Hivatalos választ várnak Berlintől a NATO-barát neonácik kapcsán

A nyugati politikában vannak „jó nácik” és „rossz nácik”. Az orosz parlament felsőházának tagja, Alekszej Puskov arra kéri a német hatóságokat, hogy állásfoglalásukkal szüntessék meg ezt a furcsa kettős mércét.

A nagy politikai pártok egész Európában mindenhol neonácinak nevezik a szélsőjobboldali paramilitáris mozgalmakat, de furcsa módon nem lehetett hallani ezt a megnevezést, amikor ugyanilyen szervezetek nyugati érdeket szolgáltak, és egy másik országban segítettek megdönteni a kormányt, ami nem akarta aláírni a társulási egyezményt az Európai Unióval.

A nyugati politika gond nélkül elnézte a Jobb Szektornak, hogy felgyújtottak néhány zsinagógát – eközben a balliberális sajtó mindössze a “kormányellenes tüntetők” megnevezéssel illette őket. Annak okán, hogy ha belföldön gyújtanának fel zsinagógát, minden bizonnyal nem kormányellenes tüntetőknek neveznék őket, kiderült, hogy a nyugati politikai korrektség számára vannak „jó nácik”, és „rossz nácik”. Ukrajna megindult a nyugati integráció göröngyös útján, így az egyébként szorgalmasan nácizó nyugati kormányok mindvégig nem tiltakoztak a zsinagógagyújtogatások ellen.

Alekszej Puskov, az orosz parlament felsőházának tagja hétfőn felszólította a német hatóságokat; adjanak hivatalos reakciót arra, hogy Sztepan Bandera követői fáklyás felvonulást tartottak Kijevben, egy a nemzetiszocialista párttal együttműködő ukrán vezető emlékére. Vasárnap egy ukrán nacionalista párt, a Szvoboda – és számos más szervezet – tagjai tartottak fáklyás felvonulást a fővárosban Bandera születésnapjának emlékére. A belföldi neonácikat tűzzel-vassal üldözők ingerküszöbét nem haladta meg a dolog, elvégre itt az ő embereik vonultak.

Ukrán terroristák szimbólumait használja a liberális sajtó

Puskov azonban arra kéri a német hatóságokat, hogy fogalmazzanak meg egyértelmű állásfoglalást ezzel kapcsolatban: elítélik-e, hogy Adolf Hitler egy szövetségesét ünneplik fáklyás felvonulással egy olyan országban, ami az uniós tagság várományosa?

„Várjuk a német hatóságok reakcióját a Bandera tiszteletére rendezett felvonulással kapcsolatban. Tudják-e ott Berlinben, hogy Bandera Adolf Hitler szövetségese volt? A hallgatás beleegyezés.”

– mondta.

A német hatóságok válasza ennek kapcsán különösen fontos. Amennyiben Berlin válasz nélkül hagyja a történteket, az annyit jelent, hogy Európa nem ítéli el a zsinagógák felgyújtását, ha a másik fél cserébe aláír néhány papírt az uniós diplomatáknak.

Az uniós hatóságok hallgatása szintén értelmet nyer: a cirkusz a választóknak szól, de a gyakorlatban nincs különösebb problémájuk se a „szélsőséges eszmékkel”, se „antiszemitizmussal”, se „kisebbségek elleni gyűlöletkeltéssel”, ha valaki az ő érdekeik képviseletében csinálja mindezt egy másik országban. A zsinagógára hajított Molotov-koktél szintén nem fontos nekik, elvégre aláírták a társulási egyezményt. Az „oroszbarát neonáciktól” rettegni kell, de a nyilvánvalóan kriminalizálódott, nyugatbarát neonáci hirtelen jófiú lett az erőszakos kormánydöntés során, amit támogatóik végül a „méltóság forradalmának” neveztek el.

http://www.hidfo.ru/2017/01/hivatalos-valaszt-varnak-berlintol-a-nato-barat-neonacik-kapcsan/

Mégis elmenekülnek a migránsok Németországból

Németországban a migránsoknak sokáig nem volt szimpatikus az a lehetőség, hogy önkéntesen elhagyják az országot. Ma már fizetnek nekik a távozásért, így sokan mégis továbbmenekülnek egy másik európai országba.

A Süddeutsche Zeitung jelentése szerint az utóbbi 16 év adatait tekintve rekordot döntött azoknak a migránsoknak a száma, akik önkéntesen elhagyják Németországot. Tavaly a német hatóságok mintegy 25000 deportálást hajtottak végre, de az országba érkezett migránsok millióinak semmilyen motivációja nem volt arra, hogy önkéntesen távozzanak. Az önkéntes visszahonosítási programban sikeresen résztvevők száma elenyésző volt.

Mindez azonnal megváltozott, miután a szövetségi kormány több mint 55 ezer migránsnak ítélt meg támogatást ahhoz, hogy távozzon Németországból. Az intézkedést követően arról számolt be a Deutsche Welle, hogy 55 ezer migráns önkéntesen elhagyja az országot.

A támogatottak közt van több mint 15 ezer albán, hatezer szerb, és ötezer koszovói állampolgár, emellett több mint ötezer iraki és háromezer afgán. A Neue Osnabrücker Zeitung szerint a balkáni országokból érkezőket számos esetben már nem engedik át a határon, és azokat is megpróbálják rábírni a távozásra, akik a magas segélyek miatt eddig Németországban tartózkodtak.

http://www.hidfo.ru/2017/01/megis-elmenekulnek-a-migransok-nemetorszagbol/

Freudi elvétés? Ukrán megszállásról beszélt Porosenko

Mariupolban tartott beszédet Petro Porosenko, ahol sokak megütközésére az ukrán katonák előtt felszólalva kijelentette, hogy „az ukrán megszállás csak átmeneti”.

„Tisztelt honfitársaim! Az ukrán megszállás átmeneti. Újra egyesülni fogunk. Ukrajna egy és oszthatatlan. Dicsőség Ukrajnának!” – mondta Petro Porosenko, a Donyeck és Luganszk területek lakosaihoz szólva.

A beszédről készült felvételt nyilvánosságra hozták az elnöki hivatal Facebook-oldalán, ahol az emberek arról kezdtek vitát, hogy az ukrán megszállásra vonatkozó rész (19:36-nál) csak technikai hiba, vagy freudi elvétés volt Porosenko részéről. Utóbbi esetben az elszólás arra utalhat; maga is tudja, milyen destruktív szerepet tölt be a konfliktusban, és, hogy egyes régiókban a többségi orosz lakosság megszállókként tekint az ukrán fegyveresekre.

A Donbassz régióban 2014 áprilisában robbant ki fegyveres konfliktus, miután a nyugati országok hibrid háborús puccsal megdöntötték az ukrán kormányt, majd hatalomra juttattak Kijevben egy olyan csoportot, ami hajlandó volt aláírni a társulási egyezményt az Európai Unióval, és megkezdeni a NATO-csatlakozást. Az orosz többségi lakosságú megyék nem fogadták el a puccsal hatalomra jutott nyugatbarát kormányt, ehelyett népszavazást tartottak az Ukrajnától elszakadásról, és saját országgyűlési választásokat írtak ki. Ukrajna fegyveres erővel próbálja ismét ellenőrzés alá vonni az orosz lakosságú területeket.

http://www.hidfo.ru/2017/01/freudi-elvetes-ukran-megszallasrol-beszelt-porosenko/

Trump: semmilyen számítógép nem biztonságos

Az Amerikai Egyesült Államok újonnan választott elnöke, Donald Trump újév alkalmából arra figyelmeztette az embereket, hogy semmilyen számítógép nem biztonságos, és ha valaki egy információt igazán fontosnak tart, azt számítógép érintése nélkül kell kezelje.

Trump az újévi ünnepségen annak kapcsán beszélt a számítógépek biztonságáról, hogy orosz hackerek állítólag feltörték az amerikai választási rendszert. A leendő amerikai elnök ennek kapcsán azt mondta, semmilyen számítógép nem védett a hackerekkel szemben, és az Oroszországra vonatkozó vádakkal kapcsolatban fontos bejelentést fog tenni a következő napokban.

„Tudjátok, ha valami igazán fontos, azt írjátok le, küldjétek futárral, a régi hagyományos módon. Megmondom, miért: egyetlen számítógép sem biztonságos.”

Az AP hírügynökség – mely elsőként beszámolt Trump kijelentéséről – ennek kapcsán azt írta, annak ellenére, hogy Donald Trump gyakran küld Twitter-üzenetet, valójában csak nagyon ritkán használ számítógépet.

A leendő amerikai elnök azt mondta, egy ilyen eseményt – a választási rendszer feltörését – lehetetlen lenne bizonyítani, emiatt „bárki más is lehetett”. Trump kijelentette; ő olyan információk birtokában van az ügy kapcsán, amit az emberek nem tudnak, és ennek tudatában mondja, hogy nem feltétlen Oroszországot kell okolni az állítólagos hacker-támadásokért. Elmondása szerint ezeket az információkat „kedden, vagy szerdán” nyilvánosságra hozza.

Trump kijelentéseit megelőzően az FBI igazgatója, James Comey szintén azt mondta; ha valaki nem takarja le a laptopján a webkamerát, az annak a megfelelője, mintha nem zárná be a kocsi ajtaját – bárki, aki tudatában van a fizikai védelem hiányának, kihasználhatja azt. Comey az újságíróknak nyilatkozva akkor elismerte, hogy ő is egy ragasztószalaggal letakarva tartja a laptop kameráját.

http://www.hidfo.ru/2017/01/trump-semmilyen-szamitogep-nem-biztonsagos/