Már a döbrögista horda is tart attól, hogy baj lehet a korrupció miatt

Szűk, és irányított értelmezésű-környezetbarát tabló!

Bár a kormány korrupcióellenes programja nagyobb részt csak kötelező gyakorlat, nem nehéz kiolvasni belőle a közelmúlt eseményeinek lenyomatát. A még véleményezhető tervezet konkrét intézkedéseket is ígér, igaz, erősen feltételes módban.

„A kormány megalakulásától kezdve egyik legfontosabb feladatának tekinti az állam iránti bizalom növelését (…) valamint a közigazgatás megtisztítását a korrupció felderítése és a bűnösök elszámoltatása útján” – vezeti fel a szerző a Nemzeti Korrupcióellenes Program (2015-2018) című dokumentumot, amit a múlt héten tettek közzé a kormányzati honlapon, és amelyet március 4-ig lehet véleményezni.

A tervezett kormányhatározat mellékleteként közzétett 55 oldalas tanulmány nagyobb része lényegében a korábbi eredmények felsorolása, illetve a kívülállók számára nehezen érthető értekezés az intézmények „integritásáról”, de azért lehet találni benne új dolgokat. Például egy elemzést arról, hogy miért is fontos a kormány számára, hogy cselekedjen a korrupció megelőzése és felszámolása érdekében. Az úgynevezett SWOT-analízis „Veszélyek” rubrikájában például ezeket a megállapításokat olvashatjuk:

Az állampolgárok kormányzattal szembeni elégedetlensége nő
A meglévő szakmai-politikai konfliktusok elmérgesedése
A korrupció problémája összekapcsolódik más, vitatott témákkal (demokrácia helyzete, civil szervezetekkel való viszony stb.) és politikai fegyverré válik
Erős kormányzati lépések hiányában Magyarország nemzetközi megítélése romlik, nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünk gyengül
Romló befektetői környezet, versenyképesség csökkenése

A felsorolásban nem nehéz meglátni a közelmúlt politikai történéseinek lenyomatát. Korábban már a VS.hu is írt arról, hogy a Fidesz számára komoly veszélyt jelent a korrupció bélyege, amely a legutóbbi időkig inkább az MSZP-re égett rá, de ma már a kormánypártokat is fenyegeti.

A második Orbán-kormányt sokféle ügyben megvádolták már korrupcióval, de ezek érdemben nem ártottak a népszerűségének: túlélték a földpályázatokat, a trafikügyet, a Közgép összes állami megrendelését. Az amerikai kitiltással megerősített áfacsalási botrány, az egyes vezető politikusok vagyonosodásáról kiderült információk viszont – más tényezőkkel, például az RTL Klub Híradójának kritikus hangnemével együtt – megváltoztathatják ezt.

A program tervezete alapján úgy tűnik, a kormány inkább az élére kíván állni a korrupcióellenes harcnak, így próbálja leszerelni a kritikus hangokat. A tanulmányban és a kormányhatározat tervezetében konkrét lépések is szerepelnek, amelyek, ha megvalósulnak, még hasznosak is lehetnek, igaz, a reményteli ötleteket óvatoskodó megjegyzésekkel gyengítik. Három terület van, ahol a tervezet alapján lényeges lépésekre készül a kormány:
Átláthatóbb közbeszerzés

„A közbeszerzés a korrupciónak egyik leginkább kitett terület, amit az egy vagy több országra jellemző, magas korrupciós ügyszám is szemléltet” – idézi az EU korrupciós jelentését a tervezet, amely kiemeli, hogy Magyarországon nem elsősorban a jogszabályi környezettel van a baj. A közbeszerzések tisztaságát e szerint „a folyamat túlzott összetettsége, valamint a gyenge ellenőrzési mechanizmusok” rontják.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Magyarországon úgy is le lehet vezényelni előre lezsírozott közbeszerzéseket, hogy jogi szempontból úgy tűnik, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Jó példa erre az úgynevezett Öveges program, amelyben formailag minden rendben volt, de ma már a kormány is belátja, hogy egy jól beazonosítható körhöz tartozó cégek koordináltan, egy kaptafára nyerték el a megbízásokat, és adták el mindenütt ugyanazt, alaposan túlárazva.

Az Öveges programhoz hasonló visszaélések leleplezését segítené az úgynevezett „open contracting”, vagyis „nyílt szerződés” módszer kötelezővé tétele. Ez azt jelentené, hogy a nyilvánosság számára elérhetővé tennék a pályázati kiírást, az összes ajánlatot, valamint a megkötött szerződést is. A tanulmány viszont megjegyzi, hogy ehhez komoly informatikai fejlesztés szükséges. A kormány nem is kapkodná el a dolgot, a határozat tervezete szerint 2016. április 30-ig kell kidolgozni a szabályozást.
Az örök kérdés, a pártfinanszírozás

Bár állítólag Orbán Viktor miniszterelnök szerint már annyira rendben van a pártfinanszírozási rendszer, hogy a Fidesznek nincs szüksége a gazdasági holdudvar segítségére, ez a téma továbbra is a magyar demokrácia egyik nagy, megoldatlan kérdése. Olyannyira, hogy még a kormányzati korrupcióellenes program is foglalkozik vele, és a felmerült javaslatokat mintha civil szervezetek írták volna.

A dokumentum szerint a mainál erősebb kontrollra lenne szükség, például a vállalatokhoz hasonlóan kettős könyvelésre kellene kötelezni a pártokat, és a pártok érdekében eljáró civil szervezeteket. Jogot kellene adni az Állami Számvevőszéknek, hogy érdemben vizsgálja a pártok gazdálkodását, ne csak elfogadja tényként a benyújtott mérlegeket. És ha hiányosságot találnak, akkor meg kellene adni a lehetőséget a valódi szankciók kiszabására, hogy valami visszatartsa a pártokat a trükközéstől.

„Mivel a pártok finanszírozásának és pénzügyi ellenőrzésének újraszabályozása összetett szakmai kérdés, ezért (…) a politikai szereplők bevonását is szükségessé teszi” – fogalmaz óvatosan a tanulmány, utalva arra, hogy saját maguk korlátozására kellene valahogy rávenni a pártokat. A határozat tervezete is csak annyi feladatot szab az igazságügyi miniszternek, hogy év végéig tegyen javaslatot a pártfinanszírozás felülvizsgálatára.
Vagyonnyilatkozat-forradalom készül

„Ellenőrzés nélkül a vagyonnyilatkozatok kitöltése könnyen üres rituálévá silányul” – idézi a korrupcióellenes program tervezete az ENSZ bűnügyi bűnmegelőzési szervezetének tanulmányát. Korábban már a VS.hu-n is írtunk arról, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer csak arra nem jó, amire kitalálták, hiszen alapvető lyukaktól hemzseg az egész rendszer. A tervezet alapján úgy tűnik, mintha most lenne politikai akarat ezek kijavítására.

„Meg kell teremteni a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésének lehetőségét” – írja a kormányhatározat tervezete, amely idén év végéig ad erre határidőt. A választott tisztségviselők – például parlamenti képviselők – vagyonnyilatkozatainak valóságtartalmát e szerint valamilyen „független mechanizmus” segítségével ellenőriznék, míg a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett tisztviselők esetében „szúrópróbaszerű vagyongyarapodási vizsgálat” bevezetését javasolják.

A kormány tervei szerint ugyanakkor megvalósulna a vagyonnyilatkozatokban turkáló civilek és újságírók álma is, papíron kitöltött és beszkennelt lapok helyett egy egységes és nyilvános informatikai rendszer segítségével kellene nyilatkozni – legalábbis év végéig elő kell készíteni egy erről szóló jogszabály-módosítást. És a legfontosabb: meg kell vizsgálni, hogyan lehet büntethetővé tenni azt, aki szándékosan valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. Erre is év végéig adna időt a tervezet.
(vs)

Bal-Rad komm: A döbrögista horda igyekezete a korrupció visszaszorítására egy álságos, népszerűséghajhász újjgyakorlat. Ennek célja kizárólag az EDDIG ÖSSZELOPOTT VAGYON társadalmi elismertetése.

A narancsos rablóbanda gyakorlatától nem idegen a visszemenőleges hatályú “intézkedés”! Nosza rajta! Nemzetünk krémjének vagyongyarapodását kezdjék el vizsgálni 1982-től. Büntetőjogi felelősségrevonnással összekapcsolva! Teljes vagyonosodási vizsgálatot a politikusok NAGYSZÜLEINEK, SZÜLEINEK, EGYENESÁGI ROKONSÁGÁNAK és azok családtagjainak vagyonosodási vizsgálatával együtt! tessék ez alapján kodifikálni a “korrupcióellenes” népszerűségvadász ötletet!