Erdogan: van alternatívája az EU-tagságnak

Az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség Törökország számára; a török államfő ehelyett inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezetbe belépésről folytat tárgyalásokat.

Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta, a következő évben referendumot írhatnak ki arról, hogy csatlakozzon-e Törökország az Európai Unióhoz. Az újabb “fenyegetés” azt követően hangzott el, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szintén fenyegetést intézett a török vezetőkhöz, és Törökország elleni gazdasági szankciókat helyezett kilátásba az ellenzéki politikusok letartóztatása miatt. Schulz azt is mondta, hogy Brüszel felfüggeszti a török EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokat, ha Erdogan újra bevezeti a halálbüntetés intézményét.

A török államfő azonban kijelentette; az Európai Unióhoz csatlakozás nem az egyetlen lehetőség országa számára. Erdogan tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz államfővel, és Nurszultan Nazarbajev kazahsztáni vezetővel a Sanghaj Együttműködési Szervezethez csatlakozással kapcsolatban.

Erdogan azt mondta, “a Brexit tovább terjedhet Európában, ezeket a hangokat már hallani Franciaországból, Olaszországból is. Ilyen körülmények közt senki nem mondhatja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás az egyetlen lehetőség.”

A Sanghaj Együttműködési Szervezet egy politikai, gazdasági és katonai szövetség, ami magában foglalja Oroszországot, Kínát, valamint számos közép-ázsiai országot. Belorusszia, Irán és több más ország megfigyelői státusszal rendelkezik a szövetségben, illetve Irán, India és Pakisztán is kifejezte csatlakozási szándékát.

http://www.hidfo.ru/2016/11/erdogan-van-alternativaja-az-eu-tagsagnak/

Ez a belépés ára: Törökország ki kell lépjen a NATO-ból

Recep Tayyip Erdogan török államfő utalást tett arra, hogy Törökország a közeljövőben a Sanghaj Együttműködési Szervezet teljes jogú tagjává válhat. Ehhez azonban előbb ki kell lépjen a NATO-ból.

Erdogan vasárnap azt mondta, az Európai Unió nem az egyetlen alternatíva Törökország számára, és felmerült annak lehetősége, hogy inkább a Sanghaj Együttműködési Szervezet (SCO) felé fordulnának, ami egy Oroszország és Kína vezetésével működő eurázsiai szövetségi rendszer. A SCO azonban nem az Európai Unió, hanem a NATO jelenlétére adott geopolitikai válaszként jött létre, emiatt Törökország nem az EU-tagságról, hanem a NATO-tagságról kell lemondjon, ha csatlakozni akar. Ez a Brexit után újabb nagy csapást jelentene a nyugati világnak, hiszen ezáltal a NATO felbomlása is megkezdődne.

Törökország kilépne a NATO-ból

Dr. Emre Ersen, a Marmara Egyetem Politológiai és Nemzetközi Kapcsolatok tanszékének professzora szerint fordulópontot jelent, hogy a nyugati országok támogatták a puccsistákat a július 15-i fegyveres puccskísérlet során, emiatt Törökországnak mára valós lehetősségé vált a NATO elhagyása. A professzor szerint ugyanakkor Törökország nem is válhatna a SCO teljes jogú tagjává, ameddig a NATO tagállama.

“Törökország 1952 óta a NATO tagja. Ez tovább bonyolítja a helyzetet, mert a SCO nem kifejezetten az EU alternatívája, sokkal inkább a NATO-ra adott geopolitikai válaszként jött létre. A jelenlegi körülmények közt Oroszország és Kína nem engedné Törökország felvételét, ameddig Ankara be nem fagyasztja minden kapcsolatát az észak-atlanti szövetséggel.” – mondta.

Őrizetbe vették az Incirlik légibázis parancsnokát

A professzor szerint “hangsúlyozni kell, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet nem egy politikai vagy gazdasági unió, hanem egy olyan platform, ahol biztonságpolitikai kérdéseket vitatnak meg. Ezt a diskurzust főként Oroszország és Kína vezeti. Következésképp a török külpolitikában sem az EU alternatívájaként fog megjelenni, hanem a NATO-tagság fenntartását kérdőjelezi meg.”

Ugyanakkor, a professzor kijelentette, hogy Törökország vezetői végérvényesen kiábrándultak az Európai Unióból, miután a július 15-i puccskísérletet követően az EU vezetői nem a legitim török kormányt támogatták, hanem menedéket nyújtottak a Törökországból elmenekülő puccsistáknak, és politikai nyomást gyakoroltak a török kormányra a fegyveres puccsban érintett szervezetek vezetőinek letartóztatása miatt. Ezzel ellentétben Oroszország kormánya azonnal támogatásáról biztosította Törökország választott kormányát, ami egyértelművé tette Ankara számára, hogy az ország területi egységének és stabilitásának megőrzése szempontjából Moszkva megbízhatóbb szövetségesnek bizonyul, mint a nyugati kormányok.

http://www.hidfo.ru/2016/11/ez-a-belepes-ara-torokorszag-ki-kell-lepjen-a-nato-bol/

Kína szabadkereskedelmi zónát hozna létre az APEC országai közt

Hszi Csin-ping kínai államfő szerint a csendes-óceáni térség vezető szerepet tölthet be a globális gazdasági növekedés előmozdításában, emiatt szabadkereskedelmi zónát kell létrehozni a régió országai közt.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országai közti szabadkereskedelmi zóna létrehozására tett elhívást szombaton Hszi Csin-ping kínai államfő. A Hszinhua hírügynökség szerint az államfő kijelentette, hogy Kína fokozni fogja külföldi befektetéseit a régió országaiban, és egy új szabadkereskedelmi zóna létrehozásával akarják a globális gazdasági növekedést új lehetőségeit felkutatni, amiben az APEC vezető szerepet tölthet be.

Kína a következő években mintegy 750 milliárd dollár értékben tervez befektetéseket az ázsiai- csendes-óceáni országokban, emellett fokozzák az importot az APEC országaiból. Hszi Csin-ping kijelentette, hogy az utóbbi években mutatkozó problémák ellenére a kínai gazdaság adja a globális gazdasági növekedés több mint 25%-át.

Az APEC országainak vezetői november 19-20-án Peruban tartanak csúcstalálkozót, ahol meghatározzák az ázsiai- csendes-óceáni térség együttműködésének stratégiai elképzelését, aminek gerincét az új szabadkereskedelmi zóna alkothatja.


http://www.hidfo.ru/2016/11/kina-szabadkereskedelmi-zonat-hozna-letre-az-apec-orszagai-kozt/