A
fedezett devizahitelek ügyének rendezése már most is komplikáltnak
ígérkezik, de a követeléskezelők sokkal nagyobb bonyodalmakra számítanak
a fedezetlen hitelek esetében. Több is van belőlük és a számítások is
nehezebbek.
Eddig
is nagy eltérések voltak a különböző előrejelzésekben, hogy mennyibe
fog kerülni a bankszektornak a devizahitelek rendezése, a Bankszövetség
például a sok változó miatt nem is vállalkozott becslésre, mivel az a
részletek ismeretének hiányában biztosan pontatlan lenne. A Magyar
Nemzeti Bank először 600-900 milliárd forintos bankrendszert érintő
veszteségről beszélt, majd Balog Ádám alelnök lapunknak adott
interjújában így pontosított: "inkább kicsit több lehet 700 milliárdnál a
várható veszteségek alsó határa, ugyanakkor valamivel kevesebb, mint
900 milliárdról lehet szó."
Az egyes jelzáloghitelek esetében legalább tiszta a helyzet, hiszen megvan a fedezet, ami az elszámolás alapja lesz.
Sokkal
problémásabb a fedezet nélküli tartozások kezelése, amiket a júliusban
elfogadott jogszabály szintén érint. Fedezet nélküli hitel segítségével
tipikusan kisebb összegeket vettek fel a fogyasztók, pár tíz vagy
százezer forint határig - ilyenek a személyi kölcsönök vagy a televízió
vásárlására felvett áruhitelek.
Rengeteg
ilyen szerződés van, ráadásul a bankok a nem fizető adósok hiteleit a
felmondást követően már jórészt értékesítették követeléskezelő cégeknek –
mondta a Napi Gazdaságnak Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és
Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke.
A jelzáloghitelekkel
kapcsolatos követelések rendszerint a bankoknál maradtak, így az
adósokat mentő törvény rendelkezéseinek végrehajtása nem ütközik majd
nagyobb technikai akadályokba. Viszont a fedezetlen hiteleknél - mivel
ezeket a követeléseket gyakran már be is hajtották az elmúlt években -,
nem lehet tudni, hogy mi lesz az adós és a bank közötti új elszámolás
alapja, illetve, hogy milyen időkeretre kell majd érvényesíteni az
adósmentő jogszabály előírásait. Nagyjából 1,500 fedezetes követelést
értékesítenek a bankok évente, ez fedezetlen követelések esetében több
százezres nagyságrend.
A
követeléskezelők működésében amúgy is komoly nehézségeket okoz a
hitelezési moratórium, mivel jelentősen csökkentek a fedezetlen
kihelyezések is - ennek következtében, behajtásra is kevesebb ügy
érkezett. Felfalusi elmondása szerint nem született recept arra, hogy
miként tudják a követeléskezelők pótolni a kieső megbízásokat. Aki
teheti, egyéb forrásból, például telekommunikációs vagy közüzemi
tartozások megvásárlásával igyekszik pótolni a kiesést. Egyelőre még nem
tudok arról, hogy a helyzet leépítéseket eredményezett volna - mondta.
Hozzátette,
hogy általános várakozás a követeléskezelési szakmában, hogy a
devizahiteles kérdés rendezését követően nyugodtabb és rendezettebb
időszak következhet. A szakemberek bíznak abban, hogy jövőre javul a
helyzet, különösen a megelőző évek során kialakult, állandósult
bizonytalansághoz képest. Sokan ugyanis csak azért nem fizették kisebb
hiteleik törlesztőrészleteit sem, mert bíztak abban, hogy jobb pozíciót
érhetnek el, valamilyen úton-módon kevesebbet kell majd visszafizetniük
annál, mint amiben előzetesen megállapodtak a bankkal.
"A
működésünket temérdek törvény érinti részlegesen, de nincs egy konkrét
követeléskezelési törvény ami rögzítené az iparág működés feltételeit.
Folyamatosan szorgalmazzuk, hogy a kormányzat ezt alkossa meg" – mondta
Felfalusi Péter.
Megjegyzés: Nyúlnak a rétestészták... Szaporodnak a kérdőjelek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése