Mongólia gúnyos választ adott arra az ukrán követelésre, hogy fizessen kártérítést Ukrajnának Batu kán hadjáratáért
mongolia
Az ukrán vezetés továbbra is megnevetteti a nemzetközi közösséget. A Legfelsőbb Rada (az ukrán parlament) határozatot fogadott el, „A Mongol Birodalom bűnös rezsimje által az ukrán nép ellen, a XIII. században elkövetett népirtás” címmel. A határozatot mellékelték ahhoz a felhíváshoz, amellyel az ukrán parlament a mongol parlamenthez, az Állami Hurálhoz fordult.
Az ukrán parlament felszólította Mongóliát, hogy bocsássák szabadon az akkor elhurcolt ukrán állampolgárok minden utódát, térítsék meg a fegyveres agresszióval okozott kárt és ismerjék el az ukrán nép ellen elkövetett népirtás tényét. Mindaddig pedig, amíg Mongólia nem tesz eleget az ukrán követelésnek, Mongóliát agresszor országnak fogják tekinteni.
„Az esetben, ha Mongólia nem lesz hajlandó teljesíteni ezt a követelést, a Legfelsőbb Rada a nemzetközi közösséghez intézendő felhívásban fogja követelni a Mongólia, mint agresszor ország elleni szankciók bevezetését” – áll a dokumentum végén.
A mongol népképviselők teljes nyugalommal fogtak hozzá a felhívás áttanulmányozásához. Dzandáhűgijn Enhbold, a Hurál elnöke „nevetségesnek”, „a Mongóliával szembeni ukrán propagandaklisének” nevezte a Legfelsőbb Rada felhívását.
A házelnök Dzsingisz utódainak bölcsességével reagált a felhívásra: „A világ korábban – kiváltképpen pedig a Nagy Temüdzsin utódainak korszakában nem ismert és nem is hallott semmiféle ukrán nemzetről. A XIII. században elpusztult ukránok milliói nem egyéb, mint az ukrán képviselők beteges fantáziájának a terméke” – mondta.
Az „5-ös csatorna” elnevezésű ukrán tévéállomásnak adott interjújában még ennél is gúnyosabban fogalmazott:
„Mongólia, természetesen, kész kártérítést fizetni a Kijev bevételekor Batu kán által okozott károkért – de kizárólag csak a kárvallottaknak, illetve családtagjaiknak. Türelmetlenül várjuk hát, hogy az ukrán fél megküldje nekünk a kárvallottak névsorát.”
A cikk eredetije az alábbi címen olvasható:
http://news-front.info/2015/05/18/mongoliya-dala-izdevatelskij-otvet-na-trebovanie-ukrainy-vyplatit-kompensacii-za-nashestvie-xana-batyya/
Egy kis kiegészítés:
Batu kán hadai 1240. december 6-án vették be Kijevet, a Kijevi Rusz székvárosát.
Bár a Kijevi Rusz a kora középkori OROSZ fejedelemségek laza államszövetsége volt, (fejedelmeik a közülük elsőnek valóként ismerték el Kijev nagyfejedelmét) – a mai ukrán történetfelfogás szerint a Kijevi Rusz ukrán állam volt, oroszok pedig akkoriban még nem is léteztek. Sajnos bizonyos körök Magyarországon is szabad folyást engedtek ennek a durva történelem-hamisításnak, amiről a tihanyi sétányon felállított szoborkompozíció tanúskodik. Ez I. András királyunkat (1046-1060), és feleségét, Kijevi Anasztászia „UKRÁN HERCEGNŐT” ábrázolja.
A későbbi Dzsingisz kán (1162-1216) Temüdzsin néven látta meg a napvilágot. A Dzsingisz kán nevet akkor (1206-ban) kapta, amikor elérte, hogy valamennyi mongol törzs nagykánjává emeljék.
(Cs. S.)