A beszélgetésben Peter Schiff arra figyelmeztet, hogy a következő globális pénzügyi krízis súlyosabb lehet a 2008-as válságnál, mert ezúttal nem a magánszektor hitelpiacai, hanem az amerikai államadósság és a dollár iránti bizalom kerülhet a középpontba. Szerinte a világ egyre inkább diverzifikál a dollártól, miközben az arany szerepe tartalékeszközként erősödhet. Schiff úgy véli, az inflációs nyomás fennmarad, a dollár hosszabb távon gyengülhet, ami az Egyesült Államok életszínvonalát ronthatja, miközben más régiók relatív helyzete javulhat. Emellett kritizálja a tartós költségvetési hiányt, a mesterségesen alacsonyan tartott kamatokat és a GDP-mérés torzításait is.
2026. február 3., kedd
Epstein-akták: a globalista elit pánikja és a zsarolóbirodalom lelepleződése
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) 2026. január 30-án több millió oldalnyi „Epstein-aktát” hozott nyilvánosságra, ami a videó szerint történelmi botrány, és sok, magát erkölcsi iránytűként fitogtató technológiai és politikai elit számára súlyos következményekkel járhat.
A videó gerince az az állítás, hogy Epstein rendszere nem pusztán bűnözői hálózat, hanem nemzetközi, szervezett zsarolási/„honey trap” művelet, amely mögött Turley szerint titkosszolgálati kapcsolatok állhattak.
Turley a helyzetet úgy keretezi: „a fény betör a sötétségbe”, az elit pánikol, és a közvélemény feladata, hogy kikényszerítse a folytatást (a fennmaradó oldalak nyilvánosságra hozatalát és a felelősségre vonást). Forrás: https://youtu.be/QPu31Jy2iWc
Amerika célja leuralni és pénzügyi-gazdaságilag kizsigerelni az egész világot, de ugyanakkor békét hozni rá
Sokan úgy hiszik, csak a nyugati féltekét szeretnék megszerezni teljesen maguknak, de valójában nem. Ez sokak szemében megrökönyödést válthat ki, de az alternatíva a világ önmegsemmisülése, és ennek a Donáld nagyonis tudatában van, tudatában van az összes végidei próféciának, még a Werdenbergnek is.
S hogy honnan? Többek között innen is. Donald Trump kvázi egyik “udvari bolondjává” váltam az évek alatt.
S hogy sikerülni fog-e neki? Fogalmam sincs.
Az új világrend pénzügyi rendszere nyersanyagalapú lenne, ezért hagyják újabban az egekbe szökni az arany és ezüst árfolyamát is, és ezért próbálja Trump rátenni a kezét a világ kőolajkészleteire is.
A világ legnagyobb, nem kiaknázott kőolajkészletei Venezuela alatt vannak, s Maduro elkövette azt a hibát, hogy odaadta azokat kiaknázás céljából a kínaiaknak.
Ezért ül már amerikai börtönben…
Kínában puccskísérlet volt, a Donáld meg akarta dönteni Hszi Csin-ping-nek, a Kínai Kommunista Párt fejének uralmát. A kínai hadsereg főparancsnokának, Zhang Youxiának lett volna a feladata szószerint likvidálni Hszi Csin-ping-et. Két óra hosszán múlott Hszi Csin-ping élete…
Ha sikerült volna, Kínát szétverik kisebb, nyugatbarát, Taiwan-szerű államokra.
De nem sikerült, mert árulás történt a kínai hadsereg vezérkarában.
2026.1.27: Teljes a zűrzavar Kínában: Hszi Csin-ping egy tollvonással lefejezte a saját hadseregét
https://mandiner.hu/kulfold/2026/01/teljes-a-zurzavar-kinaban-hszi-csin-ping-egy-tollvonassal-lefejezte-a-sajat-hadsereget
S ha bukott volna Kína, a tavalyi háború óta pénzügyi-gazdaságilag meggyengült Irán se tudta volna magát tovább tartani. Iránban jelenleg hiperinfláció van. Irán fő katonai szövetségese Kína, utóbbi innen szerzi be kőolajszükségleteinek jelentős részét is. Iránnak mint a csecsemőnek az anyatejre van szüksége erre a bevételre.
Az Epstein akták azért lettek a napokban nyilvánosságra hozva, hogy tereljék a figyelmet a világsajtóban az iráni helyzetről, amely súlyos fegyveres konfliktussá válhat. A grönlandi helyzet is túl nagy, nem kívánt figyelmet kapott.
Az iráni helyzet mozgatója most nem Izrael, hanem Amerika, s céljuk nem a világháború, hanem Irán kőolaj, arany és nyersanyagkészleteinek a megszerzése. Maduróhoz hasonlóan az iráni rezsimet is meg akarják dönteni. Mint mondtam, még súlyos konfliktus lehet belőle.
Ha bukott volna Kína, és a legyengült Irán se tudta volna magát tovább tartani, már csak Oroszország maradt volna egyetlen nem Amerika-barát rezsimként a világban… Oroszország most katonailag annyira le van foglalva Ukrajnában, hogy se a venezuelai rezsim megsegítésére nem sietett, se az iráni rezsim megsegítésére nem fog. Ha lesz háború Iránban, az Kína, Irán és Amerika háborúja lesz valójában.
Ilyen folyamatok zajlanak most valójában a világban.
Folytatatás következik… miért akarja Amerika megdönteni a dél-amerikai kábítószer-rezsimeket: Mexikó, Kuba, Kolumbia, Venezuela is az (is) volt. Ennek az oka is meghökkentő, és csak kevesen sejtik.
https://pokolraveluk.info/2026/02/03/amerika-celja-leuralni-es-penzugyi-gazdasagilag-kizsigerelni-az-egesz-vilagot-de-ugyanakkor-beket-hozni-ra/
Alex Krainer: A „szakértői osztály” felemelkedése – a demokrácia kiüresítése
Alex Krainer Glenn Diesen műsorában arról beszél, hogy a Nyugaton fokozatosan kialakult egy „szakértői osztályra” épülő kormányzási modell, amely egyre több döntési területet emel ki a demokratikus kontroll alól. A logika szerinte mindig ugyanaz: az adott ügy „túl bonyolult” a választók számára (katonaság, technológia, jegybankok, klímapolitika), ezért azt szakértőknek és állandósult intézményeknek kell kezelniük.
Krainer szerint ennek végeredménye, hogy a választók legfeljebb mellékes kérdésekben dönthetnek, miközben a valódi stratégiai irányokat egy állandó bürokrácia – az amerikai köznyelvben „deep state” vagy „blob” – betonozza be.
A gondolatmenetet Alexis de Tocqueville-hez kapcsolja, aki már a XIX. században figyelmeztetett a „demokratikus despotizmusra”: a demokráciák szerinte különösen sérülékenyek az oligarchikus uralommal szemben, mert az emberek elhiszik, hogy képviselőik valóban őket képviselik, így kevés a társadalmi ellenállás. A rendszer „puha” eszközökkel tereli egyre szorosabb szabályozás alá az életet, cserébe anyagi biztonságot és társadalmi békét ígérve. A lakosság így fokozatosan lemond autonómiájáról, „infantilizálódik”, és elfogadja az állam paternalista szerepét.
Krainer szerint ezzel párhuzamosan a gazdasági elitek egyre nagyobb befolyást szereznek, a közmegegyezést pedig a média és az intézményrendszer „gyártja le”. A demokrácia szerinte ilyenkor már csak rítus: megmarad a nyelvezete és a választások intézménye, de a döntések érdemben nem változnak.
A beszélgetésben hangsúlyos elem, hogy Krainer a „szakértői uralmat” tudatos társadalomirányítási eszköznek tekinti: a médiában szelektálják, kik számítanak „szakértőnek”, és kiket hallgattatnak el. Példaként a klíma-, vízválság- és járvány-narratívákat említi, amelyek szerinte félelemkeltéssel és technokrata érveléssel terelnek kontrollintézkedések felé.
Állítása szerint a 2020-as pandémia fordulópont volt: sokkal többen kezdtek ráébredni a rendszer működésére, de a nyilvánosságban továbbra is úgy állítják be a kételkedőket, mint „szélsőségeseket” vagy „összeesküvés-hívőket”, ezért sokan csak magánban mernek kritikát megfogalmazni. Krainer szerint amikor tömegesen tudatosul, hogy nem kisebbségi véleményről van szó, elérkezhet egy politikai „inflekciós pont”.
A műsor végén az európai helyzettel kapcsolatban arról beszél, hogy a rendszer a demokratikus akaratot akár jogi eszközökkel („lawfare”) is korlátozza: bizonyos jelöltek kizárása, a választási opciók leszűkítése szerinte ugyanabba az oligarchikus logikába illik. Figyelmeztet: ha a békés változás lehetetlenné válik, nő a társadalmi konfliktus és a destabilizáció kockázata.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)