A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Aszalón egy családi ház udvarába bemenekült, megsérült ebhez kérték a rendőrség és az állatvédők segítségét helyi lakosok. Az állatvédők a kutyát elszállították, ellátásáról gondoskodtak. Az állat nyilvánvalóan kutyaviadal során sérülhetett meg. A rendőrség szerint ennek ellenére „bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel”.
A rendőrség olyankor lecsap egy-egy (nagyobb szabású) kutyaviadalra – ám túl sok ilyen akcióról nem nagyon hallani. Az eset kapcsán a legutóbbi ózdi akciót említik meg, melynek során 13 főt állítottak elő, és 10 kutyát foglaltak le. (Kíváncsiak lennénk azért az ügy végére is, vajon hányan kaptak érdemi – letöltendő – büntetést?)
A rendőrségi akcióval záruló kutyaviadalok azonban csak a jéghegy csúcsa! A nagyobb, „rangosabb” kutyaviadalokon túl, számtalon olyan verekedtetés zajlik, melyek láthatóan nem érik el a hatóságok ingerküszöbét. Mert ha a legkisebb szándék is lenne ezek felszámolására, illene időnként tetten érni ezeket a nem éppen csendes BŰNCSELEKMÉNYEKET! Amelyeket ha a környékbeli lakosok észlelnek, meghallanak, talán a helyszínre – a bejelentések után röviddel – kiérő járőrnek is kellene. A hathatós felderítésről és intézkedésről nem beszélve!
De van tennivalójuk ezen a területen a törvényhozóknak is! Illene valakinek kidolgozni például egy új – és végre életképes – törvényjavaslatot a harci kutyák tartására! Mert a pit bull tartására vonatkozó tilalmat egy átkereszteléssel kijátsszák. Azon túl is megvannak azok a fajták, melyeket tipikusan verekedtetésre használnak. Vidéken elég jellegzetes kép, az ilyen kutyákat maga után húzó cigánygyerek. Ha józan paraszti ésszel nyilvánvaló, hogy a kutyát nem ölebnek, vagy házőrzőnek tarják, a hatóságoknak miért kell homokba dugniuk a fejüket?!
Működőképes és minimális eljárás lenne a hasonló kutyák, illetve tartóik nyilvántartásba vétele, és rendszeres (mondjuk állatorvosi) ellenőrzése. Ez ellen – tisztességes és lelkiismeretes kutyatartónak – még csak kifogás sem lehet!
Persze, nyilván ezután újabb fajtákat, keresztezéseket vonnának be a „szakterületre”. De miért ne lehetne ezt az adott törvénynek pont úgy követni, mint az újabb és újabb kábítószerek esetében? Bár a gyorsabb reakció és hatékonyság ott is elkelne! Nem beszélve a tesze-toszaságról, amivel csak lihegnek a bűnözők nyomában, és hozzájuk alkalmazkodnak, ahelyett, hogy a gyökerekre sújtó törvénykezéssel rövidre zárnák a kérdést.
Mert mindennek kulcsa a Rend!
Bánfalvi Béla