A
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Aszalón egy családi ház udvarába
bemenekült, megsérült ebhez kérték a rendőrség és az állatvédők
segítségét helyi lakosok. Az állatvédők a kutyát elszállították,
ellátásáról gondoskodtak. Az állat nyilvánvalóan kutyaviadal során
sérülhetett meg. A rendőrség szerint ennek ellenére „bűncselekményre
utaló körülmény nem merült fel”.
A
rendőrség olyankor lecsap egy-egy (nagyobb szabású) kutyaviadalra – ám
túl sok ilyen akcióról nem nagyon hallani. Az eset kapcsán a legutóbbi
ózdi akciót említik meg, melynek során 13 főt állítottak elő, és 10
kutyát foglaltak le. (Kíváncsiak lennénk azért az ügy végére is, vajon
hányan kaptak érdemi – letöltendő – büntetést?)
A
rendőrségi akcióval záruló kutyaviadalok azonban csak a jéghegy csúcsa!
A nagyobb, „rangosabb” kutyaviadalokon túl, számtalon olyan
verekedtetés zajlik, melyek láthatóan nem érik el a hatóságok
ingerküszöbét. Mert ha a legkisebb szándék is lenne ezek felszámolására,
illene időnként tetten érni ezeket a nem éppen csendes
BŰNCSELEKMÉNYEKET! Amelyeket ha a környékbeli lakosok észlelnek,
meghallanak, talán a helyszínre – a bejelentések után röviddel – kiérő
járőrnek is kellene. A hathatós felderítésről és intézkedésről nem
beszélve!
De van
tennivalójuk ezen a területen a törvényhozóknak is! Illene valakinek
kidolgozni például egy új – és végre életképes – törvényjavaslatot a
harci kutyák tartására! Mert a pit bull tartására vonatkozó tilalmat
egy átkereszteléssel kijátsszák. Azon túl is megvannak azok a fajták,
melyeket tipikusan verekedtetésre használnak. Vidéken elég jellegzetes
kép, az ilyen kutyákat maga után húzó cigánygyerek. Ha józan paraszti
ésszel nyilvánvaló, hogy a kutyát nem ölebnek, vagy házőrzőnek tarják, a
hatóságoknak miért kell homokba dugniuk a fejüket?!
Működőképes
és minimális eljárás lenne a hasonló kutyák, illetve tartóik
nyilvántartásba vétele, és rendszeres (mondjuk állatorvosi)
ellenőrzése. Ez ellen – tisztességes és lelkiismeretes kutyatartónak –
még csak kifogás sem lehet!
Persze,
nyilván ezután újabb fajtákat, keresztezéseket vonnának be a
„szakterületre”. De miért ne lehetne ezt az adott törvénynek pont úgy
követni, mint az újabb és újabb kábítószerek esetében? Bár a gyorsabb
reakció és hatékonyság ott is elkelne! Nem beszélve a tesze-toszaságról,
amivel csak lihegnek a bűnözők nyomában, és hozzájuk alkalmazkodnak,
ahelyett, hogy a gyökerekre sújtó törvénykezéssel rövidre zárnák a
kérdést.
Mert mindennek kulcsa a Rend!
Bánfalvi Béla