Az örmény országgyűlés elfogadta az Eurázsiai Gazdasági Unió csatlakozási szerződésének aláírására vonatkozó törvényjavaslatot. A tervezetet Szuren Karajan pénzügyminiszter-helyettes nyújtotta be csütörtökön, a képviselők első nekifutásra el is fogadták.
Ugyan a lépés puszta formalitásnak tűnik, számos példa felhozható arra, hogy az ehhez hasonló horderejű döntések még az utolsó pillanatban elbukjanak a parlamentben. Miután Viktor Janukovics, volt ukrán államfő bejelentette, hogy mégsem írja alá a társulási szerződést az Európai Unióval, Ukrajna szándéknyilatkozatot nyújtott be az eurázsiai vámunióhoz csatlakozásról, és a kormány megkezdte a csatlakozás előkészítését. A parlament azonban nem szavazta meg az erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert az ukrán kormányt még a véglegesítés előtt idegen hatalom eltávolította az ország éléről.
Örményország kapcsán nem véletlen merül fel az ukrán példa: Jereván szintén része volt az Európai Unió "Keleti Partnerség" programjának, mielőtt minden, az EU-val kötött megállapodást felmondott és döntést hozott az eurázsiai csatlakozásról. Ugyan az örmény lakosság több mint 60%-a támogatja a csatlakozást, Örményország orosz nagykövete szerint valószínűsíthető, hogy a csatlakozás külföldről gerjesztett kormányellenes tiltakozásokat fog kiváltani.
Az örmény csatlakozást mindössze az hátráltatta, hogy nem tudtak megállapodni az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamaival az országra vonatkozó vámszabályozásról. Kezdetben ugyanis a tagállamok eltérő vámszabályozás alá esnek, amit a gazdaság szintre hozását követően igazítanak az uniós szabványhoz. Örményország mostanra kiküszöbölte az ezzel kapcsolatos nézeteltéréseket, és október 10-én aláírja a csatlakozási szerződést. Ha a nyugati országok az ukrán példa szerint akarnak eljárni, annak a következő egy hétben fokozott esélye van.
Az Eurázsiai Unió alapító tagállamai és potenciális tagállamai


http://www.hidfo.net/2014/10/02/az-ormeny-parlament-igent-mondott-az-eurazsiai-gazdasagi-uniohoz-csatlakozasra