Felelős Szülők és Emberek Közösségének levele Müller Cecília tisztifőorvos asszonynak, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak.
Tisztelt Müller Cecília tisztifőorvos asszony, tisztelt NNK!
A
gyermekek maszkviselésével kapcsolatos 53103-2/2020/KTEF iktatószámú
adatigénylésünkre adott válaszában írásban Ön úgy nyilatkozott, hogy
egészségkárosító hatásokról nincsen tudomása a maszkok viselésével
kapcsolatban.
Csatoltan küldjük ezúton a Stanford Egyetem (Stanford University) összesítő tanulmányát.
Ez a tanulmány nagy mennyiségű információval és a vonatkozó tudományos anyagokkal támasztja alá az alábbiakat:
1.
A maszkviselés (főleg gyermekeknél) súlyos egészségügyi károkat okoz
és többszörösére növeli a különféle megbetegedések (pl. influenza)
kockázatát.
2.
Egyértelműen kijelenti, hogy a Sars-cov-2 koronavírus elleni
védekezésben a maszk viselésének védelmi funkciója és hatása nincsen.
A 385/2016. (XII. 2.)a
fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi
kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az
egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló kormányrendelet
alapján Ön mint közfeladatot ellátó személy büntetőjogi felelősséget visel.
Mivel
a csatolt tudományos munka és az alárenelt vonatkozó tanulmányok
alapján a gyermekek maszkviselésre kötelezése, vagy ennek csak
hallgatólagos engedélyezése is egyértelműen veszélyezteti a gyermekeket
és számukra egészségügyi kárt okoz, haladéktalanul kérjük az EMMI
iskolai protokolljának frissítését, a maszkviselési rész törlését, és
ennek azonnali kikomunikálását az iskolák igazgatói felé.
A
gyermekek maszkviselésének előírása, vagy maszkviselés hallgatólagos
támogatása sérti a gyermekek egészséghez való alapjogát, és
álláspontunk szerint megvalósítja a Btk. 165. § szerinti foglalkozás
körében elkövetett veszélyeztetést, mely szerint: aki foglalkozási
szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy
egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi
sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
Ha
figyelemfelhívó levelünk hatására sem történik semmilyen változás,
akkor álláspontunk szerint a Btk. 165. § (3) szándékos veszélyeztetés
bekezdése is megvalósul. Mivel több levelünkben, többször írásban
tudományos alátámasztással jeleztük az egészségügyi hatásokat, felhívtuk
a figyelmet a várható egészségügyi károkra, és ezeket az információkat
Ön folyamtosan figyelmen kívül hagyta.
Álláspontunk
szerint a gyermekek maszkviselési problémájának figyelmen kívül
hagyása vagy a tanulmány elolvasását követően a maszkviselés
megengedése / támogatása megvalósíthatja a Btk. 208. § (1) bekezdés
szerinti kiskorú veszélyeztetését, mely szerint: a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői
felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői
felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös
háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő
kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi,
erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől
öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A
Büntető törvénykönyv kimondja, hogy az emberi élet, a testi épség és
az egészség védelme kiemelkedő fontosságú, ezért nemcsak ezeknek a
sérelmével, hanem az ezeket a jogtárgyakat veszélyeztető
cselekményekkel szemben is indokolt büntetőjogi védelmet biztosítani.
Az
alaptörvény is védi a gyermekek egészségét az alábbi alaptörvényekkel.
A maszkhordási kötelezettség egészségkárosító és személyiségromboló
hatása miatt az alábbi alapjogokat sérti:
XVI. cikk (1), (2), (3) bekezdés,
–
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
XX. cikk
– „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
Itt
szeretnénk hivatkozni arra, hogy foglalkozási szabálynak tekintjük az
NNK Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely egyértelműen rendelkezik
az egészségvédelmi kötelezettségről.
Az országos tisztifőorvos feladata és hatásköre:
5.1.1. b) közreműködik
a népegészségügyi stratégia elkészítésében, felelős az ezzel
összefüggő feladatok ellátásáért, illetve felel az intézményi stratégia
előkészítéséért;
5.1.2. Az országos tisztifőorvos a felügyeleti, ellenőrzési és kontrolling feladatok körében:
c) ellenőrzi az NNK részére a jogszabályok által előírt feladatok végrehajtását;
5.1.3. 2) megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít,
3)
felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési,
valamint egészségügyi igazgatási intézkedések megtételére, ha azok a
lakosság érdekében szükségesek, valamint az intézkedések elmaradása
esetén a miniszter útján intézkedés céljából megkeresi az arra
feladatkörrel rendelkező minisztert,
ae) közreműködik a miniszter szakmai irányítása keretében az alábbi területeken:
2) szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok megszervezésében,
b) a kormányhivatal és járási hivatal számára
bb) a
szakmai feladatellátással kapcsolatosan szakmai eljárásrendeket,
útmutatókat és elvi állásfoglalásokat, valamint iratmintákat ad ki,
c) folyamatosan értékeli az ország járványügyi helyzetét és szükség szerint kihirdeti a járványhelyzetet;
d)
részt vesz a közegészségügyi, járványügyi, munkaegészségügyi,
egészségügyi igazgatási tárgyú, valamint az egészségfejlesztésre és az
egészségügyi ellátás fejlesztésére irányuló jogszabályok
előkészítésében, továbbá véleményezi a közigazgatási egyeztetésre érkező
egyéb jogszabály-tervezeteket;
j) felelős az állampolgárok tájékoztatásával, panaszaik, közérdekű bejelentéseik kivizsgálásával összefüggő feladatok ellátásáért;
k) felügyeli a transzparencia irányelvek érvényesülését;
m) felügyeli az NNK nyilvántartási és hatósági tevékenységével kapcsolatos feladatait;
Stanford-University
összefoglaló tanulmány a maszkok káros élettani hatásairól és a
viselés egészségügyi következményeiről (valamint a Sars-cov2
koronavírus elleni védekezben való viselésük feleslegességéről)
Nincs
tudományos és klinikai alapja a maszkok viselésének, mint védelmi
stratégia, tekintettel arra a tényre, hogy a maszkok korlátozzák a
légzést, hipoxémiát és hypercapniát okoznak, és növelik a légúti
szövődmények, az önszennyeződés és a fennálló krónikus állapotok
súlyosbodásának kockázatát.”
„Az
arcmaszk viselése mechanikusan korlátozza a légzést azáltal, hogy
növeli a légmozgás ellenállását mind a belégzési, mind a kilégzési
folyamat során. A száj, az orr és az arcmaszk között csapdába esett
levegő többször visszalélegzésre kerül, így alacsony O 2 és magas CO 2
koncentrációt létrehozva hipoxémiát és hypercapniát okoz. A súlyos
hipoxémia kardiopulmonáris és neurológiai szövődményeket is kiválthat.
Az artériás vér alacsony oxigéntartalma myocardialis
ischaemiát, súlyos ritmuszavarokat, jobb vagy bal kamrai
diszfunkciókat, szédülést, hipotenziót, syncopét és pulmonalis
hypertoniát okozhat. Az arcmaszk használatának eredményeként
kialakuló krónikus alacsony fokú hipoxémia és hypercapnia
súlyosbíthatja a meglévő kardiopulmonáris, metabolikus, érrendszeri és
neurológiai állapotokat. (A mellékelt táblázat összefoglalja az
arcmaszk viselésének élettani, pszichológiai hatásait és azok
lehetséges hosszú távú következményeit az egészségre.)
Az
arcmaszk ezen túlmenően a baktériumokat is visszatartja, visszavezeti a
maszk belső és külső rétegére. Ezek a mérgező összetevők így
ismételten visszajutnak a testbe, önfertőzést okozva. Az arcmaszkokon
keresztüli lélegzés növeli a hőmérsékletet és a páratartalmat a száj és
az arcmaszk közötti térben, ami a maszk anyagából mérgező részecskék
felszabadulását eredményezi. Szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a maszkok aeroszolos szennyezettségi szintje 13-202 549 különböző vírust tartalmaz. A szennyezett levegő magas baktérium- és mérgező részecskekoncentrációkkal történő visszalégzése, alacsony O 2 és magas CO 2 -szint mellett, folyamatosan kihívást jelent a test homeosztázisára, önmérgezést és immunszuppressziót okozva.
A
szöveti arcmaszknál azonban még egy nagyon káros hatást figyeltek meg:
több mint 13-szor nagyobb kockázattal [relatív kockázat = 13,25 95% CI
(1,74–100,97) növelte az influenzaszerű betegségek kockázatát. A
szövetmaszkok jelentős egészségügyi és biztonsági problémákat
hordoznak, ideértve a nedvességvisszatartást, az újrafelhasználást, a
rossz szűrést és a fertőzések kockázatának növekedését.
Pszichológiai károkozás bizonyítása:
Mivel
korábbról szinte semmilyen információ nem állt rendelkezésre a
gyermekek (és felnőttek) maszkviseléssel kapcsolatos hosszú távú
tapasztalatairól, készült egy összesítés a szülői tapasztalatok alapján.
Az eredmények az alábbiak voltak:
2020.10.26-ig
összesen 20 353 ember használta a nyilvántartást, akik összesen 25 930
gyermekről adtak meg adatokat. A maszk átlagos viselési ideje napi 270
perc volt. Maszk viseléséből eredő károsodásokról a szülők 68% -a
számolt be. Ezek az alábbiak: Ingerlékenység (60%), fejfájás (53%),
koncentrációs nehézségek (50%), kevesebb boldogság (49%), vonakodás az
iskolába / óvodába járástól (44%), rossz közérzet (42%) a tanulás
zavara (38%) ) és álmosság vagy fáradtság (37%).
Pszichológiailag az arcmaszk viselése alapvetően negatív hatással van a viselőjére és a közeli személyre. Az
arcmaszkok viselése miatt, melyek az arc fontos, mimikát közvetítő
részét eltakarják az alapvető ember-ember közötti kapcsolat sérül, és az
önazonosság.
A
hipoxiás és hiperkapnici állapotot okozó arcmaszkok viselése, amely
folyamatosan kihívást jelent a normális homeosztázisra, aktiválja a
„harcolj vagy menekülj” stresszreakciót, amely az emberi test fontos
túlélési mechanizmusa. Az akut stressz válasz magában foglalja az
idegrendszer, az endokrin, a szív- és érrendszeri, valamint az
immunrendszer aktiválódását. Ezek közé tartozik az agy limbikus részének
aktiválása, stresszhormonok (adrenalin, neuro-adrenalin és kortizol)
felszabadítása, a véráramlás eloszlásának megváltozása (a perifériás
erek értágulata és a zsigeri erek vazokonstrikciója) és az immunrendszer
válaszának aktiválása ( makrofágok és természetes gyilkos sejtek
szekréciója). A maszkot viselő emberekkel való találkozás
aktiválja a veleszületett stressz-félelem érzelmeket, ami elemi reakció
minden veszélyben lévő vagy életveszélyes helyzetben lévő ember
számára, például halál vagy ismeretlen, kiszámíthatatlan kimenetel
esetén. Míg az akut stresszreakció, amely másodpercekig, vagy
percekig tart adaptív reakció a kihívásokra és a túlélési mechanizmus
része, a krónikus és tartós stressz-félelem állapota már káros
hatással van a testi és lelki egészségre. Az ismételten vagy
folyamatosan aktivált stressz-félelem válasz a testet túlélési módra
készteti, fenntartva a vérnyomás növekedését, a gyulladáscsökkentő
állapotot és az immunszuppressziót.
A
maszkok viselésének hosszú távú gyakorlata erősen pusztító egészségügyi
következményekkel jár. A hosszan tartó hipoxiás-hiperkapnikus állapot
veszélyezteti a normális fiziológiai és pszichológiai egyensúlyt,
rontja az egészséget, és elősegíti a meglévő krónikus betegségek
kialakulását és előrehaladását. A hipoxia szintén fontos szerepet
játszik a rák kialakulásában.
A
krónikus stressz, valamint az oxigénhiányos és hiperkapnikus állapotok
felborítják a test egyensúlyát, és fejfájást, fáradtságot,
gyomorproblémákat, izomfeszültséget, hangulati zavarokat, álmatlanságot
és felgyorsult öregedést okozhatnak. Ez az állapot elnyomja az
immunrendszert, így az nem képes megvédeni a testet a vírusoktól és
baktériumoktól, csökkenti a kognitív funkciókat, elősegíti a súlyos
egészségügyi problémák kialakulását és súlyosbítását, beleértve a magas
vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a
rákot, az Alzheimer-kórt, a növekvő szorongást és depressziós
állapotokat és társadalmi elszigeteltséget okoz.
Egy
tanulmány a vér oxigén szintjének jelentős csökkenését is
megállapította műtéti, viszonylag steril körülmények között, állandó
hőmérséklet és páratartalom mellett. Ez a hatás fokozottan jelentkezik
egy nem kontrollált hétköznapi, főként zárttéri környezetben. Olyan
emberek között, akik nincsenek a maszk viseléséhez sem hozzászokva.
Kutatók
oximéter segítségével 53 sebész vér oxigénszintjét vizsgálták. Mérték a
vér oxigénellátását műtét előtt, valamint a műtétek végén. Azt
találták, hogy a maszk jelentősen csökkentette a vér oxigénszintjét
(pa0 2 ). Minél hosszabb ideig viselték a maszkot, annál nagyobb volt a
vér oxigénszintjének csökkenése. Az oxigénszint csökkenése (hipoxia)
nem csak az agyat károsítja, hanem az immunitást is, mely a
kórokozókkal való védekezésben elemi fontosságú. Gátolhatja a
vírusfertőzések leküzdésére használt fő immunsejtek típusát, az
úgynevezett CD4 + T-limfocitát és stimulálja a Tregs nevű erőteljes
immungátló sejtet. Ez meghatározza az esetleges fertőzések, köztük a
sars-cov2 fertőzésének lefolyását, és sokkal súlyosabbá teszi a fertőzés
következményeit. Lényegében a maszk igen erősen megnövelheti a
fertőzések kockázatát, amely, ha bekövetkezik emiatt sokkal rosszabb
kimenetelű lehet. „
Dr.
Margareta Griesz-Brisson PhD, Európa egyik vezető neurológus
tanácsadója, orvosjogi-szakértő, a londoni Neurológiai Klinika orvosi
igazgatója. Szakterülete a neurológia és neuro-regeneráció. Több
nyilatkozatában is megerősítette, hogy a maszkviselés, főleg hosszútávon
oxigénhiányos állapotot eredményez. Az emberi agy nagyon érzékeny az
oxigénhiányra. Vannak idegsejtjei, többek között a hippokampuszban,
amelyek nem maradhatnak 3 percnél hosszabb ideig oxigén nélkül – mert
azt már nem élik túl.
A
kialakuló veszélyes állapotra utaló tünetek: fejfájás, álmosság,
szédülés, koncentrációs problémák, reakcióidő lelassulása – a kognitív
rendszer reakciói. Ha azonban a páciens már krónikus oxigénhiányban
szenved, ezek a tünetek mind megszűnnek, mert a szervezet hozzászokik.
A
másik súlyos probléma, hogy az agy idegsejtjei nem képesek
regenerálódni. Tehát abban az esetben, ha a páciens leveszi az
arcmaszkot és ismét szabadon oxigénhez jut, az elveszett idegsejtek már
nem fognak regenerálódni, így maradandó és életre szóló
egészségkárosodást szenved.
Elmondása
szerint, mivel a gyermekek agyának a fejlődéshez igen nagy mennyiségű
oxigénre van szüksége, a maszkok használata számukra egészségügyileg
teljesen ellenjavallt és épp ezért tilos. Az oxigénhiány gátolja
ugyanis az agy fejlődését, és az ennek következtében bekövetkezett
károsodás NEM fordítható vissza.
Méreganyagok a maszkokban:
A
legtöbb FFP2 maszk gyapja egy hőre lágyuló anyag: polipropilén. Ezen
kívül nagy mennyiségben vannak jelen a maszkokban ragasztók,
kötőanyagok, antioxidánsok és UV-stabilizátorok. A hamburgi
Környezetvédelmi Intézet és a lüneburgi Leuphana Egyetem kutatói
illékony szerves szénhidrogéneket is találtak a tanúsított
maszkokban. Néhány maszkban nagy mennyiségben voltak formaldehid vagy
anilin, majd további mesterséges illatanyagok, amelyek célja elfedni a
kellemetlen kémiai szagokat. A kék színű műtéti maszkok esetében a
kobaltot általában festékként is használják. Összességében ez egy olyan
vegyi koktél, amelynek toxicitását soha nem tesztelték, és hosszú távú
hatásait sem. Viselője a kémiai összetevőkön túl még azok a mikroszálas
részecskéket is belélegzi, amelyek megfelelő méretűek ahhoz, hogy
megtelepedjenek a tüdőben, vagy onnan haladjanak tovább a testen
keresztül.
Különösen
problémásak azok a mikroplasztikus szálak, amelyek leválnak a maszk
gyapjúról. Ezek WHO szálakként is ismertek. „A baleset és munkavédelmi
előírások magas szinten kezelik őket a munkavédelem területén, mivel
igen veszélyesek, valamint a német Szövetségi Munkabiztonsági és
Egészségvédelmi Intézet linkjei is felsorolják a különböző TRGS-eket és
az ilyen veszélyes anyagok kezelésének technikai szabályait. Az
emberek pedig mindenféle munkabiztonsági ismeret és védelem nélkül
pontosan ezeket a veszélyes anyagokat hordják az arcukon. A tüdőkárosodás így vírus nélkül is bekövetkezik.”
A
vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a maszk gyapjú mikroplasztikus
szálainak kopása az idő múlásával jelentősen megnő. A mechanikai
igénybevétel a fel- és levételkor fokozott szálkopáshoz vezet. Azok az
orvosok vagy nővérek, akik csak akkor viselik a maszkot, amikor elmennek
a műtőbe vagy az intenzív osztályra, és a maszkokat akkor dobják el,
amikor kijönnek, sokkal kevesebb mikroszál belélegzés veszélyének vannak
kitéve, mint azok, akiknek hosszabb utakon vagy sok esetben
munkahelyen iskolában, kell viselniük a maszkokat órákon át.
A
maszkok belső terében keletkezett meleg, nedves légkör, kedvez a káros
baktériumok elszaporodásának, így sok maszkot viselő, egészséges
gyermek fertőződik meg. A használati útmutatóban rögzítik azt
is, hogy: „A használt maszkokat fertőtleníteni kell, vagy másod –
harmadosztályúvá kell őket minősíteni.” „Ha a maszkot viselő személy
köhög, tüsszög vagy légszomja van, használatát azonnal abba kell
hagyni.” A maszkot maximum 2 órán át javasolják viselni, egyébként az
egészségügyi intézményekben és a műtőkben 20 percenként javasolják a
maszkok cseréjét. Ezek a követelmények a hétköznapi használat során
teljesíthetetlenek, illetve ilyenkor olyan bakteriális, virális hatások
is érik a maszkot, melyek a műtő steril körülményei között nem
fordulhatnak elő, s melyek igen magas mértékben növelik a fertőzések
kockázatát!
Ezeket
az egészségügyi eszközöket nem hétköznapi vagy utcai használatra
tervezték. Céljuk, hogy műtőben, viszonylag steril körülmények között
és állandó hőmérsékleten megvédjék a beteg sebeinek véletlen
szennyeződését, és viselőjüket a testnedvek fröccsenéseitől vagy
permetezésétől.
Egyéb bakteriális stb. szennyeződések:
A
házi-készítésű maszkoknál viselőjük gyapjún, pamuton vagy
textilszöveten keresztül lélegezik. A kilélegzett pára lecsapódik a
szálakra, mely a szálak mikrostruktúrájához kapcsolódik. A vírusok
nagyon jól képesek túlélni ebben a számukra ideális környezetben.
Az
egész nap használt koszos, nedves maszk miatt pedig gyorsan kialakulhat
egy súlyos staphylococchus fertőzés amely egyetlen antibiotikumra sem
reagál és az orrüregen keresztül az egész légző-rendszert
megbetegítheti. Ennek kórokozója az emberek 10%-ának orrnyílásában
alapvetően is megtalálható. A maszkok rásegítő nedves közege és
visszatartó ereje nélkül azonban általában nem okoz komolyabb
megbetegedést. A maszk viselésével azonban a kilélegzett vírusok nem
tudnak elmenekülni, és az orrjáratokban koncentrálódnak. Súlyosabb
esetben bejutnak a szaglóidegekbe és rajtuk keresztül aztán az agyba,
amelyek közvetlenül kapcsolódnak az agy azon területéhez, amely a
közelmúlt emlékezetével és a memória konszolidációjával foglalkozik.
Prof. Detlev Krüger, 27 évig, 1989-től 2016-ig volt a Berlini Charité és a Virológiai Intézet igazgatója megállapítása szerint „A szájmaszkok a különböző légzőrendszert megbetegítő kórokozók szétterítését, széthordását eredményezik.”
“A
Kalifornia Egyetemen (Davis) dolgozó kollégáktól megjelent Nature
(Scientific Reports) cikk alapján bizonyos, hogy a műtéti maszkok, mint
amilyen a zárt KN95, illetve feltehetőleg a szellőztetett N95
csökkenthetik csak jelentősen légúti mikrométeres részecskék
kibocsátását köhögés, beszéd vagy szájon át való légzés kapcsán. A házi készítésű szövetmaszkok viszont jelentősen emelik vagy sokszorozzák a légúti mikronos részecskék kibocsátását!
Ezen eredmények azt mutatják, hogy akár
tiszta, akár szennyezett pamutmaszkokból származó rostrészecskék
aeroszolos terjedése is egy vírusjárványt erősítő tényező lehet minden
vizsgált légzésforma esetében.
Levelünkhöz az alábbi mellékleteket küldjük:
· Stranford-university tanulmány és forrásai (angol és magyar nyelven)
Arcmaszkok a COVID-19 időszakban: Egészségügyi hipotézis https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7680614/
· Michael Braungart professzor, a hamburgi Környezetvédelmi
Intézet tudományos igazgatójával készült szakmai interjú (német és
magyar nyelven)
· Az 53 sebészorvos bevonásával végzett maszktanulmány:
Preliminary report on surgical mask induced deoxygenation during major
surgery
http://scielo.isciii.es/pdf/neuro/v19n2/3.pdf
· Margareta Griesz-Bisson német neurológus cikk magyar és
angol nyelven (German Neurologist Warns Against Wearing Facemasks:
‘Oxygen Deprivation Causes Permanent Neurological Damage)
https://www.sott.net/article/442455-German-Neurologist-Warns-Against-Wearing-Facemasks-Oxygen-Deprivation-Causes-Permanent-Neurological-Damage?fbclid=IwAR0eUbSVQR21ClVnFb4EMPnryR8-IlD3-t3obWf-1MGJVT0vx_IeQGZ64eI
· Szülők bevonásával a maszk gyermekekre gyakorolt
pszichológiai és fizikai hatásáról készült vizsgálat magyar nyelven.
(Corona children studies “Co-Ki”: First results of a Germany-wide
registry on mouth and nose covering (mask) in children)
https://www.researchsquare.com/article/rs-124394/v2?fbclid=IwAR0rRW-S0f0oEUvaJHf_3dl4C8sJVTIMyPQj6rzz88pOOMPMYg7BBpsVGL0
Kelt: 2021. április 20.
Köszönettel:
Felelős Szülők és Emberek Közössége
