Németország az USA nélkül garantálná Európa biztonságát?

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter bejelentette a német fegyveres erők kibővítésének tervezetét, mert “nem várhatjuk el másoktól, hogy megoldják a biztonsági problémáinkat.”

A védelmi miniszter szerint a német katonai erő megnövekedése pozitív tényező lesz Európa biztonságának garantálása szempontjából. A kedden, Ursula von der Leyen által bejelentett tervezet 1990. óta az első olyan program, ami Németország fegyveres erőinek bővítését irányozza elő. “Megváltozott a biztonsági környezet, ami az európai fegyveres erőktől gyors reagálást és nagyobb erőt követel meg. Újra be kell fektessünk a védelmi iparba, egy kollektív, lépésről-lépésre megközelítés részeként. Többé nem támaszkodhatunk másokra a saját biztonsági problémáink megoldása terén.”

Németország hagyományos katonai személyzetét ennek keretében 2023-ig további 14300 fővel bővítik, amibe beletartozik majd 4400 civil specialista és IT-szakember. A miniszter elmondása szerint ez elsősorban olyan hiányosságok pótlását célozza, amivel az európai országoknak nap mint nap szembesülniük kell a kiber- és információs biztonság terén, valamint a haditengerészet és különleges erők kötelékében. “Európai nemzetként a NATO és az Európai Unió keretein belül egyaránt felelősséget kell vállalnunk. Hollandia szintén támogatja ezt a törekvésünket.” – mondta.

Tavaly decemberben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy egységes európai hadsereg létrehozására tett felhívást, valamint felszólította az európai országokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. A politikus szerint a migrációs válság rámutatott arra, hogy Európa meg kell védje magát, kiterjedtebb közös szerepvállalásokra van szükség a kontinenst érintő problémák kezelése terén. Schäuble a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette, hogy a tagállamok védelmi kiadásaikat a közös kezdeményezések finanszírozására kellene fordítsák, és az Európai Uniónak egy európai hadseregre van szüksége ahelyett, hogy 28 különálló ország rendezetlen módon próbálná kezelni a globális problémákat.

Az utóbbi hónapok során az európai fegyveres erők növelésének irányába mutató, további ösztönöző tényezőként jelent meg, hogy Donald Trump, az amerikai republikánus párt elnökjelölt-várományosa immár nyíltan azzal kampányolt, hogy az Egyesült Államok többé nem vállalhatja magára “Európa megvédését”, hiszen ez elsősorban az amerikai adófizetőknek jelent terhet, miközben az amerikai hadsereg olyan országok védelméről gondoskodik, melyek saját magukat képtelenek megvédeni. Ennek a kampánynak realitásaira reflektálhat a német védelmi miniszter kijelentése, miszerint “többé nem támaszkodhatunk másokra a saját biztonsági problémáink megoldása terén”.

http://www.hidfo.ru/2016/05/nemetorszag-az-usa-nelkul-garantalna-europa-biztonsagat/

A szankciók eltörlését követeli a német ellenzék

Németország legnagyobb ellenzéki pártja követeli, hogy a kormány törölje el az Oroszország elleni szankciókat.

Az Alternatíva Németországnak párt Baden-Württembergben ma beadványt terjeszt a parlament elé, amiben követeli, hogy a szövetségi kormány törölje el az Oroszország viszonylatában érvényben lévő kereskedelmi korlátozásokat. A határozat-javaslat indoklása igen egyszerű: Baden-Württembergben több mint 900 olyan német vállalkozás működik, ami irodát működtet Oroszországban, emiatt az EU és Oroszország közti kereskedelmi korlátozások több tízezer munkahelyet fenyegetnek a szövetségi államban. Baden-Württembergnek fontos kereskedelmi partnere Oroszország, és mostanra 42 ezer ember veszítette el állását az orosz piac elvesztésének hatására kezdett létszámleépítések miatt. A piacvesztés létszámleépítéshez vezetett a Porsche, Mercedes-Benz, Bosch és Daimler gyáraiban, valamint a SAP esetében is, ami Németország legnagyobb IT-cége.

A Kelet-Európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága szerint 2014-hez képest 2015-re 25%-kkal csökkent az Oroszország és Németország közti kereskedelmi forgalom, a bevételkiesés miatt pedig fokozatosan félmillió munkahely szűnhet meg.

Az Oroszország elleni szankciókat azt követően léptették életbe, hogy Washington az ukrán válság gerjesztésével vádolta Moszkvát. Oroszország érintettsége az ukrán válságban annak kapcsán került előtérbe, hogy a kijevi puccs után megkezdődött Ukrajna orosz többségi lakosságú megyéinek függetlenedése. A puccs során egy demokratikus felhatalmazással nem rendelkező atlantista csoport jutott hatalomra, ami 8 hónapon át választások kiírása nélkül kormányzott. Ebben az időszakban eltörölte a kisebbségek anyanyelvének használatát garantáló nyelvtörvényt, ezáltal gyakorlatilag kiprovokálta az orosz többségű régiók lázadását. Az Egyesült Államok erre az eseménysorozatra hivatkozva vádolja Oroszországot azzal, hogy beavatkozik az ukrán konfliktusba. 2014-ben Brüsszel is követte Washington példáját, és gazdasági szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben, melyek többszöri meghosszabbítás után jelenleg július 31-ig vannak érvényben.

A Reuters felmérése szerint a németek 71%-a támogatja, hogy a szankciók valamilyen formában legyenek enyhítve vagy teljesen eltörölve. Áprilisban Franciaország nemzetgyűlése is elfogadott egy határozatot, amivel 55 nem szavazat ellenében 101 képviselő támogatta a szankciók eltörlését.

http://www.hidfo.ru/2016/05/a-szankciok-eltorleset-koveteli-a-nemet-ellenzek/

Lengyelország korlátozás nélkül megfigyelheti a külföldi állampolgárokat

Mariusz Blaszczak, Lengyelország belügyminisztere védelmébe vette az ország új terrorizmusellenes törvényét, és azt ígéri, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem fognak visszaélni a kiterjedt jogkörökkel, az új eszközrendszert nem fogják felhasználni civilek megfigyelésére.

Lengyelország kormánya tegnap elfogadott egy új törvényt, ami lehetővé teszi a külföldi állampolgárok digitális kommunikációjának teljes megfigyelését, a bizalmas adatokhoz való hozzáférést, a telekommunikációs szolgáltatókkal teljes adatmegosztást a személyes adatokra vonatkozóan, illetve szükség esetén – számos más intézkedés mellett – a határ teljes lezárását, amennyiben az terrorveszéllyel indokolható.

A belügyminiszter az új törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy ezeket a rendkívüli jogosultságokat nem belföldi magánszemélyek lehallgatására fogják használni, hanem az országban tartózkodó külföldi állampolgárok megfigyelésére. Blaszczak a Telewizja Polskanak nyilatkozva azt mondta, “Olyan időket élünk, amikor mindenki, aki a nemzetbiztonságra veszélyt jelent, a titkosszolgálatok megfigyelésének alanyává válik. Az iskolák mellett kamerák rögzítik az emberek mozgását. Amikor felszállunk a buszra, ott is kamerák vannak. Ugyanakkor, ezek a kamerák segítettek beazonosítani a gyilkosokat, terroristákat, öngyilkos merénylőket, segítettek beazonosítani ezeknek a személyeknek a segítőit, valamint segítették egész terrorista hálózatok felszámolását.”

Elmondása szerint az ellenzék jogi aggodalmainak nincs alapja, és nem megengedhető, hogy az állam felkészületlen legyen a terroristákkal szemben. Az új terrorellenes törvény várhatóan júniusban lép életbe.

http://www.hidfo.ru/2016/05/lengyelorszag-korlatozas-nelkul-megfigyelheti-a-kulfoldi-allampolgarokat/

Költségvetés 2017: a választásra ágyaz elő a Fidesz

Április végén nyilvánossá vált a 2017-es költségvetés tervezete. A betervezett számok alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekhez képest a kormány nagyon bőkezűnek mutatkozik, mivel szinte mindenre kicsit többet szándékoznak költeni, mint az előző években. Néhány kulcságazatra pedig több 100 milliárd forintot különítenek el.

A tények ismeretében nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a 2017-es költségvetés egy választási költségvetés, megágyazva a 2018-as országgyűlési választásnak. Az elmúlt hónap tüntetéseinek hatására például többet költenek majd egészségügyre és oktatásra, igaz ez nem jelenti azt, hogy sikerül is megoldani a problémákat. Arra viszont elegendő lehet, hogy elnémítsák a tüntetőket.

A törvényjavaslatból viszont az is kiolvasható, hogy nem kerültünk közelebb a nullás költségvetéshez, ráadásul a stabilitási törvény egyik költségvetési szabályát is megsérti.

Választási költségvetés

Láthatóan elfogyott a kormány muníciója a 2018-as választásra, ezért idő előtt beterveztek egy választási költségvetést, amelyben olyan bőkezű osztogatásba kezdenek, mint az elmúlt 6 évben egyszer sem. Az elmúlt egy évben a kormánypárt a "háborús kommunikációt" a migrációs válságra építette, azonban azzal, hogy Brüsszel elvetette a kötelező kvótáról szóló javaslatot - ennek ellenére a Fidesz mégis több milliárd forintért népszavazást tartana a kérdésről -, és a Magyarországot érintő migrációs hullám megszűnt, a lakosság körében érdektelenné vált a kérdés. Ezzel szemben egyre nagyobb elégedetlenség bontakozott ki a kormánnyal szemben, a közoktatásban dolgozók utcára vonulása és sztrájkjai pedig rámutattak arra, hogy Magyarország korántsem az a sikeres ország, mint amit a Fidesz-propaganda sulykol. Szinte nyilvánvaló, hogy ezt az elégedetlenségi hullámot próbálja csitítani a kormány a 2017-es költségvetéssel, amelyben a tervek szerint számos kulcságazat jelentős többlettámogatást kap:

- Oktatásra 261 milliárd forinttal jut több, mint idén, az egészségügyre pedig 164,4 milliárd forinttal. Ezzel gyakorlatilag enyhíteni próbálják az elmúlt hónapok presztízsveszteségét, hiszen a tanárok és egészségügyi dolgozók körében kialakult elégedetlenség már elérte azt a szintet, amely cselekvésre kényszeríti a kormányt. Az viszont biztosra vehető, hogy ennyi pénzzel nem lehet megoldani a két kulcságazatban uralkodó áldatlan állapotokat, csupán tompítani lehet az elégedetlenséget. Az oktatási kiadásokkal kapcsolatban azonban nem egyértelmű, hogyan is jön ki a többletforrás: vélhetően az a Klik jut többletforráshoz, amellyel nagyon sok probléma volt az elmúlt években. Felsőoktatásra 84 milliárd forint plusz jut, azonban ennek jelentős hányadát adja ki a Testnevelési Egyetem új kampuszának építése. Az egészségügynek juttatott többletforrások a kórházi ellátásba kerülnek (fogorvosoknak, háziorvosoknak nem jut több), vélhetően a nővérek siralmas helyzetén próbálnak javítani, bár ennyi pénz biztosan nem elegendő arra, hogy a súlyos munkaerőhiányt mérsékelni tudja.

- Rendvédelemre és közbiztonságra 196 milliárd forinttal többet tervezett be a kormány, ezzel gyakorlatilag a Jobbik vitorlájából próbálják kifogni a szelet, mivel az ellenzéki párt programjának középpontjában mindig is ott volt a közbiztonság kérdése.

- Közlekedésre és távközlésre 471 milliárd forinttal jut több, ami átfogó infrastrukturális beruházásokat vetít előre.

- A sportrajongóknak sincs okuk a panaszra, a különböző sportok direkt támogatásai 178 milliárd forintra emelkednek.

A közmunkaprogram jövőre is dübörögni fog, az idei 340 milliárd forint után, jövőre 325 milliárd forintot terveztek be. A kormány azzal számol, hogy a foglalkoztatásbővülést már nem a közmunkaprogram fogja hajtani, azonban az így is jelentős összegnek köszönhetően a közmunkaprogramnak továbbra is meghatározó szerepe lesz.

A Lázár János által beharangoztatott átfogó bürokráciacsökkentésből viszont semmit sem látni a költségvetési tervben, mi több, a közszférában dolgozók létszáma 2017-ben 0,9 százalékkal fog emelkedni.

Adóváltoztatások

2017-ben az adórendszerben is várható több változás:

- A friss tej, baromfihús, és tojás áfakulcsa 5 százalékra csökken, az éttermi szolgáltatások és internet áfakulcsa pedig 18 százalékra mérséklődik.

- A kétgyermekes családok családi adókedvezménye 5 ezer forinttal 15 ezer forintra emelkedik.

- A kkv-k további kedvezményekben részesülnek.

- A dohánykedvelők viszont nem fognak örülni, mivel másfél év alatt 29 százalékkal emelkedne a dohánytermékek jövedéki adókulcsa.

Távol vagyunk a nullás hiánytól

A 2017-es költségvetés egyik legnagyobb trükkje az, hogy a kormány úgy próbál meg beállítani egy nullás költségvetést, hogy az valójában nem is nullás. A költségvetést gyakorlatilag három részre bontották: működési költségvetés, hazai felhalmozási költségvetés és európai uniós fejlesztési költségvetés, majd a számokat úgy variálták, hogy a működési költségvetés részben az nullára jöjjön ki. Az áfabevételek például nemes egyszerűségre két részre bontották, és egy bő 1000 milliárdot a fejlesztési költségvetés alá pakoltak be. Hogy mi ebben a logika? Semmi, csupán annyi, hogy a működéi költségvetésben jól néz ki, hogy az összes bevétel egyenlő az összes kiadással.

A pénzforgalmi szemléletű hiány ennek ellenére várhatóan magasabb lesz, mint az idei: közel 1200 milliárd forint. A hiánycél 2,4 százalék, magasabb, mint az idei, ez pedig szintén azt mutatja, hogy a kormány a lazítás irányába lép el jövőre. Azzal, hogy a jövő évi hiány 2,4 százalékra emelkedik, a strukturális hiány is várhatóan emelkedni fog, Magyarország pedig megsérti a középtávú költségvetési célra (MTO) vonatkozó előírást, mivel az előírt 1,7 százalék helyett 2,1 százalék lesz. A kormány ezzel nemcsak a stabilitási törvényt sértené meg, hanem az uniós előírásokat is. A törvénysértésre az általában csendben lévő Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet, de az eddigi reakciók alapján elmondható, hogy a kormány nem vette komolyan a figyelmeztetést.

Néhány év múlva jöhet a visszaesés

Közgazdászok egybehangzó véleménye alapján - leszámítva a kormányközeli Századvéget - a jövő évi költségvetés nagyon optimista számokkal számol, és azzal, hogy kiköltekeznek jövőre, az azt követő években  jelentősen mérséklődni fog a szerkezetileg amúgy is gyenge lábakon álló gazdasági növekedés. A növekedést eddig a kormányzati költekezés és az uniós források húzták, 2019 környékén viszont könnyen visszaüthet a kormánynak az a terve, hogy a ciklus első felében megpróbálják lehívni a források jelentős hányadát. A fenntartható növekedés tehát egyértelműen nincs megalapozva, de még az sem biztos, hogy a kormány által 2017-re kivetett 3,1 százalékos növekedés meg fog valósulni. Az optimista becslések pedig az adóbevételek is érintenék, így várhatóan az elsődleges egyenleg vonatkozó hiány is magasabb lehet. Valószínűleg ez azonban kevésbé érdekli a kormányt, és a fejekben már a 2018-as választás jár, nem véletlen, hogy ehhez szabták a 2017-es költségvetés tervét.

TényTár