Sokaknak lesz nagy pofon a nyugdíj

Kutatások szerint ahhoz, hogy valaki az aktív évei alatt megszokott életszínvonalat fenn tudja tartani nyugdíjas korában is, átlagosan havi 50 ezer forintot kell félretennie. A személyijövedelemadó-bevallások szerint 4,4 millió magánszemély szerez valamilyen jövedelmet évente, ebből négymillió a munkaviszonyban állók száma. Nekik illene valamennyit félretenniük, hogy mankót kapjanak majd a nyugdíj mellé. A több millió inaktívnak erre semmi esélye.

Lapunk számítása szerint szinte kizárt, hogy 1,5 milliónál többen rendelkeznek hosszú távú megtakarítással. Az önkéntes pénztári tagokat vettük alapul, amely 1,17 millió fő, ezt egészítettük ki más lehetőségekkel, azzal, hogy átfedés lehet az egyes formák között.

Az önkéntes nyugdíjpénztár a legnépszerűbb megtakarítási forma, összesen 65 milliárd forint folyt be az első kilenc hónap alatt, ötmilliárddal több, mint az előző év hasonló időszakában. A kezelt vagyon valamivel ezermilliárd forint felett van, amely fejenként majdnem egymillió forint megtakarítást jelent, ami nagyon sovány. Vagyis a pénztár önmagában nem elegendő. A többi rendelkezésre álló megtakarítási termék azonban sokkal kevesebb embert mozgat meg. A tavalyi év slágere a nyugdíjbiztosítás volt, az első kilenc hónap alatt 45 ezer ilyen szerződés született. Itt is az év vége hozhatta a nagy ugrást, erről egyelőre nincs adat. A fizetendő díj átlaga a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint húszezer forint körül alakult. A nyugdíj-előtakarékossági számla népszerűségét már érdemes idézőjelbe tenni, hiszen az szja-bevallások alapján évente 30 ezren vesznek igénybe kedvezményt ilyen számla után.

A vállalatok és szervezetek számára 2007-től elérhető az EU-ban már bevett vállalati nyugdíjcélú gondoskodási forma, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás. Itt a munkáltató adhat juttatást az alkalmazottainak, ám ezt jóval egyedibb és rugalmasabb módon teheti meg, mintha nyugdíjpénztárba utalná a pénzt. Bármilyen munkáltató alapíthat ilyen nyugdíjszolgáltatót, ám sokkal életszerűbb, hogy biztosítótársaságok, pénzügyi intézmények alapítanak ilyet, amelyhez csatlakozhatnak a munkáltatók. Itthon csak a Quaestor-csoport kínál ilyen szolgáltatást.

Ennek legfőbb oka, hogy az alapításhoz szükséges, milliárdos összegű szavatoló tőkét csak kevesen tudnak beletenni egy ilyen társaságba – magyarázta Ferencz Beatrix, a Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Az ország, valamint a hazai vállalatok méretét figyelembe véve nincs szükség túl sok ilyen cégre, legfeljebb három-négynek elég ez a piac. Egy újabb szereplő megjelenése nagymértékben hozzájárulna a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás hazai dinamikusabb ütemű elterjedéséhez – tette hozzá a vezérigazgató. Az évek óta működő szolgáltatás tavaly ugrásszerű növekedést ért el, de a kezelt vagyon még mindig nem érte el az egymilliárd forintot.

A motiváció hiánya sokrétű. Egyrészt az adókedvezmény rendszere nem bír valódi erővel, hiszen ugyanakkora kedvezményt ad egy azonnal elkölthető utalvány, mint egy húsz- vagy harmincéves nyugdíjcélú megtakarítás. Másrészt az adókedvezmény annál jobban éri meg, minél magasabb a jövedelem és a megtakarítás, miközben a valódi motivációt a kisebb jövedelemmel rendelkezők körében kellene elérni. Arról nem beszélve, hogy ezek az szja-kedvezmények sem egységesek: a nyugdíjbiztosítás több év kihagyás után tavaly kapott ismét adókedvezményt, ám a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóhoz semmilyen adóelőny nem kapcsolódik. A nyugdíj-előtakarékossági számlához jár kedvezmény, ám a számla könnyen átalakítható tartós befektetési szerződéssé, amely egy azonnal költhető befektetés, nincs köze a nyugdíjhoz.
(NOL)