Háromszintes wellnessbunkert épít a Budai Vár oldalába az MNB alapítványa

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó, 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (Pageo) még tavaly ősszel jelentette be, hogy kutató és oktatási központot alakít ki a Budai Várnegyedben. Két ingatlant vettek akkor: egyet a Budai Várnegyedben, és egy 1 milliárdot érő villát pedig Matolcsy György jegybank-elnök lakásának szomszédságában, a XII. kerületi Mátyás Király úton.

A Pageo akkori közleménye szerint az alapítvány “az Úri utca 72-es szám alatt található műemléki épületben alakítja majd ki székházát”. A most hozzánk került terv szerint ennél azért többről van szó, és az alapítvány háromszintes, wellness-funkciókkal bővített bunkerrendszert építene a Budai Várnegyed oldalába.

A tervet kedd reggel titkos ülésén tárgyalta a műemléki tanácsadó testület tervtanácsa. Az Úri utca 72. szám alatt található műemlék épületet a Pageo egyébként a Szép Házak Kft.-től vásárolta meg tavaly nettó 795 millió forint vételáron.

Szakmai körökből megszereztük a tervdokumentáció egyes részleteit, és a grafikák alapján nehéz ugyan minden helyiség funkcióját beazonosítani, de az biztos, hogy nem csak oktatói és kutatói munka zajlik majd a háromszintes, liftrendszerrel kiegészített központban.

A 610 négyzetméter alapterületű Úri utca 72. szám alatt álló épületnek és az alatta húzódó labirintushoz hasonlító pincerendszernek hosszú története van. Az épület a Horthy-érában az MNB felügyelete alá került; az alatta húzódó kacskaringós barlangrendszerben óvóhelyeket és aranytartalékok tárolására alkalmas trezort alakítottak ki.

A mostani elképzelés szerint a Mária Magdolna-templommal szemben álló Úri utcai épület felső szintje ad majd helyet a székháznak – itt lesznek az alapítvány kuratóriumi tagjainak irodái, a földszinten pedig látogatók és vendégek fogadására alkalmas helyiségeket alakítanak ki. Alighanem ez a szint adna helyet az oktatási és kutatói szemináriumnak.

A pincerendszer már meglévő földalatti szintjén első blikkre nem egyértelmű, mire használná az alapítvány. Ami a fenti rajz alapján viszont egészen világos, hogy egy komplett wellness-szekció töltenék ki a pincerendszer legalsó szintjét: több pezsgőfürdő és egy óriási medence látszik az alaprajzon; alatta szaunahelyiségeket alakítanak ki.

A legalsó szintről nagyjából 150-160 méter hosszú alagút vezet majd ki az Attila úti bejáratig, ahol a metszetrajzok alapján egy másik látogatóközpont fogadja majd az alapítvány tevékenysége iránt érdeklődő tömegeket.

Sajnos a tervrajzokból nem lehet kiolvasni a pontos bemeneti pontokat, de az biztos, hogy az nagyjából 35 méter mély akna az Úri utcától a Logodi utca és a Lovas út alatt végighúzódva egészen az Attila útig húzódik majd, az egyes szintek között pedig lift szállítja majd a látogatókat. A metszetrajzon még a bunker alatt közlekedő Alstom metrószerelvényeket is berajzolták.

A Pageo kuratóriumának tagjai: Lavich Erzsébet, Nagy Viktor, Hergár Eszter, a Magyar Banán koncepcióját kiagyaló Csizmadia Norbert és a Fidesz kedvenc globális összeeesküvéselmélet-kutatója, Bogár László.

Az MNB egy másik dédelgetett alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványa nem messze az Úri utcától, a Szentháromság téren nyit doktori iskolát. Egy hete sincs, hogy kiderült: a Régi Budai Városházának épülete az oktatási szentély mellett egy borboltnak is helyet ad majd. Annak az épületnek a renoválási munkáiban a Mészáros Lőrinchez sorolt Magyar Építő Zrt. és az egykor Tiborcz István tulajdonában lévő Elios Zrt. vesz részt.

Hogy mindez mennyibe kerül majd, azt valószínűleg nem fogjuk megtudni, miután a parlament múlt héten titkosította az MNB kötelékébe tartozó alapítványok költéseit, és az így kiutalt pénzek elveszítették közvagyon jellegüket. Áder János köztársasági elnöknek péntekig kell döntenie, hogy aláírja-e az erről szóló törvényt.

Kérdéseinket a tervezési és engedélyeztetési folyamatokról elküldtük a Várgondnokság titkárságára és a Fővárosi Kormányhivatalnak. Az MNB sajtóosztályától is megkérdeztük, hol tart a tervezési fázis, hogy hány fő befogadására lesz alkalmas látogatóközpont, mi célból van szükség wellness-helyiségek kialakítására, és hogy miként kapcsolódnak ezek a tervek az alapítvány oktatási-kutatói funkciójához.
(444)

Sok százmilliárdos trükköt vetett be a kormány? Nekünk eshet az EU

Ha helytálló a szakértői okfejtés, akkor óriási bajba kerülhetünk. Érvelésük szerint ugyanis ugyanolyan adó-átcsábító megoldáshoz folyamodhatott a kormány, amely miatt Luxemburg nagyon megütötte a bokáját – az EU jogi eljárást indíthat ellenünk.

Előfordulhat, hogy valami nagyon nem stimmel egy manőver körül, amelyet a kormány tavaly vezetett be. „A jelek szerint a kormány tiltott megoldással akarja javítani a költségvetés szándékoltan átláthatatlan helyzetét. Nem kizárt, hogy adóparadicsom módjára ehhez nagy külföldi cégekkel játszik össze. Ha kiderül, hogy nem valós, magyarországi gazdasági események alapján gazdagszik az állam, hanem más országok elől szipkázza csak el az adót, akkor akár nagy nemzetközi botrány és kártérítés is lehet a történet vége” – erős kezdés a Költségvetési Felelősség Intézet Budapesttől (KFIB).

Az adóhitel lényege, hogy annak a – legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett – cégnek, amelyik egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, nem kell azonnal befizetnie a hirtelen megugró társasági adót, hanem halasztott fizetést kap. Az adóévet követő két évben elég részletekben befizetnie a növekmény utáni adót.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég azzal büszkélkedett el, hogy 70 cég 542 milliárd forintnyi adó halasztott fizetésére kért és kapott engedélyt. Az adatokból arra következtet a közpénzügyek körüli köd oszlatásában élen járó KFIB, hogy nagy valószínűséggel külföldi cégek hozták Magyarországra a nyereségüket, társasági adóalapjukat. „A növekedési adóhitel keretében tavaly elhatárolt adóalap szinte biztosan nem magyarországi gazdasági eseményből keletkezett, vagyis Magyarország ahhoz hasonló, „adó-átcsábító” megoldáshoz folyamodhatott, amelyet Luxemburg is alkalmazott évtizedeken keresztül. Ha ez bebizonyosodik, az EU megindíthatja a jogi eljárást.”

A teljes okfejtés  itt olvasható.

Az Átlátszó.hu információja pedig megerősíteni látszik, hogy jó nyomon jár a KFIB. Az lap értesülése szerint egy amerikai kötődésű multinacionális vállalat lehet az egyik nagy nyertese ennek az adóhitelnek. Ez a titokzatos amerikai kötődésű, de nálunk is működő cég „tavaly kereste meg a magyar pénzügyi kormányzatot, hogy egy olyan jelentős összegű jogdíjbevételt kíván Magyarországon leadózni, ami alapján ötszázmilliárd forintos nagyságrendű adófizetési kötelezettsége keletkezik (és ezáltal más államokban az adókulcs különbözősége miatt akár 1500 milliárd forint adót spórol meg)” – írja a portál.
(HVG)

Bal-Rad komm: Ha igaz a hír, akkor Döbrögiék bűnre csábítottak. Olyasmire, amit honi vállalkozások esetében ők maguk mélyen elítélnek. Ráadásul mindez unióellenes, (bár Döbrögisztánnak hasznos!) és ami még tán ennél is szörnyűbb-AMERIKAI CÉGET IS ELCSÁBÍTOTTAK! Azok pedig nem tréfálnak adóügyeskedés terén! Lecsapnak! Plusz az EU haragja is utolérhet bennünket!

Új jobboldali erő juthat kormányra Németországban?

A legutóbbi helyi választások eredményei azt mutatják, hogy Angela Merkel támogatottsága véglegesen megfogyatkozott, a németek nem kérnek a multikulturalizmusból és liberalizmusból. A Drezdai Műszaki Egyetem politikai elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a kancellár volt szavazóinak egy része már a szélsőjobboldalra voksol.

Werner Patzelt, a Drezdai Műszaki Egyetem politikai elemzője szerint Németországban is jelentkezik az európai trend, melynek lényege, hogy a migrációs válság miatt a választók elkezdenek átsorolni valamelyik szélsőjobboldali párt mögé, ha a kormány nem mutat kellően határozott fellépést és nem hajlandó leállítani a bevándorlást. A kancellár volt támogatóinak egy része ma már a szélsőjobboldalra szavaz, így a német politikai elemzők ma nem csak annak parlamentbe jutásával, hanem annak lehetőségével foglalkoznak, hogy a migrációs válság akár egyik évről a másikra, a semmiből előtűnve is kormányra juttathat egy szélsőjobboldali pártot.

Patzelt a legutóbbi helyi választások eredményei kapcsán rámutatott, hogy az Alternatíva Németországnak párt (AfD) gyakorlatilag a semmiből előtűnve lett harmadik legerősebb politikai erő Németországban, és a párt maga mögött tudja a kancellár volt szavazóinak egy részét. Hessen területén a március 6.-i választáson a kereszténydemokraták a szavazatok 28,2%-át, a szociáldemokraták 28%-át szerezték meg, míg a radikális jobboldali párt 13,2%-ot kapott. Március 13.-án azonban újabb helyi választások következnek, melyek eredménye indikátora lesz annak, hogy Merkel meg tudja-e tartani hatalmát, vagy helyette egy új vezető jön, aki hajlandó megfelelni a választók elvárásainak.

A szakértő szerint az AfD a következő választásokon már 15%-ot kaphat. Önmagában a százalékos eredmény azonban semmit nem jelent, Patzelt szerint a fordulópontot az jelenti, hogy az AfD ezzel indirekt befolyást szerzett a német politikai döntéshozatal felett. Emellett, ha az AfD további három helyi parlamentben lépi át a bejutási küszöböt, az Angela Merkel pozícióit tarthatatlanná teszi, és valószínű, hogy felgyorsulhat a kereszténydemokrata szavazók átvándorlása a szélsőjobboldal mögé. Mostanra az AfD támogatottságát a migráció által erősebben sújtott területeken 20% fölé mérik, és a német politikai elemzőket annak gondolata foglalkoztatja, hogy a párt néhány év leforgása alatt kormányerős támogatottságot tudhat maga mögött.

Az AfD követeli a német határellenőrzés visszaállítását, és minden olyan migráns azonnali deportálását, akik illegálisan tartózkodnak Németországban. Félhivatalos becslések szerint mintegy félmillió olyan bevándorló él Németországban, aki illegálisan lépett be az ország területére, de nem is kért menedékjogot. Emellett hiába utasítják el a hatóságok rengeteg bevándorló menedékjogi kérelmét, a migránsok nem várják meg a kiutasítást, ehelyett százezres nagyságrendben tűnnek el a hatóságok szeme elől, így a Németországban illegálisan tartózkodó migránsok száma akár az egymilliót is elérheti.


http://www.hidfo.ru/2016/03/uj-jobboldali-ero-juthat-kormanyra-nemetorszagban/

Az USA két katonai bázist épít a Szíriáról leszakított területeken

Az amerikai légierő két bázisának építése kezdődött meg Szíria azon területein, melyeket terrorszervezetek szakítottak le az országról, majd azt követően a kurdok ellenőrzése alá kerültek.

A kurdisztáni média beszámolója szerint Szíria északkeleti és északi “sarkaiban” már nem csak folyamatban van az amerikai bázisok építése, de az amerikai hadsereg közel végzett az építési munkálatokkal. Az Egyesült Államok úgy létesít légibázist Szíria területén, hogy ahhoz az ország legitim kormányának engedélyével nem rendelkezik, az építési munkálatoknak és a bázis működése megkezdésének semmilyen, Szíria és az Egyesült Államok közti kormányközi megállapodás nem teremtette meg a jogi feltételeit.

A BasNews a Szíriai Demokratikus Erők nevű ellenzéki csoportra hivatkozik, amely nyilvánosságra hozta, hogy amerikai szakértők dolgoznak a Haszaka kormányzóságban egy az iraki és a török határ mentén található légibázis felújításán. Elmondásuk szerint a munkálatok nagy részével már végeztek, és előkészítették a második légibázis építését Kobani területén, az Aleppo provinciában.

Januárban a Stratfor biztonságpolitikai elemzője műholdas fotókra alapozottan fejtette ki, hogy az amerikai fegyveres erők egy katonai repülőtér kialakítását kezdték meg a szíriai-török határon, és addigra az USA ezen tevékenységét már hetek óta folytatta. A szakértő szerint egy nagyobb létesítmény építését kezdték meg, amit arra használnák, hogy az amerikai légierő onnan kiindulva hajtson végre légicsapásokat Szíria területén, a kurd fegyveres erők támogatásában.

A nemzetközi elemzők ezt terrorellenes műveletnek nevezik. Ugyanakkor, az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jog durva sértéseként kezdte meg a szíriai beavatkozást, mert arra az ország legitim kormányától engedélyt nem kapott, és Szíria külügyminisztériuma számos alkalommal kifejezte tiltakozását a nyugati országok beavatkozása ellen. A legitim kormány tiltakozása miatt az USA részéről nem segítségnyújtásról és terrorellenes harcról, hanem Szíria elleni agresszióról kell beszéljünk. Szíria hivatalos úton a nyugati országoktól nem, kizárólag Oroszországtól kért katonai segítséget a terrorszervezetek elleni harchoz, amely tavaly szeptemberben kormányközi együttműködés keretén belül, a nemzetközi jog szerint legálisan kezdte meg a terrorellenes műveletet Szíria területén.

http://www.hidfo.ru/2016/03/az-usa-ket-katonai-bazist-epit-a-sziriarol-leszakitott-teruleteken/

Szíria

Nehezen ugyan, de tart Szíriában a fegyverszünet. A legtöbb martalócbanda befejettnek nyilvánította az Asszad elnök és rendszere elleni fegyveres harcot, és inkább a demokratikus megodást választják. Indulni akarnak a jövő hónapban esedékes parlamenti választásokon.

Az ENSZ BT által konszenzussal terrorszervezetek kategóriába sorolt latorhordák számára viszont a fegyverszünet nem alternatíva. Ezek a rémszervezetek elpusztításra vannak ítélve, és a harci helyzetet tegnap is ez jellemezte.

Az orosz légierő tegnap 15 alkalommal csapott le Szíria szerte a terrorbandákra. A szír légierő is tette a dolgát, míg a földön a kormánycsapatok és velük szövetséges milíciák intézték a terroristák sorsát!

Az utóbbi napok nagy vesztese az ISIS! Az olajbizniszre mért újabb orosz légicsapások végképp megroggyantották a féregszervezet anyagi bázisát. A még meglévő, és egyre fogyatkozó dolgok birtoklásáért gyilkos belharcok kezdődtek a bűnbandán belül. Ezzel együtt is sok lator kilátástalannak ítéli a további kilátástalan fegyveres harcot-pláne zsold hiányában. Százával dezertálnak. Beretválkoznak, nyíratkoznak, átöltöznek, menekülnek. Már amelyik tud. De jaj azoknak, akik lebuknak, és elszánt hittezsvírjeik karmaiba kerülnek. Kínhalál a sorsuk.

(Javasoljuk olvasóinknak a megtekinteni akart videok elindításakor a video hangszóró piktogramjára való kattintással a hang elnémítását, majd kivárva a hét másodperces rémisztő reklám végét, a video bal fölső sarkában lévő “skip in” föliratra kattintva elindítani az érdemi részt.)

Raqqában izgalmas állapotba kerültek a dzsihadisták. A tunéziai hittezsvírjeikből verbuvált Abu Ali al-Tunisi hadúr vezette légiójuk is csatlakozott a fellázadt civilekhez, és irgalmatlan mészárlások után már a város tíz lakókerületéből irtották ki az ISIS fattyakat. A sátáni szervezet néhány külvárosi pozícióba szorult vissza, ahol viszont kiváló célpontjai a légierőknek és a kormánycsapatoknak. A raqqai dzsihadisták lassan lehúzhatják a rolót!

Homsz tartomány még álló ISIS és an-Nuszra banditacsapatai voltak tegnap az orosz-szír légipáros figyelmének középpontjában. Talán mondanunk sem kell, ennek nagyon nem örültek a pribékbandák.

Palmürát másfél kilométerre közelítették meg a szír kormányhadsereg rohamcsapatai. A romvárosból élve kijutni dzsihadistaként lehetetlen. Márpedig becslések szerint mintegy háromezer beteglelkű lator várja a közeli véget.

Latakia tartomány “Dzshabhat en-Nusra” és “Jaish al-Fatah” banditái tegnap szintén az orosz légierő figyelmességét “élvezhették”.

Deir ez-Zor váratlan események színtere volt. Vagy nyolcvan fanatikus dzsihadistából elszállt a harci kedv, és elindultak az iraki határ felé. Legalább háromszor annyi lator pedig a nyomukba eredt, “jobb belátásra” bírni a nyolcvanat. A randiból nagy ramazuri keletkezett. A törzsi vita zajára fölfigyelő kormányerők közelben lévő 104. ejtőernyős dandárja pedig élt a lehetőséggel, és megindult Deir ez-Zor ellen. A megdöbbent dzsihadistákat hatalmas területről irtották ki, és behatoltak a városba. Ma reggel már utcai harcok zajlanak Deir ez-Zorban.

Aleppo városában az ankarai maffia által abrakolt és a városba beszorított “Liva Shuhada Badr”, “Al-Dzshebha Ash Shamiya”, ISIS, “Dzsebhat an-Nusra” és a “Kataeb Al Safwa Al-slamiya” nevű horrorbandák a közelgő vesztüket érezvén a polgári lakosságon töltik ki tehetetlen dühüket. A “Shay-Maqsood” nevű lakónegyedet bombázták mini rakétatüzérségükkel.

Hama tartományban szintén a “Dzsebhat an Nusra” húzta tegnap a rövidebbet. Omar és Al-Sheikh Hlyal településeknél meghatározhatatlan számú dzsihadista lator harapott fűbe tegnap a kormányerők jóvoltából.

Idlib tartományban Abu Al-Ḑuhūr és Dzhardzhanaz városo közelében ugyancsak az an-Nuszra féregszervezet bánta a kormányerők szorgalmát. Atama falunál az ISIS bőre ment rá a a kormánycsapatokkal való randira.

http://www.balrad.com/2016/03/08/sziria-77/

MNB-botrány: 250 milliárd forint közpénz nyomát tüntette el a Fidesz

Miután a bíróság úgy döntött, hogy az MNB-nek ki kell adnia az adatokat arról, hogy mire is költik alapítványaik a közpénzeket, a Fidesz nem habozott, hogy felülírja a bíróság döntését, újabb szöget ütve a magyar demokrácia koporsójába és az információszabadságba.

Ahogyan már többször is megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank átláthatatlanul és ellenőrzés nélkül tolt bele alapítványaiba több százmilliárd forintot, a közpénzekből pedig luxus ingatlanokat, műkincseket vásároltak, valamint a várnegyedben borbolt és étterem megnyitását is tervezik.

A jegybank mindig is tagadta, hogy közpénzekről lenne szó, bár maga Matolcsy György is kijelentette korábban, hogy közpénzekből épül a közvagyon, majd végül a bírósági döntés is alaposan kitért rá, hogy miért is közpénz az a pénz, amelyet az MNB most már törvényi erővel átláthatatlanul készül elszórni.

A közpénz márpedig közpénz

A bíróság még február elején kötelezte arra az MNB-t, hogy ki kell adniuk az adatokat arról, hogy alapítványaik mire is használják fel a náluk lévő közpénzeket. A bíróság alaposan felsorolta, hogy miért is közpénz az a pénz amellyel az MNB és alapítványai gazdálkodnak. Ennek egyik fontos pontja, hogy bár a jegybank próbál elhatárolódni saját alapítványaitól, de mégis jegybanki vezetők állnak ezek élén.

Mivel az MNB alapítványai nemzeti vagyonnal és közpénzzel gazdálkodó szervek, ezért az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése alapján gazdálkodásuk közérdekű adatnak minősülnek. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank az Alaptörvény és a jegybank törvény alapján kizárólag közfeladatokat lát el, ezért akármilyen funkció céljából is hoz létre egy alapítványt, az csak a jegybank közfeladataival és elsődleges céljával összhangban jöhet létre. Emiatt pedig mindenképpen közfeladatot ellátó szervnek kell tekinteni.

A bíróság tehát kimondta, amit már mi is megírtunk korábban: a jegybank nyeresége is közpénznek számít, mondjon bármit is annak vezetése. Azért is fontos erről beszélni, mert a jövőben jöhetnek majd olyan szűkös évek, amikor a költségvetésnek ki kell pótolnia a jegybank veszteségét, és ekkor ez az elszórt 250 milliárd pont jól jönne, hogy ne adófizetői pénzekből kelljen a veszteséget kipótolni.

A Fidesz-KDNP nem tétlenkedett, hogy bevédje a Matolcsy György vezette jegybankot (korábban Orbán Viktor jobbkezének számított a jegybankelnök), és 2 nap alatt átnyomott a parlamenten egy olyan törvénymódosítást, amely szerint az alapítványokba tett pénz „elveszti a közvagyon jellegét”. A törvény alapján az MNB alapítványai megtagadhatják, hogy kiadják a gazdálkodásukról szóló adatokat, és ez a már érvényes bírósági döntésre is igaz. Hiába tehát a bírósági döntés arról, hogy az alapítványoknak ki kellene adnia a gazdálkodásukról szóló adatokat, a Fidesz-KDNP többségnek köszönhetően a magyar lakosság most már nem tudhatja meg, hogy lesz a sorsa 250 milliárd forintnak, ami majdnem 1 százaléka a teljes éves magyar GDP-nek.

Kósa Lajos „ügyesen” megpróbálta megmagyarázni, hogy hova is tűnik el a közpénz, ezzel akár az év szélkakasa díját is kiérdemelheti.

A törvény visszásságán még az adatvédelmi biztos is nagyon kiakadt, mivel a törvénymódosítás több ponton is sérti az átláthatóság Alaptörvényben lefektetett elveit.

A Fideszben sincs 100 százalékos egyetértés az üggyel kapcsolatban, Kövér László házelnök például egyértelműen kijelentette, hogy az MNB alapítványai közpénzeket kezelnek. A házelnök ki is várt a törvény módosítás aláírásával: miközben a kormánypárti frakciók két nap alatt átlökték a parlamenten a botrányos MNB-törvényt, Kövér László a maximális időkeretet kihasználva csak 5 nap után írta azt alá.

A Magyar Nemzet szerint amúgy Áder János nem biztos, hogy alá fogja írni a törvénymódosítást, és megfontolásra visszaküldi a parlamentnek. Ezzel azonban az a probléma, hogy a Fidesz-KDNP gondolkodás nélkül újra megszavazhatja, másodjára pedig már nem tud mit tenni a köztársasági elnök sem. A logikus lépés nyilvánvalóan az lenne, ha az Alkotmánybíróság előtt végezné a törvénymódosítás, mivel az Alaptörvénnyel több pontban is ütközhet az információszabadság megsértése miatt.

A hatalmi ágak szétválasztása már nem működik Magyarországon

Külön érdemes kitérni rá, hogy a törvénymódosítással a Fidesz ismét belerúgott egyet a demokratikus alapelvekbe. A hatalmi ágak szétválasztásának egyik lényegi pontja, hogy a törvényhozói és bírósági hatalom független egymástól: a bírói hatalom nem szólhat bele semmilyen módon sem a törvényalkotásba, ahogy a törvényalkotók sem szólhatnak bele egy bírósági döntésbe. A Fidesz-KDNP de facto nem tett mást, mint fogta magát, és egy törvénymódosítással felülírt egy nekik nem tetsző bírósági döntést. Ha pedig egyszer megtörtént, ezek után bármikor megtörténhet.

Független jegybank? Jó vicc...

Azzal, hogy a Fidesz így bevédte az MNB-t, Matolcsy Györgyöt és a jegybanki alapítványokat, végleg lehullt a lepel arról, hogy a jegybank bármilyen módon is független lenne a kormánytól. Ez már szinte akkor is egyértelmű volt, amikor a miniszterelnök a „jobbkezét” nevezte ki a jegybank élére, csak akkor még valamennyire próbáltak adni a látszatra. Most már ez sem számít.

A jegybank tevékenységét ráadásul többpárti felügyelő bizottság sem kontrollálja, mivel a Fidesz frakció leszavazta az MSZP és LMP jelöltjét, így végül egy olyan testület állt fel, ami csupa fideszesekből áll, élén Papcsák Ferenccel, és egy jobbikos taggal. A felügyelő bizottság részéről az elmúlt 1 évben semmilyen érdemi lépés nem történt, hogy gátját szabják a esztelen költekezésnek, a Fidesz most meg is jutalmazta őket ezért.

Már a kiugrúan magas fizetés sem ciki

A súlyosan aggályos törvénycsomagban ugyanis megszavazták, az MNB vezetésének béremelését is. A jegybankelnök fizetését 5 millió forintra emelték, de emelték az alelnökök, az MT-tagok, és a felügyelő bizottsági tagok fizetését is, utóbbiak 3 millió forintos fizetését tehetne zsebre. Papcsák Ferenc például biztosan boldog, hiszen a fizetése 1,2 millió forintról, 3,5 millióra forintra emelkedik. Megdolgozott ezért a pénzért a testület, hiszen amióta kinevezték őket, egyszer sem emeltek kifogását a jegybanki pénzszórások ellen, bár a feladatkörük pont az lenne, hogy ezeket az eseteket vizsgálják.

A magas jegybankelnöki fizetés úgy néz ki már nem ízléstelen, bár Orbán Viktor korábban még arról beszélt, hogy a jegybankelnök fizetése adófizetői pénz, és nem lehet ennyire kiugróan magas. Ezt követően pedig negyedére vágták Simor András akkori jegybankelnök fizetését.

Az elmúlt 5 évben sokat fordult a világ a Fidesszel, és a kiugróan magas fizetések már nem szúrják a szemüket. Lehet ez azért van, mert már saját embereik ülnek ezekben a pozíciókban?

Ténytár

Hiába tiltakoznak a helyiek, már toborozzák a munkaerőt a menekülttáborokba

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal két tucat álláshelyet hirdetett meg a körmendi, illetve ugyanennyit a szentgotthárdi befogadóállomásra – tudta meg a Magyar Nemzet. A Vas Megyei Kormányhivatal honlapján jelentek meg az erre vonatkozó felhívások, ezek alapján összesen 40 szociális munkást, 4 gondnokot, továbbá 2 gépjárművezetőt és szintén 2 pénzügyi szakembert keresnek a két, ideiglenesnek tervezett, most épülő nyugat-magyarországi befogadóállomásra.

A kormány a helyiek megkérdezése nélkül döntött arról, hogy a két, osztrák határ mentén fekvő településen alakítanak ki a migránsoknak sátortáborokat. Körmenden a múlt héten megkezdték az építkezést, oda a tervek szerint 300–500 illegális bevándorló kerülhet majd, a Belügyminisztérium közlése szerint az első lakók a jövő héten érkezhetnek. Szentgotthárdon 300 embert helyeznének el a napilap információi szerint, itt azonban még el sem kezdődött az építkezés, mivel a kiszemelt területet belvíz borítja.

A kormány a tervek szerint holnapi ülésén dönt a déli határnál lévő menekülttáborok bezárásáról. Ez elsősorban a nagyfait érinti, de a kiskunhalasi és a békéscsabai állomás is bezárhat. Ez azért is érdekes lépés, mert már most is telítettek a bevándorlási hivatal táborai – a nyitott befogadóállomásokon, Vámosszabadiban, Bicskén és Nagyfán a lehetséges 981 helyett már 1118-an vannak –, illetve így az ott lévő embereket a két sátortáborba kell majd átvinni a nyugati határhoz – derül ki a cikkből.
(24.hu)

Bal-Rad komm: A két ÚJ tábor befogadóképessége 1100 fő. Ha oda a mostaniakat telepítik át, már meg is teltek! Hol lesznek elkvártélyozva az újonnan érkezők?

Persze lehetséges, hogy nagy lesz a fluktuáció. Amennyi új jön!-annyi régi távozik a táborból. Kérdés, hogy HOVÁ TÁVOZNAK onnan? Mert ha NEM NYUGATI IRÁNYBA!-akkor gondjaink lesznek.

Mindenesetre qrmányunk készülődik. ÚJ SZÁLLÁSHELYEKKEL, és szakképzett állománnyal!