint ráadásul nem a háborúból hazatérő dzsihádistáktól kell tartani leginkább, hanem az “otthon”, Svédországban radikalizálódó fiatal iszlamistáktól, akik egyre nagyobb létszámban vannak jelen, hozzáférésük van éles lőfegyverhez és karizmatikus vezetők irányítják őket. A szakértő egyértelműen kijelentette; egy újabb terrortámadás csak idő kérdése, és Svédországban adott a társadalmi környezet ahhoz, hogy ezt “hazai nevelésű” terroristák kövessék el.
Örebro városában a Vivalla negyed egy ilyen párhuzamos társadalom otthona, a közelmúltban a hatóságok már az iszlamizmus melegágyaként beszéltek róla. 2012-ben Vivalla területén a lakosság 75%-a külföldi származású volt, és csak ebből a negyedből 20 személy utazott a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez.
Rendőrségi beszámolók szerint ráadásul a terrorizmust anyagilag támogató személyek száma is gyorsan nő: míg 2014-ben mindössze 27 ilyen esetet regisztráltak, 2015-ben már 298 belföldi személy adott anyagi támogatást dzsihadistáknak. 2017 folyamán már csak az év első felében 279 esetet regisztráltak – és miközben a terroristák lakossági támogatottsága egyre nő, a rendfenntartás döntéshozói amiatt kell aggódjanak, hogy a sajtó nehogy xenofóbnak, vagy iszlamofóbnak nevezze őket, ha szinte kizárólag muszlim személyeket fognak el terrorcselekmény előkészülete miatt.
A fentiek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a tömeges bevándorlást támogató, a megfelelő hatósági fellépést akadályozó liberális sajtó a terrorizmus politikai szárnya: nem ölnek, nem robbantanak, de indirekt módon a terroristákat segítik: kritikáikkal, lejárató kampányaikkal nyomást gyakorolnak a rendfenntartás vezetőire, akik emiatt képtelen ellátni munkájukat, mert ha túl sok hasonló származású bűnözőt semlegesítenek, a sajtó rasszizmust kiált és derékba töri a karrierjüket.

http://www.hidfo.ru/2017/09/igy-mukodik-a-liberalis-mediaterror-svedorszagban/

Thaiföldön is megjelentek a kínai közösségi okoskerékpárok


A kínai kerékpármegosztó cég, az Ofo csütörtökön bejelentette, hogy szeptember 20-án a cég ezer darab sárga közösségi okoskerékpárt helyezett el a thaiföldi turistaparadicsomban, Phuket szigetén, és azt tervezik, hogy októberben a szolgáltatásuk ingyenesen lesz elérhető.
Noppol Toochinda, az Ofo thaiföldi tevékenységgel foglalkozó igazgatója azt reméli, hogy az okoskerékpárok hozzájárulnak a helyi „okosváros” program végrehajtásához, és kényelmesebbé teszik a turisták thaiföldi tartózkodását.
Az Ofo augusztusban jelent meg a thaiföldi piacon ezer kerékpárral, amelyeket a Thammasat Egyetemen (Thammasat University) helyeztek el. A 70 milliós Thaiföldre évente 9 millió kínai turista látogat el, ami fontos piaci tényező az Ofo szerint.

Pew Research: túlterhelte Európát a menekültáradat

A Pew Research amerikai agytröszt kutatása alapján a legtöbb európai országban a menedékkérelmek többségét nem tudják feldolgozni, és mostanra annyi nem-európai migráns él a kontinensen, hogy az meghaladja a kisebb tagállamok lakosságának számát.
Az európai kontinensen mostanra olyan létszámban élnek nem-európai “menekültek”, hogy az meghaladja több uniós tagállam lakosságának létszámát, miközben jelenleg is több mint egymillió migráns vár menedékkérelme elbírálására – derült ki a Pew Research által végzett kutatás során.
A Pew kutatása szerint a menekülthullámmal érkezők közt van negyedmillió afgán, 130 ezer iraki, 130 ezer szíriai, 45 ezer pakisztáni és 40 ezer nigériai állampolgár. Közülük a szíriaiak kapják meg a leggyorsabban a menedékjogot, a Balkánról Nyugat-Európába érkező “menekültek” kérelmeit pedig többnyire elutasítják.
A kutatás szerint Magyarországon és Görögországon a legkevésbé hatékonyak a hatóságok a menedékkérelmek elbírálása terén; a beszámolóban az áll, hogy Magyarországon a beadott menedékkérelmek 94%-a vár elbírálásra. Ez az érték Görögországban szintén 90% feletti. Bár a legtöbb beadott menedékkérelmet Németország kell feldolgozza, a német hatóságok ezt átlagosan hét hónap alatt megteszik, Svédországban, Norvégiában pedig egy év a várakozási idő.
A kutatásból kiderült, hogy az elutasított menedékkérőket viszont nem tudják deportálni az európai hatóságok. Ez alatt a fél-egy év várakozási idő alatt a menedékkérők szabad mozgása biztosított, és a 2015-2016-ban érkezett, később elutasított menekültek közül több mint százezer (!) ember tartózkodási helye ismeretlen. Az Európai Unió eddig összesen 75 ezer főt tudott haza küldeni származási országába (ami a két év alatt beadott menedékkérelmek 3 százaléka), miközben 885 ezer személynek megadták a menedékjogot.
A menedékkérők hirtelen beáramlása több európai országban is hirtelen megváltoztatta a demográfiai mutatókat: Svédországban és Ausztriában egy év alatt (2015 és 2016 közt) egy százalékkal nőtt a migráns lakosság aránya. Németországban mostanra van olyan város (Frankfurt), ahol hivatalos adatok szerint a migránsok vannak többségben, a német lakosság pedig kisebbségbe szorult.
A transzatlanti együttműködés országai egyébként nem egyenlő arányban osztoznak a migrációs válság terheinek viselésében; miközben Európába milliók érkeznek, és a nem-európai személyek érvényes menedékjog nélkül áramlanak be az EU területére, az Egyesült Államok által befogadott menekültek száma néhány ezres nagyságrendű, és a menedékkérelmeket az Egyesült Államok határain kívül dolgozzák fel, majd a nem-amerikai személy érvényes menedékjog megléte esetén léphet az USA területére.

http://www.hidfo.ru/2017/09/pew-research-tulterhelte-europat-a-menekultaradat/

Hatalmas kínai pofon készül, – a gyógyszergyártó multiknak


Wang Yueju véget vetne a gyógyszerészeti technológia területén kialakult monopóliumnak

Wang Yueju olyan biogyógyszerek gyártásával foglalkozik, amelyeket az átlagemberek is megengedhetnek maguknak, és az ország, a nép számára előnyös dolgok foglalkoztatják.
A tudós csupán egy hónappal ezelőtt tért haza Kínába az Egyesült Államokból. Wang lemondott az amerikai egyetemen betöltött örökös professzori állásáról, hogy hazatérhessen Kínába. Most lényegében a laboratóriumban él, és az általa irányított csapat a növényi bioreaktor technológiáját kutatja.

Célja, hogy jelentősen csökkentse egyes súlyos betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek árát, sőt, az egész biogyógyszer-gyártást is meg szeretné reformálni.

A professzor elmondta, hogy ő és csapata azzal a céllal kutatja és fejleszti a legújabb bioreaktor-technológiát, hogy salátából tudjanak előállítani fehérjegyógyszereket.

A salátából előállított fehérjegyógyszerek biztonságosak és egyúttal környezetbarát termékek, amelyek ráadásul nagy ennyiségben termelhetők. A kutatás-fejlesztésnek köszönhetően már 4-7 napon belül kézbe vehető a termék. Wang reméli, hogy

…’ezzel a technológiával sikerül megtörni a biogyógyszerek nemzetközi piacán tapasztalható monopóliumot, és sikerül enyhíteni a gyógyszerek miatt a kormányra és a tömegekre nehezedő terheken.’

Kínai Nemzetközi Rádió (CRI)
SzRTI
Kapcsolódó anyag: Ingyenes egészségbiztosítás a szegényeknek – A kínaiak ebben is leelőztek minket