Kedden, a jövő évi adótörvény benyújtásakor derült ki, hogy megadóztatná a kormány az internetet, és az új adónem már január 1-től bevezetésre kerül. Varga Mihály szerint gigabájtonként 150 forint lenne az adó, ami jelentős bevételt jelent az állami költségvetésbe. A szolgáltató értelemszerűen a fogyasztóra hárít minden költséget, így jelentősen megnőhet az internet-előfizetések ára. Miután a hazai médiában kisebb pánik tört ki, hogy ez az átlag internetező által lebonyolított adatforgalommal számolva is a havi internet-előfizetés többszörösét jelentené, ma egy módosító javaslatot nyújtottak be az internetadóra vonatkozóan, ami szerint havonta legfeljebb 700 forint lenne az adó magánszemélyeknek, vállalkozások esetében pedig maximum 5000 forint.
Hídfő.net | Internetadó
Tekintve, hogy a különböző szolgáltatók csomagjai közti árverseny az utóbbi években jelentősen leszorította az internet-előfizetés árát, ez is egy igen durva, szolgáltató és csomag függvényében 10-40% áremelkedést jelentene. Kijelenthetjük, hogy a kormány megint beleavatkozik a piaci viszonyokba, és ellehetetleníti a szolgáltatók működését, akik a vonatkozó költségeket majd az előfizetőkre hárítják. A sablonos magyarázat ebben az esetben fokozottan igaz, az intézkedés mögött rejlő indok azonban nem feltétlenül a plusz költségvetési bevétel.
Ha összefüggéseiben nézzük a dolgot, azt láthatjuk, hogy a kormánypárt egy és ugyanazon hatalomtechnikai módszert használja a nyugati bankok, médiavállalatok és telekommunikációs szolgáltatók kiszorítására.
A devizahitelesek kimentését célzó intézkedések és bankadó egyenes út volt ahhoz, hogy számos nagy nyugati bank bejelentse a kivonulást, vagy a fiókszám csökkentését. A kormány ezzel beleavatkozik a piaci viszonyokba, olyan értelemben, hogy célzottan egy előnytelen piaci környezetet hoz létre a nyugati bankok számára, akik a bevételcsökkenés miatt hosszas gondolkodás követően (megéri, nem éri meg) elhagyják a magyar piacot. A Magyarországon jelen lévő bankok száma ezzel csökken, vagyis abban a pillanatban, ahogy a kormány megváltoztatja a szabályozást, tátongó piaci rés jön létre.
A kormány számára ez egy jobb tárgyalási pozíció olyan országok felé, melynek pénzintézetei eddig nem, vagy csak jelentéktelen kitettségekkel voltak jelen Magyarországon. Moszkvával szemben például jobb pozíciókkal ül tárgyalóasztalhoz a kormány, ha valamiért cserébe fel tudják ajánlani, hogy évek múlva a mostani szabályozást enyhítik, vagyis létrehozzák a piaci rést, amibe a másik fél pénzintézetei benyomulhatnak. Az átmeneti időszak idejére az állam akvizíciót hajt végre, így a lakosság nem sokat érez abból, hogy a nyugati bankok kivonulnak.
Ugyanez volt megfigyelhető a kereskedelmi média esetében. Az RTL-t fokozott mértékben sújtó reklámadó célja szintén nem az volt, hogy az állami költségvetésben néhány plusz milliárd forint legyen. A reklámadóval a kormánypárt beleavatkozik a médiapiaci viszonyokba. Célzottan egy előnytelen piaci környezetet hoz létre, hogy a profit alapon működő nyugati vállalatok évek alatt önszántukból elhagyják a magyar piacot. A kormány szintén "akvizíciót" hajt végre az átmeneti időszak idejére. Nem véletlen terjedtek feltételezések arra vonatkozóan, hogy a TV2 kormányközeli érdekkörök kezébe került. A kereskedelmi médiában ugyanaz a folyamat zajlik le, ami a nyugati bankok kiszorítása esetében. A kettő egy és ugyanazon hatalomtechnikai módszer, ugyanarra a sablonra vezethető vissza. Mesterségesen létrehozott előnytelen piaci környezet, felvásárlás, - a folyamat lezárultát követően pedig továbbértékesítés. A kormány szintén jobb tárgyalási pozícióban van más országokkal abban az esetben, ha tárgyalási alapként a repertoárban nem csak a bankszektor, de a kereskedelmi média is szerepel. A reklámadó évek múltán eltörlése szintén előkerülhet a tárgyalóasztalnál, a másik tárgyalófél az újra előnyös befektetési környezetben bevásárolhatja magát a magyar médiapiacra.
Ugyanezt a hatalomtechnikai módszert figyelhetjük meg a telekommunikációs szolgáltatók esetében. Először áprilisban került elő nyilvánosan az a gondolat, hogy figyelembe véve a telekom szektorban az elmúlt időszakban "államosított", összevásárolt tételeket, valószínűsíthető, hogy a harmadik Orbán-kormány újból nekifuthat egy saját mobilszolgáltató indításának. A folyamat ezen része szintén a színfalak mögött zajott. Hatalomtechnikailag ugyanaz a módszer, mint a nyugati bankok és kereskedelmi média kiszorítása kapcsán. A kormány előnytelen piaci környezetet alakít ki a szolgáltatók számára. Adókkal, új szabályozással a kormány előidéz egy olyan piaci helyzetet, amiben a szolgáltatónak már nem éri meg működni Magyarországon. A profitcsökkenés miatt kivonuláson gondolkodó szolgáltatókat az állam felvásárolja. Amelyik politikai okból (nyugati érdekérvényesítés eszköze a szolgáltató) nem engedi felvásárolni magát, azt az állam nem vásárolja fel. Ellenben megjelenik az új állami telefonszolgáltató, ami jelentős piaci előnyben lesz az agyonadóztatott nyugati szolgáltatóval szemben.
A szolgáltató mindent átterhel a fogyasztóra, vagy nem éri meg a további működés és elhagyja az országot. Ami a lényeg, a hétköznapokra nézve: értelemszerűen nem az a kormány célja, hogy drága legyen az internet. Nem lesz drágább az internet, legfeljebb az átmeneti időszakban. Ez az átmeneti időszak addig tart, ameddig a nyugati szolgáltató az előnytelen piaci környezetben is jelen akar lenni. A korábbi szolgáltatóknál drágább lesz az internet, ellenben megjelenik majd az állami internet, ami nagyon olcsó lesz, és mindenkinek megéri.
A kormány előnytelen piaci környezetet hoz létre. A nyugati szolgáltatót előnytelen helyzetbe hozza. Ez remek tárgyalási alap lesz más, nem nyugati országokkal szemben, akiknek a tárgyalóasztalnál majd - évek múlva - ott lesz a kormány repertoárjában, hogy eladó az állami telefonszolgáltató egy része (vagy keletre privatizálják az egészet). Ugyanaz a működési elv, ugyanaz a módszer. Lehet összeesküvés elméletet is gyártani, miszerint a kormány amiatt akarja saját kézbe a szolgáltatót, hogy a párt mindenkit megfigyeljen. Értelemszerűen a baloldal idővel majd eljut ehhez a magyarázathoz. Azonban ezek irányított piaci folyamatok, aminek a most jelen lévő nyugati szolgáltatók csak szenvedő alanyai. Az a néhány milliárd pluszbevétel semmi ahhoz képest, amekkora előnyt ezek az eszközök a tárgyalóasztalnál jelentenek majd.


http://www.hidfo.net/2014/10/22/nem-tudjak-miert-jon-az-internetado