CIA Panama-botrány hidfo.ru
Sokan megkérdőjelezték már a panamai offshore-kiszivárogtatás “hitelességét” – most egy volt kiszivárogtató azt mondja, szerinte nem hiteles dokumentumokról van szó, hanem az Egyesült Államok próbál ilyen módon leszámolni ellenlábasaival. Euroszkeptikusok, nem-nyugati hatalmak prominens alakjai kerültek célkeresztbe az ügy során, amibe egyetlen amerikai sem bukott bele.
2009-ben az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma 780 millió dollár büntetést szabott ki az UBS svájci bankra, miután Bradley Birkenfeld belső információkat hozott nyilvánosságra a bank adóelkerülésben betöltött szerepéről. Birkenfeld most azt mondja, a Panama-üggyel kapcsolatban komoly kételyek merülnek fel, és sokkal valószínűbb, hogy politikai leszámolásnak lehetünk szemtanúi, minthogy valóban válogatatlan adatok jutottak nyilvánosságra. A CNBC-nek adott interjúja során azt is kijelentette; szerinte a CIA áll a Panama-botrány kirobbantása mögött, és az Egyesült Államok ilyen módon próbál leszámolni politikai, gazdasági ellenfeleivel.
“Tagadhatatlan tény, hogy a felmerült nevek kimondottan vagy kimondatlanul mindannyian az Egyesült Államok ellenségei – Oroszország, Kína, Pakisztán, Argentína – és nem látunk egyetlen amerikai nevet sem. Miért nem?”
Birkenfeld a hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, bár ez a kiszivárogtatások történetének legnagyobb botránya, vélhetően titkosszolgálati művelet áll az ügy mögött. “Ha egy országnak rendelkezésre állnak olyan szervezetek mint az NSA és CIA, melyek külföldi kormányok után kémkednek, könnyedén beférkőznek egy ilyen vállalatba.”
A volt kiszivárogtató arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok vélhetően kellő körültekintéssel kerültek megválogatásra, mert semmilyen formában nem ártottak amerikai érdekeltségeknek – egy valódi tömeges kiszivárogtatás esetén egyszerűen nem történhetne meg ilyesmi, akarva-akaratlanul is közé került volna néhány amerikai botrány lehetősége.
A Panama-botrány első áldozata Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök volt, aki alapvetően a transzatlani integráció útjában állt. Tavaly egyértelműen kijelentette, hogy az izlandi gazdaság válságból való gyors felépülése nem történhetett volna meg, ha Izland az Európai Unió tagállama lenne. A szigetország földrajzilag az USA-Oroszország-Európai Unió háromszögében helyezkedik el; a Panama-botrány gyakorlatilag egy nagyhatalmak közti frontországban buktatott miniszterelnököt, így leginkább az ukrajnai puccshoz – Mikola Azarov lemondatásához és Viktor Janukovics elűzéséhez – hasonlítható.
Egy másik ilyen prominens “áldozat” David Cameron brit miniszterelnök, aki lehetővé tette, hogy a lakosság népszavazást tartson az uniós tagságról, miközben a közvélemény-kutatások alapján még nem egyértelműen látható, hogy az emberek a tagság fenntartása vagy a kilépés mellett voksolnak-e. Cameron szintén a transzatlanti integrációt hátráltatta azzal, hogy országa számára számos mentességet kényszerített ki az Európai Unió központosítási törekvéseivel szemben.

http://www.hidfo.ru/2016/04/a-transzatlanti-integracio-eszkoze-a-panama-botrany/