EU terv: közös határőrizeti rendszer tagállami vétójog nélkül

Az Európai Unió állandó külső határőrizeti rendszer bevezetését tervezi, hogy kezelni tudja a II. Világháború óta eltelt idő legnagyobb menekültválságát. Az új határőrizeti erők átvennék a tavaly nyáron szuverenitását elvesztett (de az eurót még megtartó) ország határvédelmét, ahonnan tízezrek jutottak el Németországba, jelentősen rontva ezzel Angela Merkel népszerűségén.

Lehullottak az álarcok. Az Európai Unió a schengeni határok védelmének ürügyén, és persze Görögország példáját kihasználva, felülírná az egyes tagállamok nemzeti szuverenitását.

Az Európai Bizottság a jelenlegi helyett egy olyan állandó határőrizeti szerv létrehozására készül javaslatot tenni, amelynek jogában állna átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét, akkor is, ha valamely tagállam kormánya ezt ellenzi.

Ennek az egységnek a bevetésében az Európai Bizottságé lenne az utolsó szó. Várhatóan ez lesz az új szabályozás legvitatottabb eleme, ugyanis így a bizottság jogköre lenne az egység telepítése egy adott határszakaszra, az új határrendészeti alakulat és parti őrség igazgatási testületének ajánlása alapján.

Paranoia vagy valóság, hogy az EU minden valós és megrendezett válságot hatalmának megerősítésére használ a nemzeti szuverenitás kárára, eltörölve az egyes országok kulturális és vallásos határait, egy Brüsszel, Berlin és Frankfurt által felügyelt szuperhatalommá konszolidálva valamennyit?

Amennyiben a javaslatot elfogadják, nyilván Görögország lesz a kísérleti nyúl az új rendszer tesztelésében, hiszen a tőkekorlátozásoknak köszönhetően már úgyis elvesztette szuverenitását és még mindig nagy bajban van, így nem igen szólhat bele az ilyen döntésekbe.

Még az EU párti Financial Times is megjegyzi, hogy „az euró bevezetése óta nem történt ilyen komoly lépés a szuverenitás feladásának irányába.”

„Az európai vezetők 15 éve tárgyalnak egy közös határőrizeti erő felállításáról, de eddig nem tudták legyőzni mélyen gyökerező kifogásaikat saját nemzeti hatalmuk átruházásával kapcsolatban, hiszen az egyes országok határainak felügyelete és védelme egy szuverén állam egyik legalapvetőbb funkciója. Még Görögország is csak nemrégiben, több hónapos huzavona után egyezett bele, hogy az EU határvédelmi csapatokat küldjön oda.”

A párizsi terrortámadások és az új bűnmegelőző törvények elfogadása után Brüsszel nyilván úgy véli, hogy a lakosság nagyobb hajlandóságot mutat szuverenitása (és szabadsága) feladására, a (határ) biztonság érdekében.

És a hab a tortán:

„A tagországokkal konzultálnának ugyan, de a tagállami kormányoknak nem lenne joguk egyoldalúan vétót emelni egy-egy telepítési döntés ellen. Ez a schengeni térség nem EU-tag országaira, például Norvégiára is vonatkozna.”

Lehet, hogy a fejlemény meglepetésként ér néhány naiv EU párti szavazót, akik nem értik, hogy egy olyan terv megvalósulásának lépéseit látjuk, amiről már 2008-ban is hallani lehetett, amikor egy AIG prezentáció rendkívül világosan megválaszolt néhány fontos kérdést arról, hogy „Mit akar Európa?” A válasz:

„Globális folyamatok ürügyként való felhasználása hatalmának kiterjesztése érdekében:
– Környezetvédelmi ügyek: felügyelet erősítése a tagállamok felett, a globális kormányzás elképzelésének népszerűsítése,
– Terrorizmus: a rendvédelmi és jogi ügyek feletti nagyobb befolyás megszerzése megfelelő ürügyek révén, a megfigyelés erősítése,
– Globális pénzügyi válság: két legyet (szabad piacgazdaság, angolszász gazdaságok) egy csapásra (egész Európa feletti hatóság, globális pénzügyi kormányzás),
– Európai Monetáris Unió: válság létrehozása az „Európai gazdasági kormányzás” erőszakos bevezetése érdekében.

Bár ezek a 2008-ban megfogalmazott célok tökéletesen megvalósultak, még ez az igen agresszív és precíz előrejelzés sem említette a határok és a lakosság feletti hatalomátvételt. Most ez következik.

Forrás: zerohedge.com

http://idokjelei.hu/2015/12/eu-terv-kozos-hatarorizeti-rendszer-tagallami-vetojog-nelkul/