A terrorfenyegetés a mindennapok részévé válik

A Brüsszelben történt terrortámadást követően a politikai elemzők annak esélyeit latolgatják, hogy az immár rendszeressé váló esetek milyen hatást gyakorolnak majd Európa jövőjére. A Stratfor elemzői szerint a terrorfenyegetés mindennapossá válik, a támadássorozat az Európai Unió alapjait rengetheti meg.

A globális elemzőintézet értékelése szerint első lépésben a nemzeti határellenőrzés teljes visszaállítása várható szerte az Európai Unióban, ami immár nem átmeneti jelleggel történik, hanem egy állandó megoldás részeként. Az utóbbi három, nagy visszhangot kiváltó támadás utólagos elemzése során bebizonyosodott; a merényletek kitervelőit annak okán nem sikerült időben elfogni, hogy szabadon mozoghattak a tagállamok közt, miközben a különböző országok hatóságai közt nem volt megfelelő koordináció a keresett személyek elfogására vonatkozóan.

“A schengeni egyezményre 2015. eleje óta, a migrációs válság kezdetétől össztűz zúdul. A Párizsban történtek csak tovább fokozták az ellentmondásos helyzet körüli feszültséget, mert az elkövetők szabadon mozoghattak Belgium és Franciaország közt, anélkül, hogy erről a hatóságok tudomást szerezhettek volna. Következésképp, Franciaország és más országok egyaránt lépéseket tettek a határellenőrzés fokozására.”

A Stratfor szakértője szerint a terrortámadások hatására az iszlámmal és a muszlimokkal szembeni ellenérzések is fokozódtak Európa-szerte, ami immár nem pusztán belső társadalmi feszültségeket jelent, hanem elgáncsolhatja a bevándorlás terén Törökországgal folytatott együttműködést, és a török vízummentességet, illetve Törökország uniós csatlakozását. Ennek okán elmondható, hogy a terrortámadások az Európai Unió további bővítése elé is akadályt állítottak.

A merényletsorozat következményeként – az elemzés szerint – az egész kontinensen a nacionalista pártok nagy mértékű megerősödése várható, a politikai fősodor pártjai pedig egyre fokozódó nyomás alá kerülnek a szélsőjobboldali riválisok részéről, mert a többségi lakossági támogatás a centrista pártok irányából a radikális jobboldal felé fog elmozdulni egész Európában. A Stratfor szerint ennek következményeként elkerülhetetlen, hogy a politikai fősodor pártjai a radikális jobboldaltól vegyenek át retorikai elemeket, és a radikális elvárásoknak megfelelő intézkedéseket hozzanak. Kiemelten említik, hogy Észak-Európában szintén ugyanez a tendencia várható, és ezekben az országokban már most is más országokhoz képest erős szélsőjobboldali mozgalmak működnek.

A Stratfor elemzése arra is rámutat, hogy a szélsőjobboldal megerősödése csak egy következmény a sok közül. A terrortámadások a brit kilépési törekvést is felerősítik, ami Európa-szerte hitelesítheti az Európai Unióból kilépést támogató pártok törekvéseit. Az értékelés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeressé váló terrortámadásoknak komoly gazdasági következményei is lesznek. Nyugat-Európában az emberek rendfenntartó erőkbe vetett bizalma megrendül, és a közrend megbomlásával egyre csökkenni fog bizonyos iparágak bevétele, mert az emberek idővel kerülni fogják a nagy forgalmat lebonyolító nyílt helyeket, mint pl. nyilvános kávézók, bevásárlóközpontok. A terrortámadások azonban nem csak a hazai fogyasztás csökkenéséhez vezetnek, hanem ugyanezen oknál fogva a turizmusban is visszaesést okozhatnak. A Stratfor szerint az európaiak fel kell készüljenek arra, hogy a terrorfenyegetés hosszú távon a mindennapok részévé válik.


http://www.hidfo.ru/2016/03/a-terrorfenyegetes-a-mindennapok-reszeve-valik/

2,5 milliárdos lovardát épít a Várba Mészáros Lőrinc cége

Az Átlátszó blog azt írja, két kormányközeli cég 700 millióval az MNV becslése fölött csinálja meg a beruházást.

A Hauszmann-terv keretében visszaépítik az 1899-ben épült, majd a második világháborúban lebontott királyi lovardát a budai Várban. Amint a fejlesztés elkészül, a Miniszterelnökség költözik.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kiírt egy közbeszerzési tendert a “Nemzeti Lovarda területén meglévő épületek átalakítására és bővítésére, továbbá új épületek építésének megvalósítására” tárgyú projekt kivitelezése és az ehhez szükséges kiviteli tervek elkészítése, tervezői művezetés elvégzése.”

A beruházást előzetesen 1,8 milliárd forintra becsülte az MNV, de végül 2,5 milliárd forintért fog építkezni a Várban a W-F Nemzeti Lovarda Konzorcium. A konzorcium két tagja a West Bau Hungária Kft. és a Fejér-B.Á.L. Zrt. A 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, illetve családtagjai, Mészáros Ágnes és Mészáros Beatrix.
(atv)

Juncker: a terroristák “közülünk valók”

Európa nem importálta a terroristáit, a támadók itt születtek, és nincs egyértelmű válasz arra, hogy miért fordultak Európa ellen – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy csütörtöki lapinterjúban.

A luxemburgi kereszténydemokrata politikus egy-egy belga, francia, német, olasz és spanyol, valamint egy német és egy francia nyelvű svájci lapnak közösen adott interjúban kiemelte, hogy a keddi brüsszeli merényletek ugyan lesújtották, de a belvárosban kedd este tartott spontán megemlékezés bizakodással töltötte el. Azt mondta: “tele vagyok optimizmussal” annak láttán, hogy a fiatalok nem hagyják magukat legyűrni, és a gyűlölettel fűtött akciókra “a szeretet világos üzenetével” válaszolnak. Mindennek hatására “ugyan szomorú vagyok, de nem elkeseredett” – mondta Jean-Claude Juncker.

A támadások lehetséges okairól szólva kiemelte, “újra és újra eszembe jut egy jelenség, amelyet alig merek megfogalmazni: Európa különböző országaiban a hatvanas évektől a kilencvenes évekig is voltak terrortámadások, és úgy érzem, azok a merényletek kevésbé rázták meg Európa népeit, mint mindaz, ami most történik”, holott akkor az áldozatok száma is nagyobb volt.

Arra a felvetésre, hogy talán a vallási alkotóelem magyarázza a jelenséget, elmondta, hogy éppen ezen töri a fejét. Az akkori terroristák “a mieink voltak”, a mostaniak pedig vallási fanatikusok, akik idegen hangzású nevet viselnek, és ezért úgy tűnik, mintha Európa importálta volna a terrorizmust, pedig “akik ezeket a tetteket elkövették, valójában itt születtek, gyakran még a szüleik is. Végigjárták iskolarendszerünket és aktívan részt vettek társadalmi életünkben. Olyan, mintha máshonnan jöttek volna, holott idevalósiak” – mutatott rá Jean-Claude Juncker.

Arra a kérdésre, hogy mindebből azt a következtetést vonja le, hogy az integráció kudarcba fulladt, és az iszlám csak kis adagokban fér össze az európai társadalommal, az EB elnöke elmondta, hogy nem tud egyértelmű választ adni, és nem akar engedni annak az “egyszerű reflexnek”, amely vallási kérdésnek vagy a kudarcos integráció következményének nyilvánítja a történteket.

Az viszont igaz, hogy egyetlen uniós tagország sem “különösebben sikeres” a társadalmi integráció ügyeiben. “Ez a mi bűnünk, és mindazok bűne, akik állandóan ellenállnak a nemzeti erőfeszítéseknek és megtagadják az integrációt azoktól, akik ugyan máshonnan jönnek, de már régen nálunk vannak” – mondta az EB elnöke.

Hozzátette, hogy nem szabad túl sokat várni a politikusoktól, az európai társadalmak jövőjét pedig azokra a fiatalokra lehet építeni, akik “nemet mondanak arra a világra, amely éppen most formálódik”.

Arra a felvetésre, hogy a maguk módján az öngyilkos merénylő fiatalemberek is nemet mondtak erre a világra, azt mondta, hogy nem kívánja megérteni a másoknak szenvedést okozó emberek motivációját, de az okokat meg kell vizsgálni. “Semmivel sem lehet igazolni ezeket a barbár tetteket, de hajlandó vagyok beszélni mindenkivel, aki nem érzi jól magát társadalmainkban” – jelentette ki Jean-Claude Juncker.

Azzal kapcsolatban, hogy Nicolas Sarkozy volt francia államfő szerint a korábban tervezett európai alkotmányt erőteljesebben kellett volna a keresztény értékekre építeni, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy ugyan kereszténydemokrata, de nem szívesen hivatkozik a vallásra.

“Vonakodom attól, hogy azt gondoljam, hogy az alapvető értékeket tekintve másmilyen az iszlám világ, mint a mi zsidó-keresztény ihletésű világunk” – emelte ki az EB elnöke. Hozzátette, hogy sok muzulmán, ateista és keresztény barátja van, és amikor az élet igazán fontos dolgairól van szó, nem tapasztal eltérést megközelítéseik között.

Hangsúlyozta: “veszélyes leegyszerűsítés” azt állítani, hogy “nem ragaszkodunk eléggé keresztény értékeinkhez, mert ez kiprovokálja a többség kritikus viszonyulását azokkal szemben, akik másmilyenek, mint mi vagyunk”.

“Sokkal szívesebben vagyok naiv, mint ellenséges másokkal szemben” – mondta arra a felvetésre, hogy sokan naivnak tartják az ilyen vélekedést. Hozzátette: úgy véli, Európa joggal ragaszkodik értékeihez, de nem hajlandó úgy felfogni a világot, mintha csak “erkölcsös keresztényekből” és “pogányokból” állna.

Az interjú a vezető európai napilapok szövetsége (Lena) nevű együttműködés keretében készült a belga Le Soir, a francia Le Figaro, a német Die Welt, az olasz La Repubblica, a spanyol El País, valamint a La Tribune de Geneve és a Der Tagesanzeiger című svájci lap részvételével.
(MTI)

Bal-Rad komm: A nyugat-európai fősodratúak szövetsége megkezdte a szerecsenmosdatási akciót! Mindjárt Junckerrel, a Főnökkel. Aki ki is böffentette a nagy igazságot: “a terroristák “közülünk valók”!

Kétségtelen tény, hogy MÁR EURÓPÁBAN SZÜLETTEK! Az ISIS vérgőzös!-de nem hülye. Nyilvánvaló, hogy nem a “friss migránsokat” küldi szerteszét Európába robbantgat. Nem azokat, akik nem dadogják az európai nyelvek valamelyikét!

Szervezésre, robbantgatásra a már Európában világra jött martalócaikat használják! A későbbre tartogatott lövöldöző hordák összefogására.

“A terroristák “közülünk valók”-mondja Juncker!

Halljuk hát a neveket Junker szájából! Kezdheti a sajátjával a sort! Juncker, Tusk, Merkel, Mogherini…stb. stb. stb. Sokan vannak! Hosszú a lista, de tisztában vagyunk a nevekkel!

A leghírhedettebb terrorista banda Európában az Európai Bizottság!

A Közel-Kelet mintájára alakítják át Európát

A brit törvényhozók napokkal a Brüsszelben történt terrortámadást követően részleteiben is vitatják a titkosszolgálatok jogköreinek kibővítését lehetővé tévő törvénymódosításokat. Az “Investigatory Powers Bill” jogkörbővítései során felmerülő legfőbb érv, hogy a terroristák bárhol, bármikor civileket gyilkolhatnak Európában, és a hatóságok nem rendelkeznek kellő eszközökkel a megállításukhoz.

Az új szabályozás többek között arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy hosszú távon őrizzék meg a felhasználók tevékenységével kapcsolatos információkat, beleértve a böngészési előzményeket, a felhasználók közösségi médiában folytatott interakcióit, e-maileket is. A módosításokat követően a hatóságok akkor is hosszú távra visszamenőleg hozzáférhetnének a felhasználók összes adatához, ha az adott személy már évekkel ezelőtt törölte a magánlevelezését.

A kiterjedtebb jogkörök elfogadtatását korábban is próbálták keresztülvinni a törvényhozók, ez azonban fokozott lakossági ellenállásba ütközik, mert az egyén magánszféráját gyakorlatilag véglegesen felszámolná azáltal, hogy minden állampolgár potenciális terroristává válik a hatóságok szemében. George Friedman, a Geopolitical Futures globális elemzőintézet alapítója és elnöke szerint ez történik: minden személy, függetlenül attól, hogy büntetlen előéletű vagy nem, potenciális terroristává válik a hatóságok szemében, ennek okán legálisan megfigyelhető, és magánélete a tudta nélkül hatósági ellenőrzés alatt tarthatóvá válik.

“A hírszerzésnek ezzel a formájával az a legnagyobb probléma, hogy alapvető logikája arra épül: mindenki potenciális gyanúsított.”

A magánlevelezések tömeges megfigyelésével valóban ez a mechanika érvényesül; a folyamat kezdetén minden állampolgár potenciális terrorista, mert az illetékes hatóságok büntetlen előéletű személyek millióinak adataiból keletkező adathalmazból kell kikeressék azokat, akik esetében valószínűsíthető, hogy valamely terrorszervezettel együttműködnek. Ez alapjaiban felszámolja a nyugati demokráciák alapértékeként emlegetett “ártatlanság vélelmét”, hiszen a jogkörbővítéseket követően az állampolgár már nem eredendően ártatlan a hatóságok szemében, hanem épp ellenkezőleg: eredendően bűnös, ártatlansága pedig csak akkor bizonyított, amikor a magánlevelezéseinek – programok általi – átfutását követően bebizonyosodik, hogy esetében nem mutatkozik jele a terroristákkal együttműködésnek.

Friedman úgy fogalmazott; ez egy ésszerű dolog, egészen addig a pontig, ahol már szükségszerűen le kell vonni a következtetést, hogy mivel mindenki a szűrőprogramok alanyává válik, mindenki potenciális gyanúsított, ami a hatóságok és az állampolgárok viszonyában mérföldkő jellegű változást jelent.

Azáltal, hogy a törvényhozók a titkosszolgálatoknak korlátlan jogköröket adnának az állampolgárok megfigyelésére vonatkozóan, a terroristák elérik céljukat; bizonyos közel-keleti társadalmakban az állampolgárok és az állam közti viszony alapjait jelenti, hogy utóbbi behatolhat az egyén magánszférájába, és ott ítélkezik arról, hogy az egyén cselekvése megfelelő-e a jog által meghatározott irányelveknek. A terroristák ezáltal a közel-keleti társadalmak állami totalitarizmusát hozzák el Európába, a törvényhozók pedig engednek a zsarolásnak, és megpróbálják a lakossággal elfogadtatni ezt a folyamatot.

http://www.hidfo.ru/2016/03/a-kozel-kelet-mintajara-alakitjak-at-europat/

Fölkapta a vizet a BEFEKTETŐ?! - Súlyos csapás érte az EU-Törökország megállapodást

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) bejelentette: nem vesz részt a menekültek Törökországba toloncolásában. Ugyan az EU megállapodott a törökökkel, arról, hogy miként fogják végrehajtani a menekültek kitoloncolását, nincs hír. Még a görögök sem tudják, akik egyre nehezebben kezelik a gyarapodó tömeget.

Komoly csapás érte az Európai Uniós és Törökország közötti megállapodást a menekültekről, miután a legnagyobb segélyszervezetek bejelentették, hogy nem működnek együtt Brüsszellel annak végrehajtásában – közölte a brit Guardiannel egy magas rangú görög tisztviselő, aki szerint egyelőre nem világosak a paktum működési feltételei sem.

Az UNHCR azzal indokolta tevékenységének beszüntetését a görög szigeteken felállított befogadóállomásokon, hogy azok a közelmúltban „fogva tartó” állomásokká alakultak, ahonnan a migránsokat előbb-utóbb visszatoloncolják Törökországba. Az ENSZ segélyszervezete után nem sokkal az MSF is hasonló bejelentést tett. A nemzetközi orvosszervezet közlése szerint nem szeretne részt venni a tömeges kitoloncolásban, mert szerintük az ellentmond a nemzetközi jognak.

Melissa Fleming, az UNHCR szóvivője közölte: „az UNHCR nem részese az Európai Unió és Törökország megállapodásának és nem vesz részt a visszatoloncolásban vagy fogva tartásban.

Marie Elisabeth Ingres, az MSF görögországi missziójának szóvivője szintén közleményt adott ki. „Nem hagyjuk, hogy a támogatásunkat tömeges kitoloncolásra használják fel és visszautasítjuk, hogy egy olyan rendszerrel működjünk együtt, amely nincs tekintettel a menedékkérők és migránsok humanitárius igényeire” – áll az erősebb hangvételben megírt kommünikében…

(Forrás: atv)

Bal-Rad komm: “…visszautasítjuk, hogy egy olyan rendszerrel működjünk együtt, amely nincs tekintettel a menedékkérők és migránsok humanitárius igényeire…”

-Ha jól értjük a dolgot, eme jeles szervezetek KIZÁRÓLAG AZ EURÓPA FELÉ ÁRAMLÓ, MOZGÁSBAN lévő migránstömeg humanitárius igényeit hajlandóak szolgálni!

Ha országok úgy döntenek, hogy lezárják határaikat a számukra nem kívánatos ILLEGÁLIS BEHATOLÓK ELŐTT, akkor a megállított migránshorda akár ott is rohadhat meg a segélyszervezetek szerint! Ők ugyan a helybenjáróknak-

PLÁNE A VISSZAFORDULÓKNAK, VISSZAFORDÍTOTTAKNAK, FÖLTARTÓZTATOTTAKNAK nem hajlandók segíteni! Humanitáriusan.

Merthogy azokon FÖLÖSLEGES ÉS ÉRDEMTELEN DOLOG SEGÍTENI, AKIK NEM EURÓPÁBA TARTANAK!

Fölkapta a vizet a BEFEKTETŐ?! George Soros megsértődött?! Haragszik?!

Magyarokat csábítanak a szlovákiai cégek

Néhány éve még szlovákiai munkavállalók tömegei ingáztak Magyarországra, mára fordult a kocka: szlovákiai autóipari és elektronikai cégek toboroznak hazánkban.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

„Kedvező munkalehetőség Szlovákiában! Nálunk akár 265 ezer forintot is kereshet!” – ígérte nemrég egy szórólap, amelyet győri postaládákba dobtak be. A hirdetés szerint az autó- és az elektronikai iparba várják a magyar munkavállalókat. A szállást és a közlekedést ingyen biztosítják, a fizetés mellé étkezési hozzájárulást adnak, a szlovák nyelvtudás nem követelmény. A helyi napilap, a Kisalföld kinyomozta, hogy a nagyszombati KIA-gyárba, valamint a Samsung galántai, illetve Nagyszombat melletti üzemébe keresnek embereket.

A szórólapok mellett internetes hirdetésekkel is toborozzák a magyar munkavállalókat a szlovákiai cégek, míg évekkel ezelőtt még fordított volt a helyzet. „Viszonylag új trendről van szó, 2015 második felében kezdődött, és az indította el, hogy már Szlovákiában sincs elegendő munkaerő” – magyarázta a Világgazdaságnak Ficza János, a Workania munkaerő-közvetítő PR-menedzsere. A munkanélküliség nagyon alacsony, a foglalkoztatási szint magas, és a szlovákiai munkavállalók szintén nagy arányban vándorolnak Nyugat-Európába. Magyarország a közelség és a jól képzett, tapasztalt munkavállalók miatt kézenfekvő a munkaerő pótlására.

Különösen Pozsony és Nyitra környéke több nagy autóipari beruházást is vonzott az elmúlt években, és 100-200 kilométeres körzetben kiépült egy jelentős beszállítói hálózat is, amely felszívta a helyi képzett és képzetlen munkaerőt. „Bár nem tudni, hogy a Jaguar új gyáráért folytatott éles versenyben mivel körözte le nemrég Magyarországot Szlovákia, de biztosan nem a rendelkezésre álló képzett munkaerővel” – mondta lapunknak Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára.

Bár az említett hirdetésben ígért bruttó 265 ezer forintot a Workania szakértői egy kicsit sokallják az összeszerelő munkakörben, de azt alátámasztják, hogy ebben a pozícióban a legnagyobb, a cég adatai szerint 46 százalékos a különbség a szlovákiai fizetések javára, amiért már nagyon megérheti ingázniuk a magyar munkavállalóknak. A KSH adatai alapján Magyarországon a bruttó átlagkereset 247 800 forint volt tavaly, ezzel szemben Szlovákiában a bruttó átlagfizetés 295 ezer forint (950 euró) körül alakult. Vagyis átlagosan 47 ezerrel többet lehet keresni Szlovákiában, mint Magyarországon, de régiónként és ágazatonként is különböznek a kereseti viszonyok.

„A szlovákiai autóipari és elektronikai cégek toborzásának vélhetően elszívó hatása lesz az északnyugat-dunántúli munkaerőpiacra, ahol az alacsony munkanélküliség miatt már szinte csak egymástól tudják átcsábítani a munkavállalókat a cégek” – hangsúlyozta Kilián Csaba. Nemcsak a fizikai munkásoknak lehet csábító a szlovákiai munka, hanem a mérnökök és a menedzserek számára is. Esetükben sem akadály a szlovák nyelvtudás hiánya, hiszen zömmel angolul folyik a munkahelyi kommunikáció. Mivel a közeljövőben újabb nagy autógyártó cég érkezik a magyar határhoz körülbelül 60 kilométerre fekvő Nyitrába, ez a tendencia várhatóan erősödni fog. A Jaguar-Land Rover nyitrai üzemében 2018-ban kezdik meg a termelést, de folyamatosan veszik fel és tréningezik az embereket. Így egyre erősebb nyomás nehezedik majd a magyar autóipari cégekre, hogy tovább emeljék az amúgy is a magyar átlag felett lévő béreket.
(vg.hu)

Minden kórházi ágy foglalt volt, vizsgálatot rendelt el az államtitkár

Vizsgálatot rendelt el az egészségügyért felelős államtitkár egy a lapunkban tíz napja ismertetett eset nyomán. Ahogy a Népszabadság megírta: egy 37 éves nő a rosszulléte után négy órával került a műtőasztalra. A beteg azóta elhunyt.

Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár lapunknak elmondta: a vizsgálattal azt szeretnék tisztázni, hibázott-e valamelyik intézmény. Hozzátette: ha nem történt hiba, és csak a véletlenek okolhatók az esetért, a vizsgálat alapján akkor is kiderülhet, hogyan lehet elkerülni, hogy ilyen bizonytalan legyen a mentésre szorulók kórházi elhelyezése.

A vizsgálatot Beneda Attila helyettes államtitkár és Mészáros János, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetője felügyeli.

Mint arról tíz napja beszámoltunk: egy márciusi napon délután fél háromkor a XII. kerületi Böszörményi útra riasztották a mentőket egy az utcán összeesett beteghez. Noha a mentő gyorsan megérkezett, azt követően hosszan keresték azt a helyet, ahol a stroke-gyanús nő megfelelő ellátást kaphat. A mentők a Szent Imre Kórház sürgősségi ügyeletét értesítették rádión a várható érkezésükről, de az ügyeletes orvos azzal hárította el őket: stroke esetén a legnagyobb esélye a gyógyulásra egy szakcentrumban lenne a betegnek, és ez esetben a Szent János Kórház a területi ellátó. Ám a Jánosba se vihették a 37 éves nőt, mert a kórház a mentőszolgálatnál korábban lemondta az intenzív ellátást igénylő betegek fogadását.

Papíron így lett a Szent János helyettese a Szent Margit Kórház intenzív osztálya. A mentők ide meg is érkeztek a beteggel. Az ügyeletes orvos azonban nem akarta átvenni a beteget, mert nem volt az agyi katasztrófa ellátásához neurológus szakorvosa. Ez nem meglepő, hiszen a kórház nem is stroke-centrum, így e tekintetben nem is tudná helyettesíteni a Szent Jánost. Ezért az ügyeletes orvos telefonálni kezdett, és fölhívta a Szent Imre Kórházat is, hogy vegye át tőlük a beteget. Ekkor a Szent Imre jelezte: ha a Margitban nem látható el biztonságosan a beteg, akkor mégis viheti hozzájuk a mentő.

Csakhogy ekkorra a nő már nem volt szállítható állapotban, leállt a keringése. Negyven percig élesztették újra a mentők hordágyán, majd kiderítették, hogy a hasában felgyülemlett folyadék miatt azonnal műteni kell. A Szent Margit Kórház így hivatalosan is átvette a mentőktől az asszonyt. A mentők jelzése szerint ez 18 óra 5 perckor történt. Ezután megműtötték, a hasában elrepedt főütőerét megstoppolták. Bár a beavatkozás sikerült, a beteg azóta meghalt.

Cikkünkben jeleztük azt is, hogy hiába delegálták egy éve az ÁNTSZ-től – hasonlóan botrányos esetek miatt – a beutalási rendet a mentőszolgálathoz, valamint rendelték el, hogy az intézmények óráról órára jelezzék az üres intenzíves ágyaik számát, a rendszer nem akar olajozottan működni. A lapunk birtokába került aznapi ágynyilvántartás szerint a főváros csaknem háromszáz intenzíves ágyának mindössze tíz százaléka volt szabad. Az olyan nagy intézmények, ahol garantáltan el tudnának látni bármilyen diagnózissal érkező beteget – mint például a Honvédkórház, az Országos Idegtudományi Intézet, a Szent János, a Szent István és a Bajcsy-Zsilinszky Kórház –, minden ágyukra kitették a „foglalt” táblát.
(NOL)

A zsellértábor neve: Szociális farm!

Szociális farmok jöhetnek létre Magyarországon

Külföldön már jól működő szociális farmok jöhetnek létre Magyarországon a közeljövőben, a program célja a többi között, hogy a passzív ellátásban lévő hátrányos helyzetűeket bevonják a mezőgazdasági munkába, a helyi gazdaságba és vonzóbbá tegyék a vidéki környezetet – közölte a Szimbiózis Alapítvány vezetője az MTI-vel.

Jakubinyi László elmondta: szociális farmok indítására az idei év második felétől van lehetőség. Hozzátette, a tervek szerint néhány éven belül akár ezer szociális farm, így országosan több ezer munkahely is létrejöhet.

A létesítéshez két fél szükséges: mezőgazdasági kistermelő és szociális szolgáltató, intézmény, utóbbi a hátrányos helyzetű célcsoportját viszi a gazdához – mondta, megjegyezve: speciális eset, amikor a szociális intézmény maga kezd el mezőgazdasági programot, például munkaterápiás céllal.

A farmoknak köszönhetően bővülnek a szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi szolgáltatók, intézményfenntartók rehabilitációt és foglalkoztatást biztosító lehetőségei is – hangsúlyozta.

Az alapítvány ügyvezetője elmondta: a program lényege, hogy növeljék a hátrányos helyzetű csoportok öngondoskodó képességét, javítsák az életminőségüket azáltal, hogy bekapcsolódnak a helyi gazdaságba, hozzájárulva ezáltal a vidék gazdasági potenciáljának, megtartó erejének erősödéséhez. Kiemelte, hogy a farmok létrejötte előnyös a gazdáknak is.

Utalt arra, egy brit felmérés szerint a vizsgált szociális farmon befektetett minden egyes fontnak a 3,77-szerese térült meg társadalmi haszonban.

A szociális farmokon a hátrányos helyzetű emberek elsősorban mezőgazdasági típusú munkákat végeznek majd a termeléstől a feldolgozáson át a szolgáltatásokig (például agroturizmus, ezen kívül oktatási, szociális, egészségügyi vagy foglalkoztatási programokat, szolgáltatásokat biztosítanak) – közölte.

Jelezte, ezek fenntartója lehet egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és egyéni cég, őstermelő, szociális szövetkezet, az állam szociális intézményi fenntartói feladatainak ellátására a kormány rendeletében kijelölt szerv, helyi önkormányzat, illetve társulásai, civil szervezet, egyházi jogi személy.

Jakubinyi László emlékeztetett: Magyarországon 2003-ban a munkaügyi minisztérium háttérintézményén, a Fogyatékosok Esélye Közalapítványon keresztül, különféle pályázati források támogatásával program indult a hazai “autistamajorságok” létrehozására és fejlesztésére. A szociális farm mozgalomban tízéves tapasztalat áll tehát rendelkezésre – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy már vannak elszigetelt jó gyakorlatok, a cél ezek megerősítése és új kezdeményezések támogatása. Beszámolt arról is, hogy alapítványuk miskolci Baráthegyi Majorságába tavaly harminc helyről érkeztek érdeklődők az egyhetes, intenzív (bentlakásos) szociálisfarm-képzésre, amelyet az idén is terveznek megrendezni.

Az ügyvezető szólt arról, hogy a szociális farmokat európai uniós forrásokból tervezik létrehozni. A vidékfejlesztési programnak a Szolidáris gazdálkodás együttműködései című pályázati konstrukciója kimondottan a szociális farmok létrehozását hivatott elősegíteni, a pályázatok beadási határideje 2016. október. Emellett a társadalmi vállalkozások fejlesztéseit célzó programban is lesz hasonló tevékenységre lehetőség.

A szociális farmokat országjárás során népszerűsíti a Szimbiózis Alapítvány. Szolnok, Pécs, Szabadszállás, Komárom, Galambok, Hernádszentandrás után a roadshow következő állomása április 1-jén Gödöllő, a Szent István Egyetem, ahol a felsőoktatásba is be szeretnék építeni a szociális farmok sajátosságait. Április 15-én Budapesten tartják a Szociális Farm Szövetség alakuló ülését.
(24)

Bal-Rad komm: “…Budapesten tartják a Szociális Farm Szövetség alakuló ülését…”- már ez sokat mond a dolog jellegéről! PESTEN!

De amúgy más vonatkozásban is aggályos a TERV! KI SZÁMÍT MA HÁTRÁNYOS HELYZETŰNEK?
A CSAK “kátrányos helyzetűek”? – akiket mert “nem szokta a cigány a szántást”-egyébként sem nagyon lehet(ne) rávenni ilyen jellegű munkára, VAGY A ZSELLÉRSORSRA SZÁNT TÖMEG?

Sokatmondó a FOGLALKOZTATÓ is! “…egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és egyéni cég, őstermelő, szociális szövetkezet, az állam szociális intézményi fenntartói feladatainak ellátására a kormány rendeletében kijelölt szerv, helyi önkormányzat, illetve társulásai, civil szervezet, egyházi jogi személy…”

Vagyis a GAZDÁTÓL a grófi szérűn és a helyi elöljárósági birtokon keresztül a papi birtokig! De akkor hol itt a szociális farm?

Mivégre az a gyanúnk, hogy alakulgat itt a zsellérvilág ezerrel?!

Szervezik Vidék-Magyarország nyomorultjainak mezei gyalogmunkás táborait?! Bizony alapos lehet a gyanú, hogy erre készülnek!

“…a hátrányos helyzetű célcsoportját viszi a gazdához…” Némi fejpénzért?