Németország korlátozni kezdi az import kisebbség gyülekezési jogát

Németország az utóbbi évtizedek során 3,5 millió török bevándorlót engedett letelepedni az országban. A német vezetők most arra készülnek, hogy korlátozzák a kisebbség gyülekezési jogát.

Angela Merkel német kancellár keddi nyilatkozatában egyértelművé tette; a német kormány arra készül, hogy betiltson minden olyan török tömegdemonstrációt, ami támogatná Recep Tayyip Erdogan halálbüntetés újbóli bevezetésére vonatkozó terveit.

Május 5-én Steffen Seibert kormányszóvivő már előzetes nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a német kormány ellenzi az ilyen esetleges tüntetéseket, mert a halálbüntetés bevezetése „ellentétben áll az európai értékekkel.” Angela Merkel tegnapi beszédében azonban már egyértelmű betiltásról beszélt – tehát a gyülekezési jog korlátozásáról, ami a kancellár korábbi szónoklatai alapján szintén ellentétben áll az európai értékekkel. Merkel a WDR 5 hírszolgáltatónak nyilatkozva azt mondta;

„Egyértelműen ki kell jelentenünk, hogy német földön nem adunk engedélyt a halálbüntetés kérdésének megvitatásához.”

A kancellár hozzátette; a török kormány egyelőre nem kért engedélyt ahhoz, hogy tüntetéseket szervezhessen Németországban a halálbüntetés kapcsán. Ilyen esetekben azonban nem is a török kormány hivatalos szervezésében szoktak tüntetések kezdődni; Németországban a török kisebbség rendszerint a Facebook-on keresztül szervez napok leforgása alatt sok ezres tömegdemonstrációkat, gyakran teljesen átláthatatlan szervezői háttérrel.

Senki nem tudja, ki szervezett több ezres török tüntetéseket Németországban

Április 16-án Törökországban népszavazást tartottak az államfő jogköreinek kibővítéséről, melynek során a választók 51%-a támogatta a kezdeményezést. A sikeres népszavazást követően a török államfő bejelentette, hogy készen áll a halálbüntetés visszaállítására. A kezdeményezést nagy arányban támogathatja a németországi török lakosság; a németországi törökök az török államfő jogköreinek bővítését is jóval nagyobb arányban szavazták meg, mint a törökországi lakosság.

http://www.hidfo.ru/2017/05/nemetorszag-korlatozni-kezdi-az-import-kisebbseg-gyulekezesi-jogat/

Befolyás alá vonhatták a bíróságokat Soros ügynökei

Nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a Soros György által finanszírozott NGO-k tevékenysége, melynek részként ideológiai képzéseket szerveznek és hálózatépítést folytatnak a bírói hatalmi ágban.

„A Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek rendszeresen tartanak konferenciákat és képzéseket a hazai jogásztársadalom tagjainak, s esetenként a kamarák is hozzájárulnak nézeteik terjesztéséhez” – áll a Magyar Idők konzervatív napilap beszámolójában. A lap szerint számos jel utal arra, hogy a Soros nemzetközi ügynökhálózata az ügyvédi kamarákban is megpróbált befolyást szerezni. „Konferenciák, hírlevelek, beszámolók és képzések biztosítottak lehetőséget a számukra, hogy – részben az Európai Bizottság, részben a milliárdos által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok anyagi támogatásával – terjesszék nézeteiket.” – írták.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a Helsinki Bizottság a Budapesti Ügyvédi Kamarával közösen szervezett szakmai konferenciát, ahol az aktivisták a védőkirendelés egy általuk tesztelt „alternatív modelljét” népszerűsítették. Később a Transparency International a korrupcióellenes hivatalok működésével kapcsolatban tartott képzéseket a fővárosi ügyvédeknek.

A hazai közéletben azonban már korábban felmerült annak lehetősége, hogy Soros nemzetközi hálózata jelenleg is ellenőrzés alatt tartja a harmadik hatalmi ágat. Februárban a kormánypártok tagjai is felháborítóan enyhének nevezték a Fővárosi Ítélőtábla döntését, melyben 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt. Miközben a katonai bűncselekmények vádjával magas rangú rendőrtisztek ellen indult büntetőperben látványosan enyhe ítéletet hozott a bíróság, balliberális hatalmi közösségek érdekeivel nem összeegyeztethető cselekmények elbírálásakor hajlamos inkább súlyosabb ítéleteket kiszabni.

Februárban Budaházy György egy a Mandinernek adott interjú során szintén arról beszélt, hogy balliberális érdekközösségek politikai célokra használják a bírói hatalmat, és ezt az eszközrendszerüket külföldi nyomásgyakorlás segítségével tudták kialakítani. „A bírók között hiába próbáltak rendet tenni, azt is vissza lehetett csinálni nemzetközi nyomásra. A saját ügyeimben azt érzékeltem, hogy azóta baloldali fordulat, bosszúállás kezdődött a bíróságokon.” – mondta.

Április végén egy alkotmányjogász, Ifj. Lomnici Zoltán az M1 műsorában annak szükségességéről beszélt, hogy nemzetbiztonsági átvilágításnak kell alávetni azokat a politikusokat, akikről a DC Leaks egy kiszivárogtatása során kiderült, hogy a Soros nemzetközi ügynökhálózatának belső használatú dokumentumaiban „megbízható személyként” vannak nyilvántartva. A Soros György által finanszírozott NGO-k és az ügyvédi kamarák szoros összefonódása azonban felveti annak lehetőségét, hogy ez a nemzetközi ügynökhálózat Magyarországon ügyvédeket, bírákat is saját soraiban tudhat mint „megbízható személyeket”.

http://www.hidfo.ru/2017/05/befolyas-ala-vonhattak-a-birosagokat-soros-ugynokei/

Kiszűrnék a Soros-hálózat tagjait az igazságszolgáltatásból

„Civil” kapcsolataikról kérdezi a bírákat az Országos Bírósági Hivatal – egy május 17-ig önkéntesen kitöltendő kérdőívben a bírák számot adhatnak arról, ha nem tagjai egyetlen civil szervezetnek sem. A liberálisok tisztulási folyamattól tartanak.

„Tagja-e ön valamilyen civil szervezetnek?” – egyebek mellett ezt a kérdést tették fel egy önkéntesen kitölthető kérdőíven a múlt héten fővárosi bíráknak – derült ki a HVG beszámolójából. A liberális lap szerint egy önkéntesen kitölthető kérdőívben arról kérdezik a bírákat, hogy tagjai-e valamilyen nem-kormányzati szervnek, illetve, kockázatosnak tartják-e, ha a bírósági szervezethez kapcsolódó civil szervezetnek van nem bíróságon dolgozó tagja is.

A lap szerint az anonim kérdőívet május 17-éig tölthetik ki, a kérdésekre pedig csak az egyértelmű „igen”, „nem”, vagy „nem kívánok válaszolni” választ adhatják.

A lap visszahivatkozik arra, hogy az Origo.hu-n megjelent egy oknyomozó írás, miszerint Soros György vagyonából működő aktivista csoportok hálózatépítést folytatnak a harmadik hatalmi ágban, ezáltal a külföldi ügynökhálózat a bírói hatalom feletti irányítás megszerzésére törekszik. A HVG újságírója következetesen hadüzenetként értékelte az anonim kérdőívet, amelyben indirekt módon arról kérdezik a bírákat, hogy szerintük kockázatot jelent-e ez a fajta befolyásolási kísérlet.

„Ez utóbbi két kérdés amúgy tekinthető például a Magyar Bírói Egyesület elleni nyílt hadüzenetnek is” – írták.

Az OBH azzal indokolta a történteket, hogy az utóbbi hónapok során felmerült a bírák kompromittálhatóságának kérdése, illetve ezzel kapcsolatban további intézkedéseket helyeztek kilátásba.

„Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy megszaporodtak a bírákat ért támadások, a bírák befolyásolására irányuló, a bíróságok normális működését akadályozó vagy a tárgyalás rendjét egyébként megzavaró cselekmények. Ezért tartottuk célszerűnek a kérdőív kitöltését és kiértékelését […] hogy a ténylegesen felmerülő problémákra koncentrálva minél előbb megtehessük a leghatékonyabb intézkedéseket” – áll a hivatal közleményében.

A „nyílt társadalom” ideológiáját képviselő liberális sajtóorgánum újságírója most attól tart, hogy a hivatali eljárás eredményeként a hálózat tagjai perifériára szorulhatnak, így a nemzetközi Soros-hálózat nem fog tudni számára kedvező ítéleteket hozni Magyarországon.

Korábban a Magyar Idők napilap és az Origo.hu egy oknyomozó írásra hivatkozva arról számolt be, hogy a nemzetközi Soros-hálózat tagjai megpróbálnak befolyást gyakorolni ügyvédekre, jogászokra, bírákra, amit külföldről finanszírozott nem-kormányzati szerveken (NGO-kon) keresztül folytatnak. A történtek kapcsán felmerült annak gyanúja, hogy a Soros-hálózat jelenleg is ellenőrzés alatt tartja a harmadik hatalmi ágat, és a külföldről finanszírozott szervezetek részéről az állami szervek tevékenységét érő bizonyos kritikák egy a külföldi befolyás kiszorítását célzó tisztulási folyamatot próbálnak megakadályozni.

http://www.hidfo.ru/2017/05/kiszurnek-a-soros-halozat-tagjait-az-igazsagszolgaltatasbol/

Hivatalos: jogsértőek voltak a nemzetközi hitelezők követelései

Egy görög bíróság kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik az a nyugdíjcsökkentés, aminek végrehajtását a görög kormány a nemzetközi hitelekért cserébe vállalta.

A görög kormány és a nemzetközi hitelezők május 2-án állapodtak meg azokról a „reformokról”, melyeket Görögország azért cserébe kell végrehajtson, hogy megkaphasson egy újabb hitelrészleteket. A parlament várhatóan még májusban megszavazná ezeket a „reformokat”, melyek többek közt előírták a nyugdíjak csökkentését is.

A Kathimerini görög lap szerint azonban a nyugdíjcsökkentés az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. A lap emellett beszámol arról, hogy a görög kormány által 2019 utánra vállalt költségvetési terv is alkotmányellenes, mivel annak egyes elemei emberi jogokat sértenek.

A görög bíróság ezzel egyértelművé tette, hogy nyugati hitelezők olyan feltételeket kérnek a pénzügyi segítségért cserébe, ami korlátozza a hitelt felvevő ország állampolgárainak jogait.

http://www.hidfo.ru/2017/05/hivatalos-jogsertoek-voltak-a-nemzetkozi-hitelezok-kovetelesei/

Politikai cicaharc, avagy elindult a 2018-as választás előtti plakátháború

„Állítsuk meg Brüsszelt!”, nemzeti konzultáció, az ellenzék óriásplakátokon történő lejáratása… Elindult a 2018-as választás előtti plakátháború. A Jobbik „Ti dolgoztok. Ők lopnak.” – kampányára válaszul a kormány kihelyezte saját plakátjait, valamint törvényt módosítani készülnek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy Simicska plakátcégei a piaci ár alatt biztosítsanak felületet a Jobbiknak a választási kampányban. Ám a Kétfarkú Kutya Párt sem tétlenkedik a történetben, hiszen kiragasztják saját – szokásukhoz híven – iróniával telített plakátjaikat.

Megkezdődött a plakátháború

A Jobbik legújabb plakátkampányában rajzszerűen ábrázolva az Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc, illetve Habony Árpád és Rogán Antal párosok láthatóak tolvajként feltüntetve, arra figyelmeztetve, hogy miközben a szavazópolgárok éppen munkába tartanak, az ország vezetői a zsebeiket tömködik, ezért nem jut pénz az egészségügy és az oktatás javítására.

A Jobbik által indított „valódi nemzeti konzultáció” egyik fő tanulsága szerint az embereknek elegük van a miniszterelnök környezetében tomboló korrupcióból és a bérek, a nyugdíjak, az oktatás és az egészségügy helyzetéből, véleményük szerint a Fidesz-korrupció felszámolása után juthat pénz bér- és nyugdíjemelésre, oktatásra és minőségi egészségügyre.  A Jobbik a nagyszabású kampányhoz vélhetően megállapodott Simicska Lajos hirdetőcégével, a Publimont Hirdetésszervezővel és/vagy a Mahir Cityposter Kft.-vel a plakáthelyek és hirdetőoszlopok lefoglalásáról, a Jobbik ugyanakkor nem árulja el, hogy mennyi pénzt fizetett a plakátfelületekért.

A Fidesz sem volt rest – egyrészt a törvényalkotási kedv ismételten megnőtt, hiszen a kormány benyújtott egy törvénytervezet, amellyel azt próbálja megakadályozni, hogy Simicska plakátcégei a piaci ár alatt biztosítsanak felületet a Jobbiknak a választási kampányban, ezt pedig Kósa Lajos alá is támasztotta, hiszen úgy nyilatkozott, hogy ezáltal „a Jobbiknak is segíthetnek, hogy kiszabadulhassanak Simicska Lajos hálójából”.

Bár a kormány a túl nagy reklámzajra hivatkozva már korábban is próbálkozott Simicska Lajos kárára tenni, hiszen egy javaslat szerint teljesen átszabályozta volna a kültéri reklámpiacot, és gyakorlatilag betiltotta volna az óriásplakátokat. Most azonban nemcsak Simicska Lajos két érdekeltsége, hanem az összes magyarországi plakátcég is nagyon rosszul jár. (Igaz, vannak vállalkozások, amelyek várhatóan kicsit kevésbé rosszul jönnek ki az egészből.) Ezen kívül a Magyar Közlönyben is megjelent egy közterületi reklámfelületekkel foglalkozó kormányrendelet, amely szerint csak önkormányzati engedéllyel helyezhetőek ki közterületre új reklámfelületek, 2021-tól pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a kormány új szabályozásának.

Simicska Lajos Orbán Viktor szakkollégiumi szobatársa, a Fidesz gazdasági ügyeit évtizedekig intéző egykori csúcsoligarcha, a plakátpiac egyik legbefolyásosabb szereplője volt egészen az összeveszésük napjáig, azonban a helyzet megváltozott, hiszen most már mindenhonnan igyekeznek kiszorítani az egykori barátot.

Divat lett a matricázás

Ám nemcsak ez jelezte, hogy a Jobbik plakátjai kiverték a biztosítékot a kormány berkein belül, hanem megindult a nagyszabású átragasztó hadjárat is. Kósa Lajos személyi titkára, Csonka László szervezte a plakátok átragasztását, mivel szerinte a hazug plakátok ellen bármi elkövethető. Vona Gábor pártjának plakátjaira több helyen Simicska Lajos képét ragasztották, de van olyan is, ahol feliratokat ragasztottak rá, majd a Fidesz ifjúsági szervezete is rákapott a matricázásra: a Simicska-fejes „Ez is az enyém!” feliratú matricákkal ragasztgatták össze az Index és a Jobbik irodáinak bejáratát.

Apropó matricázás… Úgy tűnik mostanában ellenzéki körökben is nagy divat lett: egyrészt az „Állítsuk meg Brüsszelt!”. plakátok átragasztása a Kétfarkú Kutya Párt, illetve a Momentum Mozgalom által, majd a szimpatizánsaikat is erre biztatták a „plakátjavító”. matricák osztogatásával.

Elindult a válaszkampányozás

A kormányoldalon országos ellen kampány indult, amelyben „megnevezik azokat a milliárdosokat, akik ellenzéki politikusokat rángatnak”. Soros György Botka László MSZP-s miniszterelnökjelölttel, Simicska Lajos pedig Vona Gábor Jobbik-elnökkel bábozik, amellyel arra céloznak, hogy Soros Györgynek befolyása van a baloldalra, Simicska Lajosnak pedig a Jobbikra - vagyis ne néhány oligarcha dönthessen a választók helyett.

Azonban a Jobbik is folytatja a „Ti dolgoztok – Ők lopnak” kampányát: az új plakátokon Orbán és Mészáros képe mellett az olvasható, hogy „Ők lopnak”, a másik oldalon pedig az, hogy „Mi visszavesszük. Béremelésre fordítjuk”. Azonban nem akar lemaradni a többi párt mögött a plakátolással a Kétfarkú Kutya Párt sem, a plakátjaik egy részét a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” nemzeti konzultációs kampánya ihlette, bár a plakátkampány reagál a kormány Oroszországhoz fűződő viszonyára is, valamint nyomtatnak ötvenezer A4-es posztert és hatvanezer matricát is készítenek.

Ahogy láthatjuk, idővel minden változik: ami eddig nem volt jellemző, az már lassan teljesen normálissá válik, hiszen eddig nem volt divat köztörvényes bűncselekménnyel vádolni, vagy politikai bábként ábrázolni másokat, ám a politikai sárdobálás előbb utóbb minden felületen utat tör magának. Azonban a véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is érvényben van – mutatják ezt az átragasztások és a matricázások bevált gyakorlata. Az azonban tény, hogy a figyelemfelkeltés rendkívül hatékony eszközeinek lehetünk szemtanúi, legyen az akármennyire is szokatlan, történjék az bármelyik oldalról, ugyanis a rendkívüli megoldások azok, amelyek kiverik a biztosítékot akár pozitív, akár negatív értelemben.

TényTár