A brit törvényhozók napokkal a Brüsszelben történt terrortámadást követően részleteiben is vitatják a titkosszolgálatok jogköreinek kibővítését lehetővé tévő törvénymódosításokat. Az “Investigatory Powers Bill” jogkörbővítései során felmerülő legfőbb érv, hogy a terroristák bárhol, bármikor civileket gyilkolhatnak Európában, és a hatóságok nem rendelkeznek kellő eszközökkel a megállításukhoz.
Az új szabályozás többek között arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy hosszú távon őrizzék meg a felhasználók tevékenységével kapcsolatos információkat, beleértve a böngészési előzményeket, a felhasználók közösségi médiában folytatott interakcióit, e-maileket is. A módosításokat követően a hatóságok akkor is hosszú távra visszamenőleg hozzáférhetnének a felhasználók összes adatához, ha az adott személy már évekkel ezelőtt törölte a magánlevelezését.
A kiterjedtebb jogkörök elfogadtatását korábban is próbálták keresztülvinni a törvényhozók, ez azonban fokozott lakossági ellenállásba ütközik, mert az egyén magánszféráját gyakorlatilag véglegesen felszámolná azáltal, hogy minden állampolgár potenciális terroristává válik a hatóságok szemében. George Friedman, a Geopolitical Futures globális elemzőintézet alapítója és elnöke szerint ez történik: minden személy, függetlenül attól, hogy büntetlen előéletű vagy nem, potenciális terroristává válik a hatóságok szemében, ennek okán legálisan megfigyelhető, és magánélete a tudta nélkül hatósági ellenőrzés alatt tarthatóvá válik.
“A hírszerzésnek ezzel a formájával az a legnagyobb probléma, hogy alapvető logikája arra épül: mindenki potenciális gyanúsított.”
A magánlevelezések tömeges megfigyelésével valóban ez a mechanika érvényesül; a folyamat kezdetén minden állampolgár potenciális terrorista, mert az illetékes hatóságok büntetlen előéletű személyek millióinak adataiból keletkező adathalmazból kell kikeressék azokat, akik esetében valószínűsíthető, hogy valamely terrorszervezettel együttműködnek. Ez alapjaiban felszámolja a nyugati demokráciák alapértékeként emlegetett “ártatlanság vélelmét”, hiszen a jogkörbővítéseket követően az állampolgár már nem eredendően ártatlan a hatóságok szemében, hanem épp ellenkezőleg: eredendően bűnös, ártatlansága pedig csak akkor bizonyított, amikor a magánlevelezéseinek – programok általi – átfutását követően bebizonyosodik, hogy esetében nem mutatkozik jele a terroristákkal együttműködésnek.
Friedman úgy fogalmazott; ez egy ésszerű dolog, egészen addig a pontig, ahol már szükségszerűen le kell vonni a következtetést, hogy mivel mindenki a szűrőprogramok alanyává válik, mindenki potenciális gyanúsított, ami a hatóságok és az állampolgárok viszonyában mérföldkő jellegű változást jelent.
Azáltal, hogy a törvényhozók a titkosszolgálatoknak korlátlan jogköröket adnának az állampolgárok megfigyelésére vonatkozóan, a terroristák elérik céljukat; bizonyos közel-keleti társadalmakban az állampolgárok és az állam közti viszony alapjait jelenti, hogy utóbbi behatolhat az egyén magánszférájába, és ott ítélkezik arról, hogy az egyén cselekvése megfelelő-e a jog által meghatározott irányelveknek. A terroristák ezáltal a közel-keleti társadalmak állami totalitarizmusát hozzák el Európába, a törvényhozók pedig engednek a zsarolásnak, és megpróbálják a lakossággal elfogadtatni ezt a folyamatot.

http://www.hidfo.ru/2016/03/a-kozel-kelet-mintajara-alakitjak-at-europat/