Az oroszellenes front megalakult

1. – Liberálisok és nácik

…”Az európai források arról számolnak be, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács, amelyet Jaros és Parubij vezet, elküldte követeit Nyugat-Európába, hogy szélsőjobbosokat és neofasisztákat verbuváljanak az orosz ellenes harchoz. A ‘Jobb Szektor’ francia ágát már létrehozták, a tagoknak pedig növelni kell a létszámot….”

A Nyugat által megvalósítani kívánt terv Oroszország megsemmisítését vetíti előre. A cél eléréséhez pedig különböző szélsőséges csoportokat használnak fel, akiket pénzügyileg és fegyverekkel is támogatnak.

A nácik, iszlamisták és liberálisok szövetsége az Oroszország-ellenes külső erők eszköze. Arra törekednek, hogy Oroszország harcba szálljon velük az ország határain belül és kívül egyaránt.

A Nyugat kifinomult módon akarja véghez vinni a tervét: a Nyugat-ellenes erők segítségével: iszlamisták (déli vektor: Kaukázus és Közép-Ázsia) és a nácik (nyugati vektor: Ukrajna). A módszer: terrorista háború olcsó tömegerővel: helyi és a szomszédos államokban lévő fegyveresek. Az országban instabil pontok kialakításával meg lehet szervezni a folyamatosan működő fegyveresek forrását. Az életszínvonal csökkenése alacsonyabb költségekhez vezet. Ezzel párhuzamosan pedig folyik a nemzeti és a vallási hisztériakeltés valamint a fegyverrel való ellátás.

A terrorista háború lényege – nem győzni a fegyveres összecsapásokban, hanem létrehozni a káoszt és az instabilitást. Azaz maga a háború menete a fontos, amely lehetővé teszi az ország megsemmisítését.

A háború menetének szakaszai: feszültségkeltés Oroszország stratégiai és nemzeti határain, majd annak területén is és végül a destabilizáció külső és belső tényezőinek összeolvasztása.

Nyugaton hatalmas tempóval folyik a neonáci, lényegében orosz ellenes ideológia újjászületése. Ezzel párhuzamosan Oroszországgal szemben Ukrajnát a nácik és a liberálisok szövetségesévé teszik. A kijevi rezsim összetétele az USA két tervét tükrözi: neoliberálisok, akik a gazdaságot irányítják, és szoros kapcsolatot ápolnak a Nyugattal, valamint a neofasiszták, akik erővel semmisítik meg a tiltakozókat.

A kijevi rezsim már néhány hónapja vesz részt területi zászlóaljnak álcázott katonai „halálosztagok” létrehozásában. Fel vannak készítve, nem utolsó sorban a fasizmus fő ellensége, Oroszország ellen.

Az európai források arról számolnak be, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács, amelyet Jaros és Parubij vezet, elküldte követeit Nyugat-Európába, hogy szélsőjobbosokat és neofasisztákat verbuváljanak az orosz ellenes harchoz. A ‘Jobb Szektor’ francia ágát már létrehozták, a tagoknak pedig növelni kell a létszámot. Ennek egyik kulcsfigurája Gaston Besson veterán, aki megjárta Horvátországot, Boszniát, Burmát és Laoszt, hogy embereket gyűjtsön az ukrajnai „véres szafari”-hoz.

Figyelemre méltó az az információ is, hogy több száz majdani aktivista nyomul be Lengyelország felől Kalinyingrádba is…

Nyikolaj Malisevszkij – Oroszország Hangja

2. – Iszlamisták és a belső fenyegetések

…”A történelem azt mutatja, hogy Washingtonnak sohasem volt gondja a nácikkal való együttműködéssel, erkölcsi szempontból. Ahogyan ma sem okoz gondot a katonai segítségnyújtás a dzsihádistáknak Szíriában és a neonáciknak Ukrajnában…”

Milyen kockázatok fenyegetik ma Oroszországot és mivel készülnek az orosz állam ellenfelei?

Dél felől az iszlamista projekt jelent fenyegetést, amelynek már kiterjedt hálózata van Oroszországban. Az ukrán radikális neonácik részvétele azzal magyarázható, hogy a meggyőződésük szerint a földjüknek a Don-folyótól az Észak-Kaukázusig kell terjednie. Az ukrán Biztonsági Tanács pedig vélhetően már harci tapasztalattal rendelkező dzsihádistákkal fogja feltölteni a nyugat-európai nácik sorait.

A történelem azt mutatja, hogy Washingtonnak sohasem volt gondja a nácikkal való együttműködéssel, erkölcsi szempontból. Ahogyan ma sem okoz gondot a katonai segítségnyújtás a dzsihádistáknak Szíriában és a neonáciknak Ukrajnában. A krími tatárok több tucat iszlamistája, akik Szíriában harcoltak, aktívan részt vettek a Majdanon és a februári puccson is. Február közepén az Euromajdanon még a szíriai terroristák zászlója is lengett.

Május 13-án az Al-Kaidához közel álló egyik iszlám csoport vezetőjének képviselője felszólította a muszlimokat Ukrajnában, hogy hirdessenek dzsihádot az orosz kormány ellen. Május végén pedig az orosz hírügynökségek 300 ukrán zsoldosról számoltak be, akik március-április környékén visszatértek Szíriából és Donbasszban harcoltak.

Az etno-szeparatisták, dzsihádisták és liberális fasiszták az elmúlt években jelentősen aktivizálódtak Oroszországban is. Alekszander Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetőjének nyilatkozata szerint az orosz titkosszolgálatok csak Szibériában két év alatt a nemzetközi terrorista szervezetek 11 sejtjének a tevékenységét számolták fel. Szibéria a figyelmük középpontjában áll az ipari és a védelmi potenciáljuk tekintetében, valamint a határ menti elhelyezkedése és az illegális migráció magas szintje miatt. Ezen kívül Szibériában az elmúlt években a fiatalokból álló jobboldali radikális bandák számának növekedését figyelték meg, amelyek „a céljaik elérése érdekében terrort és erőszakot vetnek be”.

Február elején a tatár szeparatisták és iszlamisták vezéreit felszólították az orosz ”euromajdan” megszervezésére. A jelszavuk: „Ma Ukrajna, holnap Oroszország!”. A törekvéseik támogatásra lelnek az Egyesült Államok Oroszországbeli diplomáciai struktúráiban, amelyek idén nyáron fokozták az együttműködésüket a Közel-Urál és Baskíria iszlám közösségével.

Az egyik legaktívabb ezen a területen a jekatyerinburgi amerikai főkonzul, Otto Hans Van Maerssen. Ő és a beosztottjai többször szerepeltek azokban a botrányokban, amelyek az amerikai nagykövetség munkatársainak rendkívüli aktivitásához kötődnek. Az amerikai diplomácia gyakorlatilag igyekszik befolyásolni ezen orosz régió belső helyzetét azáltal, hogy informális kapcsolatot alakítanak ki az etnikai szeparatistákkal, iszlám szélsőségesekkel és a liberális fasisztákkal.

A legnagyobb és legijesztőbb probléma az, hogy ha az Oroszország destabilizálását célzó forgatókönyvet végül sikerül megvalósítaniuk akár csak részben is, akkor az iszlamistákból, nácikból és etnikai szeparatistákból álló ”ötödik oszloppal” való küzdelem nem csak a hadseregre fog hárulni, de a társadalomra és az ország népére is.

Nyikolaj Malisevszkij – Oroszország Hangja