2014. július 26., szombat

A fedezetlen hitelek még okozhatnak fejfájást




A fedezett devizahitelek ügyének rendezése már most is komplikáltnak ígérkezik, de a követeléskezelők sokkal nagyobb bonyodalmakra számítanak a fedezetlen hitelek esetében. Több is van belőlük és a számítások is nehezebbek.
Eddig is nagy eltérések voltak a különböző előrejelzésekben, hogy mennyibe fog kerülni a bankszektornak a devizahitelek rendezése, a Bankszövetség például a sok változó miatt nem is vállalkozott becslésre, mivel az a részletek ismeretének hiányában biztosan pontatlan lenne. A Magyar Nemzeti Bank először 600-900 milliárd forintos bankrendszert érintő veszteségről beszélt, majd Balog Ádám alelnök lapunknak adott interjújában így pontosított: "inkább kicsit több lehet 700 milliárdnál a várható veszteségek alsó határa, ugyanakkor valamivel kevesebb, mint 900 milliárdról lehet szó."
Az egyes jelzáloghitelek esetében legalább tiszta a helyzet, hiszen megvan a fedezet, ami az elszámolás alapja lesz.
Sokkal problémásabb a fedezet nélküli tartozások kezelése, amiket a júliusban elfogadott jogszabály szintén érint. Fedezet nélküli hitel segítségével tipikusan kisebb összegeket vettek fel a fogyasztók, pár tíz vagy százezer forint határig - ilyenek a személyi kölcsönök vagy a televízió vásárlására felvett áruhitelek.
Rengeteg ilyen szerződés van, ráadásul a bankok a nem fizető adósok hiteleit a felmondást követően már jórészt értékesítették követeléskezelő cégeknek – mondta a Napi Gazdaságnak Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke.
A jelzáloghitelekkel kapcsolatos követelések rendszerint a bankoknál maradtak, így az adósokat mentő törvény rendelkezéseinek végrehajtása nem ütközik majd nagyobb technikai akadályokba. Viszont a fedezetlen hiteleknél - mivel ezeket a követeléseket gyakran már be is hajtották az elmúlt években -, nem lehet tudni, hogy mi lesz az adós és a bank közötti új elszámolás alapja, illetve, hogy milyen időkeretre kell majd érvényesíteni az adósmentő jogszabály előírásait. Nagyjából 1,500 fedezetes követelést értékesítenek a bankok évente, ez fedezetlen követelések esetében több százezres nagyságrend.
A követeléskezelők működésében amúgy is komoly nehézségeket okoz a hitelezési moratórium, mivel jelentősen csökkentek a fedezetlen kihelyezések is - ennek következtében, behajtásra is kevesebb ügy érkezett. Felfalusi elmondása szerint nem született recept arra, hogy miként tudják a követeléskezelők pótolni a kieső megbízásokat. Aki teheti, egyéb forrásból, például telekommunikációs vagy közüzemi tartozások megvásárlásával igyekszik pótolni a kiesést. Egyelőre még nem tudok arról, hogy a helyzet leépítéseket eredményezett volna - mondta.
Hozzátette, hogy általános várakozás a követeléskezelési szakmában, hogy a devizahiteles kérdés rendezését követően nyugodtabb és rendezettebb időszak következhet. A szakemberek bíznak abban, hogy jövőre javul a helyzet, különösen a megelőző évek során kialakult, állandósult bizonytalansághoz képest. Sokan ugyanis csak azért nem fizették kisebb hiteleik törlesztőrészleteit sem, mert bíztak abban, hogy jobb pozíciót érhetnek el, valamilyen úton-módon kevesebbet kell majd visszafizetniük annál, mint amiben előzetesen megállapodtak a bankkal.
"A működésünket temérdek törvény érinti részlegesen, de nincs egy konkrét követeléskezelési törvény ami rögzítené az iparág működés feltételeit. Folyamatosan szorgalmazzuk, hogy a kormányzat ezt alkossa meg" – mondta Felfalusi Péter.

Megjegyzés: Nyúlnak a rétestészták... Szaporodnak a kérdőjelek...

Hírfigyelő Szolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése