A NATO szerint a világ

A legújabb, Newportban megrendezendő NATO-csúcson résztvevő Barack Obama és David Cameron az előzetes megbeszélések szerint fel fogják szólítani a tagállamokat, hogy mindenki emelje meg a katonai kiadásait a GDP-jének a 2%-ára legalább. Cameron szerint eddig túl sok ország kapott ingyen NATO-védőernyőt, miközben ezek az országok nem fordítottak kellő figyelmet a haderejük fejlesztésére.

David Cameron

Cameron azt felejti el megemlíteni, hogy a kelet-európai államok csak ütközőzónának kellettek egy potenciális nyugat-orosz háborúhoz, és hogy ezen országok - köztük hazánk - lakosainak a sorsa egy cseppet se érdekli őket. Meglátásuk szerint ezek a közép- és kelet-európai országok tökéletesek az ágyútöltelék szerepére, csak úgy, mint ahogy a korabeli Magyarország is súlyos véráldozatok árán tudta feltartóztatni a török előrenyomulást. Hogy egészen pontosak legyünk; a nyugati államok - mondhatjuk, hogy a korabeli EU - tartóztatták fel velünk a törököt. Akkoriban is kényelmes volt, hogy a magyarok, szerbek, horvátok megharcoltak a nyugat érdekeiért, generációk haltak meg a csatamezőkön, most ugyanez a nagy terv.

Ebbe jelenleg már be van vonva a Baltikum és Lengyelország is, a legnagyobb "örömükre". Kiszállni a NATO körhintából nem tudnak ezek az államok, mert felégették maguk mögött a hidakat a hibás kommunikációjukkal. Magyarország is jó irányba tart, hogy hozzáláncolja magát a süllyedő atlantista hajóhoz.

Hogy érzékeltessük, mire is gondolunk. NATO-főtitkár Anders Fogh Rasmussen kifejtette, hogy a "...világ elszigetelte Oroszországot." szemléltessük egy térképen ezt a kijelentést.

A "világ" a NATO és az atlantista vezetők megfogalmazásában nem egyéb, mint azoknak az országoknak a sorai, akik az Egyesült Államok pillanatnyi érdekeit maximálisan ki tudják szolgálni. Amint ez véget ért, az adott ország átkerül a "nem a világ" kategóriába.

http://www.hidfo.net/2014/09/02/nato-szerint-vilag

A NATO „walesi játékai”

Szeptember 4-én a walesi Newport városban „robbanásveszélyes” háttérben nyílik meg a NATO-csúcstalálkozó.

A csúcs küszöbén Varsó és a balti fővárosok olyan javaslatokat tettek, amelyek tulajdonképpen visszatérést jelentenek a „hidegháború” korszakához. Azzal az ürüggyel, hogy Moszkva állítólag beavatkozik az ukrán válságba, a nevezett országok javasolják Washingtonnak és Brüsszelnek, hogy Oroszországra irányítsa át a rakétavédelmi rendszert, amelyet az USA Kelet-Európában hoz létre. Brüsszel napirendre tűzte az Oroszország és a NATO együttműködéséről szóló alapszerződés egyoldalú felmondását.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár egyelőre tartózkodóan viselkedik. Hangsúlyozta, hogy a Szövetségnek „rugalmasabbá és gyorsabbá” kell válnia, képesnek kell lennie „ellenállni mindenféle fenyegetésnek”. A tervek szerint ehhez Newportban egy gyorsan reagáló, 10 ezer főből álló csapatot hoznak létre. A Financial Times londoni lap szerint a csapat brit, holland, dán, norvég, balti és kanadai katonákból áll majd.

Az oroszellenes retorika csúcspontja lett Philip Breedlove a NATO európai erői parancsnokának nyilatkozata. Az amerikai tábornok a Die Welt német lapnak adott interjúban fenyegeti Oroszországot, hogy az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke alapján Ukrajna miatt háborút indíthatnak Oroszország ellen. „Ha külföldi csapatok egy adott állam területére lépnek, és ezt agressziónak tekintjük, az ötödik cikk alapján katonai választ adhatunk az agresszor akciójára” - mondta Breedlove tábornok, de nem vette fáradságot megmagyarázni, hogyan alkalmazhatnak a NATO kollektív védelméről szóló cikket olyan ország vonatkozásában, amely nem tagja a Szövetségnek. Brüsszel nem véletlenül erősíteni akarja a NATO katonai összetevőjét – mondta Konsztantyin Szivkov politikai elemző az Oroszország Hangjának adott interjúban:

Jelenleg az Észak-atlanti Szövetség, mint a nyugati világ katonai szervezete, maguk a nyugati elitek megmentése eszközének szolgál. Ezért a NATO továbbra is úgy fejlődik és erősíti magát, hogy képes legyen hatékonyabban védeni a Nyugat geopolitikai érdekeit.

A fejlődéshez a NATO-nak egy ellenségre van szüksége, ennek képében próbálják ma Oroszországot bemutatni. Azonban nem szabad túlbecsülni a NATO oroszellenes „vektorát”. Az Egyesült Államok kikristályosodott oroszellenes szövetsége, amelyhez a balti országok és részben Lengyelország is tartozik, csak egy eleme a NATO-pasziánsznak. Nem kevésbé befolyásos azon erők tábora, akik hajlandók együttműködni Oroszországgal. Ide tartozik Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, több kelet-európai ország, és bizonyos mértékben Törökország is.

Pjotr Iszkenderov