Az M1 Világ című magazinműsora a külföldön munkát vállaló észak-koreaiak nyomába eredt, azt vizsgálták, milyen módon kerül a munkabérük jelentős hányada egyenesen az észak-koreai államkasszába.
A Humans Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet már 2017-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások nem részesülnek a nemzetközi normáknak megfelelő egyenlő bánásmódban, szabadságukat korlátozzák, és magasabb óraszámban kell dolgozniuk, mint ugyanolyan pozíciót betöltő kollégáiknak.
Ugyanebben az évben ENSZ-határozat mondta ki, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkásokat 2019 végéig haza kell küldeni. Erre pedig nemcsak a korlátozott jogok és a nehezített munkakörülmények adtak okot.
Amerikai jelentések szerint Észak-Koreába több mint 500 millió dollár áramlik be a külföldön, többségében Kínában és Oroszországban dolgozó munkásokon keresztül, akik fizetésüket nem kapják kézhez.
Észak-Korea a világ legnagyobb illegális munkaerő-közvetítője. Igazából nem is beszélhetünk észak-koreai államról, sokkal inkább Észak-Korea, vagy Phenjan részvénytársaságról – ezt állítja Remco Breuker Észak-Korea-szakértő. A külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazaküldésének legfőbb oka tehát a Phenjanba beáramló illegális valuta megállítása.
Úgy tűnik, hogy minden pénz, amit a munkások keresnek, vagy közvetlenül az államon, vagy egy vállalaton megy keresztül. Egy észak-koreai munkás 80-160 dollárt keres egy hónapban, ennyit tarthat meg, ha szerencséje van, azonban ennél sokkal többet fizetnek neki. A különbözet egyenesen az észak-koreai állam zsebébe megy – tette hozzá.
A vádakat Kim Dzsongun elutasítja, az észak-koreai munkásokat alkalmazó cégek pedig vagy szemet hunynak a visszaélések felett, vagy szintén elzárkóznak a vádak elől.
Eddig az Oroszországban dolgozó 30 ezer észak-koreai kétharmadát, a Kínában munkát vállaló 80 ezer bánya- és textilipari, fakitermelő vagy építkezésen dolgozó munkás több mint felét küldték vissza Észak-Koreába.
Forrás: www.hirado.hu