Diplomáciai villámoffenzívába kezdett a nyugat Közép-Európában Moszkva visszaszorítására - írja elemzésében a Stratfor.
Három hét alatt szinte az összes közép-kelet-európai szövetségeshez magas rangú vendég érkezik az Egyesült Államokból vagy a NATO-tól. A sort még Washingtonban nyitotta meg John Kerry, aki január 7-én fogadta Grzegorz Schetyna lengyel külügyminisztert. Másnap Chuck Hagel védelmi miniszter tárgyalt szlovák kollegájával, Martin Glvác-csal. A térségért felelős külügyi államtitkár, Victoria Nuland janunár 14-én Bukarestbe utazott, majd egy nappal később csatlakozott a Szófiában tárgyaló Kerry-hez. Szintén Bulgáriába készül január végén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.
Keleti védelem
A Stratfor elemzése szerint ebbe a diplomáciai villámoffenzívába illeszkedik Angela Merkel február 2-ára tervezett budapesti útja is. A német kancellár Washington üzenetét is közvetíti majd Orbán Viktor számára.
Az amerikai biztonságpolitikai intézet úgy véli, hogy a nyugati szövetésgesek szeretnék kihasználni Oroszország gazdasági nehézségeit annak érdekében, hogy erősebb pozíciókhoz jussanak a NATO keleti peremországaiban. Céljuk, hogy a térség országai - Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária - ellen tudjanak állni az orosz behatolási szándékoknak, amelyek az ukrán válság óta felerősödtek.
Katonai szempontból a NATO szeretné megerősíteni jelenlétét Közép-Kelet-Európában. Az észak-atlanti szövetség vezetése úgy látja, hogy a jelenlegi védelmi szint nem elegendő a térségben az orosz fenyegetés elhárítására. A NATO keleti határa Lengyelországban - a kalinyingrádi enklávé révén - közvetlenül érintkezik Oroszországgal, és a Moszkva legszorosabb katonai szövetségesének számító Belarusz Köztársasággal. Románia és Bulgária pedig a Fekete-tenger felől nyitott az orosz hadiflotta előtt. Több nyugati NATO-tagállam azonban a magas költségek és a várható orosz válaszlépések miatt ellenzi az álladó katonai erő állomásoztatását a térségben. A januári tárgyalásokon ezért a nyugati vezetők megpróbálnak új biztonsági garanciákat felkínálni kelet-közép-európai partnereik számára. Szlovákia például Blackhawk amerikai harci helikoptereket vásárolhatna kedvező feltételekkel.
Tessék beállni a sorba!
A találkozókon téma továbbá az Oroszország elleni gazdasági szankciók mögötti egység fenntartása. A jelenlegi EU-szankciók 2015 közepén lejárnak, és meghosszabbításukhoz valamennyi tagállam egyetértésére szükség van. Európai korlátozások nélkül azonban az amerikai szankciók sem lehetnek hatékonyak. Ebben a kérdésben Angela Merkel képviseli a leghatározottabb álláspontot, így a Stratfor szerint az ő feladata lesz meggyőzni a magyar kormányt, hogy álljon be a sorba és ne lobbizzon - Csehországgal együtt - a szankciók enyhítése érdekében.
Megelőzni Putyint
További fontos téma lehet a megbeszéléseken az, hogyan lehetne enyíteni a térség országainak energiafüggőségét Oroszországtól. A nyugati vezetők ebből a szempontból Bulgáriát, Magyarországot és Szlovákiát tekintik a legvédtelenebbnek. Ezek az országok mind a földgázellátásuk, mint az atomenergia-programjuk révén kiszolgáltatottak Moszkvának. Ezzel szemben Románia csupán földgáz-szükségleteinek 20 százalékát fedezi Oroszországból. Lengyelországban pedig az év közepén nyílik meg az északi földgáz fogadására készült új, 5 milliárd köbméter kapacitású terminál a Balti-tengeri határvidék legnyugatibb pontján, Swinoujscieben. Bulgária számára Washington felkínálta, hogy az amerikai Westinghouse cég új, 1000 megawattos reaktort épít a Kozloduy mellett fekvő atomerőmű bővítéseként.
A nyugati vezetőket ugyanakkor aggasztja, hogy nem minden térségbeli partnerük zár egyformán Moszkva felé. Milos Zeman cseh elnök január végére meghívta Vlagyimir Putyint Prágába. Az orosz elnök márciusban pedig Budapestre készül. A Stratfor úgy tudja, Merkel feladata lehet az is, hogy meggyőzze Orbán Viktort arról, hiába számít orosz pénzügyi és gazdasági segítségre, a csőd elől menekülő Moszkva nem lesz képes a közeljövőben teljesíteni ilyen ígéreteit.

Morvay Péter