Nem érte meg: milliárdokat veszített Olaszország a szankciók miatt

Az Európai Unió Oroszország ellen vívott szankcióháborúja több mint 4 milliárd euró veszteséget okozott az olasz gazdaságnak.

Az Északi Liga képviselője, Sergio Divina a Krím-félszigeten zajló éves Jaltai Nemzetközi Gazdasági Fórumon felszólalva azt mondta, Olaszország több mint 4 milliárd eurót veszített, mióta az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszország ellen. A szankciók bevezetésével az EU az európai érdekkel szemben cselekedett, amit különösen a keleti exportban érdekelt tagállamok éreztek meg.

„A szankciók fenntartása élesen szemben áll Európa érdekeivel. Különösen az olasz gazdaság érezte meg ennek hatását, ami megszenvedte a keleti exportpiac elveszítését. A szankciók bevezetése óta Olaszország több mint 4 milliárd eurót veszített. Máig szenvedünk a következményeitől.” – mondta.

A háromnapos fórum, melyen 40 országból több mint 1500 politikus, közgazdász, üzletember és befektető vesz részt, csütörtökön vette kezdetét. Divina elmondása szerint a Veneto régióból érkező üzleti delegáció is megérkezett a Krím-félszigetre, és az észak-olasz vállalatok határozott célja, hogy megkerüljék a blokádot, helyreállítsák jelenlétüket az orosz piacon. A politikus azt mondta, ez egy olyan találkozó, melynek eredményeként az olasz kormány is arra kényszerülhet, hogy felülvizsgálja állásfoglalását a szankciókkal kapcsolatban.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok 2014 óta több különböző gazdasági szankciót vezetett be Oroszországgal szemben. Ezekre az intézkedésekre válaszként Oroszország szintén kereskedelmi embargót vezetett be több európai ország termékeire vonatkozóan. Olaszországban a gazdaságilag fejlett északi tartományok és az ő pénzükön segélyezett déli régiók közt fokozta a szembenállást a szankcióháború; a Lombardia, Liguria és Veneto tartományok követelték, hogy a római kormány függessze fel az Oroszország elleni szankciókat. A veszteségek miatt az északi tartományok elszakadási törekvései is felerősödtek Olaszországban.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nem-erte-meg-milliardokat-veszitett-olaszorszag-a-szankciok-miatt/

A szankciók eltörlését követeli az Öt Csillag Mozgalom

Olaszország legnagyobb ellenzéki pártja az Oroszország elleni szankciók eltörlését követeli, és újra elérhetővé akarja tenni a keleti piacot az európai termékek számára.

Kedden nyilvánosságra hozta külpolitikai programját az Öt Csillag Mozgalom, ami mostanra Olaszország legnagyobb ellenzéki erőjévé nőtt. Eszerint követelni fogják az Oroszország elleni szankciók eltörlését, és törekednének az EU döntései miatt elveszített külpiacok visszaszerzésére.

A program szerint a párt együttműködne Oroszországgal az iraki, szíriai és líbiai válságok megoldásában, emellett az Európának egyre több gondot okozó nemzetközi terrorizmus elleni harc terén is fokoznák az együttműködést. A párt saját tagjai körében végzett kutatás alapján állította össze a programot. Mivel minden tagot megkérdeztek arról, mi legyen a párt külpolitikai álláspontja, így a párttagság abszolút többsége támogatja a fenti álláspontokat.

A dokumentum szerint Oroszország 142 milliós, stratégiai fontosságú piacot jelent az olasz termékek számára, emiatt Olaszország közvetítő szerepet kell betöltsön és a szankciók eltörlésére kell törekedjen.

A legutóbbi közvélemény-kutatások alapján a kormányzó Demokrata Párt a választók 26,8%-ának támogatását élvezi, ugyanakkor az Öt Csillag Mozgalom mostanra 32,3%-os támogatottsággal bír.

http://www.hidfo.ru/2017/04/a-szankciok-eltorleset-koveteli-az-ot-csillag-mozgalom/

Az emberkereskedők is haladnak a korral: megcsippelik az „árut”

Már megint a csip. Az ember elgondolkozik, hogy vajon mi rosszabb: megbélyegezettnek lenni a saját lelkiismeretünkben¹ vagy egy erőszakkal beültetett elektronikus „bélyeg”? Szerintem azért mégiscsak az előbbi, hiszen Pál szerint az első a hittől való elszakadás jele, míg az utóbbi, ahogy az alábbi hírből is mindjárt kiderül, kívülről érkező erőszak.

Az a bizonyos bélyeg tehát, amiről a Biblia ír, mindenképpen az elsőhöz van közelebb, hiszen a lényege éppen egy személyes döntés vagy elköteleződés egy eszme mellett. Elfordulás Istentől. A hittől való elszakadás. Akkor is, ha történetesen egy nap kiderülne, hogy az a bizonyos Bélyeg tényleg valami csipféleség².

A hír tehát a következő:

Egy amerikai nagyváros még nagyobb kórházának orvosa nyilvánosságra hozta (a város és a kórház nevét az áldozat védelme érdekében nem közölték), hogy 2015 októberében egy 28 éves nő azzal állított be hozzá, hogy valaki nyomkövető eszközt ültetett az oldalába.

„A pszichiátriai esetek mindennaposak errefelé,” mondja az orvos, de valahogy az utcáról betévedt nő nem tűnt őrültnek.

A nőt megröntgenezték és az oldalában valóban láthatóvá vált egy rizsszemnél alig nagyobb tárgy.

„Ez tényleg ott van. Kétségtelen. Egy RFID csip. Az általában zajos sürgősségi osztályon percekig néma csend volt,” mondta az orvos.

Kiderült, hogy a fiatal nőt saját futtatója csippelte meg, méghozzá a háziállatoknál használt azonosító csippel.

„Ugyanazt a csipet használták, amit a kutyákba és a macskákba ültetnek. Megbélyegezték, mint egy állatot, mint egy vagyontárgyat.”

Az eset óta az orvos egészen más szemmel nézi betegeit. Megpróbálja kiszúrni az emberkereskedelem áldozatait, hátha megmenthet némelyeket.

Amiért úgy gondoltam, hogy érdemes megosztani a hírt, hogy lássuk: nem az ilyen kütyüktől kell tartanunk. Bár nyilván senki se szeretné, ha akarata ellenére bármit a testébe ültetnének, az Úrban maradva nincs az a technológiai újítás vagy hitető beszéd, élet vagy halál, jelenvaló vagy eljövendő, magasság vagy mélység, ami elválaszthatna Isten szeretetétől Jézusban.³ Vagyis nem a fizikai eszköz számít, hanem az, ami a szívünkben van⁴. Megint minden a mi döntésünktől függ.

1. „A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak; és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben.” – 1. Timótheus 4:1-2 []
2. „16 És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma. Itt van helye a bölcsességnek! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat.” – Jelenések 13:16-18 []
3. János 8:31, Róma 8:39 []
4. „Mert az ÚR nem azt nézi, amit az ember. Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – 1. Sámuel 16:31 []

http://idokjelei.hu/2017/04/az-emberkereskedok-is-haladnak-a-korral-megcsippelik-az-arut/

Nehéz júniusok: előrehozott választást tartanak a britek

Theresa May brit miniszterelnök ma bejelentette, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír ki június 8-ra.

May az újságíróknak nyilatkozva beszámolt az épp véget ért kormányülésről, amelyen közös döntés született az előrehozott választások kiírásáról. Szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy az ország megőrizze a stabilitását.

A kormányfő szerint az április 18-i bejelentésről már másnap törvényt hozhatnak, hogy ezáltal a britek dönteni tudjanak, mielőtt még az Európai Unióval megállapodás születik a kilépésről.

A friss közvélemény-kutatások szerint Theresa May lenne a legnépszerűbb jelölt az előrehozott választásokat megelőző kampányban.

2016 június 23-án az Egyesült Királyság népszavazást tartott az Európai Unióból kilépésről, melynek során a választók 52%-a a kilépésre szavazott. Az EU-ból kilépés megszavazását követően lemondott a volt kormányfő, David Cameron, aki korábban az uniós tagság fenntartása mellett kampányolt. Theresa May 2017 március 29-én aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ezzel formálisan megkezdve a kilépési folyamatot.

http://www.hidfo.ru/2017/04/nehez-juniusok-elorehozott-valasztast-tartanak-a-britek/

A tömeges bevándorlás leszűkítette Németország külpolitikai mozgásterét

Az évtizedekig tartó bevándorlás nagy mértékben korlátozta a német külpolitika lehetőségeit. Németországba már annyi bevándorlót engedtek be, hogy több százezer török vonulhat utcára, ha a kormány nem fogadná el a törökországi referendum eredményeit.

Óvatosan fogalmaztak a vezető német politikusok a vasárnap Törökországban tartott referendum eredményeivel kapcsolatban. Miközben a török ellenzéki pártok azt várják a nyugati országoktól, hogy ítéljék el és tartsák illegitimnek a referendum eredményeit, a nyugat-európai országok külpolitikáját korlátok közé szorítja az évtizedek óta zajló tömeges bevándorlás. Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter közös nyilatkozata visszafogottan fogalmazott: szerintük a referendum szoros eredménye azt mutatja, hogy a török társadalomban éles törésvonalat jelent ez a kérdés. Ennél keményebben azonban nem fogalmazhattak volna: ha megteszik, több százezer török vonul utcára a német nagyvárosokban.

2016. július 15-én fegyveres puccskísérlet történt Ankarában és Isztambulban. A történtek hatására Németországban is spontán tömegdemonstrációk zajlottak: német nagyvárosokban több ezer fős török tüntetések kezdődtek. A történtek után kiderült, hogy a német hatóságok nem minden esetben voltak tisztában azzal, ki és milyen úton szervezte meg ezeket a tüntetéseket. Biztonságpolitikai szakértők akkor arra figyelmeztette, hogy Németország területére is begyűrűzhet a törökök és kurdok közti ellentét, ami véres összecsapásokhoz vezethet német nagyvárosok utcáin. Ugyanakkor egyértelművé vált: a török kormány tömeges mozgósító erővel bír Németország területén. Egy fontos török belpolitikai kérdés kapcsán a török titkosszolgálatok napok leforgása alatt etnikai alapú tömegdemonstrációkat tudtak szervezni német nagyvárosokban.

Senki nem tudja, ki szervezett több ezres török tüntetéseket Németországban

Ezzel a lehetőséggel élni tudnak abban az esetben, ha a német kormány nem megfelelő külpolitikát folytat Törökországgal szemben. A 2011-es népszámlálás eredményei szerint 2,71 millió olyan személy él Németországban, akinek török felmenői voltak. A puccskísérlet másnapján törökök tömegei vonultak utcára a német nagyvárosokban, kifejezvén az Erdogan-rezsim iránti támogatásukat – ebből előre vetíthető, mi történik, ha a német kormány nem ismerné el a török államfő által kezdeményezett referendum eredményeit. Ebben a helyzetben megfigyelhető, hogy az évtizedek óta zajló bevándorlás a befogadó ország külpolitikai mozgásterét korlátozza: a német kormány nem tud kiállni a demokráciáért és szólásszabadságért egy másik országban, mert ezzel saját magának teremtene belföldön biztonsági kockázatot.

http://www.hidfo.ru/2017/04/a-tomeges-bevandorlas-leszukitette-nemetorszag-kulpolitikai-mozgasteret/